Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. NOVEMBER 2., KEDD £ A Dunaferr Rt. exporttervei Európai piacokat keresnek Élesedő verseny az építőiparban A ceglédiek talpon maradnak Voltaképpen nem panaszkodhat a Ceglédi Építőipari ÄV Szövetkezet; a korábbi esztendőkhöz képest az idén ‘ *SV vzoveiKezei; a KoraDoi eszienaoKnoz Kepesi az men f’.y: nem kellett idegeskedni bizonytalan hónapok miatt — tudtuk meg Szabó Béla elnöktől. Egy tavalyról át­húzódó létesítmény — a 4-es közlekedési főútvonal melletti húszezer köbméteres gázfogadó állomás — befejezési munká­latai miatt egyáltalán nem tétlenkedhettek a szakemberek. Az Európába irányuló export­jának és belföldi értékesítésé­nek növelésével próbálja meg kiiktatni üzletköréből magas fuvarozási költséggel terhelt távol-keleti piacait a Dunaferr Rt. A cég német és olasz ve­gyes vállalatának, illetve otta­ni kereskedelmi irodájának közvetítésével jövőre az idei­nél 50—100 ezer tonnával több, mintegy 250—300 ezer tonna terméket akar az euró­pai piacokra szállítani, s 50—100 ezer tonnával többet itthon értékesíteni. Ez nem les;z könnyű, itthon ugyanis je­lentősen visszaesett az acélipa­ri termékek iránti kereslet, az európai piacon pedig — az Egyesült Államok európai acéliparral szembeni intézke­déseinek következményeként — túlkínálat van, s a becslé­sek szerint mintegy kétmillió tonna acélfelesleg vár vevőre. A Központi Statisztikai Hiva­tal által alkalmazott módszer­rel végzett számítások szerint jóval kevesebb állampolgár te­kinthető munkanélkülinek, mint a munkaügyi kirendeltsé­gek adminisztratív nyilvántar­tása alapján. A KSH most köz­zétett adatai a harmadik ne­gyedév átlagában 517 ezerben jelölik meg a munkanélküliek számát, míg ugyanakkor a munkaügyi kirendeltségek — a hóvégi zárónapokon — júli­usban 677 ezer, augusztusban 675 ezer, szeptemberben 670 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Az eltérés oka, hogy a KSH nem nyilvántartásból, ha­nem a nemzetközileg alkalma­zott módszer szerint, reprezen­tatív felmérésből számítja ki a negyedéves adatokat. E felmé­résben azok számítanak mun­kanélkülinek, akik az adott hé­ten nem dolgoztak, akiknek nincs olyan munkahelyük, A vállalatcsoport, mivel a nagy exportőrökkel eleve nem tud versenyezni, azt a taktikát választotta, hogy olyan kisebb piacokon próbál teret nyerni, amelyeket a jelentős szállítók „szabadon hagytak”. Tervé­nek megvalósítását azon túl, hogy termékeit a legszigorúbb szabványok előírásainak betar­tásával, kifogástalan minőség­ben állítja elő, segíti az is, hogy megszűnt a volt szocia­lista országok dömping-értéke- sítése Nyugat-Európában. Ve­lük szemben visszaállították ugyanis a kvótákat, viszont a magyarországi exportot nem korlátozták. A hazai értékesítéshez fű­zött reményeiket arra alapoz­zák, hogy az expóra való ké­szülődéssel, s az utópálya épí­tésekkel növekszik majd áru­ik, elsősorban az acélszerkeze­tek iránti igény. amelytől esetleg csak átmene­tileg voltak távol, továbbá azok, akik tevőlegesen mun­kát kerestek, s a felajánlott munkahelyet el is tudják fog­lalni. A munkaügyi közpon­tok viszont sok olyan sze­mélyt is munkanélkülinek re­gisztrálnak, akik aktívan nem keresnek munkát, vagy idő­közben már találtak munkahe­lyet. A KSH-megfigyelés szerint a harmadik és a második ne­gyedév adatai lényegében megegyeznek, s ez 30 ezres csökkenést jelent az első ne­gyedévhez képest a munkanél­küliek számában. A KSH munkaerőfelmérés­ből számított munkanélkülisé­gi ráta (a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség aránya) a harmadik negyed­évben 11,3 százalék volt. Ezen belül a férfiaknál 13, míg a nőknél 9,3 százalékos volt ez a mutató. A szövetkezet vezetését iga­zán megnyugtatta az az örven­detes tény, hogy a cég elnyer­te a Török János Szakközépis­kola tornatermének kivitelezé­si pályázatát. A mintegy har­minchárommillió forintos be­ruházás műszaki átadása — a szerződés szerint — a követ­kező év márciusának vége. Valójában az építőipariak olyan lendülettel haladnak, hogy a kitűzött határidőnél lé­nyegesen előbb elkészülhetné­nek. Ám ez az önkormányzat — és némiképp a szövetkezet — pénzügyi helyzetétől is függ­A ceglédberceli takarékszö­vetkezetet — hárommillió fo­rintos munka — egy-két hé­ten belül adják át. Csemőben pedig egy postahivatalt építe­nek. Ugyanakkor számos sze­rény összegű, néhány tízezer forintos megrendelést sem utasítanak vissza. Minden­esetre ahhoz, hogy győzzék a jelentős feladatokat nyár kö­zepén mintegy tizenöt fővel — kőművesmesterrel, aszta­lossal, segédmunkással — bő­(Folytatás az I. oldalról) A nemzeti jövedelem napja­inkra az 1989 évinek több mint húsz százalékával, az ipari termelés egyharmadával csökkent. Ma talán már reálisan érté­kelhetők a gazdaság és az ipar perspektívái, ugyanis az elmúlt évek túlzott várakozá­sainak meghiúsulása után sen­ki sem vár közeli, gyors és feltétlenül bekövetkező fel­lendülést. Még mindig előttünk álló feladat a piac- gazdaság kereteinek kialakítá­sa, s így az átmenet nehézsé­gei továbbra is fékezik a gaz­daság fejlődését. 1993— 1995-re tehát összességében hullámzó, stagnáláshoz köze­li teljesítmények valószínűsít- hetőek. Ugyanakkor igen gyors szerkezeti átalakulás indult meg a gazdaságban. A szer­vezeti struktúra az utolsó négy év alatt szinte teljesen átrendeződött. A nagy álla­mi vállalatok korábbi uralko­dó szerepe a legtöbb ágazat­ban megszűnt. A várakozá­sokkal ellentétben a privati­záció eddig csak másodla­gos szerepet kapott a folya­matokban (bár nagyszámú kisebb egység került magán­kézbe, a nagyobb vállalatok­nál a tulajdonosváltás körüli politikai csatározás vissza­fogta az előrehaladást). Gyorsan módosul a nem­zetközi munkamegosztásba való magyar bekapcsolódás mértéke és szerkezete is. A már régóta konzerváló hatású­vítették a létszámot. A jó szak­emberektől a későbbiekben sem szeretnének megválni. Napjainkban már egyálta­lán nem okoz gondot semmi­féle anyag beszerzése. A fej­fájás amiatt van, hogy az árak nemegyszer az égig szöknek. S egy-egy beruházás elvállalá­sakor aligha lehet prognoszti­zálni, hogy pár hónap múlva mi mennyibe kerül. Általá­ban a készpénz hiánya hátrál­tatja a kivitelezést. Hiszen a szövetkezetnek nincs a szám­láján az a hat-nyolc millió fo­rint, amelyet egy-egy építke­zés munkálataira fordít, amíg a megrendelő pénze megérke­zik. Éppen ezért egy-egy sza­kasz után számláznak. így az­tán nem kell aggódni kintlévő­ségek miatt. Csupán egyetlen partnerrel van gondjuk, amely viszont évek óta tarto­zik. Vajmi kevés remény van arra, hogy a közeljövőben ki­egyenlíti a hátralékát. Az elnök szerint az építő­iparban napjainkban egyre élesebb a verseny. A cégek szinte egymást teszik tönkre nak minősített kelet-európai kivitel 1992-re az 1989 évi­nek alig több mint egyharma- dára zsugorodott. A csökke­nést a fejlett országokba irá­nyuló export örvendetes felfu­tása sem tudta egészében el­lensúlyozni. Az összkivitel há­rom év alatt nyolc százalék­kal mérséklődött. A szakértők úgy gondol­ják, hogy mindezek miatt az agrárszférában további ha­nyatlás várható, s még 2000-ben is az 1989 évinél ki1 sebb ipari teljesítmény, ezen belül a korábbi felénél alig több gépipari termelés várha­tó. A piacgazdaságban kulcs- fontosságú magánszférát sokszor leginkább a bürokrá­cia visszaszorításával lehet­ne támogatni. Nem halogat­ható tovább a cégalapítás (és -megszüntetés) egyszerű­sítése, a banki adminisztrá­ció racionalizálása (üzleti jellegűvé alakítása), a nagy- vállalatokra kialakított, de a kicsiknél is megkövetelt könyvelési, társadalombizto­sítási előírások lazítása, a ki­csinyes adózási nyilvántartá­sok felszámolása. A piacgazdaság további ki­épüléséhez nélkülözhetetlen, hogy az állami tulajdon mi­nél nagyobb része mielőbb valódi tulajdonosokhoz jus­son. A vállalkozások ösztön­zése szempontjából kiemelke­dő fontosságú lenne a gazdál­kodás bizonytalanságának céltudatos mérséklése: a gaz­dasági visszaélések (például azzal, hogy a gyakran a reális összegnél jóval olcsóbban vál­lalnak el egy-egy megbízást. Azért, hogy ötven-hatvan em­bernek legyen munkája. S mindezt kiegészítheti néhány jelentősebb beruházás. Elgon­dolkoztató, hogy a szövetke­zet tervezői és műszaki állo­mányú szellemi dolgozói ren­geteg ajánlatot készítenek évente. Ez a tevékenység — ami valójában soha nem térül meg — túlságosan sok energi­át és időt emészt fel. Végezetül Szabó Béla el­mondta, az elmúlt egy-másfél esztendőben némi fellendü­lést észleltek; úgy látszik, hogy valamit javult a beruhá­zói kedv. Jóllehet egyelőre az áthúzódó építkezések garan­tálják a szakemberek foglal­koztatását. Nem nyugtalan- kodnak amiatt, hogy egyelőre még nem körvonalazódtak a jövő évi teendők, Ez a koráb­biakban is hásonlóképpen volt. Ugyanis az önkormány­zatok általában márciusban, áprilisban tudnak biztosat mondani, hogy a költségveté­sükből futja-e az új létesít­ményre. Mindenesetre a cég­nek van már komoly pályáza­ta, amely kedvező elbírálás esetén az egész esztendőre adna feladatot a dolgozóknak. F. F. a hitelmanipuláció, a pénzmo­sás, a csalárd csőd) korlátozá­sára módot adó jogi szabá­lyok kimunkálása, az előírá­sok betartásának következe­tes ellenőrzése, a kötelezettsé­geiket nem teljesítők azonna­li szigorú szankcionálása. A hazai ipar presztízsé­nek visszaszerzése érdeké­ben az iparpolitikának min­den eszközzel — így a piac- felügyelet keretében is — küzdenie kell azért, hogy a termelők mindenkor felelje­nek meg a minőséggel, a ga­ranciával, a szavatossággal összefüggő törvényes köve­telményeknek. Céljaink