Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
Sikeres beavatkozás Antall József nemsokára hazaérkezik A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap közleményt adott ki, amely szerint: „Az október 6-a óta a Kölni Egyetem I. számú belklinikáján gyógykezelt Antall József miniszterelnök egészségi állapotáról a kezelést végző orvoscsoport nevében Prof. dr. med. P. Dias Wickramanayake a mai napon a következő tájékoztatást adta: Antall József miniszterelnökön október 14-én autológ törzssejt (őssejt) transzplantációt hajtottunk végre. A kezelés menetrendje az előre meghatározottaknak megfelelően alakult. A miniszterelnök mind pszichikaiig, mind fizikailag igen jó állapotban van. A fehérvérsejtek száma kielégítő. Amennyiben váratlan fejlemény nem következik be, a beteget a hét végén, vagy a jövő hét első napjaiban elbocsátjuk intézetünkből. Természetesen a hazaérkezése utáni első időszakban fokozott kíméletre és orvosi felügyeletre van szükség. Afrikai ház kókuszdióból Teleki SámueUiskola Erden Teleki Sámuel Afrika- kutató nevét vette fél Érden az eddig 8-as számúnak emlegetett általános iskola. A november 1-jei névadó ünnepségen részt vevők közül bizonyára sokan gondoltak arra: soha jobb névválasztást! Teleki Sámuel személye máris bámulatosan megmozgatta a gyerekek fantáziáját. Az iskola folyosóin kiállították vele kapcsolatos alkotásaikat. Mindjárt a bejáratnál a Teleki-vulkán makettje fogad, vele szemben Európa és Afrika ábrája papírból kivágott .jelenetekkel”, azokon a Hancsovszki János felvétele helyeken, ahol Teleki járt. Bűbájosak az afrikai falvakat ábrázoló makettek, melyeket többen is elkészítettek. Hurkapálcikákból a házak falát, megszárított levélből a tetejüket. Valakinek pedig az az ötlete támadt, legyen a ház egy félbe vágott kókuszdióhéj. (Folytatás a 7. oldalon) Képviselőink Németországban Márkamilliárdok a keleti országrészbe Történelmi napokat éltem át! — jelentette ki Szauter Rudolf pilisvörösvári országgyűlési képviselő' azt követően, hogy hazaérkezett Németországból, ahol október 24—30-a között az Interparlamentáris Unió magyar— német baráti tagozatát vezetve járt. A küldöttségnek megyénkből rajta kívül tagja volt Kulin Sándor képviselő is. Az út azért volt különösen izgalmas, fejtegette lapunk munkatársának Szauter Rudolf, mert több napot tölthettek el Németország keleti tartományaiban, ott, ahol éppen ebben az időszakban építik föl rohamtempóban az emberarcú kapitalizmust a rideg szocializmus helyére. Ami nálunk évekig húzódik, azt ők hónapok alatt meg kívánják valósítani. Persze — tette hozzá a politikus — ott mások az adottságok, a feltételek. A német átalakítást ugyanis nem a külföldi adósságok folyamatos visszafizetése mellett kell véghezvinni. Sőt: a nyugati tartományok márkamilliárdokkal állítják talpra az ország keleti felét. De az átalakítás még így is komoly feszültségekkel jár. A korábbi szinte teljes foglalkoztatottság helyett ma a keleti tartományokban ötvenszázalékos a munkanélküliség. Igaz, munkanélkülinek számítanak azok is, akik átképzésen vesznek részt, vagy csak félállásban dolgoznak. Más elvek szerint dolgozik a német Treuhand, ami a magyar AVÜ-nek felel meg — ez a küldöttség berlini látogatásának a legfontosabb tapasztalata — közölte a képviselő. A Treuhand számára ugyanis nem az a legfontosabb, hogy minél magasabb áron adjon el egy-egy gyárat, hanem az, hogy a vevő fenn kívánja-e tartani a munkahelyeket — esetleg még újak teremtésére is futja a pénzéből —, s gondol-e befektetésre. A vételár csak harmadlagos kérdés. Ezek után persze nem csodálkozhatunk azon, hogy a Treuhand ráfizetése 285 milliárd márka. Ez a gyakorlat számunkra — mondotta Szauter Rudolf — követhetetlen, ám az mégis meggondolandó, hogy vajon a magyarországi privatizálandó üzemeket feltétlenül annak kell-e odaadni, aki a legtöbbet fizeti érte...? Fontos tapasztalat az is, hogy lehetőleg minél kisebb, de még működőképes egységekre lebontva kellene értékesíteni az üzemeket. A látogatás során Kulin Sándor képviselőnek alkalma nyílt arra, hogy néhány percig telefonon beszéljen a miniszterelnökkel, akinek az egészségi állapotát illetően rendkívül optimista. Ennek meg azért van különös jelentősége, mondotta Szauter, mert képviselőtársa orvos. Az elmúlt héten kitört médiaháború németországi visszhangja rendkívül csekély, mondotta végezetül munkatársunknak a politikus, több beszélgetőpartnerük nem is hallott róla. Számukra az a legfontosabb, hogy az országban demokrácia legyen, és stabilitás. H. P. Átalakulás a gazdaságban Mától iparpolitikáért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedik a minisztériumban Hegyháti József, volt főosztályvezető — jelentette be La- torczai János ipari és kereskedelmi miniszter azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Hogy áll az iparpolitikai koncepció megvalósítása? című, a Gépipari Tudományos Egyesület által holnap megtartandó konferencia előtt szerveztek. Mint ismeretes, az előző államtitkár-helyettes, Kocsis István néhány hónapja az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatója. Azóta a teendőket a miniszter látta el. Papanek Gábor, a Gazdaságkutató Rt. igazgatóhelyettese vázolta fel, hogy milyen az iparpolitikánk egy gazdaságkutató szemével. Elmondta, lezárásához közeledik az iparpolitikai koncepció válságkezelési programja. A magyar gazdaság a nyolcvanas évek végén súlyos, a politikai rendszer bukásához vezető válságba került. A teljesítmények visszaesését a radikális politikai változások sem tudták megakadályozni; a magánszféra dinamizmusa nem tudta ellensúlyozni az állami nagyvállalatok szétesésének kedvezőtlen következményeit. (Folytatás a 6. oldalon) Lyukas ötven év Ötven évvel ezeló'tt, 1943. október 31-én avatták föl a Budapesti Református Gimnázium új épületét a Ló- nyay utca 33—35. szám alatt. Ekkor költöztek át a régi iskolából, a Lónyay utca 4/C-ből. Az új iskola a háború kellős közepén, 1941 és 1943 között épült. Ha nem egy egyházi építményről lenne szó, azt írnám, hogy a munka motorja Szabó Imre budapesti esperes volt, így azonban helyesebb azt mondani, hogy az ügy lelke volt ez a kiváló lelkipásztor. Mert az öfáradhatatlan, másokat is mozgósító, lelkesítő' lénye nélkül ma nem tudna mit visz- sza nem adni a Közgazdaságtudományi Egyetem. Ez az ötven év azonban lyukas. Ennek pedig az az oka, hogy 1952-ben a kommunista állam, megszegve saját 1948-as megállapodását, egyszerűen megszüntette a Budapesti Református Gimnáziumot, s elvette az épületet, amelyet először a műegyetem használt, aztán a köz- gazdasági. A megszüntetés eló'tt kilenc évig járhattak a. kisdiákok — a jórészt közadakozásból született — új iskolába, amit azóta sem kaptak vissza. Pedig ez az épület akkor a régió legmodernebb középiskolája volt. Ezt a jól felszerelt iskolát szétverték, hisz az egyetemistáknak mások voltak a szükségleteik. Persze a szocialista kultúra jegyében azt is elpusztították, amit nem kellett volna. A díszteremből például kosárlabdapályát csináltak, s leverték a falról Remsey Jenő' nagyszerű freskóját. A Budapesti Református Gimnázium azonban kehhó- napja újra él. Ideiglenes helyen, igen nehéz körülmények között. A kilenc év és tíz hónap között óriási lyuk tátong: 40 év és 10 hónap. S mennyi ilyen lyuk van! Az ateista bolsevik rendszer ütötte ezeket, s új demokráciánk nem győzi foltozni. Fokozza a nehézségeket, hogy ez a negyven év megölt minden civil kezdeményezést, s tönkretette az ilyen polgári akciók anyagi alapját is. Ötven évvel ezeló'tt még volt olyan széles polgári és kispolgári réteg, amely megengedhette magának, hogy az állam helyett maga építsen és tartson fenn olyan iskolákat, amelyekbe nyugodtan elküldhette fiait-leányait. Sok Pest-közeli faluból jártak be az új „Lónyayba”a fiúk a megszakított ötven esztendő' első' kilenc évében. Rajtunk áll, hogy a következő' évtizedek most már megszakítás nélkül szolgálhassák a magyar keresztyén iskolaügyet. Ennek az a feltétele, hogy soha többé ne legyen Magyarországon sem kommunista, sem ateista uralom. Török Bálint Magyar szívvel szolgáltak Végső búcsú a SZER-tól Ribánszky László, a SZER magyar adásának főszerkesztője vasárnap este, az adás megszűnte alkalmából a következőket mondotta a müncheni rádióban: — Kedves hallgatóink Magyarországon, a Kárpát-medencében, szerte a világon! Több mint 42 éven át tartó folyamatos működés után a Szabad Európa Rádió magyar osztálya számára elérkezett a búcsú pillanata. Még sokáig fogják vitatni, miért éppen a magyar osztály működését szüntették be elsőként a térségben, milyen szerepet játszott a térségben Amerika elfordulása Európától, Magyarország washingtoni megítélése, Clinton elnök takarékossági programja, s hogy megmenthette-e volna a magyar műsort, ha a hazai politikai pártok bölcsebb előrelátásról tesznek tanúbizonyságot, és közmegegyezéssel biztosítanak otthoni megszólalási lehetőséget rádiónknak. (Folytatás a 2. oldalon) Frontok, munkatáborok áldozatai Megemlékezés Cinkotán Cinkotán rokonok és ismerősök, a Honvédelmi Minisztérium képviselője, Szendrey László politikai államtitkár valamint a különböző pártok és egyházak helyi vezetői emlékeztek tegnap a település második világháborús frontokon, illetve kommunista munkatáborokban elhunyt polgáraira. A megemlékezés bevezetéseként Szalay Tamás evangélikus lelkész vigasztalást kért a Teremtőtől a hozzátartozók számára. (Folytatás a 4. oldalon)
