Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-05 / 258. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. NOVEMBER 5., PENTEK Sokat kellett kilincselni Elkezdték a gazdaképzést Cegléden 1846-tól 1852-ig működött a Török Já- I nos által alapított országos hírű gazdaképző intézet, amely az önkényuralom idején kénytelen volt befejezni tevékenységét A hatása — az alföldi szőlő- és gyümölcstermesztésben, a kertészeti kultúrában — napjainkig kimutatható. A középfokú mezőgazdasági szakképzés 1954-ben kezdődött el újra a városban, a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Az oktatási intézmény jelentős lépésre szánta el magát Ennek apropóján beszélgettünk Giba István igazgatóval. A írástudók felelőssége A parasztember ismerője Az írástudók felelősségéről is szó esett a megyei gazdakörök legutóbbi monori gyűlésén. Az országos szövetség vezető tisztségviselője hozta fel a gazdakörök által szorgalmazott falugazdászok várható alkalmazása okán. Olyan emberek lennének ők — mondotta —, akik benne élnek a falu hétköznapjaiban, nem mindig idillikus helyi tradícióiban, ismerik a parasztembereket s képesek szót érteni velük. Szót érteni, s nem irányítani, velük gondolkodni, s nem róluk: ilyen falugazdák kellenek. Terv még csak, kezdeményezés ez az egész, ám egynémely írástudó már károgott, körözött s lecsapott a témára, mint varjú a tavaszi vetésre. Minek az? Újabb „őskövület”, nem ez a jövő, különben is segít majd — például — az agrárkamara. A minap éppen a megyei gazdakörben jártam, amikor panaszos érkezett. Az idősödő parasztember használatba vette, felszántotta, bevetette — s egyszer már be is takarított róla — azt a darab földet, ami benne van a földalapban, amire van is elegendő kárpótlási jegye a bácsinak. A földet használatba vette, merthogy az eddigi két árverésre nem érkezett meg a jegy, de később, nem sokkal a második licit után már a kezében volt az értékpapír. A földre pedig — használatra, ingyenesen — törvény szerint jogosult. Nem is vitatta ezt el tőle eddig senki, ezért vetett, a nyáron aratott: a föld arra való, az nem várhat, annak eke, mag kell! Ám a napokban — amikor újra szántani kezdett — hivatalos papír, felszólítás érkezett: fizessen be ennyi és ennyi bérleti díjat a hivatalhoz (csekk mellékelve, gondosan kitöltve). „Egyúttal felszólítom, hogy a földterületet (eddig és eddig) rendeltetésszerű állapotban (szár letakarítva vagy letárcsázva) a földrendező bizottságnak adja visz- sza, illetve további intézkedésig a területen semmilyen őszi munkát ne kezdjen el”. Név, aláírás, dátum. Az ügyhöz hozzátartozik, hogy a terület gazdája nem kívánja már használni a földet, a parasztember, amint lehet, ezt a darabot licitálja majd, a kárrendezési hivataltól kapott információ szerint pedig ugyanitt ebben az évben már nem lesz földárverés. Azaz tiszta sor: parlagon nem maradhat, örülni kellene, hogy valaki dolgozni akar rajta, műveli. Az evidencia azonban nem olyan egyszerű — rögös: a gazdaköri vezetés napok óta leveleket ír, telefonálgat, kér, meggyőz, ám egyre reménytelenebbül, mert kiderül, hogy van jogi oldal, ilyen hivatal, meg amolyan szempont. Igaz, mindegyik tudja a szentenciát: vetni kell, hogy arassunk... A parasztembert én még elszántnak láttam, de az idő hajt, s nem vár. Tartok tőle: ebből nem lesz idei vetés. Mint írástudó igazságot sem tehetek, ha más hozzáértők sem teszik. Annyit tudok — miként a gazdaköriek is — hogy a föld teremni való. Gondolom, ilyen esetekben