elérésében az ipar- politika széleskörűen haszno­síthatja a gazdaságirányítás hagyományos, közvetetten ható eszközeit, de ezek mel­lett közvetlen beavatkozások­kal is segítenie kell az ipar fejlődését. Nélkülözhetetlen­nek látszik a közvetlen sze­repvállalás a nehéz pénzügyi helyzetű vállalatok (és jog­utódaik) helyzetének rendezé­sénél. Azonban a változás nem­csak a gazdaság- (s ipar-) po­litikától, hanem a vállalko­zóktól és a munkavállalóktól is jelentős erőfeszítést köve­tel. Sem a gazdaság egészé­ben, sem iparunkban nem kezdődhet meg a fellendülés a munkavégzés minőségének és a munkaerkölcsnek a javu­lása nélkül — állította a gaz­daságkutató. Árpási Mária Forintos hírek Farma—Richter Kft. elne­vezéssel vegyes vállalatot alapított Oroszországban a Richter Gedeon Vegyé­szeti Gyár Rt. A moszkvai központú társaságban a magyar gyógyszergyár 49 százalékkal, az orosz ma­gánszemélyekből verbuvá­lódott Protek cég pedig 51 százalékkal részesedik. Rieger László, az Agrár- rendtartási Hivatal vezető­je szerint amennyiben lét­rejön a FÁK-országokban az „agrár közös piac”, úgy az hazánk számára ijs hasz­nos lehet. Az új szervezet révén a korábbi piaci bi­zonytalanság vélhetően csökkenthető. Újabb értékesítési akciót kezd a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet, miután a múlt heti árveréseken a felajánlott 36 ingatlan kö­zül 4-re akadt csupán ve­vő. Az újabb akció előre­láthatólag november köze­pén kezdődhet. Ennek egyik feltétele, hogy a KVSZ a lapokban meghir­desse az ingatlanokat. A Revital Építkezési és Vál­lalkozási Rt. olasz befekte­tő csoportnak adta el a Nagydiófa utcai 1000 négy­zetméteres irodaházát. Áz ingatlant nem üresen, ha­nem lakottan, a korábban kötött bérleti jogviszonyt fenntartva értékesítették. A Budapesti Értéktőzsdén október utolsó hetében va­lamelyest visszaesett az előző héthez képest a kár­pótlási jegyek adásvétele. Összesen 118 üzletkötés­ben, árfolyamértéken szá­molva 74,174 millió fo­rint értékben cseréltek gaz­dát a jegyek. Az átlagár végig 600 és 610 forint kö­zött alakult. Rohamosan emelkedik a végrehajtási eljárások számra Fejér megyében; tavaly összesen hatezer esetben voltak kénytele­nek végrehajtást elrendel­ni a cégek és magánszemé­lyek tartozásai fejében, az idén már szeptember vé­gén 5529 végrehajtási há­lózatot iktattak. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységbe, forintban Angol font 146,06 148,86 Ausztrál dollár 66,24 67,48 Belga frank (100) 268,64 273,30 Dán korona 14,49 14,75 Finn márka 16,93 17,33 Francia frank 16,67 16,95 Görög drachma (100) 40,73 41,57 Holland forint 51,97 52,83 ír’ font 137,58 140,18 Japán yen (100) 90,85 92,05 Kanadai dollár 74,66 76,06 Kuvaiti dinár 329,03 334,53 Német márka 58,37 5933 Norvég korona 13,37 13,61 Olasz líra 11000) 59,57 60,85 Osztrák schilling (100) 829.37 842,97 Portugál escudo (100) 56,93 58,03 Spanyol peseta (100) 72,63 74,15 Svájci frank 66,08 67,16 Svéd korona 12,01 12,27 USA-dollár 98,49 100,05 ECU (Közös Piac) 111,51 113,47 KSH adatok a munkanélküliségrój Az eltérések okai Gyors szerkezeti átalakulás a gazdaságban Minőséggel a magyar iparért

Next

/
Thumbnails
Contents