Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 6., SZOMBAT Kárpátok Eurorégió Tanácsa Megváltozott szlovák álláspont A csatlakozás még várat magára Nem lehetünk ütközőovezet A Kárpátok Eurorégió Taná­csának csütörtökön, Kassán megkezdődött ülésén John Mroz, A Kárpátok Eurorégió tervezetének kivitelezését fel­ügyelő amerikai szakember megnyitóbeszédében sürget­te: Szlovákia nyilvánítsa ki, vajon hajlandó-e megtenni a szükséges lépéseket annak ér­dekében, hogy a Kárpátok Eurorégió rendes tagjává vál­jon. Július Hauser, a szlovák külügyi tárca jelenlevő kép­viselője a hivatalos szlovák véleményt tolmácsolva or­szága csatlakozási készségé­ről bevált; és Szlovákia ren­des tagsága mellett foglalt állást. Ez meglepő fordulat­nak számít, hiszen az eddigi Tisztán ragyognak a Vörös té­ren fölszentelt kazányi kated- rális arany tornyai, de kevés­bé világos, minek a jelképei. A bolvesik diktatúra teljes el­vetését, vagy a cári önkényu­ralomhoz való visszatérést jelzik-e, esetleg ezt is, azt is? — tette föl a kérdést tegnap vezércikkében a The Guardi­an című brit lap. Az újság úgy vélte, hogy — mint a Szovjetunió utáni Oroszországban igen gyak­ran — a jelek megint zavar­ba ejtően vegyesek. Az új orosz alkotmány tervezete a parlamenttel való leszámo­lás óta megkeményedett. Nincs már benne enged­mény az orosz köztársasá­gok szuverén státusának, és fölerősödött a szövegben az elnök hatalma. Az alkot­mány esetleg lehetővé teszi Jelcinnek, hogy kikerülje a szlovák álláspont — nem ke­vés gyanakvást tükrözve — valójában elzárkózó volt. Szlovák részről az elmúlt két év alatt olyan vélemé­nyek is elhangzottak, hogy a Kárpátok Eurorégión belüli együttműködés szándéka mögött határrevíziös kísérle­tek húzódnak meg. Szlovákia keleti régiója a hivatalos pozsonyi vélemény­nyel ellenszegülve már ko­rábban társult a szűkebb tér­ség magyar, lengyel és uk­rán területeinek széles körű együttműködési lehetőségeit ígérő csoportosulásához, melynek tervezete — Romá­niát is idesorolva — az érin­tett országok szélesebb bevo­násával számol. jövő júniusra ígért elnökvá­lasztást. Az újság szerint egy má­sik ellentmondásos jel az új katonai doktrína. Jó jel, hogy tovább akarják csök­kenteni a haderőt és nincs többé ellenségképük. De bár­mi is az elmélet, arra kell számítani, hogy Jelcin Orosz­országa érvényre juttatja ere­jét és befolyását a volt Szov­jetunión belüli helyi konflik­tusok kezelésében. Ugyanak­kor az orosz védelmi minisz­ter minden jel szerint elvetet­te az ismerős szovjet ígére­tet, miszerint Moszkva nem vet be elsőnek atomfegyvert. Kommentátorok sietve meg­magyarázták, hogy a kommu­nizmus idején ez amúgy is csak propaganda volt. De mi­ért nem lehet ebből valóság a demokratikus Oroszország­ban? Jannis Sakellariou, a stras- bourgi székhelyű Európa Par­lament kül- és biztonságpoli­tikai bizottságának szakértője — a MIadá Fronta Dnes című prágai lap tegnapi szá­mában megjelent nyilatkoza­tában — úgy vélekedett, hogy a közép-európai orszá­gok teljes jogú EK-tagsága még hosszú ideig nem képzel­hető el, szükség lenne vi­szont a NATO-tagság mielőb­bi megteremtésére. Sakellariou szerint a kö­zép-európai „új demokráciák­nak” is többet ártana, mint amennyit használna, ha túl -gyorsan lépnének