Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-04 / 257. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK ✓ • Égető hiányt pótol az új házitanító Megjelent a Magyar Nagylexikon „Ez a könyv legyen házitanító” —, idézték a nagy előd, Révai János lexikonát ajánló szavait a Magyar Nagylexikon első kötetének megjelenése alkalmából tartott tegnapi sajtóbemutatón. Hogy milyen égető hiányt pótol az Akadémia Kiadó ezen új „házitanítója”, elegendő egyetlen címszót idézni az utóbbi ötven évben egyedüliként megjelentetett, és jobb híján minden könyvtár és iskolai (!) könyvtár polcán ott sorakozó „elődből”, az „Új Magyar Lexikonból”: „Az iratok erősen ellentmondásosak, általában nincs történelmi hitelük és irodalmi értékük is vegyes” —, értékeli emígy sommásan a Bibliát. És nem jár jobban egyetlen esemény, személy, sőt földrajzi hely sem, ha kivívta az egyeduralkodó ideológia nemtetszését. Csak bizakodni lehet, hogy jóhiszemű fiatalságunk már régen lemondott a levitézlett kötetekből való tájékozódásról, és reménykedni abban, hogy valamennyi intézménynek lesz pénze a Magyar Nagylexikonnal való helyettesítésére. Mert a most megjelent kötet úgy tájékoztat a világról, ahogy helyénvaló: szeretettel és valódi értékelő hajlammal fordul az egyetemes kultúra és történet, az egész világ- egyetem felé. Végre helyükre kerülnek az elmúlt korok, a közelmúlt, és 1992-ig bezáró- dóan a jelen eseményei, személyiségei, tudományos ismeretei. Egy teljesen új középkort és újkort fedezhetünk fel a kötetekben, és élvezettel tallózhatunk történelmi közintézményeink, jogintézményeink, s a bennük szerepet játszó személyiségek címszavai között. Végre teljes korú tájékoztatást kapunk a magyar kultúrát megalapozó és fejlődésében döntő szerepet játszó egyházak és szerzetesrendek tevékenységéről. Az utódállamokhoz került településekről (mint például Agyagfalva) pedig megtudhatja az olvasó — amit az elődben hiában keresett: mi is a közük Magyarországhoz. És ha a jelen robbanásszerűen gyarapodó ismereteiről kíván tájékozódni, a bőséges címszavak megértését jól áttekinthető táblázatok, ábrák, illusztrációk segítik. A szemgyönyörködtető, ritkán látható illusztrációk egyébként is örömteli időtöltéssé teszik a lexikon forgatását. Az A-tól Anc-ig teijedő első kötetben nyolc és fél ezer címszót, és 980 ábrát találunk. Több, mint 160 munkatárs közel hároméves megfeszített'munkájának eredményét —, mondta Élesztős László, a szerkesztőbizottság elnöke, majd hozzáfűzte: bízik abban, hogy meg tudták valósítani mestere intelmét: „A lexikon semmi más, mint megbízható adatok jól szervezett gyűjteménye.” Ahhoz, hogy a gyűjtemény sok próbálkozás és kudarc után végre megvalósulhatott, nem kellett más, mint kiválasztani a feladatra hivatott embereket, és hagyni őket dolgozni —, értékelte a kiadó munkáját Kosáry Domonkos, az MTA elnöke, útmutatásul is az eredményeket elérni kívánóknak. A gyönyörű kiállítású, finn és holland papír felhasználásával készült ún. bordó kötet 3800 forintos áron, november 20-a után kapható a könyvesboltokban. 