Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
§ PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 8., HÉTFŐ 3 Állásfoglalás Göncz nyilatkozatairól Állásfoglalást juttatott el a Közakarat Egyesület elnöksége az Országos Sajtószolgálathoz, melyet az alábbiakban közlünk. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozataiban mindenkor kiállt a sajtószabadság mellett. Tetteivel azonban az eddigiek során csak akadályozta annak érvényesülését. Ezt tette akkor: amikor a miniszterelnöki javaslat alkotmánysértő módon történt elutasításával megakadályozta a Rádió és Televízió vezetése személyi kérdéseinek törvényes és tisztességes megoldását, amikor Gombár és Hankiss urak felmentésének elutasítását azzal indokolta, hogy amennyiben a felmentés nyomán Csúcs László és Nahlik Gábor alelnökök gyakorolnák az intézmények elnöki jogkörét, úgy ez súlyosan veszélyeztetné az államszervezet demokratikus működését és csorbítaná a sajtószabadságot, amikor legutóbbi, november 1-jén kelt levelében azt írta, hogy: „a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alapfeladatainak ellátására képtelenné vált.” A tények ezeket a feltételezéseket nem igazolják. Államszervezetünk — miként azt a mértékadó politikusok világszerte elismerik — demokratikusan működik. Nincs tudomásunk olyan intézkedésekről sem, amelyekkel a rádió és televízió vezetése a sajtószabadságot megsértette volna. (Egyébiránt helyénvaló lenne sommás értékelések és jóslatok helyett tényekre hivatkozni, mint ezt az Alkotmánybíróság korábbi határozatában a köztársasági elnök számára kötelezően előírta!) Józan ésszel nem tételezhető fel, hogy egyrészt a televízióban (1.) alapos gyanú alapján elrendelt fegyelmi vizsgálat, (2.) az érintettek a vizsgálat tartamára munkakörükből történő, törvényes alapokon nyugvó felfüggesztése, (3.) a munkavégzést önkényesen és jogalap nélkül megtagadók felelősségének megállapítása és az ebből adódó következmények érvényesítése, (4.) egy az alelnök munkáltatói jogkörébe tartozó középvezetői szintet érintő személyi döntés, másrészt a rádióban (1.) egy bizonyítottan nem objektív műsorbetét sugárzásának szüneteltetése, (2.) egy főszerkesztő-helyettesi kinevezés veszélyeztetné az államszervezet demokratikus működését a sajtószabadság durva megsértése révén. Az abszurditás körébe tartozik az a kijelentés, hogy az alelnökök működése nyomán a Rádió és a Televízió alkalmatlanná vált alapfeladatainak ellátására. Elismeijük, ha a közvélemény megtévesztését, és manipulálását tekinti bárki e közintézmények alapfeladatának, az alelnökök az ily módon értelmezett „alapfeladat” ellátását lehetőségeik és a jog határain belül kétségtelenül korlátozni törekednek. A valódi sajtószabadság érvényesülése érdekében tett néhány intézkedésük azonban csak kismértékben lehetett hatásos, mivel ezek a tömegtájékoztatásban uralkodó és bizonyos politikai erők által hathatósan támogatott monopóliumok ellenállásával találkoztak. Politikai hisztéria tanúi vagyunk, mely nem a sajtószabadság korlátozásával, még kevésbé az államszervezet demokratikus működésének zavaraival áll összefüggésben. Ez a hisztéria nem más, mint a médiumokban évek óta kizárólágos hatalmi pozíciót betöltő, e hatalmukat most veszélyeztetettnek érző és azt mindenáron megvédeni és fenntartani kívánó újságírói csoport és politikai támogatóik cinikus, zavarkeltő akciója. Következésképpen a Rádió és a Televízió belső ügyeinek megoldása (hiszen itt semmi egyébről nincs szó!) minden külső beavatkozás nélkül, a hatályos jogrend és a törvények alapján lehetséges és kívánatos. Sem a köztársasági elnök, sem a kormányzat, sem az Országgyűlés részéről nem indokolt bármilyen intézkedés