egy falugazda többre menne, szót értene a „magas” hivatallal. Kár idő előtt károgni, hogy ki se keljen az a vetés. Az írástudók felelősségében ez is benne foglaltatik... (tóth) Kiútkeresés a baromfitenyésztésben INNEN— A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége értesíti tagjait s az állattartó gazdákat, hogy felvásárlási ügyben gondok esetén forduljanak a gazdaköri irodához. Jelenleg az alábbi árakon tudnak a felvásárlásban közvetíteni: vágó- (hí- zójsertés 130 kilogramm élősúlyig 95—105 forintos átvételi áron. Magyar tarka bika: 100 forint, üsző 90 forint, fekete-tarka és egyéb: 85-95 forint. Vágótehén: 70-72 forint kilogrammonként. * Erdőművelő erő- és munkagépek vásárlása iránt szintén lehet érdeklődni a megyei gazdaköri irodán. Vetőmagigényléseket ugyancsak és ugyanitt ki tudnak elégíteni. * Mint arról már hírt adtunk, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dolgozóiból alakult Földmíves Szaktanácsadó, Szolgáltató és Kereskedő Kft. a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében a kft. szaktanácsadásban és segítségben részesíti a megye magángazdálkodóit. A kiépülő hálózat egyik vezetője, dr. Horváth József agrármérnök, a GATE Mező- gazdasági Szaktanácsadási és Kutatás-szervezési Intézet tudományos munkatársa szerint az információcsere, rendszeres kapcsolattartás a mező- gazdasági termelés különböző szereplői között — ez a feladatuk. Tagjaik intézményi háttérrel rendelkező egyetemi szakemberek, kutatók. Elmondta: a szaktanácsadás államilag támogatott tevékenység. A tanácsadó vállalkozói alapon szabja meg a térítési díjat, aminek 60 százaléka visszaigényelhető. * A Földmíves Kft. segít a bankhitel igénylésénél, a gazdálkodás lehetőségeinek és adottságainak felmérésénél, a termelési szerkezet kialakításánál, végez gazdaságossági vizsgálatokat, készít növénytermesztési és állattenyésztési technológiákat, növény- és talajvizsgálatokat. Tanácsot ad takarmányozási és állategészségügyi témákban, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi ügyekben, segít új és használt erő- és munkagépek kiválasztásában, beszerzésében. * Az ezüstkalászos gazdatanfolyamok mintájára gazdaképző tanfolyamot szerveznek Kartalon. A megyei szövetség ebben és hasonló tanfolyamok esetén is segít. * Egykor saját ingatlannal rendelkező gazdaköröknek segít a szövetség, amennyiben dokumentumokkal együtt felkeresik a megyei irodát. —ONNAN — Miként sommázná az elmúlt csaknem negyven évtizedet? — Kezdetben általánosan képzett technikusok kerültek ki az intézményből, akik a gyakorló gazdaságunkban szerezték meg a termelési tapasztalatokat. Sajnos, a túlzott specializálásra törekvő központi akaratnak iskolánk is áldozatul esett. Megszűnt a gyakorlati gazdaság. A felszerelések, a szemléltetőeszközök sorsa az elkótyavetyélés vagy selejtezés lett. Elkezdődött az állategészségőr-kép- zés. Már az idő tájt látszott, hogy ez a lépés az akkori gazdasági rendszerben is elhibázott volt. Aztán az 1980-as évek végén áttértünk az állat- tenyésztési és állategészségügyi technikus képzésre, ami új tartalommal ma is képes kielégíteni a gazdasági és társadalmi igényeket. A hagyományokra támaszkodnak — Az 1992/1993-as tanévben bevezették az általános mezőgazdasági szakközépiskolai oktatást. Ez mérföldkő volt az intézmény életében... — A mezőgazdaság átalakulásával, a tulajdonviszonyok rendezésével megnövekszik az egyéni gazdálkodók száma. Erre fel kell készülni az oktatásnak, hogy a viszonylag