Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 17.. SZERDA Arab segély Boszniának Izetbegovic pálfordulása A szerbeknek megvan a joguk a Krajinai Szerb Köztársaság­ra, és az új nemzetközi konfe­rencián azt fogom követelni, hogy ezt a jogukat el is ismer­jék — ezt a váratlan bejelen­tést tette Alija Izetbegovic bos- nyák elnök Zenicén tartott saj­tókonferenciáján. Az ITAR-TASZSZ tegnapi jelentése szerint a boszniai muzulmánok vezetőjének ko­rábbi ellenséges állásfoglalása a szerbekkel szemben azért fordult hirtelen „barátságos” közeledésbe, mert Horvátor­szág egyre növekvő támoga­tást nyújt a Nyugat-Boszniá- ban kibontakozott autonóm tö­rekvéseknek. Utóbbi törekvé­sek vezetője pedig Fikret Ab- dic, Izetbegovic legfőbb ellen­lábasa. A szerbek támogatásá­val így Izetbegovic az Abdic mögött álló horvátokon kíván bosszút állni. Bosznia-Hercegovina elnö­ke azt követően nyilvánította ki szerbeket támogató állás- foglalását, hogy a hozzá hű erőknek nem sikerült támadás­ba lendülni Abdic csapatai el­len. Ezenkívül az is magyaráz­za Izetbegovic pálfordulását, hogy az autonómiára törekvő nyugat-boszniai muzulmánok békülékeny politikát tanúsíta­nak a térség szerb és horvát közösségének irányában. Ez a politikai irányvonal pedig nemcsak támogatást élvez, ha­nem egyre inkább a boszniai vezetéstől is elvárt magatartás­sá válik a külföld szemében. Ugyancsak tegnap jelentette a Reuter, hogy Szaúd-Arábia 13,3 millió dollár értékben se­gélyt fog küldeni Boszniának. Jeszenszky Géza Bonnban Kétoldalú megállapodás a katonasirok Az európai unióbeli tagság, valamint az atlanti struktúrák­hoz való kapcsolódás magyar igénye állt német tájékozta­tás szerint a tegnapi bonni né­met—magyar külügyminisz­teri tárgyalások középpontjá­ban, a problémamentes kétol­dalú kapcsolatok kiépítése mellett. Jeszenszky Géza külügymi­niszter Hollandiából érkezett néhány napra Németország­ba. A hivatalos bonni megbe­széléseken kívül előadást tart a CDU-hoz közel álló Kon­rad Adenauer Alapítványban, csütörtökön Münchenben a tervek szerint részt vesz a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány kül- és biz­tonságpolitikai tanácskozá­sán. Jeszenszky Géza Hans Sterckennel, a Bundestag kül­ügyi bizottságának elnökével is találkozott. Német illetékes közölte, hogy az Európai Unió kato­nai szervezetének szánt Nyu­gondozásáról gat-európai Unió (WEU) külgyminisztereinek novem­ber 22-ei luxemburgi tanács­kozásán Németország és Franciaország javasolni fog­ja: váljanak a WEU társult tagjává mindazon közép-ke- let-európai országok, ame­lyek társulási szerződést kö­töttek az Európai Közösség­gel. A német—magyar külügy­miniszteri tárgyalások előtt írta alá Jeszenszky Géza né­met kollégájával, Klaus Kin- kellel a katonasírok gondozá­sáról szóló kétoldalú megálla­podást. A humanitárius jellegű megállapodás értelmében, a genfi egyezmények alapján, kölcsönösen gondozzák és tiszteletben tartják a magyaror­szági német és a németországi magyar katonasírokat. Van olyan adat, hogy Magyarorszá­gon körülbelül 54 ezer német katona vesztette életét a máso­dik világháborúban. Érdekes könyvet forgatok, benne Verne Grant Az alkalmazkodás ere­dete című művének egyik részleté­vel. Mimikri —- olvasom. Különös jelensége ez az állatvilágnak. „Szá­mos rovar, valamint néhány pók és madár, amelyek védtelenek — azaz nem mérgezők, s nem kelle­metlen ízűek —, olyan, nem rokon­ságukba tartozó állatokra hasonlíta­nak, amelyek védettek és rendsze­rint figyelmeztető színűek — ma­gyarázza Grant a jelenséget. Különös, úgy tűnik, mintha találkoztam volna már ha­sonló esettel és nem a rovarok, pókok és madarak társasá­gában. Az emberrel találkoztam. Kezdetben megrémített, riadókészültségbe helyezkedtem. Nem csoda, hiszen félel­metes volt, akár egy szörnyeteg, sikamlós, akár egy na- dály, ordított, gorombáskodott, feltűrte inge ujját és az iz­mait mutogatta. De aztán apránként az ismerkedés folya­mán feloldódott bennem a szorongás, a félelem. Ettől az embertől nincs miért