Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13 / 265. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. NOVEMBER 13.. SZOMBAT Jeles napok Szent Márton és Szent Erzsébet Két nagy tiszteletnek örven­dő szent ünnepére emléke­zünk, akik mindketten ha­zánk földjén születtek. Szent Márton Pannóniában, a mai Szombathely terüle­tén, látta meg a napvilágot 316-ban, római katonatiszt fiaként. Ő is apja örökébe lépett. A legenda szerint megfelezte a köpenyét, hogy egy fázó koldusnak adhassa. Következő éjszaka megjelent előtte Krisztus fél köpenyben, mert a vélt koldus mag'a Jézus volt. Márton kilépett a hadsereg­ből, megkeresztelkedett, té­ríteni kezdett. 371-ben To­urs polgárai püspökké vá­lasztották. A városban ko­lostort alapított, mely a kö­zépkori Franciaország egyik vallási központja lett. Márton kultusza feltehető­en már a honfoglalás előtt virágzott hazánkban. Nevezetes étele a lúd. Eh­hez is fűződik legendái ma­gyarázat. Márton ugyanis a ludak óljába bújt, hogy püs­pökké választása elől kitér­jen, de a lelkes baromfiak gágogása elárulta rejtekhe­lyét. A libapecsenye mellé szokták megkóstolni az új­bort, mert annak „Szent Márton a bírája”. A Már- ton-napi lúd csontjából jó­solnak a téli időjárásra. A hosszú fehér csont havas te­let a rövid barna enyhe telet jósol. Ha ezen a napon ha­vazik, azt mondják, hogy „Márton fehér lovon jön.” Márton napján hagyomá­nyosan sokat ettek és ittak abban a hitben, hogy a kö­vetkező esztendőben is lesz bőven enni- és innivaló. Szent Mártont a pászto­rok is védőszentjüknek tar­tották. Erre ugyancsak le­gendájának egyes részei ad­hattak alapot. A Dunántú­lon az volt a szokás, hogy a pásztorok házról házra hor­dozták azokat a vesszőket, melyekkel azután tavasszal a legelőre hajtották a jószá­got. Köszöntőt mondtak, ju­talmul a háziaktól zsírt, kol­bászt, szalonnát, rétest, bé­lest stb. kaptak. Márton napján sokfelé bá­lokat rendeztek, pl. Kalota- szegen vásárokat is tartot­tak. Kalotaszeg például bál­jairól, Dunaszerdahely Már- ton-napi vásárairól volt hí­res. November 19-én az Er­zsébetek ünnepük névnapju­kat. Szent Erzsébet a katoli­kus egyház egyik legkedvel­tebb női szentje. II. András és Gertrud leánya, Árpád­házi Szent Erzsébet 1207—1231-ig élt. Már gyermekkorában kitűnt jám­borságával. A legenda sze­rint a kötényébe rejtve vitt ételt a szegényeknek a vár kapuja elé. Összetalálko­zott királyi atyjával, aki megkérdezte tőle, hogy hová megy és mit visz ma­gával? Nem merte az igazat bevallani, s ezért azt mond­ta, hogy rózsa van a köté­nyében. A dolog elég lehe­tetlennek tűnt, hiszen ép­pen tél volt, de az étel rózsá­vá változott, nehogy hazug­ságon kaphassák Erzsébe­tet. Már négyesztendős ko­rában eljegyezték Thürin- gia őrgrófjával. 1221-ben kötöttek házasságot. Né­hány év múlva elvesztette férjét, s ettől kezdve lemon­dott a földi javakról, s hátra­levő életét a szegényeknek és betegeknek szentelte. Négy évvel a halála után szentté avatták. Évszázado­kon át a szegények, a kórhá­zak védőszentjének tekintet­ték. A régi magyar egyház­ban piros betűs ünnep volt, s csak a XVIII. sz. végére vált köznappá. Nem vélet­len, hogy annyira népszerű név volt korábban, hiszen a névadó szent oltalmába ajánlották azt a kislányt, akit Erzsébetnek keresztel­tek. A magyar néphagyomá­nyokban elsősorban a gyer­mekjátékokban és a pünkös­dötökben találkozunk Szent Erzsébet nevével. Mint minden jeles nap­hoz, Erzsébet napjához is kapcsolódnak időjárási meg­figyelések. Hogyha a nap­ján esik, enyhe telet jelent, ha havazik, úgy mondták: „Erzsébet megrázta pende- lyét”. Tátrai Zsuzsanna Könyvutalványt nyertek Októberi rejtvényeink he­lyes megfejtése a követke­ző: Október 9.: Batthyány Lajos, Kazinczy Lajos Október 16.: Ősz húrja zsong, jajong, busong a tá­jon. Október 30.: Felhőn vet ágyat már az alkonyat, / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz. Kedves megfejtőink kö­zül 200 forintos könyvutal­ványt nyertek: Csővári Andrea, Vác; Tóth Tibor, Cegléd; Ribai Andrea, Kis- némedi; Benedek Berna­dett, Őrbottyán; Maleczki Nikolett, Budapest; Ster- czer Dávid, Tatabánya; ifj. Sike József, Budapest; Po- dani Kata, Szentendre; Márton Zsolt, Felsőgöd; Novoszádi Ilonka, Sóskút. Nyerteseinknek, s rejtvé­nyeink helyes megfejtői­nek gratulálunk! Sinka István Dús András Dús András juhász volt, már fekete a képe; leásták pihenni, le a fák tövébe. Fiatal volt, mégis görbe volt a háta — ... Istenem, magyar volt, szóljon, aki látta. Hazugságra hazugság (népmese) ’93 őszi—téli divat az EFES-nél Kis felnőttek — Két ember útnak indult egy órában s egy percben: az egyik indult keletről, s ment nyugatnak; a másik indult nyugat­ról, s keletnek tartott. No, már azt is megmondom, hogy az egyik Brassóból indult, a Cenk tövéből, a másik meg Pest mellől, a Rákos mezejéről. A Király-hágónak a tetős tete­jén találkoztak. — Adjon isten, földi! — Fogadj isten, földi! Hová, Hová? — Én — mondja a brassai — Pestbudának tartok, mert­hogy hallottam: akkora híd van ott a Dunán, hogy csudájá­ra jár az egész világ. — No — mondja a pesti ember —, én is afféle járatban vagyok, mint kigyelmed. Azt hallottam, akkora káposzta van Brassóban, hogy nagyobb a templomnál. Már csak megnézem. Hanem tudja mit, kend, minek fárad azért a hí­dért Pestre? Nem muszáj azt látni, elmagyarázom én ki- gyelmednek anélkül is, mekkora az a híd. Hát tudja kigyel­med, olyan magas az a híd, hogy most egy esztendeje egy ember leesett róla, s még amikor eljöttem Pestről, folyton esett lefelé, s még mindig nem csubbant a Dunába. Ez már csak híd, mi? Mondotta erre a brassai ember: — No, már az szent igaz, hogy szörnyű nagy híd lehet az a pesti híd. De a brassai káposzta se kutya ám. — Látta tán kigyelmed? — Már hogyne láttam volna, mikor brassai ember va­gyok! No, de merthogy kigyelmed elmagyarázta nekem, mekkora a pesti híd, én csakugyan meg is fogadom a taná­csát, s nem megyek oda, hanem én is azt tanácsolom ki- gyelmednek, forduljon vissza, kár azért a káposztáért Bras­sóba fáradni. — Már miért volna kár? — Azért volna kár, mert a jövő esztendőre úgyis akkorá­ra nő az a káposzta, hogy Pestről kényelmetesen megláthat­ja kigyelmed. — No, ha úgy, akkor én visszafordulok. Isten áldja. — De meg én is. Isten áldja. Azzal szépen visszaballagott mind a kettő a saját hazájába. Újra ősz, újra iskola. Gyer­mekeink vagy kinőtték a ru­háikat, vagy újat szeretné­nek, de mit is?! A szülők nagy dilemmája, hogy a kecske is jóllakjon és a ká­poszta is megmaradjon, te­hát: divatos, olcsó, praktikus. Az EFES Kft. a Pinokkió gyermekruhák forgalmazója, már évek óta azon fáradozik, hogy ezt a társadalmi igényt és piaci hiányosságot kielé­gítse az aktuális divattenden­ciák figyelembevételével. Bomber jellegű viselet: szí­nes farmeröltözékek kő­mosva, koptatva — mű­szőrme, kordbetétekkel, dupla, vastag tűzésekkel, hímzéssel. Milyen szelek is fújnak az 1993-as őszi—téli gyermek­divatban? Klasszikus pelerines kiska- bát, fröcskölt mintás, puha szövetből, színes rátétekkel és kiegészítőkkel (gomb, húzózár stb.). A térdig vagy térd alá érő lágy, bő szoknyák rakottak vagy si­mák. A fiatalok körében még mindig a farmer és a vászon karakterű öltözék a sláger. A gyártók régóta próbálják mi­nél változatosabb színekben, anyagkombinációkkal előál­lítani eme ruhákat, minden szezonra újat kínálva. Most a kockás, vastag fla­Gyermekrejtvény 1 2­13 14 15 ie v 17 18 ' 1» 20 21 22 23 24 25 26 71 2« » 30 31 32 33 34 35 36 37 36 39 40 41 42 43 44 • 45 46 47 46 40 50 A bortermő vidékeken ilyenkor nagy munka folyik. Rejtvé­nyünk fősorait ezzel kapcsolatosan állítottuk össze. VÍZSZINTES: 1. Ilyenkor aktuális rendezvény. 13. Oktatási intézmény. 14. Védett ragadozó madár. 15. Kutya. 16. Tetejére. 17. Talál. 19. Lengyel pénz. 21. Szakad az eső. 22. Bortermő község. 23. Bákom nincs nélküle. 25. Ál­talános fogyasztói adó, röv. 27. Település a szentendrei vo­nalon. Itt is megrendezik a vízsz. 1. sz. alattit. 29. Szepes- ség része! 30. Indulni kezd! 31. Feljegyzés. 35. Lóri egyne- műi. 36. Apa becézve. 37. Laoszban van! 38. Sír. 39. Állat­kert. 40. Gyöngy, angolul. 42. Fiúnév. 43. Igen, angolul. 45. Lék szélei! 46. ... Madrid, spanyol sportegyesület. 48. Lomha mozgású. 49. Fényes Szabolcs-operett címe. 50. Szó- összetételekben az utótag idegen voltát jelöli. FÜGGŐLEGES: 1. Nehezen olvas. 2. Ruha tartozéka. 3. A nagyapa nagyapja. 4. Illatos virág. 5. Attila hun uralko­dó egyik fia. 6. Kettőzve dunántúli város. 7. Lovak szállása. 8. Német ifjúsági regényíró magyar névváltozata. 9. Vízi sportolók fejfedője. 10. Román pénzek. 11. Grúzia része. 12. Győzelmi jelvény. 18. Csónakos. 20. Hatvan perc. 24. A Mézga család köbükije. 26. Ókori görög napisten. 28. Le­származott. 32. Brit tengerész, a mágneses Északi-sark he­lyének megállapítója (Sir James Clark, 1800—1862). 33. Tüzérségi fegyver. 34. A látás szerve. 41. Nazim Hikmet ...; török költő. 44. Salakdarab! 47. EE. Kedves Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok meg­fejtését — a többi novemberi megfejtéssel együtt — decem­ber 10-ig egy levelezőlapon küldjétek be a szerkesztősé­günk címére. Ne feledjétek, már egyetlen helyes megfejtés­sel is lehet nyerni! nemes anyagok nel és a kőmosott kék farmer a kedvenc. A bő, egyenes szárú farmerokhoz rövidállá­sú pufi, Bomber vagy base- ball-dzseki a sikk, ehhez illő kiegészítőkkel (sapka, sál stb.) természetesen minden­hol színes tűzés vagy hímzés és foltszerű címkék. Ez egyébként jellemző a hétköznapokon az elegán­sabb, klasszikusabb ruhákat kedvelők öltözékeire is. Ne­kik kedvez az 1993-as őszi— téli szezon. A Nyugat-Európá- ban már sikert aratott áramlat elérte hazánkat is. „Kis felnőttek” a szlogen, és a gyermekdivatban máris megjelennek a gyapjú karak­terű, nemesebb kevertszálas anyagok, puha kártolt (boly­hozott) kivitelben, mély ola­jos színekben, kockás (egy­színű) kombinációkban. A fazonok is a felnőttek hagyo­mányos vonalvezetését köve­tik: szimpla, duplasoros öltö­nyök, spencerek (rövid za­kók, blézerek) hajtókás nad­rágokkal, puplin ingekkel, színes csokor- illetve sima nyakkendőkkel. A kislányok is kosztümben járnak ’93-ban. A skót kockás ra­kott szoknya klub jellegű blé­zerrel az angolos College stí­lust idézi. Ezen öltözékekhez termé­szetesen klasszikus ballo­nok, szövetkabátok illenek, a kislányoknál szövetpeleri- nekkel kiegészítve. De természetesen a fölso­rolt új tendenciák mellett minden divat marad, ami szí­nes, ami gyerekes, ami prak­Klasszikus elegancia: zöld, kék, bordó, okker kockás, szőrös, puha anyagból ké­szült a zakó vagy a szok­nya, a mintás anyaggal har­monizáló egyszínű nadrág­gal vagy blézerrel. tikus és főleg az, amit önálló lelkülettel rendelkező utóda­ink hajlandóak fölvenni ma­gukra. Fvitz Rudolf

Next

/
Thumbnails
Contents