Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP SZUKEBB HÁZÁNK 1993. NOVEMBER 8., HÉTFŐ Maglódi falujárás — Nyugodtabb vagyok, ha itt buliznak szem előtt, mintha bejárnak Pestre, vagy átjárnak Gyömrőre. Saj­nos már volt halálos kimene­telű közúti baleset, amikor a gyalogszerrel hazafelé tartó fiatalok közé hajtott egy gép­kocsi. A Sugár úton mái súlyo­sabb a helyzet, és ez szó sze­rint értendő. Több tonnás be­tonelemek éktelenkednek egy községi tulajdont képe­ző telken. Évekkel ezelőtt a tanács beleegyezését adta, hogy egy pesti panelház­gyár ide hordja a selejtet. Bezzeg István dönt. Bérelje­nek légkalapácsot és törjék össze a tömböket. Gyalulják egyenesre a talajt, kerítsék körül a telket. — Jó lesz grundnak a srácoknak, úgyis kevés a játszótér — fejezi be a polgármester az „eligazí­tást”. Arra viszont nem tud konkrét választ adni, hogy a gázszerelők miért késnek a bekötésekkel. — A csonkok­tól befelé történő szerelés már nem a mi kompetenci­ánk. Megsürgethetjük, de nem vonhatjuk felelősségre a kivitelezőt. A gázprogram ránk eső részét idő előtt befe­jeztük, december 31-e he­lyett már október 15-re elké­szült. Déltájban végzünk a falu­járással, összesen tizenkét helyen „inspiciáltunk”. Utol­sónak a telefonszerelőknél, akik most végzik az utolsó si­mításokat. — Legközelebb már köz­vetlen hívhat — mondja bú­csúzáskor Bezzeg István. — November végén, december elején befejeződik a telefon­program is, 1200 maglódi előfizető kapcsolódik a nem­zetközi vonalra. (matula) 8888888888888888888888888888888888888888888888 18888888888888886888883888 jjjjjjliM Megyei küldöttek a MIÉP-röl Mindenki egyet Relikvia Vannak helyek, tárgyak, melyek fölött megállt az idő, vannak dolgok, amiket itt felejtett a múlt. .Hasznára nincsenek senki­nek, de nem is ártanak. Csak vannak. Mint megkopott relikvi­ák. Ez a kút Maglódon, a Maglód patak partján mereng, régi csobogásokról álmodik. A környék lakói inár rég észre sem ve­szik, de az idegen, ha erre téved, megtorpan, s olyan érzése van, mintha a kút beszélni tudna. Azokról a régi emberekről, akik mellőle cseperedtek felnőtté, majd elmúltak, s ma már sen­ki sem emlékszik rájuk. E kútból — ha igaz — nyolcvan évig csordogált a víz. Közben a táj többször is változott. Megforgat­ták a földet, a fákat kivágták, s helyükbe víz- és gázcsövet, tele­fonkábelt fektettek. Az új idők új szelei végigsöpörtek Magló­don, de a vén, rozsdapikkelyes kút itt maradt, itt felejtették. A relikviák tárgyi bizonyítékai egy kornak, és emlékeztetnek. Arra az örök érvényű igazságra, hogy múlt nélkül nincs jelen, s a jövő bölcsőjét a mában kell ringatni. (gyé) akar Bezzeg István maglódi polgár- mester szerint nincsenek kis és nagy problémák, mind­egyikre egyformán oda kell fi­gyelni. A lakossági panaszok kivizsgálása éppúgy nem tűr halasztást, mint az egész köz­séget érintő nagy ügyek, s ezekről nem az íróasztal mel­lől, hanem a helyszínen kell tájékozódni. Erre szolgál a legutóbbi fa­lubejárás, amin a műszaki osz­tály vezetője, Szűcs Tibor is je­len van. Elsőnek a József Attila ut­cai iskolába megyünk ki, melynek igazgatója a nyáron elvégzett felújítási munkák minőségét kifogásolta: a mal­terborítás több helyen leper­gett. A pallért felszólították a hiba rendezésére, a határidő most járt le. Hamar végzünk, a hibát kijavították. A sportpályánál az öltözők állapotára kíváncsi a polgár- mester, melyet most adott át a kivitelező. Az új vizesblokk rendben van, csak a villamos hálózat igényel némi kiigazí­tást.-—Mindenhez ért? — kér­dem. — Nagyjából. Hét éve épí­tem a saját házamat, volt időm megtanulni egyet s mást. A művelődési házban át­alakítás folyik, bár nem az önkormányzat finanszírozza. A helyi fiatalság ajánlatot tett, saját költségükön ottho­nosabbá teszik a belsőrészt, hogy legyen hol diszkózni. A képviselő-testület hozzájá­rult a kéréshez, azzal a kikö­téssel, hogy a diszkó nem le­het botrányok színtere. —- Ez egy kicsit ferdére si­került, igazítsátok helyre —„okvetetlenkedik” Bezzeg István a lambériát látva. — Azt a traverzet még fessétek át egyszer! — mutat a ma­gasba, aztán áldását adja a szombati nyitáshoz. — Ki honnan érkezett önök közül ebbe az új párt­ba?— tettem fel a kérdést a MIÉP országos gyűlése több Pest megyei küldöttének. — Én az MDF-ből léptem át — felelte Kiss István, aki mellesleg a váci Magyar Út Kör szóvivője. — Megval­lom, nagy lelki tusát okozott nekem otthagyni az MDF-et. Nehéz döntés volt, de meg kellett tennem. Nem én vál­toztam meg, hanem az a párt, amelyben annnyira hittünk. Lázár Dénes, a MIÉP gödi szervezetének ügyvivő elnö­ke ugyancsak az MDF-ből jött. — Amit elindított az MDF, az sajnos hamar el­akadt — indokolta meg a döntését. — Elkezdődött Gö­dön is a tülekedés, ezért már a helyhatósági választások után kiléptem. Remélem, ez nálunk még egyszer nem for­dulhat elő. A másik gödi küldött. Kor­dás Zoltán tanár párton kívü­liként jelentkezett a MIÉP- be. — Egészen mostanáig nem volt olyan nemzeti, ke­resztény szellemű párt, ame­lyet el tudtam volna fogadni — mondta magyarázatkép­pen. — Itt jól érzem magam. Nálunk mindenki egyet akar. Összetartunk^ mint egy jó ba­ráti közösség. Zahorün Sándor, aki a gödi MIÉP mellett a Pofosz helyi szervezetének is tagja, szintén nem volt soha azelőtt semmilyen pártban. De, mint mondja, itt megtalálta a he­lyét. — Milyen pártjuk helyi tá­mogatottsága? — Gödön mintegy negy­ven tagunk van — mondta Lázár Dénes. — Több, mint bármely más pártnak. S nap- ról-napra jönnek az újabb je­lentkezők. — Miért ilyen népszerű Gödön a MIÉP? — Biztosan azért is, mert olyan hiteles vezetőnk van, mint Bognár László ország- gyűlési képviselő — válaszol­ta Zahorán Sándor. Vácott és Dunakeszin még csak most van alakulóban a MIÉP, de a Magyar Út Kör mindkét helyen már hónapok óta jól működik, jelentős szá­mú tagsággal. A valódi támo­gatottságot pedig híven mu­tatják Csurka Istvánék helyi fórumai, amelyeken rendsze­resen több száz szimpatizáns vesz részt. — Pedig az emberek még félnek — tette fozzá Kordás Zoltán. — Meg közömbösek is. Igen sokan elfordultak a politikától. Ugyanakkor elég nagy az elégedetlenség. Első­sorban azért, mert az embe­rek egyértelműem úgy látják, hogy nem történt meg a rend­szerváltozás, szinte minde­nütt ott vannak még a régi emberek. Mindenhol összefo­nódásokat találunk. — Mennyire elégedettek az országos gyűlés légköré­vel, tartalmával? — Én olyannak látom, mint amilyen az MDF első orszá­gos gyűlése volt — mondta Kiss István. — Főleg a küldöt­tek összetartását és egyetérté­sét szeretném kiemelni, ami különösen örömmel tölt el. (D. Vass) Radnóti-napok Dunakeszin Harmincadik születésnapját ünnepli Dunakeszin a Radnó­ti Miklós Gimnázium. A Rad­nóti-napok keretében az el­múlt héten versmondó ver­senyt rendeztek a diákoknak, szaktárgyi versenyt az iskola körzetében lakó nyolcadik osztályosoknak. Megnyílt a gimnázium múltját bemutató fotókiállítás. - Tudományos előadások hangzottak el. Pén­tek este diákegyüttes mutatta be a Padlás című musicalt. Megjelent az iskola évköny­ve. Holnap fáklyás felvonu­lást rendeznek 18 és 20 óra között. A menet a gimnázi­um jelenlegi épülete elől in­dul. Felkeresik azokat a he­lyeket, ahol az elmúlt har­minc évben működött az in­tézmény. A középiskola sportcsamoki bejáratánál fel­avatták Czinege István duna­keszi művész alkotását, a Radnóti Miklós kőtömbbe fa­ragott arcélét ábrázoló kom­pozíciót. Az aulában helyez­ték el Lencsés Dóra negye­dik osztályos diáknak a köl­tőt ábrázoló bronzportréját. (kovács) Megkérdeztük Lesz-e valódi kisgazdaegység? Prepeliczay István érdi kisgazda országgyűlési képvi­selőt is beválasztották a szombaton alakult Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt 57 tagú Ideigle­nes Intéző Bizottságába. Tőle kérdeztük: az egyesülés után milyen esélyt lát a valódi egységre, a kisgazda­tradícióknak megfelelő kibontakozásra? — Alapkérdésnek azt tartom, hogy a sehová nem tartozó, a zűrzavar­ban eligazodni nem tudó, ám minden szempontból kisgazda-gondolkodású és érzelmű embereknek reá­lis politikai képviseletet biztosítsunk. Hogy mekko­ra nagyságú rétegről van szó, arra csak arányokat mondhatok: érdi szerveze­tünk az 1990-es választáso­kon száz tagból állott. Mintegy tízen követték kö­zülük Torgyánt, tizenöt­húsz személy állt mellet­tünk, a Történelmi Tago­zat mellett. Hetvenötén nem tartoznak sehová: ér­tük tettük meg az egyesü­lést, hisz úgy gondoljuk, hogy országosan ugyanez a képlet. A korábbi párt há­romnegyed része figyel, vár, sokan beleuntak a ci- vakodásba. Őket szeret­nénk megmozgatni. Ebből a szempontból pedig nem is az a lényeg, hogy há­nyán lépnek be vagy át hozzánk, hanem hányán látnak saját maguk számá­ra megoldást a mi progra­munkban. A választáso­kon való szereplésünk ezen múlik. Ilyen tekintet­ben lépéshátrányunk van a többi párttal szemben, de a történelmi tradíciókhoz, a progresszív kisgazdaha­gyományokhoz való visz- szatéréssel utolérhetjük ri­válisainkat. Sőt: annak ide­jén vakrepülést végeztünk a program kialakításakor, míg most komoly kor­mányzati tapasztalatokkal rendelkezünk, hisz tagja­ink között miniszterek, ál­lamtitkárok, a kormányzat mellett tevékenykedő szak­emberek vannak. Erre a szellemi háttérre lehet épí­teni: ezzel akarunk az em­berek előtt megjelenni. Azaz ily módon látok esélyt a valódi egységre, a kisgazda-kibontakozásra. (tóth) Balsai István váci fórumán A keresztény-nemzeti felelősségről — Magyarországon meg­történt a politikai rendszervál­tozás. Ám a társadalom egé­szét ez a folyamat még nem hatotta át. így fogalmazott Balsai István igazságügymi­niszter, péntek esti, váci láto­gatása alkalmából. A miniszter délután érke­zett a városba, s először zárt­körű rendezvényen találko­zott az MDF helyi szervezeté­nek tagjaival, majd este a Col- ping Egyesület hélyi székhá­zában tartott rövid tájékozta­tót, ahol kérdésekre is vála­szolt. A vendéget Kucsák Béla, az egyesület elnöke köszön­tötte. A rendezvényen jelen volt Keszthelyi Ferenc me­gyés püspök is. — Az elmúlt rendszerben két nemzedéket neveltek a ke­resztény nemzeti szellemmel ellentétes értékrend szerint. A változásoktól többet várva, megfeledkeztünk a súlyos örökségről — emlékeztetett Balsai István. Megállapította: sajnálatos közöny, passzivi­tás jellemzi a társadalmat, ami sok tényezőből áll össze. Pozitív élményünk, hogy szét­tört a volt szocialista térség monolitikus egysége, össze­roppant a ránk nehezedő nagyhatalom, de háborúk zaj­lanak a közelünkben. A felbo­rult egyensúly bizonytalansá­gokat okoz, az ország tőke­szegény, feladataink megol­dásában csak magunkra szá­míthatunk. Úgy látszott, gyor­sabban sikerül megteremteni a nemzeti középosztályt, s en­nek érdekében sokat is tett a kormány, azonban a sok féke­ző erő miatt ez a folyamat las­sabban halad. A politizáló keresztény ér­telmiségnek segítenie kel! az európai orientációt, amely a régi, állampárti politikai erők vezetésével elképzelhetetlen lenne. Be kell bizonyítani, hogy Magyarország a polgári demokrácia mellett kitart. A törvényhozás alkotmányos rendjén belül elsőbbséget kell kapnia a keresztény ér­tékrendszemek. Megoldatlan még az egyházak megfelelő támogatása. A médiában rö­vid műsorokra szűkülnek a keresztény gondolatokat köz­vetítő programok. Rossz be­idegződés az, miszerint a val­lás és lelkiismereti szabadság magánügy. A keresztény identitású civil szervezetek még nem töltik be teljesen a szerepüket. A közelgő választásokra célozva Balsai István han­goztatta: figyelembe kell venni, hpgy a keresztény ér­telmiségnek soha nem volt olyan felelőssége az eddig megszerzett pozíciókért, mint most. K. T. I. Helyesbítés 1992. május 15-i számunkban A tanú pártatlan című cikkben a Kosztán Józsere vonatkozó állítások megalapozatlanul kerül­tek közlésre, ezért az érintettek elnézését kérjük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents