Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. DECEMBER 10., PÉNTEK Kárpótlási jegyek Bővül a részvénykínálat A kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama folyamatosan növekszik és jelenleg az év elejei 50 százalék körüli árfolyammal szemben már 80 százalék körüli, ez pedig jelzi, hogy megnőtt a befektetők bizalma a kárpótlási jegyek iránt — mondotta Pongrátz Tibor államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. Közölte: az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) eddig megközelítőleg 80 milliárd forint címlet- értékű kárpótlási jegyet bocsátott ki. A kárpótlás egyébként mintegy 1,3 millió embert érint. Az Állami Vagyonügynökség ez év novemberének közepéig 13,1 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vett át. Azóta ez a szám tovább emelkedett, a kamattal növelt névérték, amit az ÁVÜ vett át, jelenleg 17 milliárd forint körüli. Az államtitkár kifejtette: a kárpótlási jegy megerősödése több tényező együttes hatására jött létre. Részben köszönhető annak, hogy a vagyonügynökség egyenletes kínálatot vonultat fel, egyre több privatizációnál fogadja el a kárpótlási jegyet 'fizetőeszközként és eközben erős sajtó- kampányt folytat az értékpapír népszerűsítésére. Emellett úgy tűnik, a tőzsde jelzi a konjunktúra előszelét is, mert — mint Pongrátz Tibor kifejtette — a tőzsde általában 9 hónapnál előbb „mozdul”, mint a gazdálkodó szervezetek. Az elmondottakat alátámasztja, hogy az utóbbi időben sikeres részvénycserékre került sor, ilyen volt a Zalakerámia, a Csemege Meinl, a Pick, a Do- mus. Ezekben az esetekben már sorozatos túljegyzés történt, míg korábban az érdeklődés enyhén szólva lanyha volt. A jövőben egyébként tovább szélesedik a kárpótlási jegyekkel szembeni részvény- kínálat. Decemberben és januárban az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.); később pedig ismételten az ÁVÜ tulajdonában lévő cégek részvényeinek kárpótlási jegy ellenében történő cseréjére lesz lehetőség. A közeljövőben ajánlják fel a Baranya-, a Hajdú-, illetőleg a Veszprém- tej előreláthatóan ismét vonzó papijait. Az ÁV Rt. pedig a Biogal, az OTP, a Hungaro- pharma, a Szikra Lapnyomda, az Antenna Hungária, az Alkaloida, valamint a Humán Oltóanyag alaptőkéjének 5-10 százalékát ajánlja fel kárpótlási jegyek ellenében. A tervek szerint a jövőben előtérbe kerülnek a külföldön élő, kárpótlásra jogosultak érdekei — hangzott el végezetül. Leszavazták a gimnáziumi osztályt Oktatási vihar Nagykőrösön Inczédy Jánossal, a Pest Megyei Közgyűlés elnökével készített interjúnk lapunk 9. oldalán olvasható Katona Tamást újra jelölték — Tagságunk a napokban elfogadta Katona Tamás ország- gyűlési képviselő miniszterelnökségi államtitkár jelölését Pest megye II. számú választó- kerületének parlamenti mandátumára — jelentette be tegnap este Manninger Gábor, a legnagyobb kormányzópárt váci szervezetének elnöke. — Örömmel fogadtam jelöl- tetésemet, mert úgy érzem, van még bennem elég energia ahhoz, hogy tovább képviseljem a körzet lakóinak érdekeit. Ezt a megtisztelő feladatot úgy kormánypárti, mint ellenzéki politikusként szívesen vállalom — mondta a bejelentésnek keretet adó sajtótájékoztatón Katona Tamás. (Folytatás a 4. oldalon) Keleti Kapcsolat A magyar—orosz kereskedelem fejlesztése, a társadalmigazdasági kapcsolatok bővítése érdekében „Keleti Kapcsolat” néven