Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-06 / 233. szám
it PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 6.. SZERDA 3 Homo pondro Oroszország számtalan nehéz napja közül ez a néhány legutóbbi számomra ismét sok új felismerésssel szolgált. Megadatott egyebek között saját szememmel látnom azt, amit a természet olyan rejtett-szemérmesen eltitkol előttünk: az átváltozást. Látnom adatott, hogyan lesz a lárvából színes pillangó, s rövid lepke léte után hogyan gubózik be ismét, s vonul báb állapotba az ember. Megláttam az álcát, s egyúttal azt is, ami mögötte van, a nyűvet. A honi álca mögött a honi nyűvet — történtek bár az események Oroszországban. Hasonló jelenséget már akkor megfigyeltem, amikor két évvel ezeló'tt Gorbacsovot, a nyíltság és őszinteség zöld olajágát, s vele a szárazföld, az ember tételemének ígéretét hozó pátriárkát akarták luciferi erők megsemmisíteni. Honi kommunistáink szeme akkor is felfénylett. De akkor még lepkelétük utolsó vergődéseit élték, még hittek a nyárban, a túlélésben, még reménykedtek az elaggatott eszme továbbszárnyalásában. A történelem viszont az utóbbi néhány évben egy garabonciás lépteivel haladt. Már jó ideje túllépett a Szovjetunión, s idehaza is mérföldes változások történtek. Ám annak híre, hogy az orosz lárva az orosz parlamentben, ahová petéiket a vörös pillangók lerakták, nos, az orosz lárva mocorgásának hírére a honi csi- masz is elevenebbé vált. Annak ellenére, hogy a világ csaknem egyöntetűen Jelcinnek, illetve a demokráciának kibicelt, a kommunizmus lárvái még idehaza is egyre aktívabbá váltak. Ezt látván, mindinkább meggyőződésemmé lesz, hogy a nagy enciklopédiába egy új fogalmat kell felvennünk, a homo pondro fogalmát, számolnunk kell azzal, hogy ez a féregember álcáját levetve bármikor kész az átváltozásra. n. Parlamenti napló Garantálni az állampolgárok biztonságát Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén Boross Péter belügyminiszter terjesztette elő a rendőrségről szóló törvény- javaslatot. Boross Péter a törvényjavaslat főbb pontjainak összegzését megelőzően kitért a bűnüldözéssel, valamint a rendőrség munkájával kapcsolatos statisztikai adatokra. Mint mondta: az elmúlt öt évben ugrásszerűen emelkedett a bűncselekmények száma, s különösen a vagyon elleni bűncselekmények esetében volt nagyarányú a növekedés. Utalt ugyanakkor arra is, hogy az adatok tanúsága szerint nagy számban követtek el erőszakos, kegyetlen módon bűncselekményeket, sőt kezdeti formában már megjelent a szervezett bűnözés is. Mindennek ellenére —- a nemzetközi összehasonlítás tükrében — hazánkban még mindig jónak mondható a közbiztonság — állapította meg a belügyminiszter, aki Magyarországot bűnügyi tekintetben az úgymond közepesen „fertőzött” országok közé sorolta. A rendőrség munkájára vonatkozóan Boross Péter elmondta: a múlt évben a bűnügyek felderítési mutatói nem romlottak, ám mindez csak a rendőrség végső erőtartalékainak mozgósításával sikerülhetett. Ezzel összefüggésben a miniszter jelezte, hogy a köz- biztonság erősítése mindenképpen szoros összefüggésben áll a rendőrség, a bűnüldöző szervek technikai, anyagi eszközeinek biztosításával. A törvényjavaslat elvi kiindulópontjaként értékelte Boross Péter azt, hogy erős, centrális irányítással működő rendőrségre van szükség. Hozzáfűzte: a központilag szervezett és depolitizált rendőrség nem az állam erősítésére hivatott, hanem az állampolgárok biztonságát kell garantálnia. Összegzésképpen a belügyminiszter hangsúlyozta: a törvényjavaslat a végrehajtó hatalom részének tekinti a rendőrséget, és irányítását ennek megfelelően a kormány — pontosabban a belügyminiszter — felügyelete alá helyezi. A képviselőcsoportok vezérszónokai többségükben — kisebb-nagyobb módosítással — támogatták a rendőrségi törvényjavaslatot, bár a fiatal demokraták frakciójának szónoka javasolta: pártközi egyeztetés során dolgozzák át az előterjesztést, hogy az valamely parlamenti erő számára teljességgel elfogadható legyen. A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. Ezt követően folytatódott az általános vita a képviselők választásáról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatról és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról. Külhoni magyar újságírók Zalakaroson Szellemi erőink feltérképezése Támogatás almaexportdröknek A Magyarok Világszövetségének legnagyobb hibája az volt, hogy kevés hírt adott magáról, ezért hálával tartozunk az újságírók minden, a szövetség munkáját életközeibe hozó írásáért — jelentette ki Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a külhoni magyar újságírók Zalakaroson rendezett első találkozójának tegnapi megnyitóján. Az MVSZ elnöke hangsúlyozta: az újságírói munka napi sietségei ellenére el kellene jutni a magyarságot érintő társadalmi és politikai folyamatok teljesebb feltárásáig. A magyar nyelvű újságoknak, hírközlésnek és a Duna Tv-nek megvannak a lehetőségei, hogy gondolataikat sokkal jobban „összeadják”, igazi szellemi erőkoncentrációt teremtve. A világszövetség kárpátmedencei alelnöke, Dobos László felhívta a 15 országból érkezett mintegy félszáz magyar újságíró figyelmét: sokat segíthetnek a magyarság újramegosztása veszélyének elhárításában, az erkölcsi redukció fékezésében, ha munkájukat a klasz- szikus értelemben vett objektivitás és igazmondás hatja át. Dobos László bejelentette: megkezdték, és jövő év elejére befejezik a Kárpát-medence szellemi térképének elkészítését, amely a kulturális értékektől és intézményektől a gazdaságig, a műemlékektől az egyházakig szinte minden területre kiterjed. Jövőre tervezik megjelentetni a Kárpát-medence eseménynaptárát is. A résztvevők a továbbiakban tapasztalataikról, az információs kapcsolatok építéséről és a Duna Tv működéséről folytattak eszmecserét. Szerdán sajtótájékoztató zárja a találkozót. Ökumenikus istentisztelet keretében avatták fel a német—magyar katonatemetó't a nagy- kanizsai belvárosi templomban. A katonatemető felszentelése után a két kormány képviselője, valamint a Németországból érkezett hozzátartozók elhelyezték koszorúikat és virágaikat (MTI-fotó) Megváltoznak az ipari léalma és almasűrítmény-több- let-exporttámogatására meghirdetett pályázat feltételei. Az összesen 120 ezer tonna ipari léalma exportjához kilogrammonként 3 forintos többlettámogatást lehet igényelni. A 30 ezer tonna almasűrítmény külpiacon történő értékesítéséhez pedig kilogrammonként 30 forintos többlettámogatás biztosítására nyújthatják be pályázatukat az érdekeltek 1994. április 30-ig. Az exportálóknak új, a megváltozott feltételekhez igazodó pályázatot kel benyújtaniuk, a módosítások azonban nem vonatkoznak a már elfogadott pályázatokra és teljesítésekre. A pályakezdő' munkanélküliekért Szerződéskötés a helyszínen Mint azt a szervezők a tegnapi sajtótájékoztató keretében elmondták, a rendezvény célja: megismertetni a pályakezdő' munkanélkülieket a kínálkozó álláslehetőségekkel, illetve a fiatalok munkához jutásának elősegítése. Szabó Ferenc, az FMK igazgatója elmondta, az állásbörzén akár helyben is szerződést köthetnek a munkáltatók, illetve a megjelent fiatalok. A rendezvényt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tartják meg október 7-én 10-től 16 óráig. Benedek Andrástól, az MM helyettes államtitkárától megtudhattuk azt is, hogy néhány megyében már szerveztek hasonló állásbörzét a helyi munkaügyi központok. Kérdésünkre Szabó Ferenc elmondta, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központ munkaerő-képzési programjaiban részt vevők több mint tíz százaléka Pest megyei illetőségű. * Megkerestük a Pest megyei Munkaügyi Központ illetékesét is. Vass István igazgatóhelyettes elmondta, hogy a megyei központ is nagy jelentőséget tulajdonít a különböző rétegprogramoknak. Ezért ők is elkészítették munkaprogramjukat, melynek lényege az, hogy lehetőséget teremtsenek a pályakezdő fiatalok munkához jutásához, át-, illetve továbbképzéséhez. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek — számuk a megyében ötezerháromszáz fölött van — többsége különböző továbbképző tanfolyamaikra jelentkezik. Mindez azzal magyarázható, hogy legtöbbjük a különböző felsőoktatási intézményekben fel nem vett jelentkező, akik a jövő évi felvételiig tartó időszakot próbálják hasznosan, esetleg képesítéseik skálájának kiszélesítésével eltölteni. (szedlacsek) Komlós, mint Bodor Olyan szerencsés vagyok, hogy pénteken reggel és tegnap reggel is végighallgathattam a televízió előtt ülve Komló« Attilát, a Magyar Újságírók Szövetségének ügyvezető elnökét. Ő az, aki Bodor Páltól, aki halált okozó karambol miatt kórházban van, átvette a stafétabotot, de az első megnyilvánulások alapján mondhatom, nemcsak a stafétabotot, hanem azzal együtt a fellengzős stílust is. Ide sorolom azt, hogy a pénteki interjúban úgy tett Komlós Attila, mintha egyetlen újságírókat tömörítő szervezet lenne Magyarországon, s nem hiszem, hogy azért, mert nem hallott még akkor a MÚOSZ és a Magyar Újságírók Közössége között feszülő gondokról. De nyugodtan megemlíthette volna, hogy a MÚOSZ- on és a MÚK-on kívül van egy harmadik, nevezetesen az, amelyiket a katolikus újságírók hoztak létre. Péntektől tegnapig felvilágosíthatták Komlós Attilát, hogy létezik a MÚK, miért is gyorsan ország-világ előtt bejelentette, hogy hatszáz tagunk kilencven százaléka egyben a MÚOSZ- nak is tagja, ami persze nem igaz, ám el keJI ismernem, hogy a MÚOSZ mint a pióca ragaszkodik tagságához, avagy azt a hasonlatot is hozhatnám, s ez tán stílszerubb is: úgy ragaszkodik tagjaihoz, mint a Szovjetunió ragaszkodott a vele testvéri barátságban élő országokhoz, nemzetekhez... Komlós Attila nyilatkozatának az a része is ezt támasztotta alá, amelyben nemes egyszerűséggel arról papolt, hogy nincs lehetőség a MUOSZ vagyonának megosztására. Természetesen erre van lehetőség, csak úgy látszik, nekünk a MÚK-ban ki kell várnunk azt a pillanatot, amikor olyan emberek veszik át a MÚOSZ- ban a kormányrudat, akik olyan erkölcsi alapokon állnak, ahonnan nézve nem tűrhető, hogy a pártállamban kapott vagyont, amit a kommunisták előbb elloptak, majd odaadtak, azt a magukénak tekintsék. Érzésem szerint éppen ezért ez nem jogi és politikai kérdés, hanem több annál: etikai. (Vödrös)
