Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-17 / 268. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. NOVEMBER 17., SZERDA Skultéty Sándor a holland tapasztalatokról Köztársasági megbízottaink és a királyi biztosok Eredményesen zárult a közelmúltban az öt köztársasági megbízott kétnapos hollandiai tanulmányútja. Sikerült megállapodniuk a vendéglátókkal a magyar közigazgatási képzési programok pénzügyi támogatásában, valamint a fejlett nyugati képzési módszerek átvételének lehetőségeiben. Ahogy Skultéty Sándor államtitkártól, Jász-Nagykun-Szol- nok. Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottjától megtudtuk, látogatásuknak kettős célja volt: részt vettek egy menedzsmenttréningen, megismerték azt az oktatási anyagot, amit a holland Van Dalsum and Shouten cég kínált a polgármesterek és a jegyzők képzésére. Emellett magukhoz hasonló beosztású tisztviselőkkel, holland ipari vállalkozókkal és befektetőkkel is találkozhattak. E találkozók jelentősége az, volt, hogy egyrészt bepillantást nyerhettek egy fejlett európai ország közigazgatási gyakorlatába, másrészt ismert cégek képviselőivel — olyanokkal, amelyek már komoly befektetőknek számítanak hazánkban — megbeszélhették a további együttműködés lehetőségéit. Szó esett arról is, hogy a holland vállalkozók a közeljövőben felkeresik hazánkat, és a régiókon belüli gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséről tárgyalnak a magyar szakemberekkel, polgármesterekkel. A holland önkormányzati szövetség vezetőivel folytatott tárgyalásuk eredménye, hogy a szervezet harminc magyar köztisztviselő képzési költségeit vállalta. A köz- társasági megbízottak elsősorban a jegyzők képzését szeretnék ily módon megoldani, mivel ők felelnek a hivatalok szakmai munkájáért. A két ország belügyminisztériuma, rendőrsége között nagyon jó az együttműködés, a közigazgatási szervek között azonban nem alakult ki ehhez hasonló. A hágai királyi biztossal történt megbeszéléseket követően várhatóan körvonalazódnak a kapcsolatok új formái. Hollandiában tizenkét királyi biztos van, de valószínű, hogy a magyar köztársasági megbízottak találnak közöttük partnereket az együttműködéshez. Ennek elsősorban az lenne a célja, hogy a köztársasági megbízottak alkotó módon tudják segíteni a hazai közigazgatás reformelképzeléseit. Hiszen egy hozzánk hasonló nagyságú ország jó közigazgatási gyakorlata átvehető, követheMiért mondott le a gyomról polgármester? A kollégák sírva fakadtak Beszélgetés a váci püspökkel Keszthelyi Ferenc váci megyés püspökkel készített interjúnk első része a hetedik oldalon olvasható. Izmosodó magánszektor A Joint Venture Szövetség tegnáp tartotta közgyűlését. Háklár László, a szövetség elnöke elmondta, jónak tartják a mintegy 1,2—1,5 milliárd dolláros tőkebehozatalt, amely elősegíti a gazdaság stabilitását. Ez egyben azt is jelzi, hogy a működőtőke érdeklődést mutat Magyarország iránt. A rendezvényen előadást tartott Szabó Iván pénzügyminiszter és Hans Beck, az Európai Közösség budapesti képviseletének vezetője is. Szabó Iván előadásában elmondta, hogy a kormányzat működésének kezdete óta rendkívül komoly fejlődésnek indult a gazdaság. Alapvető feladat volt a korábbi struktúra átalakítása, a tulajdonváltás elősegítése. Kilenc- venhárom százalékos volt az állam részesedése a termelői vagyonból. Azóta tizenötezer állami tulajdonban lévő vállalatból százötvenezer új gazdálkodószervezet alakult, s bár még a vállalatok nagyrészt állami tulajdonban vannak, a GDP felét az idén már a magánszektor fogja termelni. (Folytatás a 6. oldalon) Garádi Istvánról a gyömrői polgármesteri hivatalban azt mondták a kollégái, hogy nagyon jó volt vele együtt dolgozni. Munkatársai értetlenül fogadták a képviselők fegyelmi eljárást kezdeményező indítványát, és nem szégyellték: sírva fakadtak a november 10-ei rendkívüli testületi ülést követően... — Vannak, akik előtt nem világos: miért is mondott le, mások ezt megfutamodásnak vélik. — Még a rendkívüli testületi ülés előtt elhatároztam: mindenképpen dűlőre viszem a dolgot, mert másképp lehetetlen dolgoznom. Amikor három évvel ezelőtt megválasztottak, már sejtettem, hogy ,.rabszolga- munka” vár rám. Ezekkel az emberekkel viszont, akik a korábban már elvetett fegyelmi ügyet most ismét előrángatták, úgy érzem, nem tudnék együttműködni többé. (Folytatás a 4. oldalon) Hídépítők a Duna partján A lágymányosi Duna-híd kivitelezését a hó és a hideg ellenére is folytatja a Hídépítő Vállalat. A mederpillérek zsaluzását befejezték, a parton a feljárók talajmunkáin dolgoznak Vimola Károly felvétele Rendkívüli ülés Szigethalmon Rendkívüli területi ülést tartottak tegnap Szigethalmon. Napirenden a helyi szociális