22 ezer előfizetőjüknek ezt megelőzően szállítják házhoz —, tudtuk meg Zöld Ferenctől, az Akadémia Kiadó igazgatójától. A luxuskiadású, ún. kék változatot pedig 6000 forintért vásárolhatjuk meg. (veszelszky) Grafikák ’56-ról pei nagy részét, házat vásárolt a Somogy megyei Kára községben, ahol hét évig élt a világtól el vonultán. A körülötte kialakult nagy csöndet Andrási Gábor művészettörténész törte meg azzal, hogy 1985-ben kamarakiállítást rendezett képeiből. A tárlat fogadtatása — Szeift Béla szavai szerint — vegyes volt ugyan, ám ő maga úgy érezte és érzi ma is, hogy nem telt haszontalanul a Kárán töltött idő, elmélyültebbé váltak a képei. Néhány éve nagy megtiszteltetés érte a művészt, a Budapest Galéria ugyanis életmű-kiállításon mutatta be alkotásait, s kiadta műveinek részleges katalógusát. A most bemutatott grafikákkal kapcsolatban Szeift Béla elmondta: amikor ezek készültek, a Hármashatár-he- en éltek egy villalakásban, maga az Ürömi utcai általános iskolába járt, s a kijárási tilalom ellenére is sokszor az utcán tartózkodott. Sorba állt a Vereczkey-féle pékség előtt, elvegyült a forradalmárok között, s mindent, amit érdemesnek talált, ott a helyszínen papírra vetett. (r. z.) Menekülő emberek, kilőtt tank, felfegyverzett forradalmár, sorban állók egy félig lehúzott redőnyű pékség előtt: grafikák egy elveszettnek hitt, s csupán három éve megtalált vázlatfüzet megsárgult lapjain. A gödöllői születésű Szeift Béla festőművész 1956 forradalmi napjaiban — tizenkét évesen — vetette papírra ezeket a sajátos kordokumentumokat. Szeift Béla Kmetty János tanítványaként végzett még 1966-ban a Képzőművészeti Főiskolán. Vallomása szerint igen hamar csatlakozott az absztrakt festészet irányzatához, s bár a Művelődési Minisztérium akkori vezetői nem kedvelték a „szocreál” stílustól eltérő alkotásokat, valamilyen csoda folytán mégis rendszeresen kiállíthatott. Élt is a lehetőséggel, egészen 1975-ig. Akkor egy ferencvárosi tárlaton szereplő műve (Valahol Európában a címe) olyan kritikát kapott, hogy eldöntötte: a jövőben nem vesz részt a hivatalos művészeti életben. Háromévi állandó költözködés után, elárverezve kéBúcsú Fellinitől Róma második legnagyobb templomában, a nagy állami gyászszertartások színhelyéül szolgáló Santa Maria degli An- geli templomban vettek végső búcsút tegnap délelőtt a rómaiak Federico Fellinitől. A gyászmisét Silvestrini bíboros, a rendező régi barátja celebrálta a legmagasabb állami méltóságok, köztük az államfő és a művészvilág számos hírességének jelenlétében. A templomban is felcsendült Nino Rátának, több Fellinifilm zeneszerzőjének muzsikája: a híres trombitaszóló az elhunyt rendező Országúton című filmjéből. A gyász jeleként szerdán az összes olaszországi mozi fél órával később kezdte előadásait. Fellinit a tervektől eltérően nem szerdán, hanem csütörtökön temetik Ri- miniben, hogy szülővárosában is felállíthassák ravatalát. Hitel a tankönyvekre A kormány 1993. október támogatás összegét maradék14-1 hatarozataval 425 millió forint hitelnyújtásra vállalt garanciát a jövő évi tan- könyvkiadás támogatására —jelentette tegnapi közleményében a kultuszminisztérium. Az anyag kitér rá: azok a kiadók, amelyek előzetesen bejefentették részvételi szándékukat az 1994. évi tan- könyvkiadásban, hiteligényük bejelentése érdekében, névre szóló értesítést kapnak. Hiteligénylést csak azok nyújthatnak be, illetve támogatásban csak azok részesíthetők, akik az idei tankönyvTanulmány Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter kormányzati és szakértői küldöttség élén Párizsban részt vesz az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Oktatási Bizottsága november 3—4-i ülésén, amelynek egyik fő témája a magyar oktatásügy egészéről készült felmérés értékelése. Az ún. „országtanulmányt” az OECD által felkért világhírű szakértők írták, illetve állították ösz- sze több száz magyar szakemberrel folytatott konzultáció és az oktatásügy legfontosabb adataira, valamint elvi, jogi és pénzügyi szabályozására vonatkozó dokumentumok alapján. Magyarország 1991 óta megfigyelő tagja a 24 fejlett országot tömörítő szervezetnek és sikerrel vesz részt a tagországok számos programjátalanul visszafizettek. A teljes hitelfedezet 10 százalékát azoknak a kiadóknak a támogatására különítik el, amelyek idén is részt vettek a tankönyv-előállításban és -értékesítésben, de 1993. júniusában hitelt nem vettek igénybe, továbbá amelyek még egyáltalán nem szerepeltek a tankönyvkiadók között, de benyújtott könyveiket a kultuszminiszter tankönyvvé nyilvánította. Az összeg fennmaradó 90 százalékát az 1993-ban kapott állami tankönyv-támogatás arányában osztják fel az igénylők között. az oktatásról ban, bár tagdíjat nem fizet. A gazdasági, majd a tudományos és műszaki fejlesztési országtanulmány után most, hogy az oktatáspolitikai felmérés is elkészült, tovább növekszik az az érdeklődés és elismerés, amely az OECD-vel folytatott együttműködésünk eddigi sikereit az Európai Közösségek, az UNESCO, az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek, valamint közvetlenül a tagországok részéről kísérte. Nagy jelentősége van annak, hogy az OECD ilyen intenzíven foglalkozik a magyar oktatásüggyel és jó véleménynyel van róla, hiszen az általa közzétett adatokat és ajánlásokat országunk általános fejlettségi szintjének megítélésekor a világ legfontosabb nemzetközi szervezetei és döntéshozó szervei alapvetően fontos forrásnak tekintik. Három fényes gomb A trombitához hű marad A Zalaegerszegen megrendezett országos trombitaversenyen a ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskola növendéke, Szabó Mátyás sikeresen szerepelt. A megmérettetésen — három korcsoportban — több mint ötven résztvevő indult, akik közül jó néhányan zenészi pályára készülnek. Ezért aztán magas színvonalú, szoros küzdelem volt. Olyannyira, hogy megosztott első, második és harmadik helyezést adtak ki. A zsűri rajtuk kívül a többi versenyzőt nem rangsorolta. Az ifjú, hetedik osztályos ceglédi trombitásnak már óvodás korában tanácsolták, hogy iratkozzon be a zeneiskolába, mert igen szép a hangja. Negyedik esztendeje muzsikál. A hangszerválasztáskor egészen egyszerű szempont alapján döntött: tetszett neki, hogy a trombitán három fényes gomb van. Egyre inkább feltett szándéka, hogy a zenei pályán próbál szerencsét. Naponta mintegy másfél órát gyakorol. Elsősorban a modem műveket kedveli. Amennyiben jövőre nem vennék fel a zenei szakközépiskolába, illetve konzervatóriumba, akkor az orvosi hivatást tűzné ki elérendő céljául. Persze, a trombitához hű marad. Hümpfner Károly tanszakvezető tanár örömmel újságolta, hogy tanítványa ennyire jól szerepelt. Ráadásul Szabó Mátyás az országos szolfézsversenyen is jeleskedett. Holott a fúvósoknak nem erősségük a kottaolvasás. A pedagógus szerint manapság sok a fiatal tehetség, keményen meg kell küzdeni azért, hogy valaki a komolyzenei pályán elindulhasson. Ha az álom nem valósulhat meg, amatőr zenészként is lehet örömöt lelni — akár más műfajban — a trombitálásban. (f. f.)
