Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20 / 271. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 20., SZOMBAT 3 Balczó az egyházi oktatásról Csütörtökön este a dabas-sári Szent János Katolikus Ál­talános Iskola szülői és diákközösségének vendége volt Balczó András, az öttusasport többszörös olimpiai és vi­lágbajnoka. A kiváló sportembert — óriási érdeklődés­sel fogadott élménybeszámolóját követően — kötetlen beszélgetésre hívták a találkozón megjelent önkormány­zati képviselők és az iskola tanárai. Kormányszóvivői tájékoztató Választhassanak a külhoniak is! Balczó András élménybe­számolójában felelevenítet­te pályafutása legemlékeze­tesebb eseményeit, szólt a sport, az utazások révén szerzett tapasztalatairól, a család, a szülők felelősségé­ről az egyik legszebb hiva­tás, a gyermeknevelés te­rén. Idézte a minél telje­sebb, valóban emberhez méltó élet lehetőségéről szóló bibliai gondolatokat. Az élménybeszámolót kö­vető kötetlen beszélgetés keretében, mint Balczó András megemlítette: a sári példa alapján ma még sokan elutasítják, sőt aka­dályozzák ugyan a vallásos nevelést, de van remény ar­ra, hogy a helyzet megválto­zik. Furcsa mód épp a Szent János-iskolai találkozó ide­jére szerveztek fórumot a Munkáspárt sári aktivistái. A művelődési házban ott­hont kapó rendezvényt Ki- lincsányi Tamás iskolaigaz­gató szerint provokatív cél- lál hirdették meg a szerve­Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban a kormány továbbra is fenn­tartja azt az álláspontját, hogy minden külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár kapjon választójogot. Abban a vonatkozásban viszont tá­mogatja az ellenzéki javasla­tokat. hogy aki a választás napján Magyarországon tar­tózkodik, az egy, erre kijelölt választókerületben gyakorol­hassa választójogát. Nem ért viszont egyet azzal a korláto­zási szándékkal, hogy az em­lített állampolgárok csak itt­hon, és a választás napján él­hessenek a szavazás jogával. (Folytatás az 1. oldalról.) Az MDF alelnöke Nagy László-idézetre építette be­szédét: „Uramisten, én nem vagyok itthon!” Ez a mon­dat, ez az egyszemélyes jajki­áltás búvópatakként terjedt el, kis csoportok, baráti társa­ságok kezdtek szerveződni, közös történelmi és magyar­ságélmények erősítették a szálakat. Lezsák Sándor a kezdeti időkre emlékezett, az első és második lakiteleki találkozóra, arra, hogy kezet fogtak mindenkivel, olyanok­kal is, akik mára már eltávo­lodtak. Voltak, akiket küld­tek, de a többség szeme tisz­ta. Jó mindenkire emlékezni. A sok közös élmény, a gyűlé­(Folytatás az I. oldalról) A természet, illetve az azt károsító hatások nem ismer­nek országhatárokat. így a nemzeti természetvédelmi in­tézkedések nemcsak a hazai természet és a környezet meg­óvását szolgálják, hanem az európai és globális érdekeket is. A konferencián fontos ha­tározat született arról, hogy Nagyválasztmányra készülve A november 6-án alakult Egyesült Történelmi Kisgaz­da és Polgári Párt 52 tagú inté­zőbizottsága tegnapi ülésén szűkebb, 15 fős grémiumot vá­lasztott soraiból. Az új testü­let legfőbb feladatai közé tar­tozik a párt bejegyeztetése, a decemberi nagyválasztmányi ülés, valamint a pártalkot­mány és -program előkészíté­se. A jegyzéssel Lévay End­rét, Horváth Lászlót, Janko- vics Tibort és Szabó Lajost bízták meg. A megbízatás csak aláírási jogot jelent, és a kiválasztott személyek nem te­kinthetők a párt vezetőinek. Erről Zsuffa István belügymi­nisztériumi helyettes államtit­kár beszélt a tegnapi kor­mányszóvivői tájékoztatón annak kapcsán, hogy a kor­mány csütörtökön meghall­gatta a belügyminiszter beszá­molóját a választójogi tör­vény módosításához benyúj­tott képviselői módosító indít­ványokról, és állást foglalt a lényeges kérdésekről. A nem­zeti és etnikai kisebbségek or­szággyűlési képviseletének biztosításával kapcsolatban támogatna egy olyan módosí­tó javaslatot, hogy egy ki­sebbség több listát is indíthas­son. Azonban csak azon lista után lehessen kedvezményes sek hangulata belső önbizal­mat adott. Az igazi próbaté­tel, a nagy vizsga az első sza­bad választásokra esett. Ha akkor — hangsúlyozta az al- elnök — még jobban bízunk önmagunkban, még nagyobb önbizalommal mozgósítjuk az embereket, akkor ma egész más helyzetben lenne az ország. Lezsák Sándor szerint csak egy kis többlet hiányzott, hogy a koalíció megszerezze a kétharmados többséget, s akkor a rendszer- váltás talán fájdalommente- sebb és nyugodtabb lett vol­na. Az elmúlt három eszten­dőt értékelve az alelTiök hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz volt állandó gúnyoló­Utrecht-ben létrehoznak egy Európai Természetvédelmi Központot, melynek feladata az európai természetvédelmi program szervezése, irányítá­sa lesz. A kelet-közép-euró- pai térség fontosságát jelzi az is, hogy az említett központ­nak egyik kirendeltségét eb­ben a térségben kívánják lét­rehozni. (Folytatás az 1. oldalról) Általános gyakorlat a világ­ban — mondta az elnök, hogy az állam, mint tulajdo­nos, koncesszióba adja az olaj- és földgázkutatást és -ki­termelést. A bekövetkezett rendszerváltozás után ismét lehetőség lesz arra, hogy kon­cessziós alapon külföldi válla­latok is kutathassanak Ma­gyarországon. Ezzel is elő kí­vánják segíteni, hangsúlyozta Esztó Péter, a fejlett világhoz való felzárkózást. A Mól Rt.-hez tartozó olaj- és gázmezők, továbbá bizonyos tartalékterületek nem képezik a koncesszió tár­mandátumhoz jutni, amely­hez a legtöbb ajánlószelvényt gyűjtötték össze. A kormány a képviselőjelölt-állítás és a listaállítás feltételeit az erede­ti elképzeléshez képest nem kívánja szigorítani, mérlege- lendőnek tartja azonban azt az elgondolást, hogy ha több párt közös vagy kapcsolt lis­tát indít, akkor az 5 százalé­kos küszöböt külön-külön kelljen számításba venni. Négy vagy ennél több párt esetében a felső küszöbhatár 15 százalék lenne. Elhang­zott még, hogy a kabinet nem kíván változtatni az ország- gyűlés egyéni választókerüle­ti besoroláson. dások, lejáratások és lelki presszúrák mellett a munka. Mégis, a vezető kormány­párt középen maradt és meg­őrizte nyugalmát, nem volt hajlandó olyan lépésekre, amelyek népszerű látszatin­tézkedések lettek volna. Le­zsák Sándor úgy vélte, az utóbbi hónapokban ismét erősödött a bizalom. Igen, uram, itthon vagyunk —- utalt vissza a versidézetre, erőt, önfegyelmet és önural­mat kérve mindenkitől. S ak­kor nem maradhat el a győze­lem. (Az MDF ötödik születés­napjának ünneplése lapzár- tánkor még folytatódott.) Végh Mihály — aki a kon­ferencián a közép-kelet-euró- pai államok munkaértekezle­tén, vett részt — azt ecsetelte, hogy az ott megindult Kelet- Kelet párbeszéd, mely a ter­mészetvédelem közös nyelvé­ből indul ki, talán politikai­lag is közelebb hozza egy­máshoz a régió országait. Sz. R. H. gyát. A külföldi vállalatok a sajátt maguk által felkutatott értékekre kaphatnak kiterme­lési engedélyt. Egy pályázó nem kutathat háromezer-két­száz négyzetkilométernél na­gyobb területen. A koncesz- szió időtartama maximum harmincöt év lehet. A kutatá­si időtartam a vállalat indo­kolt kérésére további két év­vel hosszabbítható meg. A pályázat 1994. április 25-én zárul, az eredményről 1994. június 24-én tájékozód­hatnak az érdekeltek az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umban. Á. M. Ki a durva? Némely ellenzéki körök­ben gyakran hangoztat­ják, hogy durva kam­pány várható, aminek előszele a televízió és a rádió kormány által való elfoglalása. Ebből annyi igaz, hogy végre a médiában a liberális baloldali gondolatok mellett nemzeti és ke­resztény szemléletek is megjelennek, ha nem is olyan mértékben, mint az elvárható lenne a hosszú évtizedig tartó hazudozások után. S mert a baloldali liberá­lisok e helyeken remél­hetőleg a későbbiekben nem fognak olyan ottho­nosan mozogni, mint tették eddig, mikor is az övéké volt a média, amelyben úgy igyekez­tek berendezkedni, hogy a jövőben is a ke­zükön maradjon, s foly­tathassák népbutító te­vékenységüket. Jó pél­da erre az a szabadde­mokrata képviselő, aki nagy bajuszt és lágy nagypapi mosolyt visel ábrázatán, s ily módon nagyon sok embert ké­pes előre megfontoltan megtéveszteni, például a munkásőrség tárgyá­ban. Szabó Miklós kép­viselő úrról van szó, aki politikusi pályafutá­sa előtt történészként tevékenykedett. Szak­májából kiindulva is kö­vetkeztethetnénk arra: fontos számára a múlt tisztázása. Ám Szabó Miklós csapot-papot, azaz politikát és törté­nelmet feledve bájos mosollyal hazudik, azt állítván, mintha a Ma­gyar Demokrata Fó­rum az egykori kerék­asztal-tárgyalások fo­lyamán kacérkodott volna a gondolattal, hogy jó lenne megőriz­ni a munkásőrséget. A Szabó Miklós-i amné­zia ellen már tiltako­zott a kerekasztal egyik résztvevője, Zétényi Zsolt, tegnapi számunk­ban pedig a Bajcsy-Zsi- linszky Társaság tilta­kozását olvashatták. Szabó Miklós törekvése egyértelmű: hazugsá­gokkal járassuk le poli­tikai ellenfeleinket, hát­ha a tömeg ezt nem ve­szi észre. A médiáért kapkodok serege remél­hetőleg hoppon marad, hiszen azt már nem tud­ja romboló politikája érdekében felhasználni. Hazugságaival leleple­ződik, s ha van Isten, akkor ezek a könnyen emlékezetzavarokba ke­veredők a Tisztelt Ház­ba sem kerülnek be. Na­gyon bízom benne, hogy Szabó Miklós fül­lentéseinek leleplezése nem úgy jelenik meg a nép tudatában, mint a választási kampány el­durvulásának előjele, hiszen a bazudozás is durvaság. (Vödrös) Bolyai Farkasra emlékezünk A zseni apja A Kaméliás hölgy frenetikus sikerű párizsi bemutatója után az egyik néző, belépve Dumas páholyába, elragadta­tással gratulált az idős írónak. Dumas így szabadkozott: a darabot ugyan nem én írtam, azért a gratuláció teljes mér­tékben megillet, hiszen én vagyok a szerző szerzője. Idősebb Dumas büszke volt tehetségben hozzá képest má­sodrangú fiára, nem így Bolyai Farkas, aki bár egy nagy formátumú, összegző elméjű matematikus volt, semmire sem méltatta János fia korszakos felfedezését, amellyel egy kétezer éve megoldatlan matematikai probléma végére tett pontot. Bolyai Farkas, akire ma halála évfordulóján emléke­zünk, egy szerény jövedelmű szolgabíró fia volt. Bolyán szü­letett 1775-ben. Hatéves korában a nagyenyedi református kollégiumba kerülő gyerek már ír és olvas, de még a latin nyelvet is ismeri. Iskolás évei alatt megtanulta a német, a francia, az olasz, a héber és a román nyelvet. Mindenki kü­löncnek tartja, csodagyerekként kezeli, így lassan elszigete­lődik társai között és magányossá, zárkózottá válik. Tizen­két évesen kerül át a kolozsvári református kollégiumba, majd három év múlva külföldi tanulmányútra indul. Rövi- debb bécsi és jénai tartózkodása után Göttingenben tölti élete három meghatározó esztendejét. Itt ismerkedik meg, s köt szoros barátságot a későbbi matematikus fejedelem­mel, Carl Friedrich Gaussal, s ugyanitt kötelezi el magát végérvényesen a matematikának. 1801-ben házasodik meg Kolozsváron. Gauss az első, akit nagy örömmel értesít fia születéséről. Akkor még egyi­kük sem sejtette, hogy János személyében a későbbi lángel­mét, a nagy riválist ünneplik. 1804-ben a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiatanárá­vá választják. A kisvárosi elszigeteltség, s a szűkös anyagi­ak nem tették lehetővé, hogy élete nagy álmával, az Eukli- dész-féle V. posztulátummal kapcsolatos problémakör meg­oldásán a „paralellák tanán” dolgozhasson. Ehelyett egy sor apróságra szórta szét kimagasló képességeit: német és angol szépirodalmat fordított, verseket és színdarabokat írt, gazdálkodott. 1832—33-ban mégis megírja a Tenta- ment, ezt a matematikai felfedezésekben bővelkedő művet, amely viszont épp elszigeteltsége miatt nem kerülhetett be a tudomány vérkeringésébe. Fölöttébb sajnálatos módon matematikai felfedezései mind mások nevét viselik. Az Euk- lidész-féle V. posztulátum bizonyításán hiába fáradozott, csak a helyettesítő axiómák elkészítéséig jutott. Ezzel össze­függésben viszont feltétlen matematikusi teljesítményei közé kell sorolni azt a céltudatos és gondos nevelést, amely- lyel zseniális fiát, Jánost irányította rá a párhuzamosokat érintő problémakör végleges tisztázására. — Aki ezt meg­oldja — mondta a fiának —, akkora gyémántot érdemel, mint a földgömb. — A semmiből egy új világot teremtettem — írja apjá­nak alhadnagy fia Temesvárról 1823-ban kelt híres levelé­ben, de Farkas nem érti és nem méltányolja a felfedezést. Ettől kezdve örökös vita és ellenségeskedés jellemzi kette­jük kapcsolatát Egy szomorú fintorra okot adó momentuma életének, amikor a kiemelkedő matematikatudóst 1832-ben a Ma­gyar Tudós Társaság levelező tagjául választja — főleg szé­pirodalmi munkásságát méltányolják. Az életben csalódva, lélekben megkeseredve, agyvérzés következtében hunyt el 1856. november 20-án. Paizs Tibor Ötéves a Magyar Demokrata Fórum A kormánypárt középen maradt (sz.) A szennyeződés nem ismer határokat Pályázat a föld kincseire

Next

/
Thumbnails
Contents