Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-17 / 268. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 17., SZERDA 5 Meggyalázták a szószéket Új képzési rendszer A , felszabadítók” nem voltak Grál-lovagok Intemacionálén és szovjet himnuszon felnőtt nemzedékembe görcsösen próbálták belenevelni, hogy a szovjet felszabadítók a hősiességen túl lovagiasságból is jelesen vizsgáztak. Eltekintve a Don mellett szerzett tapasztalatoktól, apámnak merőben más volt a véleménye, s ha sok másban nem is, de ebben osztozott vele az anyám is. Történt ugyanis, hogy 1944 októberében két szovjet vitéz szemet vetett az anyámra, de előbb elszedték az apám óráját és megitták a borotválkozáshoz használt arcszeszét. Az óra meg a szesz még hagy- ján, apám szó nélkül tűrte. A karóragadásra akkor került sor, amikor anyámat elkezdték fogdosni. Az egyenlőtlen küzdelemnek egy tiszt vetett véget, akit a szomszédok riasztottak a közeli parancsnokságról. Ugyancsak ebből az időből van egy másik emlékem is. Négy orosz katona a Körösben halászik. A módszer egyszerű. Megdobálják a vizet gránáttal, majd az elkábult halakat összefogdossák. A partról korosabb asszonyok nézik a potyázást, s mutogatva kérnek a zsákmányból. Mire a négy suhanc —- egyik sem volt több húszévesnél — úgyszintén mutogatással, a szerelmeskedés nemzetközi jeleivel közölték, hogy mit kémek cserébe... Jóval később, újságíró-gyakornokként, ezt az élményt megírtam, szépen kikozmetikázva. E változatban a katonák a kültelki gyerekeknek fogták a halat gránáttal, írásom a papírkosárban végezte, engem pedig kis híján kirúgtak. Mindez egy fórum kapcsán jutott eszembe, ahol Lezsák Sándor arról beszélt, 1993-ban, három évvel a rendszerváltás után még akadnak települések Magyarországon, ahol április 4-ét megünnepelték. Mindehhez Lezsák még annyit tett hozzá, nincs meggyőződve, hogy október 23-a megünneplésében egységes lesz az ország. Nem is volt. Amikor az ünnep előtt felhívtam az önkormányzatokat, több helyről is közölték, nem terveznek megemlékezést. Az események objektív megítélésében a személyes élmény a mérvadó. Akit ’45-ben, felszabadítás címén kifosztottak vagy meggyaláztak, aligha akarja megünnepelni április 4-ét és nem sírja visz- sza az idegen fegyverek árnyékában eltöltött éveket. Hogy milyenek is voltak a felszabadítók? Helyettem „szóljanak” a jegyzőkönyv részletei, melynek eredetijét a makádi református lelkészi hivatal őrzi. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1945. március 30-án tartott presbiteri gyűlésen. Jelen vannak Eötvös Ferenc lelkész, Szabó Lajos gondnok, Valaki Ferenc jegyző, Jezemiczky László, Katona Gábor, Kerek István, Ma- róti Gábor, Vank István és Varga András presbiterek. 1. Elnök a gyűlést énekkel, imádsággal és bibliaolvasással megnyitván, fájdalmasan tesz jelentést arról a rombolásról, pusztításról, melyet a megszálló orosz hadsereg véghezvitt az egyházi épületeken, parókián, iskolában, tanítói lakásokban, ahová lovakat kötöttek be, az ablakokat ki- és ösz- szetörték, iskolai padokat elégették, bútorokat tönkretették stb. A lelkészi hivatalban konyhát rendeztek be. A páncélszekrényt szétverték, a benne lévő pénzt elrabolták, valamint több Úrasztal-terítőt is. Az anyakönyvek egy részét széttépték, elégették. Az ösz- szes iratot a folyosóra és az udvarra kiszórták. Nem lehet leírni azt a vandalizmust, amit véghezvittek. Az orgonát szétrombolták, a szószéket meggyalázták. A templomban pódiumot emeltek, s hangversenyt rendeztek a lelkészné zongoráján. A lelkésznek és családjának összes ruháját, fehérneműjét, pénzét, ékszerét, asztalneműjét, 24 személyes ezüst evőeszközét, szervizét, cipőit elrabolták. A lelkész négy palástját az orosz nők szoknyának felszabták stb. Nagy szerencse, hogy a kely- hek a szomszéd udvarról előkerültek, s a szép selyem úrasztali terítő a rejtekhelyén véletlenül megmaradt. (...) * Könyves Kálmán királyunk kimondta: boszorkányok pedig nincsenek! Ugyanígy mi is elmondhatjuk: szovjet Grál-lovagok sem voltak. Csak a mesékben, melyeket önmaguk és hű kiszolgálóik terjesztettek