Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. NOVEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK INNEN— Szegény embert... Sok régi, elhanyagolt párizsi házban lakó gyerek vérében az átlagosnál másfélszer több ólmot találtak az orvosok. Lakásaik szobáit, ajtóit és ablakait ugyanis annak idején ólomvegyületeket tartalmazó festékekkel mázolták be. Ez lassanként lepattogzik, és a gyerekek belélegzik az így keletkező ólomtartalmú port. Az Európai Közösség egyébként 1989-ben tiltotta meg az ólomkarbonát és szulfát tartalmú festékek használatát, mivel ezek még inkább fokozták az ólmot okádó autók és más források okozta veszélyes lég- szennyezést. AIDS vagy nem AIDS? Franciaországban már 31 különféle tesztmódszert használnak annak kimutatására, hogy valaki fertőzött-e AIDS-szel vagy sem. Az egészség- ügyi hatóságok most e vizsgálati módszerek közül kilencnek a használatát betiltották. Kiderült ugyanis róluk, hogy nem elég megbízhatóak a többihez viszonyítva. A tilalom persze nemcsak a hivatalos és magánlaboratóriumokat érinti, hanem a gyógyszergyárakat is. Nemcsak gyártásukat kell beszüntetni, hanem mind a kilenc készítményt ki kell vonni a forgalomból. Az üvegmozaikok pusztulása A würtzburgi Frauenho- fer Intézet kutatói olyan üveglapocskát dolgoztak ki, amelyen szinte le lehet olvasni, milyen mértékben károsítják a környezeti hatások a középkori templomok üvegmozaikos ablakait. Aki ilyen katedrálisokban szemlélődik, maga is megfigyelheti, hogy ablakuk üvege elvékonyodik, a színes ábrák kontúrjai elmosódnak, és más hibák is jelentkeznek. De miért csak mostanság kezdenek tönkremenni ezek az üvegfestékek? A magyarázat egyszerű: századokon át csak az esővíz mosta őket. Az elmúlt évtizedekben viszont kéndioxiddal és a civilizáció sok más termékével szennyezett levegő és a savas eső támadja még anyagaikat. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Kutatási eredmények a gyakorlatban A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Szaktanácsadási és Kutatás- szervezési Intézet jogelődjét az ágazati miniszter alapította meg 1986-ban — mondta Katona István, az intézet osztályvezetője. Feladata az egyetem termelésfejlesztési tevékenységének szervezése, a gyakorlat igényeinek az egyetemi kutatási egységekhez való továbbítása, a prog- ramos kutatási és kutató-fejlesztő feladatok szervezése, a létrejövő eredmények gyakorlati bevezetését elősegítő tevékenységek (tudományos tanácskozások, szakmai bemutatók, kiállítások, próbaüzemi bevezetés) szervezése és bonyolítása, a szellemi termékek és szakmai információk forgalmazása és jogvédelme, valamint a szaktanácsadás regionális szervezése és ellátása. Az intézet az egyetemi szervezetben önálló gazdálkodási jogkörrel működő központi egységként működik, magasan képzett szakemberekkel szolgálja az oktatás-továbbképzési, a kutatásszervezés és innovációs, valamint a szaktanácsadási feladatok megoldását. A feladatokat huszonötén látják el, természetesen alkalmanként a témát kidolgozó egyetemi kutatóhelyek munkatársaival közösen. Az intézet alapfeladataként végzi az állami megbízások és programos kutatások szervezési-adminisztrációs feladatait (OTKA, OMFB). Ezen túlmenően a különböző vállalatoktól, vállalkozóktól származó megbízásokat az adott témát művelő egyetemi szakemberekhez továbbítja, s a már elért kutatási eredmények, vagy hasznosítható megoldások gyakorlatba történő átvitelét, azok alkalmazásának elősegítését támogatja. Az intézet kiemelten foglalkozik a mezőgazdasági