Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

PEST MEGYEl HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 2.. KEDD Olvasói panasz nyomában Nem tud segíteni az önkormányzat Sánta Józsefné és Slisz János a beázás nyomait, a károkat mutatják Vimola Károly felvétele Megkérdeztük Újabb KRESZ-módosítást szorgalmaznak? Idén március elsejétől módosított KRESZ van ér­vényben, de az Országos Balesetmegeiózési Ta­nács legutóbbi ülésén máris elhangzott újabb, esetleges változtatások lehetősége. Szükségesnek tart-e egy újabb KRESZ-módosítást? — kérdez­tük Sik Gotthilf őrnagyot, a Pest Megyei Rendőr- főkapitányság közlekedési osztályvezetőjét. — Igaz, hogy idén márci­us elsejei hatállyal életbe­léptek módosítások, de a jelenleg érvényben lévő KRESZ 1975-ben ké­szült. Közismert, hogy a közlekedés azóta óriási változásokon ment át, melyeket nem lehetett előre látni, megjósolni. Egyes elemei a szabályo­zásnak idejét múlták, ak­kor is, ha az eltelt hosszú idő alatt több módosítás történt. A kérdés most úgy vetődhet fel, hogy át­írni az egészet vagy to­vább módosítani? Állás­pontom szerint a további toldozás-foltozás helyett új KRESZ-re lenne szük­ség. Vannak természete­sen általános érvényű dolgok, mint a jobbkéz szabály, melynél nincs változás. A gépkocsik ki­világítását is egységesíte­ni kellene, kötelezővé tenni mindenütt. Ezeket a dolgokat, példaként em­lítettem az új szabályo­zás szükségességére. Vé­leményem szerint tehát indokolt lenne, minden il­letékes hatóság szakem­bereinek bevonásával, nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, to­vábbi módosítások he­lyett új KRESZ-t kidol­gozni. (ga. j.) Németország nagykövetének nyilatkozata Magyarország nekünk különösen fontos Otto-Raban Heinicke, a Német Szövetségi Köztársa­ság magyarországi nagykövete is részt vett a Nógrád megyei Szendehelyen a német nemzetiségi és kultu­rális egyesület a hétvégi alakuló ülésen. (Az esemény­ről lapunk tegnapi számában részletesen beszámol­tuk.) A nagykövet úr, aki első alkalommal látogatott németek lakta településre, készséggel válaszolt la­punk munkatársának kérdéseire. Megemlékezés Cinkotán (Folytatás a 1. oldalról) Ugyanakkor fontosnak tartot­ta azt is Szalay Tamás, hogy Isten irgalmába ajánlja a bű­nösöket, akiknek gyalázatos tetteit semmissé tenni nem lehet, megbocsátani viszont olyan keresztényi erény, amit a múlhatatlan fájdalom ellenére is gyakorolni kell. Szendrey László államtit­kár beszéde elején az emlé­kezés fontosságáról szólt. Kijelentette: múltjának tisz­tázása, teljes ismerete nélkül egyetlen nemzet sem építhet jövőt. A továbbiakban a szónok hangsúlyozta: a háborúk soha nem értek véget az utol­só lövések eldördülésével, pusztításuk — főként lelki értelemben — hosszú-hosz- szú évtizedekre kihatott. Szendrey László kijelen­tette azt is, hogy a háborúk fő okai között szereplő ide­gengyűlöletnek, a ma Ma­gyarországán nincs, és nem is lehet tere, bár vannak akik ezt a látszatot igyekez­nek kelteni. A megemlékezés zárása­ként a Honvédelmi Miniszté­rium, a Magyar Honvédség, a Cinkotai Emlékhely Ala­pítvány, a helyi önkormány­zat, valamint az MDF képvi­selői megkoszorúzták a II. világháború és koncentráci­ós táborok helyi áldozatai­nak tavaly felállított emlék­művét. Szigetszentmiklósi