Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-09 / 287. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK 5 Tákisz-pénz hődíjra A sertéságazat gyógymódjai Minősítés és fajtaváltás © Nagykőrösön a Kossuth Lajos úti lakótelep energiaellátását a város többi lakókörzeteitől eltérően távhőszolgáltatás formájában oldották meg annak idején. Ez a fűtési rendszer technikailag és más vonatkozásokban is számos problémát okozott az évek során. A Kőva Rt-nek, a korábbi • városgazdálkodási vállalatnak, mint szolgáltatónak, a fűtési rezsiköltségek bekasszíro- zása is gondot okoz, ami jórészt az itt élő családok nehéz anyagi helyzetével magyarázható. A lakók távhő- díj-hátraléka összességében napjainkra elérte a 8,6 millió forintot. A kintlévőségről természetesen nem mondhat le a szolgáltató, ezért a polgármesteri hivatal azon az állásponton van, hogy ahol az indokolt, szociális támogatással segítsék a lakókat tartozásaik rendezéséhez. A távhőszolgáltatás költségeinek csökkentéséA Magyar Gallup Intézet a Matáv Rt. megbízásából közvélemény-kutatást folytatott annak megismerésére, menynyire ismert a cég tevékenysége a lakosság előtt. Az általános ismereteken túlmenően kíváncsiak voltak arra is, mennyire ítéli stabilnak és perspektivikusnak a Magyar Távközlési Részvénytársaságot a közönség, és vajon mi a véleményük a Matáv Rt. várható privatizációjáról. Az 1000 megkérdezettből 281-en rendelkeztek telefonnal. Érdekesség, hogy a telefonnal nem rendelkezők mintegy harmada nem is kíván telefonhoz jutni. Az igénylők 28 százaléka úgy véli, hogy egy éven belül hozzájuthat a készülékhez, s csupán 17 százalékuk számít arra, hogy 3 re a város 800 ezer forintot kapott a Tákisztól. Ebből leszámítva a fűtésköltségekkel kapcsolatos szakértői vizsgálatok 60 ezer forintos díját, a napokban hozott testületi döntés értelmében 740 ezer forintot szociális támogatásokra, közelebbről a távhődíj-hátralékok rendezésére fordítják a lakótelepen. E támogatásból azok részesülhetnek'— szól a rendelkezés —, akik tartozásuk felét kiegyenlítik és ezt hitelt érdemlően igazolják. Ebben az esetben vizsgálják meg a jogosultságot. Ezek szerint támogatásra tarthatnak igényt azok a családok, akiknél az egy személyre jutó jövedelem nem éri el a havi 7 ezer forintot, és egyúttal a polgár- mesteri hivatalban mint szociálisan rászorulók nyilván vannak tartva. A juttatásokról szóló határozat végrehajtását december 31-ig szabta meg a testület. (-ay) évnél is többet kell majd várakoznia. A Matáv megítélésének — különösen az előzőekhez viszonyított — kedvező változását elsősorban az utóbbi idők fejlesztései magyarázzák. Az, hogy a társaság részvényeinek 30 százalékát külföldi cég vásárolja meg, a felmérés időpontjában a közönség háromnegyede előtt ismeretlen volt. A tényleges privatizáció várható hatásait tekintve a lakosság véleménye igen optimista. Úgy vélik, hogy a szolgáltatási paletta bővülni fog, és a várakozási idő számottevően csökken majd. Kevésbé biztatónak látják az anyagiakat: a válaszadók nagyobbik része a szolgáltatások díjainak növekedésére számít. Napjainkban körülbelül 6 millióra tehető a hazai sertéságazat állománya. A belföldi és a külországi piacokra kellőképpen rálátó gazdasági szakemberek szerint nagyjából egy-másfél millió állattal még növelni lehetne e termelési potenciált anélkül, hogy árufelesleg képződne. Magyarán arról van szó, hogy a sertéshús- termelésnek, értékesítésnek majdnem az 5-10 évvel ezelőtti szinten is megvannak a reális piaci feltételei. Termelői oldalon azonban szinte hallani a fenti állításoknak a cáfolatát. Az értékesítés akadozásai, a rapszodikus, és még mindig alacsony szinten mozgó felvásárlási árak arra utalnak, hogy az ágazat mindmáig nem tudott kilábalni a válságból, amibe a ’90-es évtized fordulóján került. Azonban sokan elfeledkeznek, vagy nem akarnak tudomást venni róla, hogy a magyarországi sertéshús eladhatósága alapvetően nem külkereskedelmi, sokkal inkább szakmai kérdés az állattenyésztésen