kezdeményezése. Kárpótlás: mentesítő' vonat az elkésóknek? Kiegészítik a földalapot ✓ Alkotmány ózó gyűlést tartott a MIEP Nemzetünk érdekeinek szolgálatában (Folytatás a 3. oldalon) Csak a gazdaságilag is fontos, illetve nyereséges állami gazdaságok élveznek a kijelölés során védelmet. Ágazatra bontva, például a tejelőszarvasmarha-telepek, a törzstenyészetek és a vetőmagtermesztés. Biztosan nem jelölik ki a szakcsoporti ültetvényeket, a tangazdaságokat és a természetvédelmi területeket. Az új kijelölés korlátozott mértékben érinti az erdőket, elsősorban a tele- pítetteket és a szórványerdőket. A földhivatalok birtokba adó munkájához ma 1,3 milliárd forintra volna szükség, mert a kitűzés és a bejegyzés 70 százalékát még nem végezték el. Az önkormányzatok három évéről is elhangzott értékelés. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár előadásában közölte, ezen időszak alatt a gázhálózat hossza 50 százalékkal nőtt, 440 településen készült el ivóvízhálózat. Az iskolaépítések mellett kiemelkedően sok, 576 tornaterem gazdagítja a falvakat, városokat. Az idén hétmilliárd forint céltámogatást nyújtott a kormány az önkormányzatoknak. Kónya Imre ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a hevesi polgármesterek szerint működik az önkormányzati rendszer, aminek kereteit a megszakított természetes fejlődés miatt a törvényhozás alakította ki. Az elnökségi ülésről kiadott sajtóközlemény szerint a privatizáció során ez idáig 4,5 milliárd forint értékű vagyont vettek kárpótlási jegyekért a felkínált 12,5 milliárdból. A közeljövőben MOL-, illetve gyógyszergyári részvények vásárlására nyílik mód. B. G. (Folytatás az I. oldalról) — Ez volt az a kritikus pont, amikor felálltunk, mert nem vállalhattuk tovább korábbi pártunk politikáját — emlékeztetett rá a szónok, s még hozzátette: — Azt hittük, 1990 a fordulat éve lesz, de tévedtünk, a kívánt fordulat elmaradt. Horváth Lajos hangsúlyozta, hogy a MIÉP nemzeti és keresztény elkötelezettségű, szociálisan érzékeny és mérsékelt polgári párt. Nem tartoznak valójában sem a jobb-, sem a baloldalhoz, miként a kereszténység sem lehet sem jobb-, vagy baloldali. Beszédéből megtudtuk, hogy a MIEP-nek ma már hetven működő szervezete van az országban és csaknem négyezer tagja. — Mi valóban meg akarjuk változtatni a rendszert — mutatott rá beszédében Csurka István. — Akármilyen nehéz is lesz, nem adjuk fel, vállaljuk a magyar érdekek szolgálatát. Csurka István is határozottan visszautasította a jobboldali szélsőség bélyegét. — Hol van itt közöttünk vagy bennünk bármiféle jobboldali szélsőség? — tette fel a kérdést hallgatóinak. — Mi az, ami itt alkotmányellenes, ami nem a törvényesség talaján áll, ami bármiféle erőszakot akar? Miért kell kitolni a szélre egy pártot és egy mozgalmat, amely éppen az eredeti jelszavakat és célokat tűzte ki zászlajára? Nem lehet az a magyarság érdeke, hogy mozgalmakat, pártokat, amelyek nemzeti, népi és keresztény szellemet képviselnek, így meg lehessen bélyegezni a saját hazájukban. Ez volna hát a demokrácia? Az új magyar jogállam? Van egy szűk réteg, egy elit, amely meghatározza, hogy ez szélsőséges, az nacionalista és így tovább. S aki ezek közé áll, azt én joggal üldözhetem? Hogyan volt ez a múlt rendszerben? Nem pontosan ugyanígy?! A séma ugyanaz, csak a fogalmak mások. Hát lehet ezt rendszerváltásnak nevezni?! Csurka István elmondta még, hogy akármerre járnak is az országban, úgy tapasztalja, nagy rokonszenv nyilvánul meg irántuk, de legtöbbször ezt az emberek nem merik nyíltan bevallani. Az újra föllángolt médiaháborúról szólva a képviselő leszögezte: — Nagyon kell vigyázni, hogy most ne legyünk balekok. Nekünk semmi hasznunk nincs ebből a tájékoztatási háborúságból. Bennünket ma reggel is súlyos, megalázó beállítás fogadott a képernyőn. Szándékosan összemostak legfőbb ellenségünkkel, az MSZMP-vel. Ez mérhetetlen súlyos galádság. Mi azt mondjuk, valóban legyen vége a ha- zudozásnak, de mindenütt. Az .országos gyűlés felkérte a párt parlamenti képviselőcsoportját, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel lépjen fel Göncz Árpád köztársasági elnök — miként a kiadott nyilatkozatban olvasható — „újabb pártpolitikai célzatú, alkotmányellenes magatartása ellen”. Az országos gyűlés szerint ugyanis „Göncz Árpád figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a televízióban egy súlyos hamisítás váltotta ki az általa kinevezett alelnök jogszerű intézkedését, bűnpártoló módon felszólította a miniszterelnököt, hogy tetjesszen elő újabb elnököket a rádió és a televízió élére...” Az országos gyűlés másik nyilatkozatában többek között kinyilvánítja: „A Magyar Igazság és Élet Pártja (...) gyökeresen új szemlélet érvényesítéséért küzd, amelyben első alapfeltétel a szolgálat. A magyar nép érdekeinek mindenekelőtti szolgálata. (...) Visszautasítjuk, hogy ez szélsőséges politika. Ma azok a szélsőségesek, akik hazudnak és kirekesztenek bennünket s másokat”. Az esti sajtótájékoztatón a párt újonnan megválasztott vezetői bejelentették, hogy a MIÉP programját a párt december 11 -i országos gyűlésén fogják megvitatni és elfogadni. Egyben ismertették az újjáválasztott elnökség névsorát, amelyben többségében a párt legismertebb parlamenti képviselői kaptak helyet. V. L. ( Beszélgetés Pest megyei küldöttekkel a 4. oldalon) Eszközök vagyunk? Legszívesebben a sajtó- szabadság kérdésével foglalkoznék e hasábon, de nem merek. Félek, hogy abban a pillanatban példátlan támadásnak tenném ki magamat azok részéről, akik olyannyira féltik a sajtó szabadságát, hogy félelmükben nem is merik elengedni a mikrofont, nem mernek foláilni a kamerák elől, hanem ott ütnek, ott beszélnek, s mi másról is beszélhetnének, mint arról, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság. Szerintem példátlan sajtószabadság van ma Magyar- országon, hiszen ellenkező esetben a s^jtó nem lehetne tele olyan írásokkal, amelyek azt harsogják, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság. Fátylat tehát az effajta fíilientgetésekre, s foglalkozzunk inkább eme sajtószabadságot féltők társadalmi fogadtatásával. Művelt ismerősöm mondja: szörnyű, ahogy korlátozzák az igazmondást Magyarországon, s hozzáteszi kérdésemre, bizony ezt az újságokból, a rádióból és a televízióból tudja. Ez annyit jelent, hogy a sajtó lám csak akkora hatalom, hogy amit reggeltől estig Önt az emberek fejébe, az ott meg is ragad. Azt már nem veszik észre az emberek, hogy hoppá, ha valóban olyan erőszakos a kormányzat, meg a Rádió és a Televízió két vezetője ezekkel a hölgyekkel és urakkal, akkor azok mégis mi módon képesek önnön fájdalmukkal televi- songni az étert. Kíváncsian várom, vajon a han ásítás ellen (Bánó Andrásék egyenlegbeli tudósítására gondolok) föllépő tévéalel- nök gonoszabb ember lesz-e a társadalom szemében, mint maguk a hamisítók? Ha valaki azt mondja nekem, hogy gonoszabb lesz, én azon sem fogok csodálkozni, hiszen az elmúlt évtizedekben a kisebb-nagyobb hamisítások, esetleges eltulajdonítások egyáltalán nem számítottak bűnnek. Igenis el tudom képzelni, hogy a hamisítóval nagyon sok hamisító szolidaritást vállal. Hogy ez borzalmas? Bizony az, no de ez is természetes, hiszen ki ne tudná, Magyarország nemcsak gazdaságilag jutott csődbe a szocializmus időszakában, hanem főképp erkölcsileg, azaz a Bánó Andrásék csalássorozatot produkáló műsora sokak számára természetesnek tűnt, s