Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-04 / 257. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ma döntenek a képviselők Yarróiskola a laktanyában © Tagadhatatlan, hogy szinte minden településen gondot jelent az általános iskolából kiállt, de valami oknál fogva továbbtanulni nem tudó fiataloknak az elhelyezése, a szakképzése. A nagykőrösi önkormányzat oktatási bizottsága is komoly erőfeszítéseket tesz a helyi képzési szerkezet átalakítása, de mindenekelőtt bővítésének elősegítése érdekében. Ennek eredményeként idén már mezőgazdasági, közelebbről kertészeti szakképzés is megindult a 7’o/í/í-iskolában. Ezt megelőzően, tavaly a 224-es ipari iskolában teremtették meg újabb lehetőségét a továbbtanulásnak, jelesül, a ruhaipari szakmában. A gyakorlati oktatáshoz szükséges varró-, és szegőgépeket pályázaton elnyert pénzből vásárolta az intézmény, melynek udvarán egy kiürült szolgálati lakásból alakították ki a varrodát. A nőiruha-készítő tanfolyamon két év után betaní- tottmunkás-bizonyítványt szerezhetnek a tanulók. A beiskolázásra az érdeklődés azonban olyan nagy, hogy az ipari iskola vezetése, az oktatási bizottsággal egyetértésijén, jövőre szakmunkásképzés szintjén látja célszerűnek folytatni a -varrók oktatását. A fejlődésnek vélhetően nem lesznek technikai akadályai, ugyanis a géppark bővítését újabb célpályázattal akarják megoldani, s az üresen maradt külső, volt szovjet laktanya egy részébe költöztetik a varróiskolát. A szakmai tárgyak gyakorlati oktatásához elegendő a jelenlegi oktatói létszám, mindössze egy elméleti szaktanárt kell felvenniük, akinek bérköltségeit az iskola saját forrásból fedezni tudja. A 224-es Számú Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, amely a hírek szerint rövidesen Kőrös egykori jeles polgármesterének, Dezső Kázmérnak a nevét veszi fel, az utóbbi 3 évben igen népszerű lett a szakmára pályázó fiatalok körében. Ez idő alatt évente 100-100 diákkal bővült a létszáma, az idei őszön 541-en iratkoztak be. További fejlődéséhez bizonyára jelentősen hozzájárul majd a szakmunkásképzés tervezett bővítése, amelyről a mai napon mondja ki a döntését a város képviselő-testülete. (ay) Kéménytisztítás: évente kétszer A lakosság segítségét kérik © Nagykőrös Város Önkormányzata juttatta el lapunkhoz a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete és Egyesülete hozzájuk írt levelét. Mivel ennek tartalma kétségtelenül közérdekű, szerkesztett formában, lapunkban helyt adunk a felhívásnak. A kéményseprő-ipari tevékenység gyakorlásáról szóló rendelet előírja mint kötelező szolgáltatást a kemények évente kétszeri tisztítását, illetve a négyévenkénti műszaki felülvizsgálatot. Ezek nemcsak az élet- és vagyonbiztonság-védelmi és preventív tűzvédelmi előírások, rendeletek betartását, hanem az állampolgárok és így közvetlenül a felelősséggel felruházott önkormányzatok érdekeit is szolgálják. Az előző évek országos tapasztalatai azt mutatják — szól a levél —, hogy a tulajdonosok, bérlők — kötelezettségeik ellenére — gyakran meggátolják ezt a munkát. Mivel a szakemberek csak a lakosság megértő együttműködésével képesek elvégezni; igen fontos, a környezetünk védelmét szolgáló feladatukat, kérik a lakosságot segítsék elő munkájukat, hiszen csak a rendszeresen végzett megfelelő minőségű szolgáltatás jelenthet számukra teljes biztonságot. (á. m.) WSMKKM i 1 MSI Kegyelet Az ember olyan, akár a falevél. Jön a szél, felkapja és távoli tájakra sodorja. A nagyhatalmi ambíciók kiszolgálóit, a hazánkban állomásozó szovjet alakulatok tisztjeit a politika szele ragadta magával és sodorta hozzánk. Sorsukban osztozott a család is. A megszálló — akár a megszállott — kiszolgáltatott. Az erőfölény csak fizikai biztonságot nyújt, de nem pótolja az otthont, a szülőföldet, s a hányatottságon túl a megszállók gyűlöletét is el kell viselni. A gyűlölet mindvégig jelen volt; izzott, mint a parázs a hamu alatt. Ám, egyetlen dologra nem terjedt ki: a megszállók gyerekeire. Ennek bizonyságát a tököli temetőben látni, ahol egy kis parcellában a szovjet repülős támaszpont tisztjeinek Magyarországon elhúnyt gyerekei pihennek. A MIG-ek két éve végleg elszálltak, s a szülők elmentek. Ám a magukra hagyott sírokat nem nőtte be a gaz, a helybeliek gondozzák. Halottak napján koszorúk, virágok borították a magyar földben pihenő orosz gyerekek sírjait, s a kegyelet gyertyácskái itt is fellobbantak az őszi estében. (matula) Erdó'si Agnes felvétele Kiszáradtak a facsemeték Pilisszántón Eltűnt a víz a kutakból Kiszáradtak az ásott kutak Pilisszántón. Bár a faluban hat éve van vezetékes víz, de azt az üdülőterületre nem vitték el, így ott csak az ásott kutakat tudták használni az emberek — amíg lehetett. Az esőhiány, a hosszú szárazság és egyesek szerint a bányászat miatt azonban eltűnt a víz a kutakból. Az idei esztendő különösen nehéz volt a pilisi falu számára: hatszáz facsemetét ültettek el az utak mentén, és csaknem mind kiszáradt. Tetézi a problémát, hogy a falu hetven közkútjából ötvennyolcat bezártak. Ennek oka, hogy a vízmű drasztikusan emelte az árakat. Ha e kedvezőtlen intézkedést nem hozta volna meg az ön- kormányzat, évente több mint egymillió forint lett volna a vízdíj, ezt pedig a település költségvetése nem engedhette meg magának. Az önkormányzat, hogy csökkentse a lakosság felháborodását, úgy határozott, hogy a falu tulajdonában lévő négy kézi közkutat — amelyekhez a vízműnek semmi köze — felújíttatja és ismét működésbe állítja. A faluban hat évvel ezelőtt csaknem minden házba bevezették a vizet. Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy az emberek a kiszáradt ásott tótjukba a közkútról slauggal vezették a vizet. Sokan a közkútról locsolták a szántóföldjüket, és onnan vitték a vizet az építkezéshez. Mások lajt- tal hordták a vizet a közkútról, hogy eladják az üdülőtulajdonosoknak. Most a meglévő tizenkét közkút a falu legforgalmasabb helyein található, és az üdülőtulajdonosok kedvéért a településről kivezető mellékutaknál is megmaradt egy-egy kút. A víkendesek azonban elhatározták, kezükbe veszik sorsuk irányítását, és saját pénzükön bevezettetik a vizet az üdülőterületre. A vízmű hajlandónak mutatkozik közkutakat elhelyezni területükön, viszont egyelőre úgy néz ki, a házakhoz nem viszi be a vizet. Ennek az az oka, hogy a szomszédos településeken — így Solymáron, Pi- lisvörösváron — még az állandó lakosoknak is gyakran kell vízhiánnyal küszködniük. (halász) Kossuth-centenáriumra készülve Javaslat díszközgyűlés tartására Pest Megye közgyűlésének közművelődési és okta- : tási bizottsága egyöntetűen a Kossuth Emlékbizottság felhívásának támogatása mellett foglalt állást. Mint ismeretes, az emlékbizottság felhívja minden magyar testület figyelmét, hogy Kossuth Lajos halálának centenáriuma alkalmából, méltó módon emlékezzék meg a közelgő évfordulóról. Az állásfoglalás miértjéről Asztalos Istvánnal, a művelődési bizottság elnökével beszélgettünk. Talán nem mondok újat — nyiltakozta a bizottsági elnök —, ha Kossuth és Pest megye szoros történelmi kapcsolatát említem meg. A reformkorban a haladást támogató megyék között Pest megye játszotta a vezérszerepet. A vezérmegyének egyik országgyűlési követe Kossuth Lajos volt. Az utolsó rendi országgyűlésen, 1847-ben. Követutasítása pedig összefoglalta a reformkor követeléseit. A „tavaszi hadjárat”, Kossuth ceglédi beszéde is a szoros szálakra utal. Harmadikként megemlíthetők a „turini százasok”. Történt ugyanis, hogy az akkor már emigrációban élő Kossuthot a ceglédiek felkeresték Torinóban. Nem utolsó sorban ennek az eseménynek köszönhető, hogy az egykori kormányzó fia — Kossuth Ferenc — halála után Cegléd városának adta a család hagyatékát. Tulajdonképpen ez képezte a ceglédi Kos- suth-gyűjtemény alapját. Mindezek tudatában — folytatta a bizottság elnöke — nem is dönthettünk volna másképpen, minthogy támogatjuk a felhívást. A megemlékezések megszervezésében nagy hangsúlyt kell kapnia a művelődési bizottságnak is. Személy szerint én, s a bizottság is szeretnénk elérni, hogy a megyi önkormányzat rendezzen díszközgyűlést e hármas kapcsolat jegyében, s természetesen az országos rendezvényeken is képviseli kell a megyét. Sz. R. H. Sportcsarnokok a testi és a szellemi kultúra ápolására Néhány héttel korábban Let- kés község tornacsarnokát avatták az általános iskola épülete mellett. Korszerű öltözők, fürdők szolgálják a tornaórákra való felkészülést, az utólagos tisztálkodást, de nem csak a gyermekeknek. A célszerűségre és hasznosságra törekedve az iskola mellé helyezték át a felnőttek sporttelepét is. A beszélgetésünket ezen az ünnepségen kezdtük el Márkus Lászlóval, az OTSH tanácsosával, s ezt október 23-án néhány községgel távolabb, Vá- mosmikolán folytattuk a szabadidőközpont avatásakor. A ház nagyterme itt is korszerű feltételeket kínál a gyermek- és a felnőtt-teremsportok céljaira, de itt működik a községi könyvtár, kis helyiségekben rendezhetők tanfolyamok, szakköri és klubtalálkozók. — Hol folytatódik a Pest megyei tornaterem-építés? — érdeklődtünk a sportvezetőnél, aki részben az országos program egyik kidolgozója is volt. — Ez a megye az átlag fölötti aktivitással vesz részt a kormány e programjának megvalósításában — hangzott a válasz. — Közel negyvennégy létesítményt adnak át ebben az évben — folytatta. — A vámosmikolai épület nekem nagy meglepetést okozott. Az ilyen közösségi házakban egyaránt helyet kaphat a szellemi és a testkultúra. Itt jó politikával, az egész lakosság számára teremtették meg a szabadidő eltöltésének hasznos feltételeit. Nagyon kevés többfunkciós intézményről tudok. Éppen a cél érdekében kellett nagyobb arányban hozzájárulnia a községnek az építési költségekhez. Ez azért is figyelemre méltó, mert sajnos, a sport állami támogatása egyelőre nem lesz több. A különféle sportágak érdekében legutóbb kétezer pályázat érkezett a támogatásokat szolgáló 500 millió forintos alapítványhoz. Ezek elbírálása most van folyamatban. A másik forrás a nemzeti sportalap, amit az idén országgyűlési határozattal hoztak létre. Ide is pályázhatnak a régiókban kezdeményező önkormányzatok. — Kis falvakról lévén szó: ha a szomszédoktól függetlenül, esetleg egymással versengve épülnek ilyen létesítmények, nem aprózódnak el feleslegesen az anyagi erők? — Szó van regionális központok építéséről is. Először csak a nagyobb városokban alakulnak ki, később talán máshol is, olyan központok, ahol orvosok, sportvezetők, más szakemberek működnek együtt a harmonikus életmódot segítő programok szervezésében. Ezekben egészség- ügyi vizsgálatokat végeznek. Az eredménytől függően ajánlanak megfelelő mozgással járó sportokat. — Pest megyében hol várható a legközelebbi avatóünnepség? — Az abonyi tornacsarnok avatására várjuk a meghívót. k. t. i.
