Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-09 / 287. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. DECEMBER 9.. CSÜTÖRTÖK Pest megyei feltalálók Akinek kedvét szegték Új sorozattal jelentkezünk. Ezúttal a megyénkben élő feltalálók életét, munkáját, gondjaikat és az alkotás nyújtotta örömeiket szeretnénk bemutatni. Nem titkolt szándékunk azonban az sem, hogy írásainkkal felhívjuk a gyártók vagy az esetleges támogatók figyelmét az újdonságokra. Tesszük mindezt abban a reményben, hogy ezzel is segíthetünk riportalanyainkon. Múltidéző Zsélyi Aladár 1883. december 12—1914. július 1. INNEN— Élhetünk-e fél vesével? Annak ellenére, hogy Amerikában évente 9 ezer veseátültetést hajtanak végre, mégis 23 ezren vannak a várakozási listán, mert nincs elég donor. Baltimore-i orvosoknak most az az ötletük támadt, nem lenne-e elegendő csak az egyik vese felét beültetni, hiszen így a befogadók számát a kétszeresére lehetne emelni. Az állatkísérletek sikeresek voltak. A sertésekbe ültetett félbevágott vese ugyanannyi mérgezőanyagot szűrt ki, mint korábban az egész. Mielőtt azonban embereken is kipróbálnák az eljárást, azt is tisztázni kell, meddig bírja „ a fél vese a jóval nagyobb megterhelést. A tévé és az elhízás Aki szundikálva üldögél a pamlagon, több kalóriát fogyaszt mint az, aki közben tévét néz. Memphis-i kutatók folyamatosan mérték egy kórházban kislányok egy csoportjának anyagcseréjét, akik hol nézték a tévét, hol pedig nem, miközben kórházi ágyukon üldögéltek. A 8—12 éves kislányok közül 15 kissé kövér, 16 pedig megfelelő súlyú volt. Az orvosok ámulatára mindkét csoportban azonnal némileg lelassultak az anyagcsere-folyamatok, amint bekapcsolták a tévét: a túlsúlyos lányoknál a nyugalmi állapothoz képest 16 százalékkal, a normál súlyúaknái pedig 12 százalékkal. Az orvosoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi lehet ennek az oka. Talán az, hogy a tévénézés közben lazult, elengedett állapotba kerülnek, nem gyötrődnek bajai- kon-gondjaikon, vagy egyszerűen azért, mert közben nem mozognak, szinte mozdulatlanul nézik a műsort. Nitrogénoxid a magas vérnyomás ellen Mindenki tudja, hogy a túlzott sófogyasztás növeli a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét. Ez azonban csak- az egyik oka ennek a betegségnek. Amerikai kutatók nemrég egy legújabb „tettes” nyomára bukkantak, amely egy nitrogénvegyület hiánya. A nitrogénoxid a véredényeket kibélelő, úgynevezett endoteliális sejtekben képződik. E vízben oldható gáz elősegíti az érfalak izmainak fellazulását, kitágulását, és ezáltal csökken a vérnyomás. Ha tehát valami gátolja a nitrogénoxid termelődését, hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. —ONNAN Még 1991 tavaszán jelent meg lapunkban egy írás, amely arról tudósította az olvasókat, hogy a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet az egészségvédelem és -megőrzés, valamint az elsődleges megelőzés érdekében pályázatot hirdet. Erre figyelt fel a budaörsi Micheller Lajos. Akkoriban történt ugyanis, hogy meghalt egy sporttársának — a Budapesti Honvéd- ban kézilabdáztak együtt — a felesége. A második szülés után visszamaradt egy kis sérülés, amit kezeltetni kellett volna. Ők azonban Szegedtől harminc kilométerre laktak, ahonnan a két gyerek mellől eléggé körülményes volt bejárni a rendelésre. Végül elhatalmasodott a baj. Az orvos tablettákat, injekciókat adott, s úgy látszott, helyrejön. Egy éjjel azonban rosszul lett, bevitték a kórházba, és reggelre meghalt. Mindez elkerülhető lett volna, ha egy héten néhányszor el tud járni a kezelésre. Nem sokkal ezután a lánya is kórházba került hasonló gondokkal. Ekkor gondolt arra — a pályázat biztatására —, hogy alkot egy