kisebb földterületen működő — több lábon álló — gazdaság szakembereit képezze. — Ezért azt gondoltuk, hogy a sajátos iskolatípus mellett — amely állattenyésztési és állategészségügyi technikusokat bocsát ki — legyen egy másik is. Ami sokkal általánosabb és a magyar- országi történelmi hagyományokra támaszkodik. Áz itt végző diákok értsenek a növénytermesztéshez, kertészkeA földhöz jutott gazdák elemi érdeke, hogy legyen eszközük a műveléshez. Ami azért is fontos, mert a korábbi évtizedekben kevés ember tudott bankbetéteket gyűjteni a majdani traktorvásárláshoz. Pontosabban: aki mégis gyűjtött, az ma nem a gazdakör tagja... Ezért volt, van szükség arra a kifejezetten gazdaköri tagok részére ajánlott beszerzési programra, amit a Gazdakörök Országos Szövetsége dolgozott ki, s aminek első szakasza október végével lezárult. A pályázatokat be kellett nyújtani a megyei gazdakörhöz vagy földművelésügyi hivatalhoz, amelyek elbírálása a minisztériumdéshez, az állattenyésztéshez, a gazdálkodáshoz. De ne okozzon nekik gondot az adminisztráció, az adózással, hitellel kapcsolatos ügyek intézése sem. Az első két évben általános oktatás van, viszonylag kevés a mezőgazda- sági tantárgy. A következő kettőben lényegesen több az órák száma. Az ötödik és hatodik esztendőben ki-ki mélyebb ismereteket szerezhet a választott szakterületen. — Megvannak-e az oktatás személyi és tárgyi feltételei? — A személyi háttér részben adott. Hiszen évek óta jó szakembergárda tanítja a leendő technikusokat. Mostanában a mezőgazdaságban is sokan szabaddá váltak, akiket be lehet vonni az oktatásba. A város lehetővé tette, hogy két-két egyetemi és szakmunkás végzettségű személyt vegyünk fel. Belső átcsoportosítással is igyekszünk segíteni magunkon. Némi gondot okoz az átmenet. Az oktatás felmenő rendszere miatt a következő évben több munkatársra lesz szükség. A tanulóknak a gyakorlatot tangazdaságban kell elsajátítani, aminek a kialakításán munkálkodunk. Ezért rengeteget tett dr. Réti Miklós ország- gyűlési képviselő, a CÁT vezetése is segített bennünket. A földet végül is megkapták Sokan aligha tudják elképzelni, hogy mennyi kilincselés után kaptuk meg a kétszázharminchét hektár földet. S a város jelképes összegért jutott hozzá a negyvenötmillióra becsült épületekhez. — A további feladat egyértelmű: az elméleti oktatás korszerűsítése és a gyakorló gazdaság megvalósítása. ban ezekben a napokban folyik. Ezzel kapcsolatban a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége itt hívja fel a gazdák figyelmét arra, pályázni folyamatosan lehet: az ezután beadott igények a következő évre érvényesek Mint ismeretes, a gazdaköri gépbeszerzési program a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 50 százalékos kamatmentes hitelére épül. A saját erő szükséges mértéke 30 százalék, míg az OTP 20 százalékát hitelezi meg a vásárlásnak, napi piaci kamatokkal. Ennek az ötven százalékát szintén fedezi a kormányzat. így a 28 százalékos OTP-kamat a teljes felvett hi— A csodálatos szőkehalmi kúria helyreállítása — amely a gazdaképzés fontos létesítménye — erkölcsi kötelessége a városnak. Ehhez az anyagi eszközöket meg kell találni. A tangazdaság kialakítására modellt készítettünk a CÁT munkatársainak bevonásával. De kikértük a GATE szakembereinek a véleményét is. Kidolgoztuk a gyümölcs- és szőlőtelepítés tervét és a kisállattenyésztéssel kapcsolatos elképzelést. Elkezdtük a gépek beszerzését. Ezek a gyakorlóhely megteremtésének első mozzanatai. A