magyar—orosz alapítványt hozott létre az Orosz Föderáció Magyarországi Kereskedelmi Képviselete és hét magyar vállalkozás. Az alapítvány fő célkitűzései között szerepel, hogy orosz cégek részére megbízható üzleti kapcsolatokat kutasson fel és hozzon létre. © Nem nyílik lehetősége a Toldi Élelmiszer-ipari Szakközép és Szakmunkásképző Intézetnek, hogy a következő tanévben gimnáziumi osztályt indítson. Énről döntött tegnap első napirendi pontjaként Nagykőrös képviselő-testülete, lezárva ezzel az egyre elmérgesedő vitát. Kiss János polgármester sajnálattal vette tudomásul a döntést, hiszen a koalíciós többség, elsősorban a kisgazda képviselők nem támogatták a gimnáziumi osztály indítását. Czira Szabolcs (FKGP) hozzászólásában úgy érvelt, hogy az állami támogatást nem lehet felelőtlenül egy olyan oktatási formára fordítani, amely iránt a lakossági igény nem kellően megalapozott. Ráadásul, mintegy mesterséges konkurenciája lenne az Arany János Református Gimnáziumnak, amely az ország egyik legkiválóbb középfokú intézménye. (Folytatás a 4. oldalon) Kommersz áruk fóruma Téved a Tisztelt Olvasó, ha azt gondolja, hogy az adventi ünnepnapok és a szent karácsony magasztossága, ünnepélyes hangulata hasonlóan magasztos és ünnepélyes tartásra ösztökéli a kereskedőket. Félreértés ne essék: áru az van bőviben — a hét nyelven hallgató fülhallgatótól, a saját lábán forgó Barbi babákig terjedően —, ám de, hogy minő ízlésficamot sugallnak (és mennyiért?) az nem érdekes. A céhet dicsérő megannyi értékes dolgaink árnyékában, sajna! elárasztotta pultjainkat a bóvli, az értéktelen tucatáru, a giccs... s mintha össznépi beleegyezésünk közepette történne mindez. Felvételünk, amely a gödöllői filmszínház épülete előtti „standot” ábrázolja, akár valamelyik KGST-piacon is készülhetett volna. De, mert ünnepvárásban telnek ezek a napok, reménykedjünk: hátha ez az egyetlen giccs-pult, amire a jó öreg Sturm bácsi fabatkát sem adna... Erdó'si Agnes felvétele A megyeháza hírei Futballiskola •• Örkényben A jelek szerint újabb oktatási intézmények működtetésével bővül Pest Megye Közgyűlésének feladatköre — derült ki tegnap a megyeházán, ahol a jogi és ügyrendi bizottság tartotta soros ülését. Az ott tárgyalt ügyekben a közgyűlés hoz majd végleges döntést. Dabas város önkormányzatának képviselő-testülete a Sugár Rezső Zeneiskola működtetéséről mondott le a közoktatásról szóló törvény alapján. Az intézményt jövő év július elsejétől kívánják átadni a megyének, miközben az iskola tulajdonjogát meg akarja tartani a város. Vác a nevelési tanácsadó megyei fenntartásba vételét kérte Pest Megyei Közgyűlésétől. Itt kétszeres teendő hárul a leendő gazdára, mert a helyiek azt is szeretnék, ha a tanácsadó jelenlegi helyéről a megyéhez tartozó Cházár András Óvodába kerülne át. (Folytatás a 4. oldalon) Titkos iratok Az angol titkosszolgálati akták újabb kötegeinek a titkosságát szüntették meg Londonban. Ezeknek egy része már nyilvánosság elé is került a brit titkosszolgálat hivatalos történelmében, de teljes terjedelmükben és közvetlenül csak mostantól kezdve tanulmányozhatják a történészek és más szakemberek. Az iratok között vannak például a japán hadba lépést megelőzőén lehallgatott vagy elfogott német—japán üzenetváltások megfejtései. Ezek tartalma cáfolja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint Churchill és Roosevelt előre