belül. Akik tehát a távlatokról beszélnek, jelentékeny korszerűsítést is feltételeznek az elkövetkező években. Mik tehát a kibontakozás feltételei? Többek között e kérdés szerepelt annak a tanácskozásnak a középpontjában, amelyet a napokban tartottak Herceghalmon tenyésztők, felvásárlók és az FM képviselőinek részvételével. A tanácskozásról Balogh Bertalant, a Nagykőrös és Vidéke Kistermelői Az ősz folyamán Kóka község önkormányzata kétfordulós, nyilvános versenytárgyalást hirdetett meg egy tornacsarnok-, művelődési- ház- és könyvtárkomplexum megépítésére. A vállalkozói ajánlatok leadásának holnap jár le a határideje, ezzel egyidejűleg pénteken már nyitótárgyalást rendez a helyi képviselő-testület. A pályázatokat persze még nem értékelik, ám karácsony előtt annak is megtartják az első fordulóját, s majd valamikor január közepén lesz a végleges eredményhirdetés. Mindez azért érdekes, mert tipikus, hisz ezekben a napokban az egész ország oszt és szoroz, a parlamentben a honatyák tárgyalják a következő évi költségvetést, a településeken pedig a helyi képviselők vitatkoznak az 1994-es tervekről, s arról, hogy meddig ér a takaró. Az nem kétséges, hogy mindenki a lehető legjobbat akarja, csakhogy ki tudja azt előre, mi a jobb? Adott esetben az, ha belevágnak — s ezzel kockáztatnak, mert hitelt vesznek fel, azaz a következő testületre hagySzövetkezet elnökét kérdeztük. — A tanácskozáson bizonyára számos elképzelés elhangzott az ágazat gyógymódjáról. Mit lehet tenni? — Lényeges nézetkülönbségek nem voltak, hiszen az már régen egyértelmű, ahhoz, hogy a sertéshústermelés jelentős tényező maradjon a magyar élelmiszer- exportban, akárcsak a hazai fogyasztásban, jelentős fajtaváltásra van szükség. Nem túlzás azt mondani, hogy a jelenleg előállított hústömegnek csaknem fele nemhogy a külpiacon, de idehaza sem eladható, legjobb esetben is csak irreálisan alacsony áron. Akik nem tudják valamilyen okból a korszerűsítést végrehajtani, azok reménytelenül kiesnek a termelésből, mert egyszerűen nem lesznek képesek eladni a zsíros húsú, gazdaságtalanul feldolgozható állatokat, amelyek például a mi körzetünkben is jellemzik az állományokat. — Csakhogy egységes minősítés, ennek megfelelő átvételi és árrendszer nélkül nincs más, ami ösztönözhetné a tenyésztőket a váltásra. — E problémára a fórumon részt vevő Szerdahelyi államtitkár úr is utalt. A minősítési rendszer kialakítása véleménye szerint az egyik legfontosabb lépés ahhoz, hogy a felvásárlásban korrekt viszonyok alakuljanak ki, de mindenekelőtt a fajtaváltás gyorsításában lesz nagy szerepe az nak adósságot — egy helyileg nagynak számító beruházásba, vagy inkább a kisebb, de biztosabbnak látszó munkálatokat végzik el a hétköznapi élet megköny- nyítésére?! Hisz útból, járdából sosem elég, mindig új és új igények jelennek meg a településeken. Nincs ez másként Kókán sem. Igaz, hogy a képviselők egyszer már letették vok- sukat a tornacsarnok-, tanmedence-, művelődésiház- és könyvtárkomplexum mellett, ami sok pénzbe kerül. Ráadásul abban már végképp döntöttek Kókán, hogy 1994 tavaszán szilárdhulladék- és szennyvízkezelő telepet építenek, ami legalább másfél évtizedre megoldja a falu ilyen irányú szükségleteit. Papp János polgármester és képviselő- társai úgy kalkulálnak, hogy a szilárdhulladék- és szennyvízkezelő mintegy 15 millió forintba kerül, s még ezután is marad félszáz milliójuk a jövő évben, amit kár lenne nem befektetni. Ez a gondolatmenet a különben vállalkozó polgár- mesterre vall, akivel egyetintézkedésnek. Valójában már intézkedésről beszélhetünk, ugyanis az államtitkári tájékoztatóból kiderült, január elsejétől törvényileg kötelező lesz a vágóhida- kori az objektív minősítés. Ehhez az FM ingyen bocsát a cégek rendelkezésére műszereket, ezenkívül a minősítők oktatását is felvállalja a minisztérium. Mi, akik tenyésztéssel, felvásárlással foglalkozunk, sejtjük, eleinte számos problémát hoz majd felszínre a minősítések bonyolítása, az eredmények kezelése, azok