Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. NOVEMBER 8.. HÉTFŐ Mikor szólal meg a telefon a Börzsöny Kétesztendos nekifutás után, rajt előtt A hónap végén lejár a közcélú vezetékes távbeszéló'-hálóza- tok építésére és működtetésére kiírt koncessziós pályázatok beadásának a határideje. A Börzsöny-Com Rt. két évvel ezelőtt az elsők között alakult meg azzal a céllal, hogy tizenhét Pest megyei település telefonszolgáltatásáról gondoskodjon, s most sem akar az utolsó lenni; néhány napon belül eljuttatja az illetékes minisztériumhoz a pályázatát. Bár a sorrendnek itt nincs jelentősége. Egyedüli pályázóként is elbukhat, ha a projekt műszaki és gazdasági mutatói nem ítéltetnek jónak, s ellenkező esetben akár tucatnyi versenytárs közül is első' lehet. Mellesleg, erre a térségre legfeljebb a Gödöllő körzetében érdekelt Digi- tel 2001 Rt. „vethet szemet”, az előkészületek során más rivális nem tűnt fel a láthatáron. A börzsönyiek azonban valószínűleg a Digitellel is szót tudnának érteni. Hírek szerint sikerrel kecsegtető tárgyalásokat is folytattak egymással, amelynek a tétje: a két térség telefonellátásának a legelőnyösebb módja. Tételezzük tehát fel, hogy a Börzsöny-Com Rt., illetve a nyár óta hivatalosan a Bör- Zsöny-Com Magyar—Amerikai Telekommunikációs Részvény- társaság elnyeri az északi községekre szóló koncessziót. Mit jelent majd ez? — Azt, hogy a társaság végre elkezdheti a hálózat és a szükséges egyéb műtárgyak építését és azt majd működtetheti is — válaszolja Gyó'rffy Ernő' mérnök, ügyvezető igazgató. Hatezer dühös ember — S mindezt mikortól? Enyhén szólva türelmetlen ugyanis az a mintegy hatezer polgár, aki már tavaly befizette a maga hozzájárulását, és olyan ígéreteket kapott, hogy az idén tavasszal megszólal a lakásán a telefon... — Három hónapon belül köteles a pályázatokra válaszolni a minisztérium, s ha elnyerjük a koncessziót, akkor feszített ütemben készíttetjük el a terveket. Korábban gyakran ért minket a vád, hogy mire várunk, minek óvatoskodunk, miért nem lépünk. Igen ám, csakhogy csupán a tervek több tízmillióba kerülnek, nem kockáztathattuk mindenekelőtt a lakosság pénzét, amely egyébként elkülönített számlán bankban van és kamatozik. Úgy látjuk, hogy ha a koncesszió birtokában indulunk, akkor sem leszünk lényeges hátrányban más, hasonló társaságokhoz képest, amelyek talán — lehet — bátrabbak voltak, vállalták a rizikót. Mindent összevetve: az első kapavágásra jövő áprilisban kerülhet sor, s az első hat-hét Duna menti községben jövő ilyenkorra, a többiben pedig 1995 első felében szólalhat meg a telefon. — Hogyan alakulnak a beruházás költségei? A két évvel ez- ló’tti első' falugyűlések óta ugyanis az évek teltek, telnek el, s az infláció sem fogta visz- sza magát. — Valóban, a hozzájárulás eredeti összege, a személyenkénti tizenötezer forint kevésnek bizonyul, az építés állomásonként körülbelül kétszer any- nyiba kerül. A már befizetett pénz azonban, mint említettem, a bankban kamatozik, így a lakosságnak a nem a mi hibánkból történt késedelem körülbelül csak plusz tízezer forintot jelent. A kulcsszót: „késés", „késedelem”, az ügyvezető igazgató most mondta ki. A „telefon" hangoztatása a Börzsöny vidékén ugyanis jó ideje indulatokat kelt. Ki-ki vérmérséklete szerint illeti jelzővel e szó hallatán a kormányt, a minisztériumbt, a helyi önkormányzatot, az országgyűlési képviselőt, talán a Jóistent is, de következetesen és mindenekelőtt a Börzsöny- Comot. Mi történt itt valójában, hogy látja ezt az egész kérdést Gyó'rffy Ernő, az ügyvezető igazgató?-—Ott mentünk lépre 1991 végén, hogy elhittük, küszöbön áll az új távközlési törvény, amely a többi között megszünteti a posta, illetve a Magyar Távközlési Vállalat (Matáv) monopóliumát — válaszolja a szakember. — Nem elsősorban a hálózatépítésről, hanem a szolgáltatásról van szó, ez a világon mindenütt a nagy üzlet. Az, hogy működik a készülék, lehet rajta beszélni, adott percig adott összegért, s a hónap végén ki kell egyenlíteni a telefon- számlát. Aki biztosítja, működteti a vonalat, természetesen mindenütt haszonért teszi. Mindehhez eddig kizárólag az államnak volt joga, ám a gazdasági rendszerváltozás kikezdte ezt a jogot. Mi az önkormányzatok közreműködésével gyorsan megalakítottuk a társaságot és