tudott a Pearl Harbor-i japán támadásról. Ez tehát nem igaz. Az viszont igen, hogy a kiváló brit hírszerzőik, matematikusok megfejtve a német kódokat, hetekkel előre tudtak a készülő' Kréta elleni támadásról. Ennek köszönhető', hogy — bár megakadályozni nem tudták — lényegesen nagyobb veszteségeket okozva hagyták el a szigetet a brit alakulatok. A másik fontos híranyagcsoportban kelet-európai rendőri jelentések vannak, amelyek alapján Churchill képet alkothatott a nácik atrocitásairól. Talán az az akta a legmegrázóbb, amelyik az 1942. év augusztus havi halálozási adatait tartalmazza az egyes koncentrációs táboroknak. Auschwitz mellett például ez áll: 6829 férfi és 1525 nő'. Ekkor még nem indult be a halál nagyüzeme, de ezek a számok is rettenetesek. S e két augusztusi szám mögött civil nőik és férfiak vannak. Ártatlan emberek! Kik lehettek? Lengyelek? Cigányok? Zsidók? Mindenesetre a nácik által leigázott népek fiai és leányai. No meg a szlovákiai zsidók. Augusztusban ugyanis már túl volt az önálló Szlovákia a híres parlamenti szavazáson, amikor Esterházy János, a magyar gróf volt az egyetlen, aki ellenezte zsidó polgártársainak deportálását, mely már 1942 márciusában megkezdődött. A brit szakemberek megfejtették ezeket a rettenetes titkokat, mint ahogy sok német katonai tervet előbb tudtak, mint azok, akik végül is végrehajtották azokat. Sokszor versenyt futottak ezek a kiváló brit hazafiak az időivel, hogy fel tudjanak készülni a veszélyre. E titkos iratok láttán az angolok tisztelettel gondolhatnak azokra a honfitársaikra, akik a háború alatt a harctéri szolgálatnál is fontosabb helyen bizonyították be, hogy valóban értik a szakmájukat, s tudják, hogy mit kell cselekedniük hazájuk érdekében. Ilyen szakemberekre van szükségünk nekünk is, akik számára egyéni érdekeiknél fontosabb a haza üdve. Török Bálint Beszélgetés Gáspár Miklóssal Nem torzulhat a nemzet igazságérzete Ha másért nem, de a tömeggyilkosságok felelőseinek bíróság elé állíthatóságáért tett elévülhetetlen érdemei miatt vált igazán ismertté Gáspár Miklós. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, a frakció vezető helyettese elsőként mondta ki a T. Házban, hogy 1956-ban hazánkban háború folyt, s a háborús bűncselekmények elkövetőinek tettei nem évülhetnek el. Miként az áldozatok hozzátartozóinak fájdalma sem múlik el — tehetjük hozzá. De még ezen is túlmutat, hogy alapvető erkölcsi normák tartósan nem hiányozhatnak egy nemzet életéből. Miként az is a nemzet igazságérzetét sérti, ha a törvényalkotás házába olyanok is bekerülnek, akik az elmúlt évtizedek terrorjának, majd „puha diktatúrájának” szálláscsinálói, illetve fenntartói voltak. Gáspár Miklós ezért, immár törvényjavaslatként, terjeszti hamarosan a parlament elé: az önkényuralmi rendszer kegyeltjei ne lehessenek képviselők az újabb parlamenti ciklusban. — Képviselő úr nem módosító, hanem önálló törvényjavaslatként kívánja a parlament elé terjeszteni tervezetét, amely a múlt rendszerhez kötődő egyes személyek ország- gyűlési képviselővé való választhatóságát megtiltaná. A törvényjavaslat kiknek a körére terjed ki? — Javaslatommal azt szeretném elérni, hogy a volt ávo- sok, a volt karhatalmisták, és azok, akik az 1956-os forradalom leverésében való részvételükért kitüntetést kaptak, ne legyenek országgyűlési képviselőnek megválaszthatok. (Folytatás a 2. oldalon)