elfogadtatása, és sorolhatnám, de bármi is következzék, a műszeres húsminősítés bevezetésével nem szabad tovább várni. — Ennyivel nyilván nem oldódnak meg a termelők gondjai, hiszen érdekeik csorbítatlanságát még semmi nem garantálja a piacon. — Természetesen szó volt az ágazat információszegénységéről, a szervezetlenségről, a spontán végbemenő, ellenőrizetlen folyamatokról. Egyetértettünk abban, hogy termelői szövetséget kell mihamarabb nekünk is létrehozni. Olyasformán, mint a juhászaiban, ahol ez nagyon jól működik. A piaci információk, a termelés koordinálása nélkül ma már képtelenség meglenni. Hallottuk, a szaktárca 100 millió forintot tett félre a termelői szövetségek létrehozásának finanszírozására, tehát azt sem, lehet elmondani, hogy a semmiből kell elindulni. ért a képviselők többsége: ők megszavazták a mintegy százmilliós beruházást, amennyiben ennyiért elvállalja valaki az óriási munkát. Mások viszont azt mondják, hogy akad ennél előbbre való megvalósítandó .feladat is a faluban, például a szilárd burkolatú úthálózat! A tornacsarnok mellett érvelők erre azt mondják: szennyvízcsatorna-hálózat szintén kell majd, ami 250-300 millió forintba kerülhet, azaz arra még tényleg várjanak. Ám az utakat csak azután érdemes leaszfaltozni, s nem előbb. Addig viszont építsük meg gyerekeinknek s magunknak a tornacsarnokot! Ebben a vitában ki fog győzni Kókán? A többségben lévő torncsarnok-párti- ak, vagy a „küzdelmet” egy pillanatig fel nem adó ellenzők? A holnapi nyitótárgyalás már sejtet valamit. Any- nyi azonban bizonyos, hogy ebből a csatából a falu győztesen kerül ki, hisz a jövő mindenképp hoz számára valamit... (tóth) Forintos hírek Oroszország elfogadta, hogy társalapító lesz a stratégiai technológiák exportjának ellenőrzésével foglalkozó új szervezetnek, mely a hamarosan felszámolásra kerülő CO- COM-nak, a volt szocialista országok felé irányuló exportot ellenőrző bizottságnak a helyébe lép — közölték hivatalosan Hágában. Az Európai Közösség statisztikai hivatalának (Eurostat) jelentése szerint októberben tovább emelkedett a munkanélküliség a tizenkét tagállamban. Az aktív életkorú lakoság 10,7 százalékának nem volt munkája, 0,1 százalékkal' többnek, mint egy hónappal azelőtt, s 1,1 százalékkal többnek, mint egy évvel korábban. Ez több mint 16 millió embernek felel meg. Az amerikai kormány alapította Beruházás-biztosító és -finanszírozó Társaság, az OPUC kedden bejelentette, hogy a következő másfél-két évben 2,5 milliárd dollárra fogja növelni a volt szovjet tagországoknak nyújtott támogatását. — Igazán jelentős emelésről van szó, ami jelzés a FÁK-államoknak és az üzleti életnek egyaránt — közölte Ruth Harkin, az OPIC elnöknője. Romániában azt tervezik, hogy a jövő évben 2368 állami vállalatot privatizálnak, és ezzel a gazdaság egy jelentős része magánkézbe kerül. A bukaresti vagyonügynökség 1994-re szóló elképzelése szerint 1930 kis-, 403 közpepes-, és 35 állami nagyvállalatot privatizálnak. Ezek nagy része a mezőgazdasági és a kereskedelmi ágazatban működik. Az Állami Biztosításfelügyelet azt javasolja, hogy jövőre a személygépkocsiknál átlagosan 15, a tehergépkocsiknál pedig 38 százalékkal emelkedjen a kötelező biztosítás díja. A végleges mértékről a pénzügyminiszter dönt. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 147,57 150,37 Ausztrál dollár 66,20 67,44 Belga frank (100) 278,40 283,06 Dán korona 14,75 15,01 Finn márka 17,22 17,62 Francia frank 16,88 17,16 Görög drachma (100) 40,46 4130 Holland forint 51,82 52,68 ír font 139,88 142,48 Japán yen (100) 91,96 93,16 Kanadai dollár 74,74 76,14 Kuvaiti dinár 332,28 337,78 Német márka 58,06 59,02 Norvég korona 13,37 13,61 Olasz líra (1000) 59,02 60,30 Osztrák schilling (100) 825,55 839,15 Portugál escudo (100) 56,94 58,04 Spanyol peseta (100) 70,83 7235 Svájci frank 67,61 68,69 Svéd korona 11,86 12,12 USA-dollár 99,06 100,62 ECU (Közös Piac) 111,85 113,81 Felmérés a Matáv Rt.-ról M. J. Legyen vagy ne legyen? Tornacsarnokvita Kókán