olyan készüléket, amelynek segítségével a nők otthon is kezelhetik magukat. Elgondolását az elbíríiló zsűri jónak találta, igaz, anyagilag nem tudták támogatni annak kivitelezésében. Felvett tehát hatszázezer forint kölcsönt, amelyből meg tudta vásárolni a szükséges gépeket, szerszámokat. Amikor úgy érezte, hogy az általa létrehozott készülék — egy egészségügyi tus — megfelel a követelményeknek, felkereste a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ szülész-nőgyógyász szakorvosát, dr. Hetényi Gábort, aki néhány apró korrekciót javasolt a berendezésen, majd vállalta annak kipróbálását. A négy hónapos kísérlet végén a kórház szakértői igencsak jó véleményt írtak a készülékről. Ez "ugyanis a fürdőszobákban alkalmazott tusoló hajlékony csövéhez csatlakoztatható és a csaptelep által beállított langyos vízzel, valamint a hozzá tartozó tartályból adagolt fertőtlenítőszer, antibiotikum, vagy tej savoldat segítségével lehetővé teszi, hogy a beteg otthonában kezelje magát. Ekkor adta be terveit az Országos Találmányi Hivatalhoz. Ott azt el is fogadták azzal, hogy néhány adattal egészítse ki az általa leírtakat. Mindezek alapján szerződést kötött a tatabányai Bamplast céggel, amely egy komoly, külkereskedelmi joggal bejegyzett kft. Ők megvették a készülék gyártási jogát, átvállalták a még fennálló négyszázezer forintos bankkölcsön visszafizetését is. Ekkor érte az igazi meglepetés. Tizenkilenc hónap múltával megérkezett a találmányi hivataltól a levél: mely szerint az általa létrehozott készülék nem minősül találmánynak, mert hasonló eljárások már előfordultak a műszaki életben. Ugyanakkor újabb adatokat kértek. Közben a tatabányai cég már'egymillió-ötszázezer forintot ráfordított a szerszámok beszerzésére, s karácsonyra már ki tudnának lépni a piacra az új termékkel. Ez az eljárás kedvét szegte. Nemhogy új ötletek kidolgozására nem gondol, hanem attól fél, hogy az általa megbízott cég bepereli, s akkor arra minden ingó és ingatlan vagyona rámegy. Aki valamelyest is érdeklődik a repülés iránt, annak számára is ismerősen hangzik az egyik legszámottevőbb, fiatalon elhunyt magyar aviatikus neve. Zsélyi Aladár a motoros repülés hőskorába:? élt, abban az időszakban, amikor a technikai újdonságok iránt érdeklődők figyelme világszerte az egyik leglátványosabb csoda, a motorral hajtott repülőgépre terelődött. Hazai érdeklődő is jócskán akadt, de ezek mindenike megrekedt az amatőr szinten. Nem csoda, hiszen a rajongók serege gépkocsivezetőkből, ügyvédekből, gyógyszerészekből meg lakatosokból verbuválódott, mérnök csak elvétve akadt közöttük. A budapesti József Műegyetem fiatal hallgatóját viszont tudományos érdeklődése terelte az aviatika felé. Mihelyt megszerezte oklevelét, minden energiáját az aerodinamika törvényszerűségeinek tanulmányozására fordította. 1909-ben jelent meg e tárgyban első összefoglaló tanulmánykötete A repülőgéptechnika alapelvei címmel, amely kora egyik legalaposabb munkájának számított. Könyvét szerte Európában nagy érdeklődéssel tanulmányozták a szakemberek, számításaiban minden repülőgép-konstruktőr megbízott. A tavalyi tél óta a legtöbb európai légikikötőben kálium- acetáttal és nátriumacetáttal tartják jég- és hómentesen a kifutópályákat. Ezek a sók környezetbarátok, mert szerves részüket a talajbaktériumok gyorsan lebontják szénZsélyi építette meg hazánkban elsőként azt a korszerű motoros repülőgépet, amely továbbfejlesztve később személyszállításra is alkalmassá vált. A gépet, amely számos eredeti megoldást tartalmazott, Men- czel Tiborral, Bánki Donát műegyetemi professzor akkori adjunktusával dolgozta ki. Közös munkájuk A nagy aeroplánok kérdése című ta- ' nulmányukban tették közzé. Amikor még a