kevés pénz is sokat jelent — A továbbiakban sokat tehetnének értünk a helyi és környékbeli cégek, amelyeknek kötelező fizetniük szakképzési hozzájárulást. Ennek a hetvenöt százalékát közvetlenül lehet adni a szakközép- iskolának, míg a fennmaradó részt a központi alapba utalhatják át. Általában az jellemző, hogy a teljes összeget az utóbbinak küldik el. Örülnénk, ha ez a szokás változna. Ezt a kötelezettséget persze le lehet róni olyan adománnyal, ami a gyakorlati oktatást segíti. A ceglédi önkormányzat a Török János Alapítvány létrehozására négymillió forintot áldozott. Bárcsak más települések is gondolnának ránk. Nekünk a kevés pénz is sokat jelent. — Lát-e esélyt arra, hogy a ceglédi gazdaképző országosan is fontos szerepet töltsön be? — Természetesen ez a gazdaképző elsősorban a város és a környékbeli települések diákjait fogadja. De most is van jó néhány tanulónk a szomszédos megyékből. Elképzelhető, hogy az intézménynek a későbbiekben emelkedik a rangja a mező- gazdasági szakközépiskolák körében. Ám a többiekhez képest jobb színvonalat kell produkálni az oktatásban. Ehhez vannak jó szakembereink. S az sem lényegtelen, hogy a képzésben mi régi hagyományokkal büszkélkedhetünk. telre, mintegy 5 százalékosra csökken. A hitelkonstrukció kényes pontja a garancia kérdése volt. A gazdaköri vezetés elérte, hogy az OTP által adott 20 százalékos hitel garanciáját is maga az eszköz jelenti úgy, hogy a Mezőgazdasági Fejlesztési Intézet és az OTP közösen jelzálogot jegyeztet rá. Ennek feltétele, hogy a hiteligénylő gazda nyilatkozzék, miszerint a jelzálogbejegyzéshez hozzájárul. Másrészt a szövetség vállalta a megvett gépek egyedi megjelölését (kivéve a traktort: annak a forgalmi engedélye tartalmazza a jelzést). T. F. A kistermelők és az újjá alakult szövetkezetek segítését célozta meg az a tegnapi tanácskozás, amelyet Skultéty Sándor államtitkár, Jász-Nagy- kun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottja hívott egybe. A megbeszélésen részt vettek a régió földművelésügyi hivatalainak képviselői, főállatorvosai és a Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szövetség vezetői. Elhangzott, Bábolna túlélte azt a mérhetetlen piacvesztést, amit a Szovjetunió szétesése okozott. Ez leginkább az igencsak tőkeigényes baromfitenyésztési ágazatot viselte meg. Bajnóczi Miklós, a Bábolna Agrár Termeltetési és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója elmondotta, miképpen keresik a talponmaradás lehetőségeit. Kiderült, hogy most a vágóhíd keresi meg a termelőt azzal, milyen minőségű és meny- nyiségű baromfira van szüksége. Vannak már példák — Kecskeméten — ahol szerződést kötöttek a termelővel, igaz, a feltételek elég kemények, s félnek korrekt magatartást kell tanúsítania. Elhangzott, hogy a termelő, a gyár, a vágóhíd nem kap hitelt, olykor a vágás előtt ígérnek rá a kereskedők az árura. A szakemberek számos gyakorlati problémát vetettek fel mit tehetnének a terményárak felverése ellen, miként lehetne megmenteni néhány baromfifeldolgozó üzemet, miért hiányzik vidéken a szaktanácsadás. Vermes Győző, a hivatal főtanácsosa kisgépállomások létesítését javasolta. A tanácskozást a résztvevők gondolatébresztőnek szánták. és megállapodtak a további tárgyalások időpontjában. (szi) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, Podmaniczky Béla elnök Budapest, Városház út 7. 1052. II. emelet 244. Telefon: 118-0111/367-es mellék. F. F. Hitelkonstrukció traktorvásárláshoz