be az Euró­pai Közösségbe. Úgy vélte: nyolc-tíz éven belül sem te­kinthető reálisnak, hogy a tér­ség országai csatlakozzanak az EK-hoz. Az EK-val kötött társulási szerződést azonban meg lehet tölteni tartalommal — tette hozzá az Európa Par­lament illetékese. Utalt arra. Svájci menedékjog Politikai menedékjogot kért és kapott a múlt héten Svájcban az egyiptomi isz­lám szélsőségesek egyik szervezetének, a Szadat- gyilkosságot végrehajtó Dzsihádnak az egyik veze­tője, Ajman Zavahri — je­lentette pénteken az Al-Ha- ját című, Londonban szer­kesztett arab lap. Az orvos- végzettségű férfi három évet ült börtönben az An­var Szadat elnök elleni gyilkos merényletben (1981) való részvétel mi­att. Még előtte, 1980-ban az elsők között utazott Af­ganisztánba Egyiptomból, hogy kivegye részét a kom­munizmus elleni küzdelem­ből. hogy Ausztria 1995. január elsejével bizonyára EK-taggá válik. Ausztria, Németor­szág, Csehország, valamint ta­lán Magyarország és Szlová­kia, nagy közös akciókat kez­deményezhetne a környezet­védelem és a közlekedés te­rén. Ezeket az akciókat az EK kasszájából lehetne fizet­ni — vázolta Sakellariou az esélyeket, s megjegyezte: az ilyen jellegű együttműködés sokkal szorosabb lehetne, mint amilyen például a Né­metország és az ugyancsak EK-tag Portugália közötti ko­operáció. Miközben az Európa Parla­ment illetékese az EK-t illető­en igyekezett lehűtenni a kö­zép-európaiak vérmes remé­nyeit, a NATO vonatkozásá­ban már sokkal „csatlakozás- pártíbb” módon nyilatkozott. Szerinte nem szabad megbé­kélni azzal, hogy a közép-eu­rópai térség egyfajta Ütköző­Több heti bizonytalanság után még tegnap is homály fedte a szlovák koalíciós kormány sze­mélyi összetételét, de Vladi­mír Meciar ennek ellenére át­adta Michal Kovác államfőnek a kabinet átalakításáról szóló javaslatát. A hónapok óta kisebbség­ben kormányzó Meciar-kabi- net átalakítása régen időszerű, de a különféle koalíciós kísér­letek eredménye csak október közepére körvonalazódott. Hogy hogyan, az előre kiszá­mítható volt. A kormányfő ve­zette Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom (HZDS) a Szlo­vák Nemzeti Párttal (SNS) hosszú huzavona után október 19-én írta alá a koalíciós szer­ződést, amit négy nappal ké­sőbb a partnerek országos ve­zetése is ratifikált. A közös vo­nást alkotó nemzeti jelleg övezet legyen, egyfelől a NA­TO, másfelől az ingatag Uk­rajna, Oroszország, Grúzia és mások között. A „partner­ség” nem elég: a cseheket, a lengyeleket, a szlovákokat és a magyarokat NATO-véde- lem alá kell helyezni — mondta Sakellariou. Elismer­te, hogy a teljes jogú NATO- csatlakozás többfázisú folya­matként képzelhető csak el, de szerinte ennek a kérdés­nek már most napirenden kell lennie. A kérdésre, hogy miért nem ismeri el Jelcin problémáit (és az orosz elszigetelődési veszé­lyérzetből fakadóan a Nyugat aggodalmait), Sakellariou kije­lentette: Jelcinnek sok gondja van, köztük saját tábornokai­val is. Éppen az a tény, hogy az orosz elnöknek problémát okoz saját hadserege, amellett szól, hogy NATO-védelem alá helyezzék a közép-európai országokat. azonban nem bizonyult elegen­dőnek ahhoz, hogy a tárcák és az államtitkári posztok elosztá­sában egykönnyen meg tudja­nak állapodni. Egyes ellenzéki vélekedések