világon mindenütt a repülőgép-építők a dugattyús motorokat használták, Zsélyi, felismerve ezek fogyatékosságát, a Bánki-tanszék laboratóriumában kikísérletezte az új hőerőgépet, a gázturbinát. Mindezt 1913-ban alig több mint fél évvel halála előtt. Olyan korszakos találmány volt ez, amelyet ha felkarolnak, a világ élvonalába állította volna a magyar repülő- gépgyártást. Érdemes megjegyezni, hogy a Zsélyi által szerkesztett új hajtóművet csak egy negyedszázaddá! később, a II. világháború során fedezték fel újra. Zsélyi sokat repült. Egy rosszul sikerült leszállása során a Rákosmezőn nyílt kartörést szenvedett. Sebe elfertőződött, állapota egyre aggasztóbbá vált. Hetekig tartó súlyos szenvedések után hunyt el 1914 nyarán. dioxiddá és vízzé. A kálium- és nátriumacetátnál ugyan hatékonyabb a konyhasó, de súlyos hátránya, hogy nagyon korrodeáló hatású, különösén a repülőgépeket kívülről borító könnyűfém ötvözetekre hat hátrányosan. Árpási Mária 75 esztendeje történt... Megszűnt a hídvám Illusztráció: Korabeli képeslap a Lánchídról Széchenyi Lánchídja a magyar reformkor szimbóluma, annak első látható emléke, tiltakozás volt a maradiság eszméje ellen; aki azon átkelt — osztálykülönbség nélkül — hídvámot kellett fizetnie! A konzervatívok fel is hördültek, amikor a képviselők megszavazták a hídvám kötelezettségét, vezérük gróf Cziráky Antal országbíró azt a napot „Magyarország végső romlásának” bélyegezte meg... Pedig a hídpénz megfizetése nem volt éppen új keletű, hiszen kíméletlenül behajtották az addig is működő úgynevezett hajóhidakon, köztük a Dunán Pest—Buda között meglévőn is. Kivételt képeztek a nemesi előjogokat élvezők! Széchenyi István gróf törekvéseinek köszönhetően ez a különbségtétel megszűnt. 1839 májusában a király jóváhagyta a Híd- szerződést, amelynek 8. pontja intézkedik a vámszedés jogáról és megszabja annak tarifáját, méghozzá ekképpen: „Egy gyalog személy fizet 1 krajcárt, ugyanaz, ha a vállán vagy hátán terhet visz, 2 krajcárt, egy lovas személy minden teher tekintete nélkül 4 krajcárt.” Úgyszólván mindenért fizetni kellett. Kisebb állatokért például két, de ha fejős tehenet vittek át a hídon, már három krajcárt kellett leszurkolni. Az 1849-ben megnyitott első állandó Duna- hidunk, 1870-ben a Lánchíd megváltása folytán az állam tulajdonába ment át, majd 1918 decemberétől a hídvámot végleg megszüntették. A hetvenöt esztendeje megszüntetett budapesti hídvámot a második világégést követően ismét életre hívták. Vas Zoltán a főváros kommunista polgármestere 1945. május 22-én hídvám szedését rendelte el: személyenként egy pengőt. (bozó) Fejtörő' Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. FI velő gyökérzöldségféle, hazája Dél-Európa. Sötétbarna héjú, fehéres tejnedvet tartalmazó gyökerét spárga módjára fogyasztják. Ezért téli spárgának is nevezik. További neve: feketegyökér. 2. A történeti fejlődése során nyert alkalmazkodása folytán. A hűvös idő elől vagy éjszakára odahúzódó rovarok ugyanis még a különben beporzásra alkalmatlan időjáráskor is biztosítják a megtermékenyülését, s ezzel a faj vagy a változat fennmaradását. 3. A narancs őshazája Kína. Európában mintegy 1500 éve jelentek meg először. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Gazsó Henriett Vác, Sárközi Ádámné Nagykőrös, Nagy András Érd. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Mennyi melegre, mennyi napsütésre van szüksége a gyapotcserjének? 2. Föltétlenül külföldre, mégpedig forró égövi, őserdőkkel borított országba kell-e utaznunk ahhoz, hogy liánt lássunk? Melyek a legelterjedtebb növények? A helyes megfejtéseket beküldők között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446. (P) Környezetbarát légmentesítés