a nagy vörös ármádiáról. Matula Gy. Oszkár Art*» M-Jf. -i , á Zmu. iítUa áx. József, Lajos vagy János? Ismeretlen rágalmaira nem válaszol Arról adtunk hírt még augusztus végén, hogy béke van Sóskúton. Az ezt megelőző hónapokban ugyanis azt suttogták, sőt röplapokon is terjesztették némelyek, hogy a község polgármestere és az önkormányzat köztiszteletben álló tagjai hűtlenül kezelik a község pénzét. Akkor tisztázódott, hogy az önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottsága pontról pontra megvizsgálta és megcáfolta Lizicska János, volt képviselő és társainak vádjait, szabálytalanságot nem találtak. A helyi FKGP-szerve- zet közleményben tette közzé: a vádak koholtak. Az ügy azonban úgy látszik, mégsem ért véget. Lizicska József, illetve Lajos (a levélben mindkét név előfordul) néven ugyanis levél érkezett lapunkhoz Béke Sóskúton? címmel, amelyben a szerző a következőket közli: „Megválasztásom után, a testület munkájába bekapcsolódva, sajnos rá kellett jönnöm az előttem lemondottak igazára. Valós az, amit ők írtak és mondtak, a rádiónak nyilatkoztak: itt egyszemélyi döntések születnek, nem az, amit a testület megszavaz. A hiányosságokat és visszaéléseket írásban jeleztem a képviselő-testületnek. Beadványomat a vizsgálóbizottság közreműködésével ugyan, a polgár- mester úr vizsgálta ki, és megállapította, hogy nem történt semmiféle szabálytalanság. Mindezek után nem tehettem mást, mint lemondtam a képviselőségről.” Ezek után érkezett lapunkhoz Kummer János polgármester levele, amelyben kifejti, hogy a fenti írás szerzője, Lizicska József, illetve Lizicska Lajos nem létező személy (a lemondott képviselőt ugyanis Lizicska Jánosnak hívják). Éppen ezért — szól a levél — méltatlanság lenne nem létező személy rágalmaira, mocskolódásaira válaszolni. „Mindazok, akik az ellenem nyilvános, hatvan fő részvételével lefolytatott háromórás vizsgálat eredményeire kíváncsiak, rendelkezésükre bocsájtom az ottani hangfelvételeket, a jegyzőkönyveket, bizonylatokat, fényképeket, amelyek bebizonyították a rágalmazás alaptalanságát és az ügyben érintettek ártatlanságát” — summázza véleményét a polgármester. (á. m.) A PHARE-keretból támogatják az iskolát Jövő év szeptemberétől módosított, a munkaerő- j A, , piac mindenkori igényeit is figyelembe vevő képzé- /$«*> s* rendszerben készülhetnek az érettségire, pálya- kezdésre a váci I. Géza Király Közgazdasági Szak- középiskola diákjai. A tervezett változások ismertté tétele érdekében pénteken nyílt napra várja az érdeklődőket az intézmény nevelőtestülete. Az elképzelések, pontosabban a már részletesen is kidolgozott tervek szerint az első két évfolyamon főként közismereti (természet-, illetve társadalomtudományos) tárgyak alkotják a tanmenetet. A második tanév végén alapvizsgát (úgynevezett „kis érettségit”) kell teljesíteniük a diákoknak, akik siker esetén eldönthetik: a közgazdasági szakközépiskolában vagy másutt folytatják tanulmányaikat. A negyedik évet záró köz- gazdasági érettségi vizsga után ügyintéző-, számítógépprogramozó-, informatikusképzésben részesülhetnek mindazok, akik még nem kívánnak munkába állni, de főiskolára, egyetemre sem jelentkeznek. Az ötödik évfolyamban megszerezhető szakmai képesítés birtokában ismét választási lehetőség elé kerülnek a diákok: vagy munkahelyet keresnek, vagy beiratkoznak a magasabb, a főiskolaihoz közeli szintű képesítést adó szakügyintéző-képzésre. A vázolt rendszerben nagy hangsúlyt kap az idegen- nyelv-tanulás. A negyedik év végéig egy vagy két nyelv alap-, illetve középfokú elsajátításáig juthatnak el a tanulók. Az Emberi Erőforrások Fejlesztése elnevezésű project megvalósításához a PHARE- program keretében jelentős (300 000 ECU-értékű) támogatást kap az iskola. Bayer János igazgató a fentieken túl kérdésünkre azt is elmondta, hogy az 1994/95-ös tanévben három első osztály (kilencvenfős évfolyam) indítását tervezik. (ribáry) A XXI. századnak készül Épül a városi rendőrkapitányság A ceglédi rendőrkapitányság leendő épülete a leg- . nagyobb és legkorszerűbb lesz Pest megyében, s 1 egy