ol- G*n} vasóink, Slisz János { Gf > és felesége többször megkeresték lapun­kat panaszukkal, abban re­ménykedve, talán a nyilvá­nosság segíthet gondjaik or­voslásában. Árpád úti laká­suk falát nemcsak az eső ve­ri, hanem az arrajáró autók miatt felfreccsenő sár is. Két éve már, hogy hiába igyekez­nek megoldást találni ebben az ügyben. Ottjártunkkor megmutat­ták az épület málló vakolatát. Idős, nyugdíjas emberek, fel­újításra nincs pénzük. Még ha lenne, akkor sem vállal­koznának a munkára, hiszen a forgalom nagy, esőzés pe­dig bármikor lehet. Áznak, mert az út másik felén hiába van a lefolyó, a víz éppen portájuk előtt gyűlik össze —- minden alkalommal. Ebből bőven jut a falakra, az abla­kokra, és azokra, akik a köze­li közértbe, óvodába igyekez­nek. Szomszédasszonyuk, Sán­ta Józsefié is megerősíti a hallottakat. Ők pár éve hozat­ták rendbe a házukat, amiből már nem sok látszik. Az autó­sok nincsenek tekintettel sem­mire, senkire. Talán, ha ellen­őriznék azt, milyen sebesség­gel húznak el az úton, meg le­hetne akadályozni a sok kelle­metlenséget. Talán, ha töb­ben megismerik ügyüket, tör­ténik valami. Megkérdeztük természete­sen Úri Józsefet, a város pol­gármesterét is, segíthetné­nek-e az idős házaspár gond­jain? Megtudtuk, a városháza és környéke — itt található Sli- szék portája is —építési tila­lom alatt áll. A tervek szerint ugyanis ezt a részt átalakít­ják, és kisajátítják a területen álló házakat. Valószínűleg azonban, hogy a terv megvaló­sítására a közeljövőben nem kerül sor. Számos olyan beru­házás történt, útépítés, a gáz­vezeték lefektetése, iskola, óvoda, felújítása és így to­vább, hogy nem maradt pénze az önkormányzatnak. Emel­lett, a napokban szennyvíztisz­tító építésére több, mint két­százmillió forintos állami tá­mogatást kaptak. A munkála­tokra fordítandó költségek má­sik részét az önkormányzat­nak kell előteremtenie. Emi­att a városháza környékének átalakítására még várni kell. Az Árpád út egyébként is fő­útvonal, így ez nem tartozik a város felügyelete alá, hanem a Fővárosi és Pest Megyei Közúti Igazgatósághoz. Ez minden településen így van. Sajnálja a lakókat, de az ön- kormányzat nem tehet sem­mit ez ügyben. Lapunk is csak annyit te­het, hogy közzéteszi az olva­sók panaszát. Persze, nem hisz- szük azt, hogy ettől, az autó­sok lassabban hajtanak a jö­vőben, és figyelembe veszik, milyen károkat okoznak má­soknak. Vagy lehet hinni a le­írt szó erejében? (jisz) Új oltárkép Hernádon Szombaton rendhagyó szentmisét celebráltak a hernádi templomban, mely­nek során felszentelték az új oltárképet. A tíz négyzet- méteres kompozíció a pa- raklétoszt, az az a Szentlé­lek megjelenésének pillana­tát ábrázolja, alkotója két neves pesti képzőművész, Szűcs Attila és Ipacs Géza. Mint arról Bucsánszky Gá­bor plébános beszámolt, az oltárkép költségeit — 625 ezer forintot — közadakozás­ból sikerült összegyűjteni, melyből a helyi önkormány­zat is részt vállalt, a képvise­lői testület 100 ezer forintot szavazott meg e nemes célra. Az oltárkép felszentelésé­re Pálos Frigyes hatvani nagyprépostot küldte el a Váci Egyházmegye püspö­ke. A nagyprépost mellett a Dabas környéki települések papjai segédkeztek a szent­misén. Pásztor Győző kanonok, egyházkerületi esperes me­leg szavakkal méltatta Bu­csánszky