Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-26 / 276. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. NOVEMBER 26., PENTEK INNEN— • Gazdáink által termelt tej eladásához feldolgozó üzem keres tejkereskedőt. Napi termelés: minimális 4 ezer liter, maximum 12 ezer liter. Várható árrés 1 forint literenként. Várjuk azok jelentkezését, akik ennyi terméknek a hét minden napján tudnak piacot biztosítani. A tejet üzemi áron adjuk át. • Az Agrárrendtartási Hírlevél novemberi számában a többi között található egy kitöltési útmutató az APEH 33-as számú igénylőlaphoz, amely az állami költségvetéssel szemben juttatás és fogyasztásiadó-visszatérítés igénylésére szolgál. A hírlevél bemutatja az egységes agrárrendtartási pályázati lapot (ÁRH 1.) és a bankgarancia igazolására szolgáló mintát. • Gazdatalálkozót szervez Erdélyben, Szovátafürdőn az Agrotean Kft. nemzetközi rendezvényiroda. (Címe: 1036 Budapest, Lajos u. 160—162. Telefon: 188-8190, 250-2570.) A találkozó ideje: 1993. december 27.—1994. január 2. A rendezvény házigazdája: a Romániai Magyar Gazdák Hargita Megyei Szervezete. Az iroda a találkozóhoz kapcsolódóan pihentető programokat is szervez. Ilyen például a szilveszteri pezsgős vacsora, kirándulás a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szorosba, a parajdi sóbányákhoz, Korondra és Farkaslakára. Részvételi díj 18 ezer 500 forint. Jelentkezni még lehet. 0 Broyler bérhizlalási lehetőséget személyes megkeresés útján tud ajánlani a megyei szövetség irodája. • Akácméz európai piacokra történő értékesítéséhez nyújt segítséget a megyei szövetség, kilogrammonként 1,92 márka áron. Várják a termelők jelentkezését. • A megyei szövetség igen kedvező, 1100 forintos má- zsánkénti áron műtrágyát szállíttat a megye bármely településére. A vasúton történő szállítás miatt legalább 250 mázsára (egy vagon) kell rendelést feladni. • „Mini Gél" kézi vetőgép rendelhető a megyei szövetségnél vagy a Vetéstechnikai Vállalatnál (Gödöllő, Corvin krt.). • Erdőtulajdonosoknak segít az erdőgazdálkodással foglalkozó Erdőszöv. Vállalkoznak teljes körű erdőkezelésre, részmunkákra, szaktanácsadásra. Tevékenységükről, ajánlataikról bővebbet a megyei irodán kaphatnak az érdeklődők. • Egykor saját ingatlannal rendelkező gazdaköröknek nyújt segítséget a megyei szövetség. Amennyiben szeretnék visszaigényelni régi épületeiket, a dokumentumokkal együtt keressék meg a szövetség szakembereit, akik segítenek. • Takarmány értékesítő üzlet működtetéséhez vállalkozókat keresnek kedvező feltételekkel. Érdeklődni a megyei szövetségnél lehet. —ONNAN Több ismeretre van szükség Fontos a gazdák együttműködése O Nagy az érdeklődés az iránt, hogy az újjáalakuló agrárágazat miként fog használni olyan eszközöket, amelyek ismeretesek ugyan a mezőgazdasági termelésben; de az új körülmények között ehhez nagyobb tudásra van szükség — mondta Máthé Dénes osztályvezető a ceglédi kaszinóban tartott gazdaköri összejövetelen, ahol a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. munkatársai tartottak előadást a népes hallgatóságnak. Az osztályvezető így folytatta: A vegyi termékekkel szemben nemcsak külföldön, de nálunk is komoly fenntartás tapasztalható. Itteni találkozásunknak az a célja, hogy az újdonsült gazdákkal, termelőkkel megismertessük ezeknek a szereknek a használatát. Magyar Mihály műszaki fejlesztő előadását egy korábbi megállapítás felelevenítésével kezdte: „Ha kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz döbbenni, hogy a pénz nem ehető.” A műszaki fejlesztő mindjárt hozzáfűzte, bármennyire igaznak tűnik ez a mondás, ne vonjon le senki elhamarkodott következtetést. Ugyanis növényvédelem és vegyszer nélkül a napjainkban formálódó kisgazdaságokban — a nagyüzemekben pedig különösképpen — nem lehet eredményesen termelni. Manapság minden védőszerre költött fillér legalább négy forint terméstöbblettel kecsegtet. Persze, felvethető az is, hogy felelőtlenségből, hozzáértés híján hányán mérgezik vizeinket, élelmiszereinket. Sajnos, vannak gazdák, akik a kelleténél jóval többször permeteznek és a szükségesnél erősebb adalékkal. Az előadó a továbbiakban részletesen beszélt egy másik súlyos gondról: a rezisztenciáról. Az utóbbi — ami napjainkig körülbelül száz növényi kórokozó fajnál alakult ki — az egyedek génjeikben hordozott képessége. Ez alapján feltételezhetjük, hogy minden új növényvédő szer megjelenésekor már léteznek azok a törzsek, példányok, amelyek ellenállóak. Hogy ezek mennyire lesznek meghatározóak, abban van fontos szerepük a gazdálkodóknak és a szakembereknek. A műszaki fejlesztő felvázolta azt is, hogy mit lehet tenni. Először is a gyakorló gazdálkodók mindig szigorúan tartsák be az éppen alkalmazott növényvédő szerre vonatkozó előírásokat — főleg az adagolást és a gyakoriságot. Fontos az is, hogy egy esztendőben többféle vegyszerrel permetezzenek, mert így hatékonyabb lesz a növényvédelem. Nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy egy szerényebb termésveszteség elfogadható ár a rezisztencia elkerülésére. Ne törekedjenek százszázalékos hatásfokra. Akinek bármilyen kételye van, forduljon szakemberhez. S végezetül lényeges, hogy a gazdák az említettekben egyetértsenek, s együttműködjenek. Ezután Magyar Mihály bemutatta a részvénytársaság Adói 80 VP nevű termékét, amelyet egyebek mellett a kukorica, borsó, szója, cukorrépa vegyszeres gyomirtására s a halastavak vízminőségének javítására használnak. Ezt követően Varga Sándor gazdálkodó a szerrel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Dr. Balogh Marianna fejlesztő mérnök felhívta a figyelmet arra, hogy a gyomirtó szemek csapadékra van szüksége. Amennyiben a permetezéstől számított három-négy héten belül nincs égi áldás, a várt hatás elmarad. A mérnöknő kitért még a vadkölesre is, amelynek vegyszeres kiirtása igen költséges. Ezért a permetezés mellett ajánlotta a sorközök kultiváto- rozását. Az est második részében a Canaswiss Kft. képviseletében Oszetszky Gábor tartott rövid tájékoztatót a szennyvizek és csatornák, emésztőgödrök, trágyadombok bakteriális kezeléséről, tisztításáról. Számos anyag nem tud elbomlani. Ezek bekerülnek a földbe, elérik a talajvizet, tönkreteszik az életterünket. Előrelátásból kell az efféle szennyeződések ellen védekezni. Erre a célra kitűnőek a kft. által forgalmazott termékek, amelyek már Nyugaton négy évtizede ismertek. Am a technológiákat és bak- terológiai cikkeket stratégiai fontosságuk miatt elzárták előlünk. Muhari Pál, a CÁT feldolgozó üzemének igazgatója ismertetőjében elmondta, hogy a vetőmag forgalmazása bizalomszakma. Nyugodtabb lenne, ha a saját maguk által termelt egyedeket kínálhatnák. Sajnos, a búzavetőmag — mivel szerény volt a termés — elfogyott. A különböző kukoricafajtákból decemberben elővásárlási akciót indítanak. Ennek keretében, a pionír kivételével, minden vetőmagot tavalyi áron értékesítenek. Aki csak teheti, ne késlekedjen a beszerzéssel. F. F. Csökken az állatállomány A kistermelők több jószágot tartanak A tehénállomány megyénkben nagyobb arányban csökkent az országosnál Az elmúlt egy esztendőben az országos tendenciákkal egybeesőén Pest megyében is csökkent az állatállomány — derül ki a közelmúltban befejeződött országos állatszámlálás statisztikai adataiból. A KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága Pest megyében 131 településen végezte el a számlálást, jó helyismerettel rendelkező számlálóbiztosok bevonásával. Kovács Tibor igazgatótól megtudtuk, hogy az állatállomány számát és alakulását reprezentatív statisztikai módszerrel állapították meg. Ennek eredményeként látható, hogy a megye gazdaságai — mind a szervezetek, mind a kistermelők — csaknem valamennyi állatfajtából kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 1993. szeptember 30-án Pest megyében 61 700 darab volt, amiből 30 ezer a tehén. Az előbbi 20,9 százalékkal, míg az utóbbi 13,4 százalékkal csökkent, azaz nagyobb arányban az országos átlagnál. A fő tendencián belül kedvező jelenség, hogy a megye kistermelő gazdaságai az elmúlt évben 5,5 százalékkal növelték tehén- állományukat. Az országosnál csak kis mértékben nagyobb arányú, 10,6 százalékos a sertésállomány csökkenése, amelyből 319 400 darab van a megyében. A kocák száma 17 900, ami a nagyarányú, 17,9 százalékos visszaesés következménye. Figyelmeztető tény, hogy megyénkben —• hasonlóan mint országosan — a kistermelő gazdaságoknál a kocaállomány egy év alatt 27,4 százalékkal csökkent. A tyúkfélék — melyeknek négyötödét a kistermelő gazdaságok tartják — állománycsökkenése mérsékeltebb az előbbi állatfajokénál: a 7,2 százalékos csökkenés után jelenleg 3 millió 116 ezer 500 a tyúkok száma. Ebben a tekintetben viszont az országos tendencia kissé növekedő, ezért ez is figyelmeztető adat. Csökkent a tojóállomány is mintegy 2,0 százalékkal, ugyanakkor a kistermelők 9,3 százalékkal több tojót tartanak, mint korábban. Dr. Tarczay Zoltán, az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának osztályvezetője a megyei statisztikai adatokról érdeklődésünkre úgy vélekedett, hogy hazánkban eddig túltermelés volt, ezután pedig már nem a mennyiség, hanem a minőség a legfőbb követelmény. A piacon tudomásul kell venni a nyugati — német, holland — jelenlétet, akik inkább hoznak termékeket, mintsem tőlünk vásárolnának. Mindemellett komoly figyelmeztetés kell hogy legyen a tenyészállatok számának csökkenése — mondta a hivatal osztályvezetője. (th) Vártuk a választ Kozma Huba Úr A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének Elnöke Kedves Huba! Kezembe került június 21-én kelt leveled, amelyet gondolom, minden gazdaköri elnök részére elküldték Ebből kiderül, hogy milyen komoly erőfeszítéseket teszel annak érdekében, hogy a Magyar Gazdát — amelynek megszüntetésével kapcsolatban a Magyar Újságírók Közössége magyarázatot kért Meggyasszay László államtitkár úrtól, ám értesüléseim szerint választ nem kapott — megmentsd. Ez a törekvés szívem szerint való, amit azzal is bizonyítani tudok, hogy bár sajnálatosan a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége ezt eleddig észre nem vette, a Pest Megyei Hírlap minden pénteken gazdaköri oldallal — mely külön rovatot képez Feke László erdőmémök kollégám kezelésében — jelenik meg. Pest megyében 52 gazdakör működik pillanatnyilag, s rovatunk kitűnő együttműködésben van Podma- niczky Béla megyei elnök úrral. Miután látom, hogy nagy erőfeszítéseket teszel egy leendő gazdaköri oldal érdekében, nagyon jólesően vennénk tudomásul, ha a már meglévőt is valamilyen módon támogatnád, természetesen nem anyagiakra gondolok. Az viszont nagyon jó lenne, ha természetesen előzetes megbeszélések alapján valami előfizetési kampányt — ha nem is Opel kisteherautóval, de esetleg valamilyen mezőgazdasági kisgéppel, eszközökkel — a szövetség támogatna. Nagyon remélem, hogy a közeljövőben erről a dologról szót válthatunk. Számunkra az is komoly támogatást jelentene, ha az országos szövetség esetleg azt fel tudná vállalni, hogy két hónapon keresztül, vagyis szeptemberre és októberre a Pest megyei gazdaköri tagoknak minden pénteken megjelenő számunkra, és csak a péntekire előfizetne. Ebben az esetben természetesen az egy újságoldalnál is többet vállalnánk, olyannyira, hogy ebben a számban azokat a központi hirdetéseket és közleményeket is nyilvánosságra hoznánk, amelyek számotokra fontosak. A hirdetéseket az előfizetéssel lehetne kompenzálni. Kérlek, hogy javaslatomat gondold át, s adott időben minderről váltsunk szót. Ez ügyben szeretettel látlak szerkesztőségünkben (Somogyi Béla utca 6. II. emelet). Szeretettel üdvözöllek: Budapest, 1993. július 14. Vödrös Attila * A Pest Megyei Hírlapot ismerők bizonyára tudják, gazdaköri oldalunkat minden pénteken megjelentetjük. Fájlaljuk, hogy a Gazdakörök Országos Szövetsége, amelynek vezetősége nagy erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan, hogy a mozgalom hitelét a sajtóban erősítse, levelünkre nem válaszolt. Bízunk benne, hogy a szövetség különösebb támogatása nélkül is képesek leszünk arra, amit eredendően célul tűztünk, vagyis a gazdák önszerveződését segíteni. Reméljük, hogy a Gazdakörök Országos Szövetsége szervező tevékenységével más lapoknál nagy sikereket ér el, s ugyanígy figyelmét az érdemi munkára koncentrálja, vagyis a gazdákkal közvetlenebb kapcsolatban áll, mint mondjuk azzal a szerkesztőséggel, amely ugyanezt tűzte ki célul, azaz az ő leveleikre legalább válaszol. A szerk. Újra kell szabályozni az állategészségügyet Az állat-egészségügyi szolgálat hatósági intézményrendszerének újraszabályozását, illetve ennek szükségességét vetette fel az 1994. évi költségvetés részletes vitájában Vona Ferenc, megyénk MDF-es országgyűlési képviselője. Elmondta: a szolgálat teendői az elmúlt 40 esztendőben összemosódtak az állami feladatokkal. Ez a helyzet mára. változott, de nem elegendő mértékben. A hatóságnál 1991 óta jelentősen csökkent a létszám, hiszen ma a korábbi 4 ezerrel szemben valamivel több mint ezer állami alkalmazásban dolgozó állatorvos és egyéb alkalmazott tevékenykedik az ellenőrző állomásokon. Ugyanezen feladatokat ellátó magánpraxist folytatók száma 1200. A hatósági jogkörrel felruházott állatorvosokat az Európái Gazdasági Közösség részéről szinte állandó kritika éri, minthogy azt a munkát ellenőrzik, melyet önmaguk látnak el. Ez bőven kimeríti az ösz- szeférhetetlenség fogalmát. Ennek megszüntetése érdekében 300 állami státusú állatorvost kellene alkalmazni, mellyel a szolgálat rendszere megfelelne a hatályos jogszabályoknak és az EGK követelményeinek is. Az újraszabályozás — Vona Ferenc szerint — 1994-ben 800 millió forintba kerülne. Az állategészségügy szolgáltató és hatósági részének összemosódása, keveredése egyébként a magánállatorvosok régi sérelme, hisz ők nem végezhetnek hatósági munkát, ami rendben lévő dolog. Ám a hatóságiak bekapcsolódhatnak a szolgáltatásba is, magyarán a magánorvosnak ugyanannyi jövedelemért lényegesen több beteg állatot kell ellátnia hatósági kollégájánál. Vona Ferenc javaslata ezt az állapotot szeretné megszüntetni. (tóth) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, Podmaniczky Béla elnök Cím: Budapest, Városház út 7. 1052. II. emelet 244. Telefon: 118-0111/367-es mellék.