termékek minőségjavításának lehetőségeivel, a környezetkímélő szerek alkalmazásának módszereivel és a termeléstechnológiák költség- és energiatakarékos változatainak vizsgálatával. A szaktanácsadási tevékenységük célja az agrárágazatban működő termelők információkkal való ellátása. Az intézet az egyetemi szak- tanácsadási tevékenységet előkészítő és követő feladatok végzésével, a szaktanácsadás feltételeinek biztosításával, a tanácsadás propagálásával, az igények feltárásával és összegyűjtésével, valamint az ügyviteli és gazdasági feladatok ellátásával segíti. Főbb tevékenységük az általános és szakirányú gazdaképzés; könyvek, oktatási segédanyagok biztosítása; a termeléshez szükséges anyagok, eszközök beszerzéséhez elengedhetetlen és helyszíni termeléstechnológiai; belföldi és külföldi szakmai utak szervezése; bemutatók, kiállítások, konferenciák létrehozása, a mezőgazdasági szaktanácsadók módszertani képzése, valamint a mezőgazdasági szaktanácsadók érdekképviseleti és szakmai szövetségének működtetése. Az egyetemi kutatási munka során létrejött eredmények, szellemi alkotások védelmének biztosítására a szolgálati szabadalmak, találmányok gondozására, fenntartásuk és gyakorlati hasznosításuk szervezésére is kiterjed az intézet tevékenysége. Az utóbbi időben a következő egyetemi találmányokat javasolták hasznosításra; Szuperkorai szója (az ismert korai fajtákat érési idejében megelőző, gépileg is betakarítható szójafajta); dinamikus növénytáplálási eljárás (elsősorban gabonafélék, különösen a búza fejlődési szakaszainak megfelelő kedvező tápanyagigény kielégítésére, beleértve a termőtalaj kondicionálását, valamint a talaj és a növény intenzív makro-, mező- és mikroelem-ellátását), eljárás a növényállományok vízigényének meghatározására (harmincezer hektár területen jó eredményeket felmutató hatékony módszer a költségtakarékos öntözéshez); feketefóliás intenzív fácán- csibe-nevelési eljárás (szárnyasok mesterséges, intenzív nevelésére alkalmas eljárás és berendezés a mesterséges nevelés hátrányainak kiküszöbölésével). (á. m.) Kutyák, macskák és társaik Magyarországon minden harmadik családban van kutya és a családok 24 százaléka tart macskát. Sokan kedvelik a madarakat, sok családban van más kistestű állatka vagy akvárium. De szakítunk-e időt annak meggondolására, hogy miért tartanak az emberek kedvenc állatot? Aligha. Pedig ezek a lények igen fontos emberi szükségletet elégítenek ki: a gondoskodás adásának igényét, amelyet az állatok végtelen és feltétel nélküli szeretettel és odaadással hálálnak meg. Az elmúlt másfél évtizedben számos tudományos eredmény született, amely rámutatott, hogy az állattartók egészségesebbek, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, mint azok, akik nem tartanak állatot. A hazatérő gazdit kitörő örömmel fogadó állat látványa, , a meleg, simogatni való bunda érintése, a bensőséges ember—állat kapcsolat mind megnyugtatóan hat az idegrendszerre. Tudományosan igazolták, hogy az állatot simogató ember vérnyomása csökken, s bármily meglepő, azt is, hogy a szívrohamot elszenvedettek között nagyobb az állattartók túlélési esélye, mint azoké, akik nem tartanak állatot. Múltidéző * Huszár Mátyás 150 évvel ezelőtt hunyt el Nagyváradon az első jelentős magyar vízügyi szakember, akinek nevéhez többek között a Tisza szabályozása is fűződik. Huszár Mátyás Kis-He- resnyén született 1784-ben. 12 éves korában Pozsonyba megy, ahol két éven keresztül filozófiát tanul, innen pedig Kassára, ahol jogot hallgat. Mindösz- sze 16 esztendős, amikor beiratkozik a pesti Tudományegyetem mérnöki intézetébe, ahol 20 évesen oklevelet szerez. Még pesti diákéveit megelőzően gyakornokként vesz részt Bogdániéit Dániel csillagászati meghatározásaiban, ezt követően pedig Heves megye mérnöke mellett uradalmi mérnök-gyakornok. 