Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13 / 265. szám

Ü PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1993. NOVEMBER 13., SZOMBAT 9 A csöndben elrejtőző ereje A benső imádság csöndjé­ben kisugárzó erő terem. Thomas Merton írta a Hét­lépcsős hegy című könyvé­ben: politikus szándékok és emberi erőfeszítéseken túl, az imádság transzcen­dens hídján közelít az Is­tenhez a segítséget kérő könyörgés. Jézus Krisztus­ba ágyazódik a fohász, ne­vében ítéli azt meg. A telje­sítés isteni távlatok szerint mérhető csupán. Mária, Is­ten anyja tisztelete bizton a megváltó fiú szereteté- ben ragyoghatott fel. Kötő­dés ez, amely karol és óv a világ végezetéig. Nem in­fantilis rajongás tehát a Mária-tisztelet. Megértés­re számíthat Nála kérés, könyörgés: a Fiú a felka- rolója. Kiss Mária Hortensia nővér fordításában jó ér­zéssel olvashattuk Queve- do Mária Teresa élete tör­ténetét, amelyet Mária Pi­erre nővér vetett papírra, Mária volt az élete cím­mel. A gúnyos agnosztiku­sok megjegyzéseit nem szá­mítva, túl a hitetlenek ér­tetlenségén, a kereszté­nyek közömbösségét is megremegtetheti a könyv­be záródó lelki energia. Az, ami egy spanyol apá­ca húszéves életéből kisu­gárzik. Hiányzott abból a teatralitás, a látványos cselekedet. Az Istenre ha­gyatkozás egyszerűségé­ben világion meg hatal­ma. Az imádság szerény magányában tündöklőn ereje. Türelme, odaadása vívott a bűnök ellen, kö- nyörgött irgalmat az embe­riségnek. Hiszen a nagy el­lenség, a gonosz hatalma ellen szállt síkra. Uszályá­ba kerülők bűneiért kért feloldozást. Mérhető-e ha­tása emberi eszközökkel? Van műszer az imádság su­gárfényének követésére? Csak azoknak, akik a lát­szólagos „véletlenek" mö­gött valósan akarják észre­venni a Gondviselést. Azoknak köszönhető ez el­sősorban, akik nekünk, mindennapokban élő em­bereknek segítőink, Isten munkatársainak: a csönd­ben elrejtőzőknek. A medi­táció magányába vonulók­nak. Látszólagos világon kívüliségük nagyon is vilá­gi: a világért esedező. Mérhetetlen szeretet-erő. Teresa nővérnek húsz év adatott a földi életre: 1930-tól 1950-ig élt. Transzcendens energiája túl van viszont a mérhető- kön, nem véges. Ebben van az ereje. És példája... Vannak közvetítőink Isten­nél. Aki elolvassa ezt a könyvet, világosan meg­győződhet róla. Vagy új­ból megerősödhet ebben, nagyobb hittel egyesítheti másokkal egybe saját kérő fohászát... Földes-Bangha Károly Református iskola nyílik Tökön Keresztyén értékek, reális magyarság Szerencsések azok a települések, amelyek saját erőből alapítanak iskolát. Noha céljuk elérése nagy küzdelmet és kitartást, nem kevésbé anyagi áldozatokat igényel az engedélyeztetéstől az iskola megépítésén vagy az épület megszerzésén és berendezésén át a működés megszerve­zéséig, egészen bizonyos: már külsőleg is szebb és jobb lesz, mintha ajándékba kapva megvalósításába nem szólhatnának bele. A település valódi tulajdonosként, tá- mogatva-segítve igazgatóját és tantestületét, az oktató­nevelő munka kiteljesedéséhez is mindent megad majd. Már kezdetektől azért szurkoltam, hogy Tök falunak si­kerüljön visszaszerezni saját oktatási intézményét, s most örömmel hallottam a hírt: a településen szeptem­berben újra megnyitja a kapuit a református általános iskola. Tök falu nagy múltú, sajátos hagyományú, színmagyar és kilencven százalékában re­formátus település, amelyet enyhén szólva érzékenyen érintett, amikor a tíz évvel ezelőtti körzetesítéskor meg­szüntették az 1863-as alapí­tás óta folyamatosan műkö­dő iskoláját. Berendezését a szomszédos, egykor a sváb katolikus Zsámbékkal kö­zös, a két település határába épített iskolába vitték, s gye­rekeik azóta idejárnak — tu­dom meg Bereczky Zoltán református lelkésztől, aki a helyi művelődési egyesület­tel és a faluval két éve küzd iskolájuk visszaszerzéséért. Harcukat az iskola alapítá­sának és működtetésének anyagi terhei miatt — mint már írtunk róla — az önkor­mányzat eredetileg aggódva figyelte. Ezért Bereczky Zol­tán elsőként a testületet sze­rette volna ötletének meg­nyerni, hiszen mint mondta: „Egy ilyen kis településen vagy mindent együtt kell csi­nálni, vagy sehogy!” Türelmes előkészítés Türelmes érvelésére végül az önkormányzat az ügy mellé állt, és márciusban be­leegyezett: ha az iskola fenn­tartója a református egyház lesz, s ha visszavásárolja a téesz tulajdonába került egy­kori épületét, a felújítást, a fűtést, a világítást és a terv­szerű karbantartást fizetik. A hozzájárulás birtokában fordult a református egyház­hoz, amelynek testületéit si­került megnyernie az alapí­tás támogatására, s engedé­lyeik birtokában kértek segít­séget Kálmán Attila államtit­kártól. Az államtitkár által össze­hívott tanácskozáson a szak­értőkkel megállapodtak: ké­rik a református egyházat, hogy az 1994-es kárpótlási költségekből fizesse ki a tsz-nek a vagyonértékelés alapján kért 35 millió forin­tot az épületért. Hogy az esetleges konfliktusokat el­kerüljék, Platti Iván, a Mű­velődésügyi Minisztérium egyházi kapcsolatokért fele­lős osztályvezetője, és Czö- vek Olivér, református zsina­ti főtanácsos a helyszínen együtt tájékozódott: a telepü­lés egyetlen iskolája lehet-e református. Igenlő válaszuk birtokában kérték és kapták meg egyházuk ígéretét az épület kifizetésére. Rendelkezésre áll az épület — A volt iskolához U alak­ban hozzáépített, kétszintes, beépíthető padlásterű és XX. - századi igényeknek megfelelő mellékhelyiségek­kel ellátott irodaépület min­den átalakítás nélkül is alkal­mas a szeptemberben indí­tandó hat alsó osztály befo­gadására — folytatja Be­reczky Zoltán. — A közös iskolában Tököt 20 százalék tulajdoni hányad illeti. Ha ezt sikerül a zsámbéki ön- kormányzattól megszerez­nünk, az összegből beren­dezhetjük az épületet. A tor­naórákat átmenetileg a mű­velődési házban tartanánk. De ha az iskola mögötti üres területet a községben nagy hagyományú lovaglótoma tartására alkalmas pályává alakítjuk, akkor is megfele­lően kielégíthetjük a gyere­kek mozgásigényét. — Milyennek tervezik az új iskolát? — Jó iskolának — mond­ja egy szóval Bereczky Zol­tán, majd hozzáfűzi: —- A re­formátus iskola természete­sen keresztyén szellemisé­gű, a tanulókat keresztyén értékekre nevelő intézmény lesz. Az alapokra — az írás­ra, olvasásra, számolásra — való szigorú megtanítás mel­lett minden gyerekből a ké­pességeinek megfelelő maxi­mumot szeretnénk kihozni. S az iskola persze öntudatra, reális magyarságra nevelne, s figyelembe venné a köz­ség, mint közösség igényeit. Igazgatót keresnek — Lesz-e elegendő tanár, és lesz-e gyerek az iskolában — kérdezem végül. — Most keressük igazga­tónkat, aki felállítaná az isko­laszéket, s tanácsait figyelem­be véve, de saját belátása sze­rint toborozná a tantestületet és szervezné meg az iskola működését. Számíthat eset­leg a Tökön lakó, s jelenleg a zsámbéki közös iskolában tanító pedagógusokra. A legnyugodtabb a gyere­kek tekintetében vagyok. Je­lenleg kilencven általános is­kolás korú fiatal él Tökön, de ha jó lesz az iskola — és hitem szerint az lesz —, a környék református fiataljai is ide járnak majd. A toki gyerekek egyébként igen te­hetségesek. Minden évben örömmel veszik őket fel Buda legjobb gimnáziumai­ba. Úgy tűnik tehát: minden együtt van egy patinás alma mater elindulásához. Ami él­vezheti az egyházhoz s a gyülekezethez tartozás min­den előnyét, s a türelmes és gondos előkészítés után konfliktusmentesen, béké­ben működhet majd. D. Veszelszky Sára Hittan és erkölcstan Az egyházi iskolák Äs visszaadása során ■vf sok helyen nyilván- valóvá vált, hogy az emberek egy része nem tud­ja, miben egyezik a hitokta­tás az erkölcstannal, és mi­ben különböznek egymás­tól. A műveltség egyre kirí­vóbb és szégyenletes hiá­nyosságaink felismerése után a középiskolákban is csak történelmi tényanyag­ként foglalkoztak a zsidóság és a kereszténység történeté­vel, de lélek- és életformáló szellemiségével nem. A keresztény iskolák tanít­ják a zsidóság történetét is, de elsősorban nem a törté­nelmi tényékért, hanem a mózesi tízparancsolatért, mert erre épült a keresztény­ség. Jézus, ugyanis, azt mondta, hogy nem jött eltö­rölni a törvényeket, hanem beteljesíteni azokat. Ezeknek a törvényeknek a beteljesítését szolgálta Jé­zus háromévi tanítása és hi­telesítette kereszthalála. Ezeknek iskolai tanítása a kommunista agitátorok sze­rint tévtanok, a papok butítá­sai. Kurdics József Cegléd Fadrusz-mű Dányon gpFfTf Október 29-én jelent i%*>meg a Pest Megyei Hírlapban a megemlé- x ' kezés Fadrusz János halálának 90. évfordulója al­kalmából. Az újság e kiváló emberélet művét méltatta. Ez­zel kapcsolatban hadd említ­sem meg, hogy falumban, Dá­nyon a római katolikus temp­lomban is található egy műve, amelyet az özvegye ajándéko­zott az egyházközségnek 1956-57 körül, amikor Kozár Gyula volt a plébánosunk és Janálik János a kispap. K. Lázár Lajos Dány Gustave Dóré: Dávid legyőzi Góliátot Oktatás keresztény szellemben Az új pasztorációs központban A Győrbe látogatók napja­inkban már nemcsak a csodá­latos hangulatot árasztó ba­rokk belvárossal ismerked­nek. Legtöbbjük ellátogat Ná­dorvárosba - megtekinteni a modem templomépítés hazai remekét: a Szentlélek-temp- lomot és pasztorációs köz­pontot, valamint az ehhez kö­zeli, 30 ezer lélekszámú Mar- calvárosban 34 877 négyzet- méternyi területen felépült, a mártírhalált halt győri me­gyés püspökről, Apor Vil­mosról elnevezett 10 220 négyzetméter alapterületű is­kolaközpontot, amely az or­szág legkorszerűbb és legna­gyobb ilyen létesítménye. Mindkettő létrehozásának ér­deme a 47 éves papé, a Szent- lélek-templom plébánosáé, a győri székesegyház kanono­káé, Benkovich Ferencé. — Hogyan merült fel kano­nok úrban a templom, az is­kola létrehozása? — Pataky Kornél győri megyés püspök irodaigazga­tójaként tevékenykedtem. Főpásztorom az 1980-1982-es évekre ösztön­díjasként Párizsba küldött. Utazásom előtt állandóan az járt eszemben, hogyan lehet­ne új templomot és pasztorá­ciós központot létesíteni Győr leginkább feljődő ne­gyedében, a Marcalváros- ban. Párizsban tanulmánya­im mellett jártam a munkás- negyedeket, tanulmányoz­tam az ottani hitéletet. Az is­teni gondviselés hozott ösz- sze a dúsgazdag párizsi pol­gárral, Jean Hindi úrral, aki­nek elmondottam terveimet, ő pedig felajánlotta segítsé­gét. Az ő, valamint Győr vá­ros vezetőinek, marcalváro- si, pontosabban az összes győri hívek támogatásával épült fel a templom, amely­nek alapkövét 1985 május 25-én helyeztük el. Két esz­tendő múltán, 1987 június 6-án Paskai László bíboros pedig felszentelte a Szentlé- lek-templomot. A pasztorá­ciós központban az idén pünkösdkor Pápai Lajos me­gyés püspök templomunk­ban 400 fiatalnak szolgáltat­ta ki a bérmálás szentségét. — Az Apor Vilmos Iskola- központ is az Ön szervező­erejét dicséri. — Életem legnagyobb él­ménye az idei év augusztus 31-e. Akkor adtuk át rendel­tetésének azt a hatalmas és szépséges iskolaközpontot, amelyben 24 tanterem talál­ható. A katolikus iskola 800 tanuló oktatását teszi lehető­vé az elemi iskolától az érettségiig (6—18 éves ko­rig). Legfontosabb szellemi célkitűzésünk: a nyitott, ke­resztény szellemű oktatás. Az oktatás megszervezését a franciaországi Mária-isko- latestvérek vállalták, a ke­resztény szellemiséget ma­gukénak valló civil tanárok bevonásával. A rend hat szerzetese már két éve Győr- ban él, ismerkedik az itteni élettel, szokásokkal, és ta­nul magyarul. Rendjük Euró­pa különböző országaiból küldte ide őket, ezáltal válik lehetővé az idegen nyelvek anyanyelvi szinten történő oktatása. Tervezzük még a — anyagi lehetőségektől függően — 70-120 szemé­lyes kollégium építését. Mi ad erőt ennek a szikár termetű, lánglelkű papnak emberfeletti munkájához? Válasza rövid és egyszerű: „Isten és az emberek szerete- te, valamint Nagy Szent Ger­gely jelmondata: Ad maio- rem Dei glóriám. (Mindent Isten nagyobb dicsőségére). Imre Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents