Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám
HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Ára: 13,50 fórfnt 1993. NOVEMBER 6., SZOMBAT Hazaérkezett Antall József Hazaérkezett egyhónapos németországi gyógykezeléséről Antall József. A miniszterelnök különgépe tegnap este 20 óra 10 perckor landolt a Ferihegyi repülőtéren. Csökken a munkanélküliség A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az előrejelzéseknél jóval kisebb mértékű munkaerő-leépítést hajtanak végre a munkáltatók 1993- ban. Ennek — és az átképzési folyamatnak — köszönhetően tovább fogyhat a munka- nélküliek március óta szinte folyamatosan csökkenő száma — mondta el Tóth Tihamér, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Tudományos Imeretterjesztő Társulat (TIT) tegnapi közgyűlésén tartott előadásában. Kifejtette: a munkáltatók gyakran nincsenek tisztában a munkanélküliek alkalmazásával igénybe vehető támogatásokkal, például a befizetési kötelezettségek csökkenésével, vagy azzal, hogy a mun- kalyre való beutazás hozzájárulási költségeit visszaigényelhetik. Szólt arról is, hogy a társadalomban kétarcú a feketemunkát végző munkanélküliek megítélése: a jelenségről egyrészt nagyon rossz vélemény alakult ki, a munkaügyi központok, a tb és az APEH ellenőrei elől azonban „a sajnálat hálója” rejti el az illegálisan segélyezetteket. Német parlamenti küldöttség Szentendrén Jó vélemény hazánkról A magyar polgároknak még van tanulni valójuk, mert be kell látpiuk, hogy a pénzügyi ellenőrzés nagyon fontos intézmény. Hiszen az adófizetők pénzéről van szó, amit takarékosan és gazdaságosan kell felhasználni — nyiltakozta lapunknak dr. Kari Deres, a Német Szövetségi Parlament számvevőszéki bizottságának elnöke tegnap Szentendrén, amikor politikustársával, dr. Lothar Kolbéval együtt meglátogatta a Duna-parti várost. Az Országgyűlés számvevő- széki bizottságának vendégeként Magyarországon tartózkodó német politikusokat elkísérte Szentendrére Gaál Gyula, bizottsági elnök, Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke és Szél Péter parlamenti képviselő is. A vendégeknek Németh Gábor, Szentendre polgármestere bemutatta a város múltját, jelenét, gazdasági helyzetét, a helyi adózás rendjét, valamint a kommunális beruházásokat. Beszélt arról a vizsgálatról is, amelyet a közelmúltban folytatott az ön- kormányzatnál az Állami Számvevőszék. Említette a város kapcsolatát a szerb népcsoporttal, szólt a kulturális és építészeti emlékekről, valamint kitért a szentendrei művésztelep kialakulásának hátterére is. Szentendre nagyon fontos idegenforgalmi, képző- művészeti és kulturális központja az országnak — jelentette ki. A beszélgetés után a vendégek megtekintették a Kovács Margit Múzeumot, a Szerb Egyháztörténeti Múzeumot, majd megebédeltek a híres Aranysárkány Étteremben, ahol Gaál Gyula, a számvevő- széki bizottság elnöke látta vendégül a német politikusokat. (Folytatás a 4. oldalon) Szentendrei fórum a privatizációról Megmenthető még az Izbégi Kocsigyár? A Szentedrei Papírgyár, a Betonárugyár és az Izbé- gi Kocsigyár privatizációjának helyzete és kilátásai, a kárpótlásra jogosultak számára felajánlott állami vagyon, és a kisbefektetői részvényvásárlási program szerepelt a csütörtök esti szentendrei nyílt fórumon. A rendezvény meghívott előadója, Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség általános ügyvezető igazgatója volt. A kárpótlási jegyek helyzetéről szólva Slosár Gábor megemlítette, hogy a jegyek értéke napról-napra örvendetes mértékben növekszik. Továbbá megtudhattuk tőle, hogy a részvények elosztására új rendszert dolgoztak ki, melynek lényege: egy kárpótlásra jogosult személy csak egy részvényt jegyezhet. Minderre azért volt szükség — hangsúlyozta Slosár Gábor —, mivel egyes bróker cégek felvásárolták a határozatos kárpótlási jegyeket, melyek előnyt élveztek a részvényvásárlás során. Az ügyvezető igazgató megemlítette, hogy a jövő év elején néhány hónapig még be lehet jelenteni a kárpótlásra vonatkozó igényeket. Erre azért van szükség, mivel néhány ellenzéki párt kárpótlási igények elleni propagandát fejtett ki, minek következtében sok ember jogos kárpótlási igényét nem jelentette be. A kisbefektetők részvényvásárlási programjáról szólva Slosár Gábor elmondta, a program célja az, hogy szélesebb társadalmi réteg juthasson az állami vagyon egy részéhez. (Folytatás az 5. oldalon) Megcélozták a nyugati piacot Német nemzetiségűek kiállítása nyílt Solymáron, ahol azok a kis- és középüzem-tulajdonosok mutatják be termékeit, akik hamarosan német piacon próbálják ki versenyképességüket. A 23 vállalkozó a hét végén várja az érdeklődőket a művelődési házban Erdősi Ágnes felvétele Szemtanú Petőről Tegnap sajtótájékoztató színhelye volt a Pofosz budapesti székháza, ahol Kéri Edit színésznő elmondta, a tájékoztatót azért tartotta szükségesnek, mert bár a Pető Lászlóval szembeni pert megnyerte, Pető Iván, az SZDSZ elnöke továbbra is fenntartja és szél- tében-hosszában terjeszti ama állítását, hogy édesapja nem szolgált az ÄVH kötelékében. Mint ismeretes. Kéri Edit tavaly több fórumon is elmondta, hogy Pető László és felesége különböző funkciókat töltöttek be az ÁVH-ban, a férj ezredesi, az asszony al- hadnagyi rangban szerelt le. A Pető család ezt tagadta, s rágalmazási pert indított a színésznő ellen. Később Pető Iván módosított az állításokon, mondván: apja határőrtisztként szolgált a BM-nél, ám anyja soha nem volt fegyveres testület tagja. (Folytatás a 3. oldalon) Konrád, az internacionalista Lehet, hogy Konrád György mégsem bízik abban, hogy a pesti nép a Demokratikus Charta vezényszavára összevonja a szemöldökét? Lehet, hogy az egyetemi ifjúság az értelmiséggel és a proletariátussal összekapaszkodva mégse lepi el a főváros sugárútjait, kőrútjait, tereit és mellékutcáit? Lehet, hogy a jobb érzésű polgárság mégsem áll egy nyilvánvaló szélhámosság mögé, és nem követeli a sajtó- szabadságot azok számára, akik súlyosan visszaéltek vele? Könnyen lehet, mert Konrád úr úgyis mint a magyar sajtószabadság rettenthetetlen védelmezője, s méginkúbh úgy, mint a Nemzetközi Pen Club egykori elnöke telefon- interjúban világosította fel szerdán este a müncheni Bayern 2 rádió hallgatóit az igazságról. A Kultur Aktuell című műsorban kifejtette, hogy a Magyar Televízióból olyan személyeket bocsátottak el, akik nem voltak kormányellenesek. Előadta, hogy a magyarországi sajtó támadásoknak van kitéve majdnem úgy, mint a pártállami időkben, sőt, most még rosszabb a helyzet, ugyanis nehezebb kinyilvánítani a szabad véleményt, mint akkor. A nagy író ehhez hozzátette, hogy a kormányzat gyenge, és a tömegek nem támogatják a politikáját. Arra kérte a bajor közvéleményt, hogy legyen szolidáris azokkal, akik a magyarországi sajtó szabadságáért küzdenek. Nos, ha igaz lenne, amit Konrád úr állít a magyar tömegek és a kormány viszonyáról, akkor ugyan miért igyekszik mozgósítani a magyar belügyekben járatlan külföldi hallgatóságot? Nem elég a hazai túlerő? Ó és egyes demokratikus kartársai előszeretettel provokálják az internacionalista segítségnyújtást. Ma a sajtó- szabadság védelme ürügyén. És holnap? Bánó Attila Munkával arányos előlegek A kormány 1993. november 4-én döntött a földrendező és a földkiadó bizottságok működése során felmerült önkormányzati költségekre fizethető, az eddig elvégzett munkával arányos előlegekről — tájékoztatta az MTI-t tegnap közleményben a Belügyminisztérium sajtóosztálya. Ebben tudatják: az előlegek kifizetésére idén 100 millió forint áll rendelkezésre. Az érintett önkormányzatok előleget kapnak a földrendező bizottságok költségeire 33,3 millió forint összegben, az általuk kárpótlásra kijelölt földterület aranykorona értékének arányában, a földkiadó bizottságok költségeire pedig 66,7 millió forint előleg kerül kifizetésre a feladatkörükbe tartozó részarány-tulajdonok számának arányában. Az előleget az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal még ez év november végéig kifizeti. Surján László: Kötó'dés a Baltikumhoz Mart Laar észt miniszterelnökhöz régi barátság fűz — mondta munkatársunknak baltikumi látogatásáról hazatérve Surján László népjóléti miniszter a Ferihegyi repülőtéren. E látogatásnak aktualitást adott az a közép-európai országoknak a NATO-hoz való közeledésének kérdése, illetve néhány román politikusnak az a véleménye, mely szerint ha a visegrádi országok hamarabb kerülnének a NATO közelébe, ez a többi országot, beleértve a Baltikumot is, az Oroszországgal való katonai szövetség kiépítésére késztetné. A miniszterelnök úr értelmetlenségnek nevezte ezt a feltételezést, hiszen nyilvánvaló, hogy ha a kelet-európai országok bármelyike szorosabb kapcsolatra lép a NATO-val, ezzel mintegy előkészíti a NATO kibővítését. Nyilvánvaló az is, hogy az észtek is szeretnének valamilyen védelmi rendszerhez tartozni, de ezt az Oroszországhoz való közelség nehezebbé teszi számukra. Tény, és előbb-utóbb mindenki számára világos lesz, hogy a NATO fennállása óta söha nem lépett fel agresszíven másokkal szemben, és ezen az alapon kell megítélni jövendő tevékenységét is, Sutján László szólt az észt és a finn szociális és egészség- ügyi miniszterekkel folytatott tárgyalásairól is. Észtországban többek között az egészség- ügyi reformról esett szó, és elhatározták a kapcsolatok bővítését. Finnországi tapasztalatai közül a miniszter kiemelte az ottani magas, 20 százalék körüli munkanélküliséget, amire egyelőre ők sem találnak megnyugtató megoldást.^ Sz. Á.