1805-ben, friss diplomával a zsebében, az egyetem ajánlására Szatmárnémeti városi mérnökének nevezik ki. Később innen küldik külföldi tanulmányútra. Megjárta Olaszországot, Francia- és Németországot, és beható tanulmányokat végez Hollandiában. Külföldi útjáról hazatérve egy ideig uradalmi mérnök, majd Szatmár megyei mérnök. Később Lugason vállal állást, hogy aztán 1818-tól a nagyváradi kamarai mérnök-igazgató tisztjét lássa el. Ez az időszak jelenti tudományos pályafutásának kezdetét. Vezetésére bízzák a Kőrösök és a Berettyó felmérési munkálatait. Ezt követően a királyi biztos megbízásából a Tisza középső szakaszának felmérésével egyidejűleg tervet készített a Tisza szabályozására. Minden, e tárgykörben végzett újabb kutatás figyelembe vette e számos vonatkozásban máig is helytálló tervet. Még az ő javaslatára készül el a Hortobágyot, a Zádort és környező folyókat szabályozó tiszadobi töltés. 1823—1827 között a Du- na-felmérés vezetésével bízzák meg. Korabeli nemzeti törekvésekkel rokonszenvező magatartása, sok egyéb mellett a nemzeti nyelv konok használata miatt, s talán azért is, mert soha nem szűnt meg bírálni a birodalom hibáit, elmozdítják fontos pozíciójából és visszahelyezik Nagyváradra. Huszár Mátyás teljesen háttérbe szorítva és elfeledve, s a munkája során szerzett betegségébe belerokkanva hal meg 59 éves korában. Vízügyi tevékenysége mellett számottevőt alkotott a szintezőműszerek megalkotásában is. (P) Ketrecbe zárt ionok Századunk elején az atomelmélet még csak jól használható hipotézis volt, ma már azonban az atomok régóta nem csak a fantázia teremtette modellek. Bebizonyosodott, hogy valóban léteznek: le lehet őket fényképezni, meg lehet mérni, egyesével be lehet zárni. Ezt egy öklömnyi készülék, az ioncsapda teszi lehetővé. A készülék olyan elektromos és mágneses terek segítségével zárja be az atomokat, amelyek visszatérítik őket, ha kimozdulnának a középpontból. Egyetlen fizikai mérőeszközzel sem lehet olyan pontosan mérni, mint az ioncsapdával. Ennek oka a Hei- senberg-féle határozatlansági reakció. Ez kimondja, hogy a mérési idő és a rendszer energiája határozatlanságának szorzata nem lehet kisebb a Planck-féle állandónál. E módszer segítségével lehetővé válik olyan atomórák építése, amelyek pontatlansága az eddigi 3 millió év helyett csak 30 millió év alatt éri el az 1 másodpercet. Fejtörő Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1.1520-ban Eszak-Amerikából Spanyolországba. »2. Melegítéskor a sejtfalakban lévő pcktinanyagok felbomlanak, s emiatt a sejtfalak szétesnek. 3. A még ki nem fcslett leveleket különleges erjesztő eljárással füllesztik, majd a még nedves leveleket rácsokra helyezik, amelyek alatt narancsvirágot halmoznak fel. A narancsvirág felszálló illóolaját veszik fel a tealevelek. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Gondos György né Nagykőrös, Árokházi Árpád Cegléd, Gombos Mária Százhalombatta. A jövő heti játék kérdései: 1. Mi a szerepe a növények viaszrétegének? 2. Melyek a leghosszabb életű fák? 3. Milyen öregek az ismert legöregebb fák? A helyes megfejtéseket beküldők között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányí- tószáni: 1446.
