Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Ára: /Í3Í50 int 1993. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK ’56-os sortüzek A részjelentés Györgyinél Dr. Balsai István igazságügy-miniszter tegnap az irodájában átadta dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek a Sortüzek Magyarországon 1956-ban című, a történelmi tényfeltáró bizottság által ösz- szeállított első részjelentést. A bizottság megállapítása szerint hazánkban 1956. október 23-a és december 28-a között több mint ötven sortűz dördült el, amelynek csaknem ezer áldozata volt. A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal jelenleg négy sortűz ügyében folytat nyomozást. Csomagolhatnak a magyarok? A nem lojális magyarok csomagolhatnak — jelentette ki Zeljko Raznatovic, a Szerb Egység Pártjának vezetője szabadkai beszédében. A pártvezető — akit inkább Árkán kapitány néven ismer a világ, s Európa több államában körözik — azt mondotta, hogy Szerbiában „egyetlen fasiszta párt van, s az a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége”. Nemzetiségi vitanap a megyeházái Képviseletet a törv A magyarországi nemzetiségek, bármilyen kis létszámúak is, nem maradhatnak szervezett képviselet nélkül az Országgyűlésben — jelentette ki Katona Tamás államtitkár, Pest megyei képviselő tegnap a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényről a megyeházán rendezett vitanapon. A tanácskozáson jelen voltak a nemzetiségi szövetségek elnökei és képviselői, valamint a nemzetiségek lakta települések polgármesterei is. 1 w : ej g : zz j Ti : yn : Jl Az államtitkár elmondta: abban az időben, amikor igen nagy számban éltek nemzetiségek Magyarországon, jobban meg tudták szervezni magukat és egyházaik védőszárnyai alá húzódva fenn tudták tartani intézményeiket. A mai Magyarországon is el kell érni, hogy a nemzetiségek jól érezzék magukat az országban; a többségi nemzetnek megvan az a szándéka, ozásban hogy ezt a lehetőséget megadja. Katona Tamás úgy vélte, Magyarországon két olyan nemzetiség van, amelyeket igen súlyosan érintették az elmúlt ötven esztendő intézkedései: a németek, akiknek jó részét kitelepítették és a szlovákok, akiknek nagy része a lakosságcsere során hagyta el az országot. A titóizmus miatt a délszláv kisebbségre is óriási nyomás nehezedett. (Folytatás a 4. oldalon) Gázzal fűtik az istállót Jól jött a hó a búzának Igen jól jött az ősz végi csapadék a mezőgazdaságnak. Megyénk határában 20-25 centiméter vastag hóréteg védi a hozzávetőleg 70 ezer hektárnyi őszi gabonát a hidegtől, és egyúttal enyhíti a talaj évek óta tartó csapadékhiányát. Amint azt a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalnál elmondták: a korán jött hó miatt sokfelé várnak a faültetéssel, azt szeretnék még az idén befejezni. A visszakapott földek egy részére ugyanis a gazdák szívesen telepítenek gyümölcsöst. A téli gépjavításhoz is hozzáláttak a műhelyekben. Többnyire kényszerűségből, de azzal az olcsó megoldással élnek, hogy a végképp elöregedett traktorok még használható alkatrészeit szerelik be a kevésbé elnyűtt erőgépekbe. Terjed a szaktanácsadó rendszer. A földhivatal plakátokat juttatott el a települések önkormányzataihoz, amelyeken közük a lakossággal, hol és milyen feltételekkel tehetők igénybe azok a szaktanácsadók, akik a zöldség- és gyümölcstermesztés mesterfogásaival ismertetik meg a kezdő gazdákat. Néhány vidéken, így Nagykőrös és Ócsa környékén az állami támogatással zajló gázhálózat-fejlesztési programot kihasználva a mezőgazdasági üzemek az állattartó telepek istállóiba is bevezetik a fűtést. A Magyar Madár Tegnap megnyílt az első Közép-európai védelmi berendezések és légügyi szakkiállítás a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont A pavilonjában. A fegyverek bemutatójára huszonnyolc országból százhetvenkilenc cég hozta el termékeit. A pisztolylőszertől a nagy hatótávolságú föld-föld rakétáig a legújabb haditechnikai eszközök láthatók. A bemutatón nagy sikert aratott a szigethalmi Duna Repülőgépgyár Rt. helikoptere, a Magyar Madár (Hungarian Bird). Többéves fejlesztő munka eredménye a katonai célokra is felhasználható légi jármű Hancsovszki János felvétele Emlékmű az elhurcoltaknak A mai napig nem tudni pontosan, hány magyart hurcoltak a II. világháború után szovjet munkatáborokba. Az viszont tény, hogy csak a töredékük térhetett haza. Akik nem élhették meg a szabadulást, jeltelen tömegsírokban nyugszanak a volt Szovjetunió területén. Nekik, elpusztult sorstársaiknak állítanak most emlékművet a túlélők — erről számoltak be a Gulag Alapítvány tegnapi sajtótájékoztatóján, a Budapest Galériában. Pintér Károlyné Rohr Magdolna. az alapítvány létrehozója elmondta: 1991-ben merült fel az emlékműállítás gondolata. Veszprémi Imre Munkácsy- díjas szobrászművész ingyen vállalta a mintegy háromméteres márványszobor elkészítését. A kuratórium elnöke, Rózsás János elmondta: a táborokba hurcoltakat koncepciós perekben ítélték nem ritkán 15-20 éves kényszermunkára. Az egykori táborlakók rehabilitációja ma még gyakorlatilag lehetetlen. Az emlékmű a budapesti Honvéd térre kerül. A holnapi avatóünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter mond majd beszédet. Az országmento Tom Lantos úr bőséges teret kapott arra, hogy a Magyar Televízióban kifejthesse értékes gondolatait. Közöttük azokat, amelyek a szélsőjobboldali megnyilvánulásokkal kapcsolatos éberségre intenek. A kedd esti tévés beszélgetés érdekes epizódja volt az, amikor a riporter szóba hozta a hazai, szélsőjobboldalinak tartott jelenségeket, illetve azt, hogy Magyar- ország lehet-e az ezekből kibontakozó mozgalmak melegágya. A szenátor úr, talán a Csurka-dolgozat miatti emlékezetes kongresszusi szereplésére .is célozva, természetesen nem tartotta túlzottnak a gyors és kemény fellépéseket, és úgy vélte, hogy a szörnyű folyamatokat csírájában kell elfojtani. A késlekedésre, a csírában való elfojtás elmulasztására utalva beszélt a volt Jugoszláviában történtekről, nevezetesen arról, hogy ha annak idején a Nyugat keményen lecsap Milosevi- cékre, akkor sok százezer családot elkerült volna a tragédia. Lantos úr ez utóbbi véleményét minden józanul gondolkodó ember osztja. Azonban több mint különös az általa felvázolt párhuzam. Mert mit is sorol az ismert politikus a jelenlegi magyarországi szélsőjobboldali jelenségek közé? Az említett dolgozatot? Az Arpád-sá- vos zászlót lengető szkinhedet? Részeg szurkolókat? Néhány elejtett antiszemita kijelentést? Ezek lennének a térségünket fenyegető kezdemények? E verebek miatt kell ágyúval, lődözni? Lantos urat hallgatva a tévénézőben az az érzés erősödhetett fel, hogy amennyiben ő annak idején nem tesz lépéseket Amerikában, akkor mára Magyarország romokban hever a szélsőjobb garázdálkodásának köszönhetően. Lehet, hogy hálásnak kellene lennünk? Végtére is megmentett egy országot a végromlástól. Bánó Attila Virágozott a körgyűrűnél A szakma összefogásával, fél esztendő alatt épült meg a Flora Hungária nagybani virág- és kiállítócsarnok az MO-ás körgyűrű szigetszentmiklósi leágazásánál. A hét végén ünnepélyes keretek között nyitják meg — jelentették be a Kertészeti Egyetemen tegnap tartott sajtótájékoztatón. A Flora Hungária Dísznövény-kereskedelmi Kft.-t januárban 48-an alapították. Eke Sándor, Bottá Zsolt és Kiss László ügyvezető igazgatók elmondták, a kertészek képviselői úgy látták, fennmaradásuk érdekében tenniük kell valamit. Néhány szomszédos országban ugyanis — Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban — a holland importőrök, kereskedők teijeszkedése miatt visz- szaszorult a hazai virágtermesztés. Szinte az utolsó pillanatban fogtak tehát össze a magyar kertészek és hozták létre a Flora Hungária Kft.-t. (Folytatás a 4. oldalon) Holland vendégeink Gyermekvédelmi együttműködés Két esztendeje a Pest Megyei Önkormányzat és a hollandiai Overijjsel megye enschedéi egyeteme, illetve a de Amhelt Alapítvány együttműködési megállapodást kötött arról, hogy rendszeres tapasztalatcserét és továbbképző tanfolyamokat tartanak a gyermekvédelem tudnivalóiról. Ez a dokumentum a napokban jár le. Ismét ellátogatnak hát a megyébe a holland kollégák, hogy — az elmúlt hónapokban felgyülemlett tapasztalatok megbeszélésén túl — újabb, meghatározott időre meghosszabbítsák ezt a munkakapcsolatot. Faragó László, a Pest Megyei Önkormányzat népjóléti bizottságának elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy a holland szakemberekkel két esztendővel ezelőtt megkötött együttműködési megállapodás az idő elteltével valós, gyakorlati viszony- nyá alakult. A megyei gyermekvédelmis kollégák több ízben is ellátogattak megfelelő hollandiai intézetekbe, .v a külföldi partnerek tanfolyamokat szerveztek a hazai szakembereknek. Utóbbi rendezvények kiváló alkalmat kínáltak arra, hogy a két ország azonos szakterületen dolgozó munkatársai kicseréljék tapasztalataikat, átadják egymásnak a pedagógia e speciális területéről egybe- gyűjtött korszerű ismereteiket. (Folytatás a 4. oldalon)
