Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 2., KEDD 5 Kakucsi avatás és szentelés Az emlékezés siratófalai Az elmúlt hét végén két esemény zajlott Kakucson, emlékművet avattak és felszentelték a község új zászlóját. Az ünnepségen megjelent Fodor István országgyűlési képviselő, képviseltették magukat a pártok, a különböző szervezetek és intézmények, valamint a térség önkormányzatai. Csak félreértés történt? váci óvodák körül Assenbrenner György polgár- mester kiemelkedő eredménynek minősítette, hogy a jelen gazdasági viszonyok közt végre sikerült egy régi adósságot törleszteni. A községnek mindeddig nem volt hősi emlékműve, noha az első világháborúból 30-an, a másodikból 44-en nem tértek haza Kakucsra. A miért okáról Fodor István beszélt a hallgatóságnak. — Több mint egymillió magyar pusztult el csupán a második világháborúban. Rájuk emlékezni tilos volt, mert a hivatalos politika kimondta a bűnös nép, bűnös nemzet igaztalan, a magyarság önérzetét súlyosan sértő vádat. Pedig egy nép, egy nemzet sohasem lehet bűnös, csak a politikák és hatalmi viszonyok, amelyek között él. Ezeket egy egész nemzettel azonosítani vér- lázító igazságtalanság. Ugyanebben a szellemben szólt Orosz János plébános is az avatást megelőző gyászmisén. — Az ország tele volt szovjet hősi emlékművel, a magyar hősöknek nem jutott. Pedig vésziéi és győztes halottak nincsenek, csak hősi halottak, függetlenül, hogy melyik oldalon álltak. A katona nem önként keresi a halált, a katona parancsot teljesít. A végtisztesség és az emlékezés minden hőst megillet. Ezt Tíz évvel ezelőtt egy vidám társaság vetődött Taksonyba, akik Henfenfeldből indultak magyar- országi körútra. A taksonyi kitérő során a vendégek olyan kellemes benyomásokat szereztek, mely hosszú távú, kölcsönös barátság alapjait vetette meg, sőt ’91-ben hivatalosan is kimondták, testvérközségi kapcsolatba kívánnak lépni. Henfenfeldről talán még annyit, ez a kétezer lelkes község Nürnberg közelében van, ezer kilométerre Taksonytól. Ami viszont azt bizonyítja, hogy a távolság nem játszik szerepet a barátságban. Mindezt Ervin Hauenstein mondta el nekem a napokban, aki egyik résztvevője volt az egykori körutazásnak, most pedig fő szervezője egy karitatív akciónak, mely a taksonyi általános istagadták meg a nemzet fiaitól 45 évig! A kakucsi emlékmű két tehetséges művész Kiss János és Csapkay Miklós közös alkotása. Az egymással szemben elhelyezett kő félkörök egy kettébe tört koszorút jelképeznek. Ezek falán hófehér márványtáblák, egyikre az első, másikra a második világháború kakucsi áldozatainak nevét vésték fel. Mindez egymillió forintjába került a községnek, egy olyan időszakban, amikor a gáz, a szennyvízkóla szűkös körülmények közt élő tanulóit téli ruhaneművel ajándékozta meg. — Nemcsak ruhaneműt, de könyveket is hoztak —- pontosít Török István, az iskola igazgatója. — Ahogy elnézem a furgont, annyi itt az ajándék, hogy jut belőle minden gyereknek. — Hát ha még a többit is elhozzuk — teszi hozzá Liebel Heini, a henfenfeldi polgármesteri hivatal képviselője. — Csak a negyed részét tudtuk bepakolni, annyi ajándék gyűlt össze. Igaz, rajtunk kívül a két társközség is betársult. — Olyan sok Taksonyban a rászoruló gyerek? — kérdezem Nyeste Istvármétól, a polgármestertől. —- A rászorulók számához mérve a henfenfeldiek segítőtisztító és a telefon amúgy is megterhelte a költségvetést. A kakucsi siratófalat — az egyik képviselő nevezte így — Boti János kanonok és Orosz János plébános szentelte fel, félár- bócra eresztett zászlók és a gyáli honvéd helyőrség katonáinak tisztelgése mellett. Ezt a szép aktust egészítette ki a helyi általános iskolások ünnepi programja, a koszorúzás, majd a gyertyagyújtás. A nyilvánosan el nem sírt könycseppek és az eltiltott, el nem helyezett koszorúk szomorú emléke sokáig megmarad. A magyarság most, megkésve emeli az emlékezés siratófalait szerte az országban. készsége lényegesen nagyobb. Ennek nyilván az a magyarázata, hogy odakint még mindig szegényebbnek hisznek bennünket, mint amilyenek vagyunk. Ezt cserenyaraltatásokkal próbáljuk ellensúlyozni, hogy az itt vendégeskedő szülők és gyerekek kedvezőbb képet nyeljenek Magyar- országról. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nálunk ugyanolyan magas az életszínvonal, mint Németországban, bár nem is olyan alacsony, mint egyesek hiszik. — Hauenstein úr, önnek mi erről a véleménye? Evek óta jár hozzánk, van némi összehasonlítási alapja. Sok jel arra mutat, hogy jó úton haladnak. Tíz évvel ezelőtt alig volt néhány üzlet ebben a községben, ma viszont annál több. És nem csupán itt, hanem szerte az országban. Ez szerintem a sikeres vállalkozások bizonyítéka. Mint kereskedő, csak örülni tudok ennek a változásnak, s meggyőződésem, hogy Magyarország fogja elsőként kiheverni a „szocializmus aranykorának” következményeit. Ahhoz hogy tanuljunk és tapasztalatokat szerezzünk, utazni kell. Világot lámi. A taksonyi ön- kormányzat ebben az évben félmillió forinttal támogatta a gyerekek utaztatását s a külföldre kilátogató kulturális és sportdelegációt. Jövőre még többen útra kelhetnek, Géni Kubik, Henfen- feld polgármestere a község nevében alapítványt hozott létre az olyan taksonyi gyerekek javára, akiknek jelenleg nincs anyagi fedezetük külföldi utazásra, nyelv- tanulásra. (matula) Vihar a '■•ÁT A váci önkormány- < j zat legutóbb tartott (mi; ülésén vihart kivál- tónak ígérkezett az óvodák integrációjáról szóló előterjesztés. Ez az intézkedés része a város önkormányzati hatáskörébe tartozó intézményrendszer átalakításának. Ezt pedig a szorongató gazdasági körülmények motiválják. A napirenden szereplő integráció lényege az, hogy Vác mintegy tizenhárom óvodáját három fő csoportban, közös irányítás alá vonnák. Az eddig minden intézményben külön-külön alkalmazott vezető óvónők helyett az egymáshoz közeli óvodákat egy személy irányítaná, az egyes óvodák helyettes vezetői segítségével. Az elképzelést még egyáltalán nem határozati javaslatként tárgyalták már szeptemberben is a képviselők. A vita és tiltakozás hullámai azóta gyűrűznek az óvodákban. Felmondás nélkül Az előterjesztést most Kovács Tibor jegyző készítette el. Igyekezett rávilágítani, hogy az intézkedés célja az óvodák gazdaságosabb működtetése. Ha ugyanis kevesebb vezetői pótlékot kell a bérekhez számfejteni, ezzel együtt alacsonyabb összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, s öt óvónői álláshely megszűntével havi 115 ezer forintot lehet megtakarítani, úgy egy év alatt 3 millió 370 ezer forintot fordíthat az önkormányzat a költségvetésből most hiányzó, fontos dolgok fedezésére. Kovács Tibor szerint egzisztenciális gondot senkinek sem okoznak. A jegyző előterjesztésére azután került sor, hogy az elképzelést előzőleg az oktatási bizottság már megtárgyalta, s tagjai a vitában is leszögezték: az intézkedés nem érinti hátrányosan a szülőket, a gyermekeket. Jávor Gyuláné, a polgármesteri hivatal művelődési osztályáA kiáltvány megfogalmazói úgy vélik, az első idegen nyelvet már az óvodás korban el kell sajátítani, mivel akkor még a hangképzés szervei rugalmasak, így a gyermeknek nem okoz problémát a nyelvtanulás. Szükségesnek tartják a kétnyelvű oktatást az Európa iifjúsága közötti szorosabb kapcsolat kialakítása, valamint a nemnak vezetője pedig bizonyította: a néhány állás megszűnésének nincs külön jelentősége, mert nyugdíjazások várhatók. Szakmailag az intézkedés nem kifogásolható. Ezekkel a nézetekkel szemben több képviselő, köztük Bonifert Donát is úgy vélte: több kárt okoznának, hagyják meg az eredeti állapotot. Kollár Ferencnek a gazdasági előnyökkel szemben támadtak kétségei. Vincié Imre, az oktatási bizottság elnöke, pusztán azért szerette volna elhalasztani az ügy tárgyalását, mert a szakszervezet képviselőivel nem történt meg a törvény által előírt egyeztetés. Elmaradt az egyeztetés Az ülésen megfigyelőként részt vett Molnár Tibor tanár, a Pedagógusok Szak- szervezete váci körzetének megbízottja. Ő azután nyilatkozott lapunknak, hogy az integrációt megszavazta a testület. — A döntéshozók azt hitték, azzal, hogy az oktatási bizottság tagjai közé kooptálták a szakszervezeti titkárukat, megoldották az érdek- egyeztetést. Ez tévedés — közölte Molnár Tibor. — A Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény ide vonatkozó rendeletéi szerint a dolgozókat érintő kérdésekben a munkáltatónak egyeztetnie kell a szakszervezettel. Bodnár Ferenc bár a területi bizottság titkára, az oktatási bizottság tagjaként csak a saját véleményét képviselhette — egyetlen szavazattal. Nagy gond, hogy az érdekegyeztetés általában nem működik még. Itt most, nem az a lényeges, hogy nekem erről a döntésről mi a véleményem, hanem az, hogy a jegyzőkönyvben is dokumentált érdekegyeztetés nem történt meg. A törvényt pedig végre kell hajtani. — Akkor önök, most mit tesznek? zeti és regionális kultúrák, nyelvek védelme érdekében. Nyugtalanítónak tartják az angol nyelv kizárólagos és egyoldalú terjesztését, mert ezzel csökken a valóság pontos kifejezésére irányuló képesség. Emellett tönkreteszi a nyelvi és kulturális sokoldalúságot, amely a közös európai és emberi örökség része. A szakértők szerint a kököztársasági megbízotthoz fordulni. Az óvónők különben azt is leírták, hogy ez az intézkedés károkat okoz a nevelőmunkában. A testülethez érkezett minisztériumi levél is így fogalmaz, bár diplomatikusan: Szakmailag nem jelent előrelépést. Januártól integrálva — Már az idei költségvetésünk készítésekor elhatározta a képviselő-testület, hogy átvilágítja a város intézményhálózatát. Ezen belül főként az oktatási területen lehet változtatni — kezdte sorolni az érveit Vincze Imre, majd így folytatta. — Intézkedésünk tehát gazdasági szempontokból indult ki. Bodnár Ferenc az oktatási bizottságban lemondott a szakszervezeti képviseletről, de nem a bizottsági tagságról. Új jelölt kerül be, aki nem szavazhat, de véleményt mondhat. Jogsérelem és hátrány az óvodákban senkit nem ér. A volt vezetők helyettesként is megkapják a pótlékaikat. A nagy vihar abból fakadt, hogy elterjedt a híre, három óvodát be akarnak zárni. Pedig erről szó sincs. Más kérdés a szabályos egyeztetés. Ez valóban nem történt meg. Ezért akartam az ügyet elnapoltat- ni. Leszavaztak. Sajnálom. — Nem valószínű, hogy lesz, aki vállalja a nagy vezetői körzetek irányítását. Én is az 1985—86-ban kialakított eredeti állapotot tartanám jónak — foglalt állást Tóth Gyuláné, az óvónők képviselője. A döntés megszületett. Hacsak a köztársasági megbízott nem kéri újratárgyalását, január elsejétől érvényes lesz. Néhány szülő amiatt aggódik, hogy napi 12 óra helyett 10 órára módosítják az óvodák nyitva tartását. Vajon, hogy tudnak majd időben érte menni munkahelyükről a gyerekért? zépfokú oktatásba való átlépéskor szükség van egy második idegen nyelv bevezetésére, hogy a nyelvek és kultúrák pluralizmusa megvalósuljon. Ennek kiválasztásakor Európa keleti felének, illetve az Európán kívüli nagy civilizációknak a nyelvét is fegyelembe kellene venni. Mindez az ifjúság nevelését, a rasszizmus kiirtását, a kultúrák párbeszédét segítené elő. Hozzájárulna az egynyelvűség minden formájának, a nyelvi egyeduralomnak az elutasításához, növelné a világra nyitott Európa összetartó erejét, elősegítené a népek közötti kapcsolatok kialakítását. H. Cs. Kora reggeli mosolygás — húszórás utazás után (gyé) Tízéves barátság Henfenfeldi ajándék Taksonynak Márványtáblában a haza nem tértek nevei sorakoznak A szerző felvétele — Kénytelenek leszünk a Kovács T. István A nyelvi egyeduralom ellen Világra nyitott ifjúságot # Pest Megye Közgyűlése legutóbbi ülésén felhatalmazta Inczédy Jánost a Többnyelvű Európáért kiáltványtervezet aláírására. A kiadványt az Európai Régiók Gyűlésének védnöksége alatt dolgozták ki, és egyik első feladata lenne egy közös eruópai stratégia kialakítása. Ez lehetővé tenné Európa ifjúsága számára, hogy iskolás éveik befejeztével három nyelven fejezzék ki magukat.