kicsit már a XXI. századnak készül — tudtuk meg Szász Jánostól, a Belügyminisztérium Beruházási Iroda igazgatójától. Az építész arról tájékoztatott bennünket, hogy az objektumot három egység alkotja. A Belügyminisztérium az A épületet (az MSZMP egykori székházát)- kormányrendelet alapján kapta meg. A kapitányság jelenlegi székhelyét elcserélték a félbehagyott B létesítményért, amit a munkásőrség készített. Egyébként ennek a statikai megerősítése további ötmillió-nyolcszázezer forintba került. Az önkormányzat és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi megállapodása értelmében az új C épület helyén lévő építmény pótlására hárommillió-kétszázezret utaltak át. A beruházási és felújítási munkák lebonyolítását az ORFK megbízásából a Belügyminisztérium Beruházási Iroda végzi. Voltaképpen egyfordulós — előminősítéses — versenytárgyalássai kívánták eldönteni, hogy ki valósítsa meg az elképzeléseket. Ám olyan ajánlatok érkeztek, amelyek meghaladták az ORFK pénzügyi fedezetét. Az A épület átalakítási munkálatainak műszaki megoldásait — többszöri egyeztetés után — any- nyira karcsúsították, hogy az még garantálja a rendőrségi feladatok zavartalan, színvonalas ellátását és a kulturált ügyfélfogadást. Végül is a versenytárgyaláson a Vegyépszer Rt. nyerte el a megbízatást a generálkivitelezésre, amelybe természetesen alvállalkozókat is bevon. A módosított szerződés szerint a beruházás — amelyet 1994. március 31-ig kell befejezni,. illetve átadni — két- százhuszonegymillió-ötszáz- hetvenhétezer forintot emészt fel. Az A épületben — kétezerháromszáz négyzetméter alapterületű — a kapitányság vezetésének, az igazgatás- és közlekedésrendészet irodáit, az ügyelet helyiségét és a tanácstermet alakítják ki. A B létesítményben — amely ezerháromszázhuszonnyolc négyzetméteres — lesz az étterem, a vizsgálat és a közlekedési alosztály. Itt helyezik el a bűnügyi technikai szobákat is. A tetőtérben pedig a kazán- és szellőzőgépház készül el. A C épületszámyban — ezerkét- száznyolcvan négyzetméteren — századagos főzőkonyhát, kondicionálótermet, raktárakat, garázst és negyvenhét férőhelyes fogdát építenek. Végezetül Szász János elmondta, talán a védelmi és információs rendszer elkészítése az átlagosnál nagyobb feladat a kivitelezőnek. Ám a beruházási iroda munkatársainak szakmai felügyelete és útmutatása megkönnyíti ezeket a munkálatokat. Az igazgató szerint a beruházás megvalósítása az elképzelt ütemben halad. Egyelőre úgy látszik, hogy az átadást semmi nem késlelteti. „ Megerősítették a Tápió hídját A Óriás daru Várnába Különleges látványban lehet részük ma délután és este azoknak, akik Tápiószelén a Koda Részvénytársaság telephelyének közelében laknak vagy éppen a 311 -es út Cegléd felé eső szakaszán közlekednek. Megkezdik ugyanis az acélszerkezetgyártó vállalat történetének eddigi legnagyobb, s egyben legkényesebb termékének a kiszállítását. Az esemény azért is érdekes, mert a Koda Rt. Tápiószelén fokozatosan megszűnik, s Dunaújvárosba települ át, hogy átadja a helyét a közelmúltban létrehozott új olasz—magyar vegyes vállalatnak, a Tápiósze- lei Elektromechanikai Művek Részvénytársaságnak. Itt tehát nem készül több ilyen termék. Ménesi Józseftől, a Koda Rt. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a markolós kirakó daru a német PWH cég megrendelésére készült, s Bulgáriában, Várna kikötőjében használják majd. A gyártmány összsúlya eléri a 450 tonnát, teljes hossza közel 150 méter. A szállítás nem egy darabban történik: a hét összerakható egységet ugyanennyi járműre rakják fel. Az együtthaladó konvoj teljes hossza egy kilométer körül lesz: egy rakomány súlya elérheti a 90 tonnát is. Jellemző a méretekre, hogy a Tápió hidat konzolokkal meg kellett erősíteni az áthaladás időszakára. A daru elszállítását a holland Transzfor Warding nevű szállító cég vállalta Budapestig, a Lágymányosi Ganz hajórakodóig. A menet kizárólag éjszaka mehet, az is útlezárással. A konvoj a 311 -es útról a 4-es főútra fordul s a Petőfi hídon át jut el a Duna partjára — várhatóan pénteken éjszaka. (th)