éppen ezért védelmezik is. Csak abban bízhatunk, hogy egyre több embernek nyílik föl a szeme, s döbben rá: egy alantas játék eszközévé vált. (Vödrös) i —: Torgyán nélkül egyesültek Országos pártegyesítő nagygyűlést tartott szombaton három kisgazda-tömörülés. A kezdeményező FKgP Történelmi Tagozata — a Kisgazda 36-ok parlamenti frakciójával együtt — továbbá a Konzervatív és a Nemzeti Kisgazdapárt úgy döntött, hogy Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt néven megalakítják a Torgyán József vezette FKgP-vel szemben álló pártot. Az országos nagygyűlésre több mint kétezer kisgazda érkezett az ország minden sarkából a BNV F-pavilonjába. Épp erre, a hely szellemére utalt Horváth László, a Történelmi Tagozat elnöke. Elmondta: a Torgyántól való leválás sikeres kényszerűség volt, de mulasztást követtek el, amikor nem alakultak párttá, s így több kisgazdapárt jelent meg a színen. Most viszont, a választások közeledtével már nem lehet tovább várni: „Ne civakodjunk afölött, hogy mik voltunk, egyesüljünk arra, aminek lennünk kell ” — idézte Kossuth Lajos szavait, amire a jelenlévők egyetértő tapssal válaszoltak. Böröcz István, a 36-ok parlamenti frakciójának vezetője arról beszélt, hogy a gyűlést országszerte számos előkészítő tanácskozás előzte meg. Az egyesülési folyamat a Solt\’ad- kerti nyilatkozattat kezdődött, ahol a három tömörülés képviselői aláírták az egyesülésre vonatkozó szándéknyilatkozatot. Az egyesülést a résztvevők egyhangúan megszavazták, döntöttek a párt alkotmányáról, s az ideiglenes intézőbizottság felállításáról, amely ez év december 18-ig, az új párt országos nagyválasztmánya megalakulásáig kapott mandátumot. Az ideiglenes testületnek Pest megyéből tagja Dragon Pál, Nagy Ist- vrin(Dunaharaszti) és Prepeliczay István. (Lapunk negyedik oldalán közöljük a vele készített interjút.) Az új kisgazdapárt progresszív polgári középpártnak tartja magát, fogalmazta meg az egyesülő kisgazdák programjavaslata. T. F. Erkölcsi megújulást a társadalomban! Keresztény felelősségtudat a politikában címmel kétnapos országos konferenciát rendezett a hét végén a Magyar Demokrata Fórum csepeli szervezete, amelyen részt vett Boross Péter belügy- és Szabó Iván pénzügyminiszter is. A rendezvényen megjelenteket Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, helyi országgyűlési képviselő köszöntötte, majd Marx Gyula országgyűlési képviselő beszélt arról, hogy néhány fontos politológiai alapfogalom tisztázása révén megkísérelnek közelebb jutni az MDF értékrendbeliideológiai kérdéseinek megválaszolásához; megfogalmazzák azokat a feltételeket, amelyek meghatározzák a párt politikájának keresztény jellegét. Tegnap Boross Péter belügyminiszter a társadalom felelősségének fontosságáról szólt, mondván, az MDF már öt évvel ezelőtt megfogalmazta, hogy az átalakuláshoz nem elegendő a politikai-gazdasági, hanem szükség van az erkölcsi megújulásra is. Az MDF Kereszténydemokrata Köre működésének kezdetétől az erkölcsi megújulás gondolatának ébrentartója. A konferencia alapvető megállapítása, hogy erkölcsi alapok nélkül hosszabb távon a politikai munka sem képzelhető el. A jövő évi választások előtt fel kell mutatni a tisztességes eszközökkel folytatott, a hagyományoknak megfelelő, erkölcsileg megalapozott politika vállalását. A kommunista rendszer a szerves emberi közösségek kialakulását akadályozta meg —- hangzott el többek között. Az erkölcsi megújuláshoz szükséges a társadalom közösségképző képességének helyre- állítása, valamint a közös felelősség fölébresztése. Az MDF Kereszténydemokrata Köre a továbbiakban ezen folyamatok katalizátoraként kíván működni, s ezért a jövőben nagyobb szervezettséggel dolgozik. Á. M.