tartani. Pont olyan jámbor és jóhisze­mű és becsületes, akárcsak jómagam, csupán a köntöse más, a színe, a tollazata, a smink, amit magára kent, az te­szi felismerhetetlenné. Mert fél, mert retteg, hogy megbánt­Kárpátaljai tiltakozás Ne csak a pártok jelölhessenek! A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség elnöke tilta­kozó levelet intézett az uk­rán parlament törvényhozá­si bizottságához, mivel a bi­zottság által a Legfelsőbb Tanács elé terjesztett válasz­tási törvénytervezet meg­fosztja a társadalmi szerve­zeteket attól a joguktól, hogy képviselőket jelölje­nek a tanácsok bármelyik szintjén. A törvénytervezet ugyan­is csak a politikai pártok szá­mára tenné lehetővé a képvi­selők jelölését, a pártok vi­szont a társadalmi egyesülé­sekről szóló törvény értel­Németek építik Otthon az oroszoknak A német szövetségi kormány által támogatott lakásépítési programot, amely a német tar­tományokból Oroszországba, Fehéroroszországba, Ukrajná­ba visszatérő katonák számá­ra teremt otthont, a kaotikus orosz gazdasági helyzet nem befolyásolja: az építkezések a terveknek megfelelően ha­ladnak — közölte a német gazdasági minisztérium. 1994 végéig 40 települé­sen mintegy 44 500 lakás ké­szül el határidőre. Eddig a visszatérők tízezer lakásba költözhettek be — nyilatkoz­ta tegnap Johannes Eekhoff államtitkár, aki a német— orosz lakásépítési együttmű­ködést példaértékűnek nevez­te. * Az ENSZ-közgyűlés hétfőn nem kötelező erejű határozat­ban hívta fel Oroszországot csapatainak maradéktalan visz- szavonására Észtországból és Lettországból, ahol 21 ezren állomásoznak. mében csak országosak le­hetnek, vagyis a megyék zö­mében alapszervezeteket kell létrehozniuk. Ily mó­don a nemzeti kisebbségek — köztük a magyarok is — Ukrajnában nem alakíthat­nak pártot, s ennek követ­keztében a választási küzde­lemben sem vehetnek részt. Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke felhívja rá a parla­menti bizottság figyelmét, hogy a kárpátaljai magya­rok elfogadhatatlannak te­kintik a törvénytervezetet. Ez ráadásul a kisebbségi tör­vénnyel sincs összhangban, hiszen ez utóbbi garantálja A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség marosvásárhe­lyi tanácskozásán a hét végén elfogadott kisebbségitör- vény-tervezetet egyelőre nem elemezte részletesebben a ro­mán sajtó. A vita eredménye­ként három szövegváltozat­ból összeolvasztott és sok he­lyen azokhoz képest is módo­sított egységes szöveg még sem magyar, sem román nyel­ven nem ismeretes, de a vitát a kiküldött tudósítók általá­ban úgy értékelték, hogy ab­ban a radikálisabb felfogás ér­vényesült, még ha szélsősége­it le is nyesegették. A legnagyobb példányszá­mú napilap, az Evenimentul Zilei ,,Az RMDSZ nem haj­landó semmiféle kompromisz- szumra a kisebbségi törvény tekintetében” címmel adott tudósítást, hangsúlyozva, hogy a tervezet, amelynek célja a magyar kisebbség ér­dekeinek védelme egy hosz- szabb történelmi időszakra nem taktikai, hanem straté­giai jellegű. Az Adevarul szerint ezút­tal is megmutatkozott, hogy a nemzetiségi társadalmi szervezetek számára, hogy képviselőket jelöljenek a he­lyi tanácsokba, sőt a parla­mentbe is. A nemzeti kisebbségek jogainak ilyen módon törté­nő korlátozása nem segíti elő a társadalmi egyetértést és a stabilitást az ország­ban. A KMKSZ követeli, hogy módosítsák a parla­ment elé terjesztett választá- sitörvény-tervezetet azzal, hogy a nemzetiségi társadal­mi szervezetek is jogosul­tak legyenek képviselőjelöl­teket állítani a tanácsok minden szintjén. két tábor van az RMDSZ-en belül. A két tábor körülbelül azonos képviselettel rendelke­zett, és a pragmatikus szárny­nak sikerült megfésülnie a szöveget számos túlzó kifeje­zéstől. A tudósító szerint azonban a román parlament nagy valószínűséggel túlzó­nak fogja tartani a tervezetet. Az Óra szerint Marosvásár­helyen „a Tőkés László és Ve- restóy Attila által vezetett szárnyak kompromisszumra jutottak”, de az RMDSZ által megszavazott törvényterve­zet így is radikális előírá­sokat tartalmaz. Ennek pél­dájaként azt a megfogalma­zást emeli ki címben is, hogy „a kisebbségi jogokat nem le­het a román állam belügyé- nek tekinteni” — annak elle­nére, hogy az RMDSZ veze­tői külön kérték, hogy várja meg a sajtó a végleges román fordítását. A megvitatásra elő­terjesztett tervezet magyar szövegében az szerepelt, hogy a kisebbségi jogok biz­tosítása vagy megsértése nem tekinthető „kizárólagosan” az állam belügyének. A nagyvilág hírei Jk A háború, a fasizmus, a sztálini terror áldozatai­nak állítottak emlékmű­vet a kárpátaljai Badaló községben. Kárpátalján ma már alig van olyan magyarlakta település, ahol ne állítottak volna emléket az 1944 őszén a sztálini táborokba elhur­colt és ott elpusztult em­bereknek. T Giulio Andreotti attól tart, hogy a maffia meg­gyilkolja — olvasható a Jediót Ahranót című izra­eli napilap tegnapi számá­ban. A volt miniszterel­nök bírósági vizsgálat alatt áll a maffiához fűző­dő állítólagos kapcsola­tai miatt. Jk A magyar vámhatósá­gok hétfőn késő este enge­délyezték a német vörös- kereszt első jugoszláviai segélyszállítmányának to­vábbhaladását Belgrád felé. ¥ Benyújtotta lemondá­sát az Európa Tanács Szo­ciális Fejlesztési Alapjá­nak kormányzója, miután kétségek merültek fel az alap kezelésének tisztasá­gát illetően — jelentette be Strasbourgban Paule Dufor, az alap adminiszt­rációs tanácsának elnöke. Jk Lord Owen, az EU jugo­szláviai közvetítője a Brit Gyáriparosok Szövetségé­ben (CBI) mondott beszé­dében megdicsérte az Eu­rópai Uniót, mert támogat­ta jugoszláviai erőfeszíté­seit, de keményen bírálta, amiért elmarad más kelet­európai országok támoga­tásában. 9k Rudolf Sharping, Német­ország szociáldemokrata pártjának (SPD) elnöke tegnap Wiesbadenben meg­erősítette, hogy az SPD jö­vőre, tizenkét év ellenzéki­ség után, fel kívánja válta­ni a CDU/CSU vezette kor­mányzó koalíciót Bonnban. Az RMDSZ kisebbségitörvény-tervezete Román sajtóvisszhang VÉLEMÉNY Mimikri. Mit ja valaki, esetleg felfalja, eltapossa és akkor veszve az esz­me, a nagy gondolat, amiért érdemes volt lehorgonyozni ezen a békés és háborgó, öntelt és elégedetlen bolygón. Ak­kor oda a szándék, a cél, hogy mindenkit jámborrá, jóhisze- művé és becsületessé alakítson, nem saját képére és hason­latosságára, de saját hitére. Gyávaság ez? Én úgy gondolom, inkább a vakmerőség hiánya. Vakmerőségre pedig semmi szüksége a szerény­nek, a szelídnek, a jóindulatúnak. A vakmerő ugyanis ren­geteget kockáztat. Neki, a jónak, nem szabad kockázatot vállalnia, óvnia kell magát. Értük, egyetlen példány elvesz­tése is kár. Öltözzenek csak más köntösbe, hassanak akár ragadozónak, ha riasztó színeik alatt nemes cselekedetekre sarkalló gondolatokat rejtegetnek. De vigyázat, jó lesz résen lenni, s nem elfelejteni, hogy Verne Grant a mimikri jelenséget nem a társadalmi élet­ben, hanem az állatvilágban figyelte meg. S az is megfonto­landó, hogy ez az én dühöngő jóemberem vajon nem csu­pán kivétel? Hiszen ha jobban belegondolok, felfedeztem én e jelenséget egészen más vonatkozásban is. Talán gyak­rabban, mint az előzőt. higgyek róla? Lehangoló és elkeserítő látványt nyújtott, ahogy véznán és szerencsétlenül és elesetten, szikkadt szemeivel segítsé­gért kiáltón állt előttem, s mihelyt érte nyúltam, hogy felse­gítsem, szája kegyetlen vigyorrá torzult, erőtlennek látszó karja megacélosodott, s úgy rántott magához a mocsokba, hogy a döbbenettől még ellenállni sem tudtam. S azt sem tudom elfelejteni, amelyik színre és formára és modorra teljességgel hasonlított hozzám, azonos volt tán még az ízlése is, olyannyira egyeztünk, hogy testvérem­nek, barátomnak éreztem. Nemcsak a kenyeremet, de a gondolataimat, a hitemet, a véleményemet, az érzéseimet is megosztottam vele. S mikor mindezek birtokában volt, kenyeremet galacsinná gyúrta, a gondolataimmal visszaélt, hitemet megcsúfolta, véleményemet ellenem játszotta ki, érzelmeimet nevetségessé tette. Mimikri. Mit higgyek róla? (Paizs Tibor)

Next

/
Thumbnails
Contents