Gábor áldásos mun­káját, valamint azt a példa­adó társadalmi összefogást, melynek eredményeként nemcsak oltárképet, de ne­vet is kapott a hernádi temp­lom. Szombattól, püspöki ren­deletre, Szentlélek templom­ként szerepel a Pest megyei templomok lajstromában. (m. gy. o.) — Milyen érzés idegen or­szágban élő németekkel ta­lálkozni és anyanyelven társalogni velük — érdek­lődtünk. — Nagyon jó érzés -— válaszolta. — Azt, hogy máshol, más nemzetek pol­gáraival találkoztam, sike­rült megszoknom, hisz ed­dig szolgáltam már Belgi­umban, Franciaországban, Japánban. Azt viszont most élem meg először, hogy egy másik ország pol­gárai is az én nyelvemet beszélik. Ez szép élmény, kellemes tapasztalat. Né­hány héttel ezelőtt jöttem Magyarországra, s külön az én kérésemre helyeztek ide. — Mi vonzotta Önt a mi országunkba ? — A munkában szerzett tapasztalatom, amit az utóbbi tíz-tizenkét év alatt, az Európai Közösségben dolgozva szereztem. Ma­gyarország Európa felé tart, s nekünk németeknek, Európa ezen részében kü­lönleges feladatunk van. Az önök hazája Németor­szág számára különösen fontos. Meleg, baráti kap­csolatok kialakítására tö­rekszünk, s ilyen érzés ma is átélni az este élményét. Katonai, gazdasági, kultu­rális, turisztikai téren, szin­te az élet minden területén jók az összeköttetéseink. Az én feladatom ezek szün­telen erősítése. ■— Voltak-e korábbi in­formációi, vagy szerzett-e már a kollégáitól olyan ér­tesüléseket, melyek alap­ján véleményt mondhatna a magyarországi németség helyzetéről, nemzetiségi jo­gainak érvényesüléséről? — Ideérkezésem előtt is tudtam, hogy itt él egy né­met kisebbség, melyet mi odahaza a dunai svábok­ként említünk. Ez fogalom. Kollégáim által is tájéko­zódhattam, de ilyen rövid idő alatt nem formálhatok határozott véleményt. — Nagykövet úr! Önt díszelnökké választották. A vidék különben is közel van Budapesthez. Láthat- juk-e gyakrabban errefelé? — Ha már teljesen be­rendezkedtünk, minél töb­bet szeretnénk utazni az or­szágban. Mivel itt nagy megtiszteltetés ért, nagyon szeretnék többször is a kör­nyékre látogatni. R. Z. MÓL MAGYAR OLAJ- és GAZIPARI Rt. A MÓL Rt. Marketing és Kereskedelmi Igazgatósága pályázatot hirdet a Budakeszi Perbáli éten lévő üzemanyagtoltő-állomásának bérleti rendszerben történő üzemeltetésére. Lehetőleg olyan • legalább középfokú kereskedelmi és/vagy műszaki végzettséggel, • a kereskedelemben eltöltött legalább 5 óv gyakorlati idővel, • a töltőállomás zavartalan üzemeltetéséhez szükséges biztos anyagi háttérrel, • büntetlen előélettel szők pályázatát várjuk, akik : a MÓL Irányelvei alapján egy töltőállomás eredményes üzemeltetését. ..{paiyazamatt tartalmaznia Kell a pályázó személyi a datait, szakmai önéletrajzát, az iskolai végzettséget bizonyító okiratok fénymásolatát, referenciát, a töltő- állomás üzemeltetésére vonatkozó üzleti elképzeléseket. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó tájékoztató átvéhető és bővebb felvilágosítás kérhető a Vállalkozási Osztályon Gyurcsik Gézánénál a következő címen és telefonszámon: 1093 Budapest, Közraktár u. 30. V. em. 6. szoba 217-0825 vagy 215-5555/204 mellék A pályázatok beérkezési határideje: 1993. november 10. m Kovács T. István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents