Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 2., KEDD 3 Göncz Árpád levelet írt a kormányfőnek Sztrájkbizottság a Rádióban Boross Péter nyugalomra intett Második nagyidai médiaháború A Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) tájékoztatása szerint a rádiós szerkesztők tegnapi napindító értekezletén Babiczky Klára adófőszerkesztő-helyettes bejelentette, hogy Csúcs László alelnök etikai vizsgálatot kezd a 168 óra című műsor és Kardos Ernő' riporterrel szemben, mert a szombati műsor indokolatlanul sokat foglalkozott a médiaüggyel, Kardos Ernő pedig provokatív kérdéseket tett fel riportalanyainak. Babiczky Klára az MTI érdeklődésére cáfolta, hogy ez lenne az indoka az etikai vizsgálatnak. Mint mondta: kizárólag Kardos Ernő ellen indult etikai vizsgálat, aki riportjában csúsztatott, valótlanságokat közölt, amikor azt állította, hogy két rádióst Babiczky Klára kirúgott állásából. A FRÁSZ hétfőn délelőtt petíciót nyújtott át Csúcs László alelnöknek. A petícióban követelik többek között, hogy ne korlátozzák az újságírókat köz- szolgálati feladataik ellátásában, az alelnök vonja vissza az elbocsátott és fegyelmi alatt álló televíziós dolgozók alkalmazására vonatkozó tilalmat, és Babiczky Klára vezetői megbízását is. A FRÁSZ egyben arról is tájékoztatta Csúcs Lászlót, hogy sztrájkbizottságot hoz létre. A FRÁSZ gyűlésén felszólalt Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádiós Dolgozók Szak- szervezetének elnöke, aki kérte az érdekképviselet tagjait, hogy „próbálják meg elviselni a másságot”. Szakértők vizsgálják, és törvényes határidőn belül minden felvetésére választ fog kapni a Független Rádiósok Szakszervezete (FRÁSZ) — mondta az MTI érdeklődésére Csúcs László alelnök a FRÁSZ petíciójával kapcsolatban. Csúcs László közölte azt is: a petíció tartalmát nem lehet a rádióban közzétenni, A vártnál lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági folyamatok következtében az idén 0,5—1 milliárd dollárral növekszik az ország külső nettó eladósodása. Egyebek közt ezt állapítja meg a PénzügySzakági szinten november végéig dolgozzák ki a vasút jövő évi létszám- és foglalkoztatástervezetét. Erről a tegnapi egyeztető tárgyaláson döntöttek a MÁV és a vasúti szakszervezetek vezetői. A munkáltatói oldal ismertetése szerint a jövő évi várható teljesítményekhez 70 ezer főre kell csökkenteni a jelenlegi 75 ezres vasúti állományi létszámot. Ez a korengedményes nyugdíjazáson és átcsoportosításon kívül 1311 fő elbocsátását jelenti. Sipos István, a társaság vemért ez nem egyeztethető ösz- sze a közszolgálatisággal. Az alelnök leszögezte, hogy a hallgatókat nem kell terhelni a rádió belügyeivel, ezenkívül pedig a FRÁSZ nem az egyetlen szakszervezeti tömörülés a rádióban. Göncz Árpád köztársasági elnök petíciót vett át Kepes Andrástól, a Magyar Televízió főmunkatársától, az intézmény MUOSZ szervezetének elnökétől tegnap délelőtt a Parlamentben. A Magyar Televízió több száz dolgozója által aláírt állásfoglalás követeli Nahlik Gábor alelnök eltávolítását, mert szerintük az általa vezetett szakmai és politikai irányító testület olyan helyzetet teremtett, amelyben a köz- szolgálati televíziózás minimális feltételei sincsenek meg. Tegnap Göncz Árpád köz- társasági elnök levelet küldött Antal József miniszterelnöknek, amelyben többek között az alábbiakat írta: A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeinek az elmúlt napokban tett intézkedései miatt fennáll annak a veszélye, hogy a közszolgálati tájékoztatási eszközök nem lesznek képesek sem a kormányzat nemes konzervativizmusát, sem az ellenzéki alternatívákat híven közvetíteni. Ezzel a magyar választók — a véleményalkotáshoz szükséges tájékoztatás hiányában — elesnek a szabad véleménynyilvánítás lehetőségétől, ezzel megsemmisül a következő szabad választás előfeltétele. ...Arra kérem tehát miniszterelnök urat, hogy a demokráciánkat súlyosan veszélyeztető folyamatot állítsuk meg: a Magyar Rádió és a Magyar Televízó személyi kérdéseinek megoldásához szükséges intézkedéseknek az úgynevezett kinevezési törvény értelmében önre háruló részét szíveskedjék megtenni. minisztérium elemzése, amely szerint a bruttó hazai termék várhatóan 1-3 százalékkal esik vissza ebben az évben. Flasonló mértékben csökken a bruttó hazai termelés is. zérigazgató-helyettese a tárgyalást követően elmondta: a szállítási megrendelések jelentős visszaesése miatt elbocsátásokra mindenképpen szükség lesz. Elképzelhető, hogy 1311 főnél kisebb létszámleépítés valósuljon meg. A vállalatnál ugyanis a létszámfelesleg mellett néhány helyen munkaerőhiánynyal küzdenek. Ezért évente az 1 milliót is meghaladja a túlórák száma. Megállapodtak abban, hogy a kollektív szerződésről ma délután folytatják az egyeztetést. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésének kezdetén ismételten szóba került a televízióban és a rádióban történt személycserék ügye, valamint az ezt kísérő számos politikai megnyilatkozás. A napirend előtti vitában elsőként Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője kapott szót, s indítványozta, hogy az ország- gyűlés sürgősséggel foglalkozzon a közszolgálati rádió és televízió felügyeletének, társadalmi ellenőrzésének kérdésével, és alkosson átmeneti jogszabályt az átfogó médiatörvény megszületéséig. Mindezt azért is elkerülhetetlennek tartotta a szocialista politikus, mert — mint hangsúlyozta — nem egyeztethető össze a jog- államiság elvével, hogy a két közszolgálati intézmény alkotmányellenes helyzetben működjék. Ezzel ellentétes állásponton volt Prepeliczay István (36-ok), aki úgy ítélte meg: az Országgyűlés már így is aránytalanul sokat foglalkozott a médiaüggyel. A képviselő egyúttal a kormánykoalíció felelősségét hangoztatta a történtek miatt, mivel — vélekedése szerint — a rádióban és a teleA budapesti, a regionális, a megyei és a városi kereskedelmi és iparkamarák képviselői állásfoglalást juttattak el az Országos Sajtószolgálathoz a gazdasági kamarákról szóló törvényalkotásról. Ebben leszögezték, hogy 1990-ben Magyarországon sorra megalakultak a múlt században alapított kamarák hagyományait felvállaló, és a kamarai szolgáltatásokat ma is magas szinten gyakorló területi kereskedelmi és iparkamarák. A területi kamarák a törvényt támogatják az Ország- gyűlés által annak mielőbbi elfogadását, és 1994. január vízióban elmaradt az annak idején meghirdetett „tavaszi nagytakarítás”. A médiaháború újbóli fellángolását mesterségesen gerjesztettnek nevezte Prepeliczay István, és jelezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy parlamenti pártok képviselői is részt vegyenek a médiavezetők elleni tömegdemonstrációban. Csurka István — ugyancsak napirend előtt — a Magyar Igazság és Élet Pártja képviseletében hangsúlyozta, hogy egyes beállításokkal ellentétben a M1ÉP csupán külső szemlélője a rádióban és a televízióban történteknek. Annak elllenére így van ez, hogy a MIÉP tudja, hol az igazság a most zajló — Csurka megfogalmazása szerint — második nagyidai médiaháborúban. A képviselő egyébként azon a véleményen volt, hogy az Egyenleg szerkesztői haza- és nemzetellenes bűnöket követtek el, mégpedig nem csupán a sokat vitatott október 23-ai tudósítással, hanem sorozatosan, napról napra. Mint leszögezte: az Egyenleg arra lett kitalálva, hogy a baloldalt és a liberális ellenzéket életben tartó hazug1-jei hatályba lépését igénylik. A törvény a piacgazdaságra történő átmenet időszakában a gazdaság szereplőinek alapvető intézményi rendszert biztosít, amelynek elodázása a gazdasági életet veszélyezteti, a vállalkozói etika és morál további romlását vonja maga után. Emellett, a téves híresztelésekkel ellentétben, hazánk az EK-hoz való csatlakozásának egyik feltétele az önkormányzati gazdasági intézményesítés, a kötelező tagságú gazdasági kamarák létrehozása. A kamarai törvény előkészítése és a