Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA —-------------------*-----------------------' ' — ....... 1 993. NOVEMBER 26., PÉNTEK 7 Nemzetközi gyermekrajz-kiállítás Érden Képzeletben a Föld körül Ausztráliában talán még az sem lehetetlen, hogy kenguruk szál­lítsák az erszényükben az iskolá­ba igyekvő gyerekeket. Leg­alábbis így képzeli el a 11 éves, Komáromban lakó Villám Zsu­zsa, annak a kérdésnek alapján: Hogyan képzelem el Ausztráli­át? Nemzetközi gyermekrajz-ki­állítás nyílt, s tart nyitva 1994. január 10-ig Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban. Azok közül a rajzok közül válogatták a kiállítás anyagát, melyek Ausztráliában élő Hangay György — akinek Tábortüzek a Dél keresztje alatt című útiköny­vét ismerhetjük — és felesége által alapított Pro Humana Hun­gária Alapítvány pályázatára ér­keztek. Az alapítvány célja a gyermekek, az ifjúság körében végzett segítő-nevelőmunka, a természet, környezetük megsze­rettetése a fiatalokkal. 1992-ben, első jelentős tevé­kenységükként, nemzetközi képzőművészeti vetélkedőt hir­dettek gyerekek számára. Az ajánlott témák a már említett „Hogyan képzelem el Ausztráli­át?” mellett a következők vol­tak: Hogyan képzelem el Ma­gyarországot? A kedvenc álla­tom, Az otthonom, A családom. Az Új Dél-Wales-ben műkö­dő Magyar Szövetség kérésére Lezsák Sándor a Lakitelek Ala­pítvány segítségével mintegy 80 újságban, folyóiratban jelen­tette meg a pályázati felhívást. Ezzel egyidejűleg az alapítvány Koalák az eukaliptuszfákon Hancsovszki János felvétele kuratóriumának tagjai négy földrészen, a Katolikus Misszió pedig Új-Guineában és Mauriti­us szigetén ismertette a vetélke­dő feltételeit a gyerekekkel. A pályázatra 14 országból több mint 14 ezer mű érkezett. A raj­zokból, szobrokból, kézműves, munkákból ötszázat mutattak be Sidneyben, az Australian Museumban, majd egy részük vándorkiállításra indult — így érkezett Érdre is, a Magyar Földrajzi Múzeumba. A legtöbb Érden kiállított rajz magyarországi és erdélyi gyerekektől származik. A 12 éves erdélyi Daczó Enikő raj­zán kenguruk bőröndökkel ér­keznek egy fagylaltozóba. A 9 éves magyarországi Fanczó Márta rajzának címe: Koalák az eukaliptuszfákon. Molnár Ág­nes képén felhőkarcolók mellett bennszülöttkunyhók állnak, az úton autók mellett kenguruk ha­ladnak. Hogyan képzelem el Magyar- országot? Az erdélyi Csikós At­tila a Parlamentet rajzolta le. Ben Gifford Ausztráliából csu­paszín világot ábrázol. Lisa Horsley, szintén Ausztráliából, ahol ismeretlen a hó, a jég, ma­gas hegycsúcsokat, befagyott ta­vat, rajta korcsolyázó emberrel képzel Magyarországra. Láthatunk képeket A ked­venc állatom, Az otthonom, A családom címekkel is. Érdekes, hogy nem egy gyerek távoli tá­jat rajzol otthonaként — hiszen otthonuk az egész világ, az uta­zás vágyától vezetve, a képzelet szárnyán. Dr. Kubassek János, a Ma­gyar Földrajzi Múzeum igazga­tója a kiállítást megnyitva el­mondta: a Pro Humana Hungá­ria Alapítvány működtetői azt tervezik, hogy múzeumot, ter­mészettudományi komplexu­mot alapítanak a Fejér megyei Tordason. Itt a magyar fiata­lok azzal ismerkedhetnek majd, milyen feladataik lehet­nek Európában; melyek a köte­lességeik a természettel, kör­nyezetükkel szemben. Nádudvari Anna Cigány filmfesztivál Jubiláló zeneszerző' Szerzői est keretében méltatták Ungváron Kárpátalja egyetlen hivatásos zeneszerzőjének, az Ukrán és Magyar Zeneszerzők Szövetsége tagjának — Már­ton /.«icíunak a 70. születésnap­ját. A zeneszerző több mint 400 szerzeménye között egy­aránt találhatók nagyformátu­mú komolyzenei művek, kama­razenei darabok, dalok, nóták és népfeldolgozások. Munkásságának egy-egy csúcsát jelenti az orgonára és kamarazenekarra írt „Passacag­lia”, a Magyarországon és Szlo­vákiában nagy sikerrel bemuta­tott, háromtételes hegedűverse­nye, a Maruijlo Fedor festőmű­vész emlékére írt „Kárpáti rap­szódia” című műve, valamint a bensőséges hangulatú „Kantátá- já’-ja. A 70 éves zeneszerzőt a jubi­leum alkalmából üdvözölték a megye vezetői, az ukrán műve­lődésügyi minisztérium, vala­mint Magyarország ungvári fő- konzulátusának képviselői. Bortnyik Bortnyik, a grafikus- és könyv­művész címmel nyílt emlékki- álltás tegnap, a Károlyi-palotá­ban. Bortnyik Sándor születésé­nek 100. évfordulójáról emléke­zik meg közös tárlattal a Ma­gyar Nemzeti Galéria és a Pető­fi Irodalmi Múzeum. A tárlók­ban helyet kaptak Bortnyik raj­zai, linómetszetei, reklámgrafi­kái, plakátjai, könyvborítói. A művész kisnyomtatványai — amelyek első alkalommal te­kinthetők meg szinte teljessé­Cigány filmfesztivál kezdődik pénteken a Szindbád moziban. Hazai és külföldi filmeket is vetítenek a háromnapos prog­ramban. A fesztivál négy ma­gyar rövidfilmmel kezdődik — készítőik: Sára Sándor, Schiffer Pál, Lojkó Lakatos Jó­zsef és Böjté József. „Jó út” című alkotásának bemutatójá­ra Magyarországra érkezik Tony Gatlif francia rendező. A vetítés utáni beszélgetést Fá- ber András filmkritikus veze­ti. A nézők holnap Pisla Helmstetterrel és családjával Az Erkel Ferenc emlékére ren­dezett népdaléneklési verseny Pest megyei döntőjére kerül sor holnap délelőtt 10 órától Gödöllőn a Petőfi Sándor Mű­velődési Központ színháztermé­ben. A megnyitót dr. Gémesi György polgármester tartja, közreműködik a Homoktövis gükben — hazai és külföldi fo­lyóiratokban szereztek elisme­rést alkotójuknak. A látogatók bepillanthatnak Bortnyik műter­mébe is. Az enteriőrben felállí­tották a művész festőállványát, rajta az utolsó félbemaradt kép, amelyen feleségét akarta meg­örökíteni. Bortnyik Sándor 1893. júliu­sában született Marosvásárhe­lyen. Rippl-Rónai, Vaszary és Kemstok növendéke volt a kép­zőművészeti főiskolán. A fiatal is találkozhatnak, a nem film­szakmában dolgozó cigány család által készített alkotás ve­títése után. Az érdeklődők láthatják még Gyarmati Lívia, Gyön- gyössy Imre, Vészi János mű­veit, valamint a Pesty-féle Fe­kete Doboz filmjeit. „A szelek fiai” című, hatré­szes német dokumentumfilm a cigányok sorsát kíséri végig. A monumentális alkotás a nép eredetét, európai megjelené­sét, hitvilágát, kultúráját pró­bálja vázolni. úti általános iskola énekkara, Szabó Tünde és Surány Sándor vezényletével. Az iskola néva­dójának a tiszteletére megtar­tandó népdaléneklési versenyt Pest Megye Önkormányzata, a Gödöllő Városért Alapítvány, valamint a helyi művelődési központ támogatja. művész Kassák köréhez csatla­kozott, és nem mestereit követ­te művészetében. Az 1920-as évek elején Bécsben, Berlin­ben és Weimarban dolgozott. Hazatérte után .Műhely” né­ven reklámművészeti stúdiót irányított Pesten. Az Iparművé­szeti Főiskolán tanított 1948—49-ben, majd a Kép- zőmvészeti Főiskola főigazga­tói tisztét töltötte be. Bortnyik tizenhét évvel ezelőtt, 1976 de­cemberében hunyt el. A Móra Kiadó újdonságai Legszebb ajándék a könyv — közhelynek tűnik ez a megállapítás, de tekintve a ki­adók igencsak gazdag kínála­tát, ismét időszerű. Már csak azért is, mert közelednek az ünnepek. A versek kedvelőinek ajánlható a Móra Kiadó Vi­lágirodalom gyöngyszemei sorozatában megjelent két kis kötet, az egyik Szergej Je­szenyin, a másik Horatius leg­szebb verseit tartalmazza. Utóbbiról írta Babits Mihály: „nem a világeszmék költő­je... Ő gyalogjáró, szelle­mes, modem típusú és urbá­nus poéta, az emelkedettség legcsekélyebb igénye nélkül. Az olvasóval szinte azonnal bizalmas viszonyba lép.” Ugyancsak a Móra gondo­zásában jelent meg Emmy von Rhoden „A makrancos fruska” című regénye. A tör­ténet egyszerű: egy akaratos, rendetlen és feleselő tizen­éves lányt szülei zabolátlansá- ga miatt intézetbe küldenek. Persze, nem napjainkban, mi­vel Ilse sorsán már nagyma­máink, talán dédmamáink is jól szórakoztak. Feltehetően a mai tizenéveseknek is sze­rez néhány kellemes percet a lázadó kamaszlány története. Jókai Mórtól „A nagyenye- di két fűzfa” című novelláskö- tet a Móra Históriás könyvei­nek újabb példánya. „A husz- ti beteglátogatók”, „A levitéz- lett huszár” — és a címadó novellán kívül még hét ka­pott helyet ebben a gyűjtemé­nyes kötetben. (szi) centenáriumi tárlat Gödöllőn megyei döntő Népdaléneklési verseny Veresegyházi levél Tevékeny a zenebarátok köre A zene világnapján nyolc­van taggal alakult meg a Ve­resegyházi Zenebarátok Kö­re. Az első hangversenyen budapesti vendégművészek és a zeneiskola tanárai, majd a Ki mit tud?-on máso­dik helyezett A1 Capone da Fine együttes koncerteztek nagy sikerrel. Káli Erzsébet pedagógus olvasta fel az alapítóleve­let. Céljuk, hogy a helyben működő ének- és tánccso­portok összefogásával zene­értő és zenét támogató kö­zönség alakuljon ki. A má­sodik hangversenyre novem­ber 19-én került sor a Váci Mihály Művelődési Ház színháztermében. A műsor­közlő Domokos Lászlóné ta­nárnő bemutatta a műsor első részében fellépő Szabó Károly népművészt és a gö­döllői zeneiskola keretében működő gitárzenekart — Kósáné Szabó Beáta kar­naggyal egyetemben. Szabó Károly csángó da­lokat adott elő. Vele lépett fel a veresegyházi Vas Edit, ötödikes kisdiák is, aki ma­gyar nótákat énekelt, furu­lyán Szabó Károly kísérte. Vas Edit a kerületi népdal­versenyen arany oklevelet nyert. A gödöllői gitárzenekar jelenleg 16 tagú, diákok a résztvevők, tavaly alakult. Többször felléptek már, és a salgótarjáni országos oe- nekari fesztiválon kategóriá­jukban harmadik díjat sze­reztek. Műsorukban századokat átölelve Milan, Hausmann, Neusidler, Pretorius, Vival­di, Händel és Yoplin műve­it játszották, Vivaldi, „An­dantédét a Mravik Anett —Bodnár Balázs kettős mu­tatta be. A műsor második részé­ben a négytagú, szintén fia­talokból álló MŰCSAR­NOK együttes mutatta be saját szerzeményeit. Zenéjü­ket alternatív muzsikának nevezik, inkább az ifjúság füléhez és lelkivilágához al­kalmazkodó modern dal („song”-) stílusban. A min­denféle korú közönség tet­széssel fogadta szerzemé­nyeiket és előadásukat. (A négytagú együttes: Szukics Péter ének, Koltai Tamás gitár, Gerhát Szilvia basz- szusgitár és Orosz Csaba dobos.) Fazekas Mátyás A Matrica Múzeum kiállítása ’SJ1 A közelmúltban Sfiü nyílt meg Márton ÍV Béla festőművész jubileumi gyűjtemé­nyes kiállítása a százhalom­battai Matrica Múzeum­ban. E tárlat átfogó képet ad a most nyolcvaneszten­dős művész életéről, mun­kásságáról. Márton Béla az Egyesült Államokban szüle­tett. Magyarországra 1972-ben települt át Ung- várról, 1973-tól él Százha­lombattán. Rendszeresen számos kiállításon vett részt, festményeit megte­kinthették Moszkvában, Ri­gában, Kassán, Nyíregyhá­zán, Genovában, Caracas- ban. Az érdeklődők Százha­lombattán december 12-éig láthatják a jubileumi tárlat anyagát. A székelyudvarhelyi városháza előcsarnokában novem­berben közszemlére bocsátották azt a pályamunka-ki­állítást, amit Orbán Balázs, a neves néprajzkutató em­lékére írtak ki. A zsűri döntése után a megvalósuló em­lékművet a főtéren, a városháza előtt állítják fel. Két pályamunka a kiállításról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents