Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993, NOVEMBER 8., HÉTFŐ Ft+AFA-1ial olcsóbban juthat mobiltelefonhoz.------------------------♦-------------------------A WESTEL november 8-tól december 4-ig tartó Váchartyáni falugyűlés Az agrárválság okairól (Folytatás az 1. oldalról) Végezetül az országgyűlési képviselő a vidék fejlesztési lehetőségeiről beszélt. Mint mondta, ezt a mezőgazdaság önmagában nem garantálhatja, kis- és középvállalkozások létrehozását kell elősegítni, például azzal, hogy fejlesztik az infrastruktúrát. Az előadás után a résztvevők mondták el a mezőgazdasági átalakulással kapcsolatos véleményüket. Volt aki megemlítette, hogy a kárpótlási földárverésen vásárolt birtokán a tsz otthagyta a szármaradványokat, s a helyrehozatal költségei mégis őt terhelik. A részaránytulajdonosi földekre várók közül többen is időhúzással vádolták meg a helyi termelőszövetkezetet, amely azután, hogy két évig semmit sem törődött a földekkel, most, amikor ki kellene adnia azokat, gyorsan bevetette, mondván, így jövőre az övé az aratás joga, s megmaradnak a pozíciók. * Bogárdi Zoltán még pénteken Vámosmikolán és Let- késen tartott fogadóórát, ezért a falugyűlést követően megkérdeztük, milyen témák merültek föl a beszélgetések során. Elmondta, hogy Vámosmikolán vállalkozókkal találkozott, s az érdekképviseletről, valamint a szlovák vállalkozókkal, vállalkozásokkal való együttműködés lehetőségeiről beszélgettek. Kemencén a kárpótlásra jelölt földek minősége okoz felháborodást, mert a kárpótoltaknak a valamikori jó minőségű földjeik helyett csak lényegesen rosszabb állapotú területek megszerzésére van kilátásuk. Testvérvárosi intermezzo A váci képviselő-testület németországi, donaueschingeni, közelmúltban tett látogatása óta beszédtéma egy márványtábla. A táblát a hazánkban mérsékelten népszerű szomszéd ország polgárai helyezték el Vác testvérvárosában, a Fürstenberg kastély parkjában, a turistalátványosságként számon tartott Duna-forrástól néhány méterre. A táblán lévő, meghökkentő szöveg román, német, angol és francia nyelven olvasható. Magyar fordításban: „Románia, Európa ezredéves bástyája őrzi a Duna torkolatát. Románia antikommunista politikai elítéltjeinek szövetsége, 1992. június. ” ROMÁNIA BASTION DE Mil DE AN1 AL EUROPFl STRAJUE DELTA DUNÁR11 RUMÄNIEN TAUSENDJÄHRIGE HOCHBURG EUROPAS WACHE DER DONAUMÜNDUNG R0UMAN1E BASTION MILLENA1RE DE LEUROPE GARDE LE DELTA DU DANUBE ROMANIA AGE-OLD EUROPA S GUARD WATCHES THE DANUBE'S DELTA UNIUNEA FOST1LOR DETINUT1 POLITIC ANTICOMUNIST1 DIN ROMANIA-JtlML !» A különböző nyelveken bevésett mondatok tartalma némileg eltér egymástól arra vonatkozóan, hogy a csak 1878-ban létrejött Románia ezer éve, vagy még annál is jóval hosszabb ideje védi meg Európát a keleti hordáktól. Az meg ne zavarjon senkit, hogy közben ezért csak erre tévedtek a tatárok, a törökök és a szovjetek; a tábla szerint mintha ezek nem is jártak volna soha Európában. S ha mégis, igencsak rozoga lehetett az a „bástya”. A márványtábla nem egyedüli példa, ne feldjük ugyanis, hogy a románoknak van propagandaminisztériumuk és nem tétlenkedik például a nagyon gazdag, Olaszországban élő román emigráns sem, aki pénzt és fáradtságot nem kímélve és a tényekkel mit sem törődve a legjobb színben tünteti fel úton-útfélen Romániát. Megragadnak minden alkalmat és lehetőséget az ország reklámozására, s egyebek mellett könyvekkel árasztják el Nyugat-Európa, Amerika könyvtárait, amelyek a dicső dák származású román népről regélnek. A jóhiszemű németek és egyéb nációk pedig ugye, miért kételkednének a „márványtáblák’’ igazában... A Donaueschingenben járt küldöttség tagja volt Moys Csaba váci alpolgármester is, akinek vendéglátói egyébként elmondták, hogy az ominózus táblát a város illetékeseinek tudta nélkül helyezték el a románok e kitüntetett helyen, így csinálják ők. Kétségtelen, hogy élelmesek. A történethez tartozik, hogy a németek az engedély nélkül elhelyezett táblát eltávolíttatják, s helyére a Donau- eschingen és Vác testvérkapcsolatát megörökítő emlékjel kerül. Czmarkó Gyula akciójában a távközlési összeköttetés költségéből 30.000 Ft + ÁFA kedvezményt ad nem budapesti* ügyfeleinek. *Nem budapestinek azok minősülnek, akik vidéki számlafizetési címmel rendelkeznek. (»)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Budapest 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977,227-3777 Rádiótelefon: 106 60) 3-27087, (06 60) 3-27088 Balatonvilápos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60) 3-27100 Békéscsaba: 5600 Cyóni C. u. 21. Tel.: 166) 448-022 Rádiótelefon: 106 60) 3-84000, (06 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2JA. Tel.: (52) 3184)38 Rádiótelefon: (06 60) 3- 27800 Gyfr 9022 Pállfy Dénes u. 1. Tel.: (96) J/8-896 Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Rádiótelefon: 106 60) 3-51000 hlapvkanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 3-27408 ife 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos lat 2-1. Tel.: (62) 324-304 Rádiótelefon: Í06 60) 3-27600 Székesfehérvár. 8000 Várkörút 44. Tá: (22) 328-717 Szolnok 5000 Baross u. I. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000 Szombathely: 9700 Marx Károly u. 14. Tel.: (941 524-420 Rádiótelefon: (06 60)3-77000 A barátság és az öröm jegyében Jövőre: nagy családok Gödöllőn A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) készül a jövő évi „Nemzetközi család- év”-re. — Terveink között szerepel az 1994. július 21—24. között Gödöllőn megrendezésre kerülő Nemzetközi Nagycsaládos Találkozó — mondja dr. Bendő Ágota, a NOÉ elnöke. — A barátság és öröm jegyében eltöltendő napokra elsősorban három- és többgyermekes családokat várunk szerte Európából. Találkozónkkal a népek ba- rátkozását is szeretnénk előmozdítani. Az előadásokon, megbeszéléseken a hasznos tudnivalók elsajátításán kívül lesznek kulturális műsorok, sport, játékok. Örömmel vennénk családszervezetek bemutatkozását poszteren és szívesen látnánk családi műsorokat (pl. kamarazene, bábozás). Ä találkozóra rajzpályázatot is hirdetünk „Barátság és öröm” címmel, amelynek eredményhirdetése és díjkiosztása a megnyitóünnepségen lesz. — Szervezetüknek most volt a hetedik születésnapja. Annak idején milyen céllal jöttek létre, és hogyan dolgoztak napjainkig? — Magyarországon 1987-ben a hatóságok olyan adórendszer bevezetésén dolgoztak, amely méltán érdemelte ki „a világ leginkább család- és gyermekellenes adórendszere” címet. Szükség volt egy olyan szervezetre, amely jogosan képviseli a családok és különösen a leginkább érintett nagycsaládosok érdekeit. Erkölcsi alapon is befolyásolni kívánjuk a társadalmat. Eíázasságra előkészítő tanfolyamokat szervezünk, családi kongresz- szusokat kétévente, támogatjuk az iskolaszékek létrehozását, mert hisszük: jó hatással lesznek az oktatás erkölcsi tartalmára. Harcolunk a durvaság és a pornográfia ellen, és védjük az életet az abortusz elutasításával. Az abortuszt komplex kérdéskörnek gondoljuk, a családbarát közgondolkodással szeretnénk elérni az élet tiszteletét és több gyermek elfogadását. — Hogyan szerveződnek? — Egyénekből, helyi csoportokból és független jogi személyiségű tagszervezetekből áll szervezetünk. Jelenleg az ország legkülönbözőbb területein 110 helyi csoport működik. Az elmúlt év végéig 75 helyi egyesület lépett be a NOE-ba, illetve alakult a szervezet tagjaiból. Az együttes tagság 16 ezer családot jelent. Az átlagos gyermeklétszám 4, azaz az egyesület vonzáskörébe 96 ezer lélek tartozik. Mérő Éva