kodifikáció több Ságokat beleénekelje a közvéleménybe. Az MDF-es Zétényi Zsolt — a nemzetpolitikai csoport, az ’56-os Kör, valamint a Mikó Imre Kör nevében — tiltakozott az ellen, hogy a rádió és a televízió belső ügyei úgymond pártpolitikai csatározások alapjául szolgáljanak. A napirend előtti vita lezárásaként szót kapott Boross Péter belügyminiszter, aki nyugalomra intett mindenkit, hangsúlyozva, hogy a most tanúsított nyugalom és tolerancia a társadalom érettségének fokmérője lehet. A miniszter röviden kitért a mára tervezett egyetemista demonstrációra is, és úgy vélte: a tiltakozó akciót eleve minősíti az arra to- borzó felhívás, amely „Hát ezek tényleg barmok” kitétellel kezdődik. Megjegyezte egyúttal, hogy az egyetemisták hallgatói önkormányzatainak szövetsége elhatárolódott a demonstrációtól és annak szervezőitől. Ezt követően az Országgyűlés újabb előterjesztések napirendre vételéről határozott, majd a tárgysorozatot elfogadva a képviselők első naprendi pontként folytatták a jövő évi költségvetés vitáját. mint háromnegyed év időtartama alatt valamennyi gazdasági érdekképviseletnek módjában állt e folyamatban részt venni. A kamarai törvény kapcsán — érthetetlen és elfogadhatatlan — egyes országos érdekképviseleti szervezetek közötti, számos megnyilvánuláskor érdemi észrevételeket nélkülöző vita. Tudomásunk szerint a törvényelőkészítésben részt vevő társadalmi bizottság konszenzus alapján minden észrevételt figyelembe vett, amelyekét a tervezet szövege tartalmaz. Magyar—román megbeszélés Balsai István igazságügy-miniszter tegnap hivatalában fogadta Petre Ninosu-t, Románia igazságügy-miniszterét. A miniszterek foglalkoztak néhány — mindkét felet érintő — konkrét kérdéssel is. Felmerült az 1956-os, illetve az 1990-es események után Romániában bírósági eljárás alá vont magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzete, valamint az 1950-es évek román belügyminisztere, Alexandra Draghici kiadatási ügye is. Balsai István és Petre Ninosu megállapodtak abban, hogy mindkét részről megteszik az ügyek előmozdításához szükséges, konkrét lépéseket. Szemét ügy Azt hallom a rádióból, hogy Budapesten sok ezer négyzetméter park van, s minden négyzetméternyi parkról évente tizenöt kilogrammnyi szemetet kell összetakarítaniuk, elszállítaniuk gondozóiknak. Rengeteg! Azt mondja a parkok kezelésével megbízott szakember, hogy ezen nagyon egyszerű lenne segíteni — s ebben neki tökéletesen igaza van — csak az kellene hozzá, hogy az állampolgárok, vagyis mi, ne dobáljuk el mindazt, amit eldobálunk... Bocsánatot kérek, de nekem mostanában mindenről, így aztán erről a szemetelésről is az Esti Egyenleg körül fóllángoló vita jut az eszembe. Ugyanis roppant nehéz arra kérni egy olyan országban a polgárokat, hogy ne dobálják el a hulladékot, amelyikben hosszú időn keresztül a szellemi szemetelést, mintegy fölsőbb- rendű műfajt tárták a mindennapi politikára kíváncsi emberek elé. Ennek a szemetelésnek kirívó példája az, amit Bánó András elkövetett, nevezetesen, hogy olyan tudósítást mutatott nekünk, amely végül is nem úgy volt, minthogy az eseményt a vágóasztalon montírozta össze. Ezzel tulajdonképpen — az Egyenleg céljának megfelelően — az ország lett mocskos. A magyar közélet Uy módon történt manipulált bemutatása any- nyi, mintha a szemeteskukákat nap mint nap az utcáinkra, tereinkre borogatnák. Azt hiszem, mondanom sem kell, az ilyen szemétborogatóknak nincs helyük a magyar köztisztaság fenntartói között, ugyanúgy, mint ahogy a videofelvételekkel operáló szerkesztőknek sincs helyük a magyar tömegkommunikációban. Parkjaink, utcáink csak akkor tisztulnak meg, ha közéletünk is megtisztul. (Vödrös) (OS) A Rába Rt. termékbemutatóján az új, úgynevezett járóképes autóbuszalvázzal ismerkednek az érdeklődők (MTI-felvétel) Növekszik az adósság MÁV: folytatódó egyeztetés Egymillió túlóra évente Kereskedelmi és iparkamarák Támogatják a törvénytervezetet