megkezdtük a lakossági igény felmérését. Mindenki örült, hiszen a telefont ma már alig lehet nélkülözni, a telefon hiánya akadályozza a fejlődést, a tőke- beáramlást, a munkahelyteremtést. Számolgattunk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ha minden igénylő befizet tizenötezer forintot, akkor meg lehet valósítani a tizenhét településen a telefonrendszert. Jeleztük azonban, hogy ez csupán hozzájárulás, töredéke a szükséges pénznek. Részvényesként viszont beszállt az üzletbe a Műszertechnika Rt. is, s ő tőkét, tőkéstársat is ígért. Olyant, aki mintegy megelőlegezi a még szükséges pénzt, a különbséget, amelyet később a telefon-előfizetők a némileg magasabb beszélgetési díjjal törlesztettek volna le. A Óvatoskodott a társaság — Csupa feltételes módban beszél mérnök úr, pedig a társaság megalakult, a pénzt a lakosság befizette, utána azonban megtört a lendület. Miért? — Két okból, vagy talán háromból. Először is: késett a törvény, olyannyira, hogy azt csak 1992 novemberében fogadta el az Országgyűlés, s csak az idén júliusban lépett hatályba. A másik ok: befektető sem jelentkezett, ami alapvető gond volt, mert kis társaság ugyan a miénk, de a beruházás milliárdos nagyságú... A Műszertechnika csak ígérgetett, az ígérgetéseit külön-külön az önkormányzatokkal még szerződésekben is rögzítette. Egy idő után beláthatta azonban, hogy teljesítésükre képtelen, mert azután már az ígérgetések is elmaradtak. Ilyen feltételek mellett természetesen a Börzsöny-Com sem vállalkozott az „első kapavágásra”, és még attól is óvakodott, hogy pénzt fektessen a tervek elkészítésébe. Meg lehet kérdőjelezni, hogy helyesen cselekedett-e... Mindenesetre, a megye északi településein a telefonra várók ezt nem is mulasztották el, újra és újra fellángolt a vita. — A Börzsöny-Com tehát, miként ez a lakossági fórumokról közölt tudósításainkban többször a Pest Megyei Hírlapban is megjelent — tétlenekedett? — Azt azért így nem mondanám — válaszolja az ügyvezető igazgató. — A magunk szintjén -sürgettük például a törvényt, persze, csekély eredménnyel, és ami nem volt kevésbé fontos, magunk indultunk el, hogy pénzes befektetőt keressünk, mert vidékén? már nem hittünk a Műszertechnikának. Bevallom azonban, senki nem kapott a bizonytalan üzlet után, az első kérdés mindenütt az volt, hogy van-e törvény, van-e törvényi garancia a pénz megtérülésére. De eljött végre az idei nyár, megszületett a távközlési törvény, kezdtek a hozzá kapcsolódó jogszabályok is kijönni, és: megjelent a Börzsöny- Com komoly partnere, az igazi befektető, az amerikai HTCC. Ez egy New York-i bejegyzésű nyílt részvénytársaság, s Magyarországon már komoly távközlési múlttal rendelkezik. Amikor mi összeakadtunk vele, akkor már négy társaságban volt érdekelt. A HTCC megnyerte magának az önkormányzatokat, megszerezte magának a Műszer- technika részvényeit, és még azon felül is érdekeltté vált a társaságunkban, amelynek így ma csaknem 80 százalékkal többségi tulajdonosa. A HTCC garancia arra, hogy a pénzen nem múlik majd társaságunk jövője, magyarországi alaptőke-emeléseinek az összege ugyanis 70 millió dollár. Aláírás előtt áll együttműködési szerződése a Bell Canadával, a világ egyik vezető távközlési cégével, s magyarországi beruházásainak io- vábbi formája egy angol—amerikai bankkonzorcium 122 millió dollárja is. Semmiről nem késtek le — A Börzsöny-Comról egy időben különböző hírek keringtek. Nem éppen kedvezőek. Mi erről az ön véleménye? — Felelősséggel állíthatom, hogy a társaság előélete tiszta, ezt mutatják a tények, ezt igazolja az imént említett befektetői magatartás, ami alatt azt értem, hogy az amerikaiak nem vinnék akárhová a pénzüket... Tévedhettünk, lehettünk elfogultak... — Hibáztak is? — Kérem, mindenki hibázik. Én ma így utólag, visszatekintve az elmúlt csaknem két évre, óvatosságunkat, túlzott óvatosságunkat rónám fel hibánkul. Tudom, nem egy mienkhez hasonló telefontársaság magáévá tette az optimista prognózisokat, és bizony túlvannak az első kapavágásokon. Ismétlem azonban, hogy mi sem késtünk le semmiről. Hiba lehetett talán áz is, hogy bár soha nem zárkóztunk el a nyilvánosságtól, mégsem sikerült községeink polgáraival, ügyfeleinkkel eléggé világosan és egyértelműen megértetnünk gondjainkat, a valós helyzetet. — Ezt a nyilvánosságot, a folyamatos tájékoztatást az angol nyelvben public relationsnak nevezik. Ennek szellemében mikor lép legközelebb a nyilvánosság elé a Börzsöny-Com? — Várhatóan a hónap vége felé, amikor eldől, hogy ki nyerte meg a Börzsöny-vidék községeire vonatkozóan a koncessziós pályázatot. — És azt követően? — Remélem sokszor, egy év múlva azonban bizonyosan, amikor megszólalnak a Duna menti községekben az első telefonok. Deregán Gábor Forintos hírek Nincs csődveszély a Magyar Suzukinél. Kétségtelen, hogy a japán yen és a magyar forint értékének ellentétes irányú mozgása kedvezőtlenül hat az esztergomi beruházás megtérülésére, azonban szó sincs arról, hogy a cégnek a csőd veszélyével kellene szembenéznie. A Magyar Suzuki Rt. likviditását bizonyítja, hogy a cég több mint 2 milliárd forintot helyezett el banki letétben. A Matáv privatizációjára kiírt tenderre MagyarCom név alatt a Deutche Telekom, az Ameritech és a Cable and Wireless telekommunikációs cégek közösen nyújtottak be pályázatot. A MagyarCom a DT Kelet-Németország- ban szerzett infrastruktúra-építő tapasztalatait, a Cable and Wirelessnek a nemzetközi piacon szerzett szakértelmét és az Ameritech piaci gyakorlatát és technológiáját hasznosítva kíván hozzájárulni a modem magyarországi telekommunikáció megteremtéséhez. A Konzumbank Rt. idén szeptember 30-áig csaknem egymilliárd forinttal bővítette mérlegfőösszegét, amely elérte a 16,2 milliárd forintot. Az év végére a mérlegfőösszeg valószínűleg 17 milliárd forint lesz. A bank tevékenységének óvatos bővülésével párhuzamosan javult jövedelmezősége is, ugyancsak ebben az időszakban az adózás előtti üzemi eredmény céltartalékképzés után 372 millió forintos nyereséget jelent. A pénzintézet a múlt esztendőben még veszteséggel zárt. A magyar falusi vendégfogadás helyzete stabilizálódott az utóbbi időben. Főként annak köszönhetően, hogy a kormányzati, ön- kormányzati és a civil szervezetek egyaránt támogatták a kezdeményezést. Az idegenforgalom e fajtájának gazdasági alapját az teremtette meg, hogy az ebből származó bevétel 10 ágyig, illetve évi bruttó 300 ezer forintig adómentes. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A KŐOLAJ REGÉNYE Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Hírlapkiadó Vállalat gondozásában megjelenik A koolaj regenye című könyv. A 464 oldalas, sok fényképpel illusztrált könyv egy újabb ajándékozási lehetőséggel gazdagítja karácsony szent ünnepét. Az olvasó, akit talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe dr. Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. A szénhidrogének hatványozott felhasználása súlyos - de a kőszénnél kevésbé jelentős - kihívást jelent a környezetvédelemmel szemben. A könyv erre is hangsúlyozottan felhívja a figyelmet. Az alábbi szelvényenl500 Ft helyett, 1200 Ft-ért megrendelheti A kőolaj regénye című könyvet. MEGRENDELŐSZELVÉNY Megrendelem önöktől A kőolaj regénye című könyvet. A könyv árát: 1200 Ft-ot, a csomag átvételekor a kézbesítőnek fizetem ki (a Hírlapkiadó Vállalat átvállalja a postaköltséget). Kérjük, hogy nyomtatott betűvel töltse ki: Név:................................................................................ ......— H elységirány tószám:............................................................ U tcafiázszám:............................................................................. A megrendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük: A megrendelőszelvényt a Hírlapkiadó Vállalat Kereskedelmi Igazgatóságának a címére (1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3.) szíveskedjék elküldeni V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 146,10 148,90 Ausztrál dollár 66,43 67,67 Belga frank (100) 272,67 277,33 Dán korona 14,58 14,84 Finn márka 17,03 17,43 Francia frank 16,72 17,00 Görög drachma (100) 40,55 41,39 Holland forint 51.84 52,70 ír font 137,91 140,51 Japán yen (100) 91,32 92,52 Kanadai dollár 76,11 77,51 Kuvaiti dinár 330,33 335,83 Német márka 58,18 59,14 Norvég korona 13,40 13,64 Olasz líra (1000) 59,96 61,24 Osztrák schilling (100) 827,30 840,90 Portugál escudo (100) 56,67 57,77 Spanyol peseta (100) 72,64 74,16 Svájci frank 65,79 66,87 Svéd korona 12,06 12,32 USA-dollár 98,81 100,37 ECU (Közös Piac) 111,68 113,64