szerint a miniszterelnök a javas­lattal kész tények elé állítja az államfőt. A HZDS-ből kilépett Milan Knazko volt külügymi­niszter csütörtökön egyenesen zsarolásnak nevezte, hogy az ál­lamfőt arra akarják rábírni: ne az új kormány egyes tagjairól, hanem a miniszterelnök által előterjesztett „egészről” dönt­sön, lehetőleg kedvezően. Knaz- kóék szerint — akikhez csütör­tökön a Meciar-mozgalomból kilépett és a bécsi nagyköveti posztról lemondatott Rudolf Fil- kus is csatlakozott — a koalíci­ós kormányba az egykori kom­munista nomenklatúra további embereit „szivárogtatják" be. A nagyvilág hírei ★ A kelet-franciaországi Puttelange-aux-Lacs-ban mintegy harminc zsidó sírt gyaláztak meg ismeretlen tettesek csütörtökre virra­dó éjjel — jelentette az AFP. A helyszínen nem ta­láltak antiszemita felirato­kat. A tettesek sírköveket borogattak fel. Jk A bolgár szervek hétfőn feltartóztattak egy román folyami hajókonvojt, amely a. hatóságok gyanúja sze­rint megpróbálta kijátsza­ni a Jugoszlávia ellen 1992 májusában elrendelt ENSZ-embargót. A Giur- giu-3 vontatóhajó négy üzemanyaggal megrakott uszállyal azóta is Vidin du­nai kikötőjében vesztegel. A hajóvonta a szerbiai Szendrő (Smederevo) du­nai kikötőbe tartott, de az ENSZ engedélye csak há­rom uszályra szól. Jé A határt átlépő román ál­lampolgároknak ezentúl 10 000 lejt (mintegy 10 dollár) kell fizetniük, hogy Románia ily módon enyhí­teni tudjon a közelgő tél megpróbáltatásain. 9k Hanna Suchocka, a szep­temberben távozott lengyel miniszterelnök csütörtökön arra figyelmeztette az Eu­rópai Közösséget, hogy a kelet-európai termékek előtti kereskedelmi sorom­póinak fenntartásával ve­szélybe sodorja a piacgaz­dasági áttérés útján hala­dó országokban zajló re­formfolyamatot. 9k A MIadá Fronta Dres című prágai lap szerint aligha van remény a volt Jugoszláviában dúló hábo­rú befejezésére mindaddig, amíg Bosznia középső ré­szén nem szilárdulnak meg a határvonalak. Ez eltart akár jövő tavaszig is. Oroszországi ellentmondások Moszkva és az atomfegyver Koalíciós huzavona Mottó: Fusson, akinek nincs bora Ez a zongora fekete. Nem találunk szavakat. (1979. E. P.) 1993. november negyedikén, harmin­chét évvel a szovjet tankok bejövetelé­nek napján a Szabad Nép-utód Nép- szabadság hasábjain huszonöt író, köl­tő, esztéta, égetnivaló poéta, kisded re­formátor és miegyéb aláírt egy dacos petíciót. Mivel a kormányzat szócső­vé, egyoldalú propagandagépezetté tet­té a rádiót és a televíziót, új írásaik fel­vételét, korábban felvett műveik és in­terjúik sugárzását letiltják. Az aláírók között szerepel Esterházy Péter is. Békalencse — Burgonyavész Nem találunk szavakat. Pétör fiam, hová keveredtél? Az úr ír, szavakat vezet világtalan, de ki szavatol az olvasó biztonságá­ért? Az utca emberének is világos volt: íróink számára a fejlő­dés mély és őszinte önkritika nélkül nem lehetséges... Igaza van Révainak: csak maguk tehetnek róla!!! Hanem a ti beszéde­tekben legyen igen, igen, nem. nem. ennek felette valami esik. az a gonosztól vagyon. De hát miért nem hagynak békét. Kérde­zem. Ne vezessenek engemet sehova. Ne mondják meg, mi a va­lóság és hogy ki vagyok én. Ne mondják meg, mi a szép, mi a rút. Majd én megmondom. Elektromos — Halfék Pétör fiam, ha már így letege-magáztalak — két évvel vagy idő­sebb —, elmondok én valamit. Óriási sztori, ebből kéne filmet csinálni, nem a dinoszauruszokból.* Nemhogy rajongód, amice, VÉLEMÉNY Esterházy Péter lovasszobránál de friss olvasód is voltam. Az átkosban azokon a könyvheteken mindig első nap megvettem s azonnal el is olvastam könyveidet. De egyszer majdnem megtörtént a baj. (Most kezdődik a törté­net.) Akkoriban nagyon elfoglalt tanár voltam, a péntek délelőtti könyvheti megnyitót nyelvtan- és énekóráim miatt el kellett ha- lasztanom, s egy véletlen betegség miatt könyvesbolti összekötte­tésem sem működött. Fél három felé rémülten szaladgáltam né­hány boltba, Csokonai Lilit már sehol sem leltem. Akkor sem hí­ján leleménynek, usgyi, be a kisautóba, irány a külváros. Budafo­kon. a Varga Jenő téren (ma már nem az, tisztelt aláírók) meg is vettem ötöt, mert már csak annyi volt. Ottó ütött, talált ötöt. Az­tán legott el is olvastam, mert tudtam ám én, hogy te vagy a Lili. Hehezet — Kacor Nem értem, mon ami, nem értem. Figyelemmel kísértem ezt a gigászi se ide, se oda nem csusszanást, ezt a heroikus gerincme- revítést, de ezt hagyjuk. Az elején még jó volt az a néhány a Nemzetbe, aztán jött kékharisnya, meg egyebek. Ez is rendben lenne, Honecker. a tetőfedő meg a kolozsvári színház. De az a szeretettől szóló bevezetés. A gyűlölet ellen. Eckermann, was nun? Konrádot gépeltem, olvastam, terjesztettem. Ő volt min­den az egész ellen. Mára részhalmaz, csak egy esernyő. Drága Mészöly deres haja, szálfa-keménysége veszélyes felkiáltójel volt. Ma szóvivő. Mándi soha nem politizált, hová lett a régi idők focija? Jaczina, Jaczina — sóhajtok fel nosztalgiázva. Bár ezek után (Márai, Kosztolányi, Hamvas, Julien Benda, Ortega nem írta volna alá) így kell kiáltani: Puhl, Puhl! Kérdés: Mit te­gyen egy hűséges olvasó, kit anya szült s így csalódik végül leg­nagyobb írójában? Válasz: Tudja a fene. Kacs — Közellátás Nem találunk szavakat. Pétör fiam, kezdelek nem kiismerni. Döntsük már el, kettőnk közül ki a kusza. Adva van egy katoli­kus (egyetemes), szavakhoz-mondatokhoz zseniálisan értő ma­tematikus, mellesleg az ország legsikeresebb írója. Ráadásul Fradi-drukker. Most felejtsük el a posztmodern fogalmát. Hogy a túróba van, hogy tíz évig értelek, a jelzések, utalások érzések befogadtattak, most pedig ebben a névsorban... Borzasztó kér­dések következnek: Megvakult kedvenc íróm? Miért vakult meg kedvenc íróm? Becsapták kedvenc írómat a felgyorsult ese­mények? Elhiszi kedvenc íróm, hogy arról szól a dolog, amit aláírt? (közbevetés: kedvenc íróm tisztában van-e azzal, hogy mit írt alá?) És különben is: ez a november négy nem csapja agyon azt a június tizenhatodikát, amikor Gellért Prágában 54 méterről gólt kapott? Nincs több kérdés. Téba — Zsuzsok Nem találunk szavakat. Ez a Pétör nagyon jó volt. Őrködött, fi­gyelt, vigyázott. Aztán kitört a szabadság és a demokrácia (ami­re ő is vágyott), s most hol van az írástudók felelőssége? Hol van árulásuk? És — par excellence — a művek? Mi ez, Pétör fi­am, hol van már Jaczina, miért jött Puhl? ^ ^ *Azt a filmet persze nem gondoltam komolyan, pedig nem semmi az fűzfa, amikor száguld egy kék kisautó Budafokra. Egy könyvért.

Next

/
Thumbnails
Contents