ellátásokról szóló rendelettervezet, a szennyvíz elvezetésének kérdése, a lakásvásárlási támogatási kérelmek, valamint népszavazás kezdeményezésének elbírálása szerepeltek. A hétfői tüntetés hangulata még érződött az összejövetelen. Helybéliek igen nagy számban vettek részt a tanácskozáson, mivel szerették volna átnyújtani petíciójukat annak a nyolc képviselőnek, akiknek lemondását követelték demonstrációjukon. A lakosság megítélése szerint ugyanis rendre miattuk marad el fontos döntések meghozatala. Működésképes önkormányzatot akarnak végre a szigethalmiak, olyat, amelyik érdekeiket — a lakosságét — tartja szem előtt. Lapzártánkig a rendkívüli testületi ülésen érdemi döntés nem született. Könyv a határon Önök miért ilyen szelídek, uram? — állt a szám rá, hogy megkérdezzem az útlevelembe pecsételő' határőrt, a magyart, kevéssel azután, hogy a román kollégája (?), illetve morcos kolleginája majd’ Váradig cipeltette vissza azt a tás- kányi könyvet, amely valamikori könyvtáram egyik utolsó szállítmánya lett volna. De nem kérdeznem, hadd ne higgye senki, hogy kiborít egy-egy minősíthetetlen gesztus, mégha vámos is az elkövetője. Hirtelenjében arra gondoltam: Istenem, miért van az, hogy mi a hídnál is és a vámnál is fizetünk. (És fizetnek majd, januártól mások is, akik úgymond igénybe veszik, útban a nagyvilág felé, a román vámőrök kedvességét...) Miért az, hogy példának okáért hiányolnia kell az embernek mindennapi kézikönyvét, a családi Bibliát, mert azt történetesen egy évszázaddal ennek előtte nyomtatták. Vagy, mondjuk Márai Bolzanóját, Vitéz Somogyvári Ne sárgulj, fűzfáját, mert arra „Kolozsvár, 1941”van írva. És mert valamennyi annak az országnak a szellemi vagyonát képezi, ahonnan azt épp ki akarják vinni. Szállítani. Menekíteni. Jól tudom, Erdélyből magyar könyvet elhozni akár bűnnek is minősíthető. (Vajon tudná ezt a román vámoskisasz- szony?) Mint ahogy valamennyit annak idején valósággal be kellett lopni oda. Ámde a családi ereklyék a magántulajdon legszentebb kategóriájába tartoznak, és egy névre szóló, esküvői ajándékkal sem szoktunk az antikvárius elé álla- ni. A neked dedikált kötetekről nem is szólva. Habent sua fata libelli — mormogom magamban. Megvan a könyvnek a maga sorsa. Hát... jól megvan. Mondom, nem vetettem a magyar vámos szemére szelídségét, s talán jól is tettem: útban Püspökladány felé dőlésig rakott kiskocsikkal, jókora poggyászokat cipelő gyalogosokkal találkoztunk. Valószínű, nem könyvektől görnyedezett a tengely, a válluk még kevésbé. Hadd éljen az emberfia, ha már világra jött. És Európába tart. Akár könyv nélkül is. A jó emlékezetű Bőd Péter uram jutott eszembe: vajon Őkegyelme, Bethlen Kata udvari irodalomtörténésze hogy a csudában volt képes szekérderéknyi kötetekkel hazacammogni Hollandiából Erdélybe? Vajon az ő idejében ilyen magasak voltak a szellem(telenség) sorompói? Hazaérve tudtam meg, hogy Márait „itthon”is valakik „elkobozták”. Megáll az ész! Valakik vélünk sorompósdit játszanak. Bágyoni Szabó István A VMDK autonómiára törekszik A december 19-ére meghirdetett szerbiai rendkívüli választásokon való sikeres szereplés feltételeiről és az autonómiatörekvéssel kapcsolatos külhoni és kis-jugoszláviai véleményekről tájékoztatta a sajtó munkatársait tegnap Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. — Mivel a központi intézkedések hatására egyre sorvadó vajdasági magyar sajtó nem tud kellő segítséget nyújtani elképzeléseik ismertté tételéhez, a kilencből két körzetben listát állító VMDK-nak egyetlen lehetősége van a választópolgárok elérésére: lakossági fórumok szervezése. Az ilyen rendezvények eddig sikeresnek bizonyultak, de tény, hogy a médiák támogatása nélkül lassúbb és körülményesebb a tájékoztatás. Épp ezért azt tervezzük, hogy a szavazásra jogosultakhoz választási felhívásunkat tartalmazó szórólapokat is eljuttatunk — mondotta Ágoston András, majd kijelentette: a szervezet helyzetfelmérése szerint az év végén felálló parlamentben a jelenleginél is nehezebb lesz az autonómiáért, a magyar kisebbség jogaiért küzdeni. Az elnök szavai szerint a pesszimizmus fő oka az, hogy számos magyar politikus szerepel a magyar kisebbség önrendelkezési jogát egyértelműen elutasító, arról hallani sem akaró pártok listáinak minden valószínűség szerint képviselői mandátumot érő helyén. Ágoston András kifejezte reményét, hogy a tervezett Jugoszlávia- konferencia napirendi pontjai között helyet kap majd a kisebbségek, köztük a vajdasági magyarok jogainak problémaköre is. A sajtótájékoztató végén a VMDK elnöke közölte: a Szerbiából elmenekült s szavazásra jogosult magyarokat is szeretnék meggyőzni arról, hogy létkérdés a választásokon való részvételük. (ribáry)
