Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-06 / 233. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. OKTÓBER 6., SZERDA Egynapos gyász az áldozatokért Moszkvában nyugalom van Borisz Jelcin kedden közzétett kiegészítő rendeletében megszigorította a rendkívüli állapot keretében bevezetett moszkvai intézkedéseket. Kedden a moszkvai polgár- mester feloszlatta az eddigi kerületi képviseleti szerveket, a tanácsokat. Jurij Luzs- kov polgármester egyben bejelentette, hogy a tanácsok helyett visszaállítják a városi dumát, amelynek visszaadják az eddigi Lenin Múzeum épületét. A városi hatóságok Moszkvában egynapos gyászt rendeltek el az elmúlt napok áldozatainak emlékére. Borisz Jelcin rendelete értelmében megszigorítják az orosz fővárosba belépők, illetve az azt elhagyók ellenőrzését. Tilosak a tüntetések és tömeggyűlések. A rendőrség fokozott ellenőrzéseket tart a városban, s kiutasítják azokat, akik moszkvai bejelentő nélkül tartózkodnak a fővárosban. Huszonhárom óra után csak külön engedély birtokában lehet közlekedni. Az elmúlt éjszaka a kijárási tilalom megsértése miatt egyébként háromszáz embert vettek ideiglenesen őrizetbe. Jurij Luzskov, aki délelőtt találkozott Borisz Jelcinnel, elmondta, hogy megbeszélésükön elhangzott: nem szabad megismétlődniük az 1991-es puccs után elkövetett hibáknak. Elejét kell venni, hogy a múlt visszaállítására törekvő erők visszaszerezzék pozícióikat. Moszkvában tegnap délelőtt a helyzet nyugodt volt a parlament épülete körül. Az épülethez vezető utakat katonák zátják el, lövöldözés, illetve más rendkívüli esemény viszont nem volt a kiégett Fehér Ház körül, amelyre már inkább a fekete jelző illik, ugyanis az épület felső harmada koromfekete. A parlament védői a belügyminisztérium közlése szerint szétszóródtak a városban, s nem kizárt, hogy esetleg a város más részein is lövöldözés törhet ki. A parlamenttel szembeni Kutuzov sugárúton a kantye- mirovkai hadosztály lánctalpas csapatszállító járművei, illetve teherautói állnak. Ugyanakkor a Moszkva folyó hídján továbbra is öt tank volt látható, amelyek lövegei továbbra is parlamentre irányulnak. Az épülettel szemben páncélozott szállítójárművek sora látható. Az Új Arbat sugárút parlament felé vezető részét lezárták. A parlament felső hat emelete teljesen kiégett. A fehér márvánnyal burkolt épület homlokzatának felső része a füsttől fekete. A tüzet egyébként tíz óra megfeszített munka után csak reggelre sikerült teljesen eloltani. A tűzoltóság illetékese az Open Rádiónak elmondta, hogy az épületben összeégett halottak vannak, de pontos Londoni vélemény Atomlidérc után A parlamentre tankokat küldő Jelcin támogatásával a Nyugat azt mutatta meg, hogy a legjobban nem a demokráciáért aggódik, hanem azért, nehogy polgárháborúba szédüljön a 10 ezer nukleáris robbanótöltettel fölfegyverzett volt szuperhatalom — írta tegnap a The Daily Telegraph című brit lap. A nyugati vezetőket kiverte a hideg veríték arra a kilátásra, hogy az atomfegyvertár Ruckoj- vagy Hasz- bulatov-féle politikusok kezébe kerül, és még ennél is rémítőbb volt az a közvetlenebb lehetőség, hogy az orosz hadsereg kettészakad, és két nukleáris tábor néz farkasszemet egymással az orosz állam romjain — írta a brit lap. A Kreml és a nyugati kormányközpontok között egyetértés van abban, hogy a diplomáciai együttműködés zavartalanul folytatódjék, és támogatásukéit cserébe a nyugati vezetők most biztosítékot várnak ezeken a csatornákon Jelcintől arra, hogy a hozzá hű katonai vezetés szilárdan kézben tartja az atomütőerőt. Tokió várja Jelcint A japán kormány reméli, hogy Oroszország mihamarabb kiheveri a mostani tragédiát, s a nép akaratát kifejező demokratikus parlamentet választ azután, hogy Jelcin elnök konszolidálja hatalmát — közölte a tokiói kabinet főtitkára. Ami Jelcinnek október 11-től esedékes hivatalos ja- páni látogatását illeti, Tokió hétfőn kapott értesítést Moszkvából, hogy az elnök útiterve változatlan. Csütörtökön az elnöki látogatást előkészítő orosz szakértői csoport érkezik Japánba, és akkor eldőlhet, Jelcin megkockáztatja-e most az utazást. Ha kiderül, hogy nagyon sokan vesztették életüket az összecsapásokban, úgy Jelcinnek az erőszakos cselekmények utóhatásaival kell foglalkoznia, még ha nem is ő kezdeményezte az összetűzést — jegyzi meg ezzel kapcsolatban a Jomiu- ri Simbun. számot nem említett, s azt sem tudni, hogy a tűz vagy lőtt seb következtében vesztették életüket. A belügyi egységek megkezdték az épület át- fésülését. Az Új Arbat sugárúton több házon belövések nyomai láthatók. A Barikad- naja metróállomás, illetve a magyar kereskedelmi kirendeltség közelében a tamanyi gépesített lövész hadosztály lánctalpas csapatszállítói láthatók. A város többi részén akadálytalan a közlekedés. Az elmúlt két nap során 59 ember vesztette életét, a sebesültek száma 526, közülük 421 embert szállítottak kórházba. A hatóságok megkezdték az épület több mint nyolcszáz védőjének kihallgatását. Több képviselőt, illetve az épületet kiszolgáló személyzet tagjai közül többeket szabadon engedtek. A moszkvai lefortovói börtönben fogva tartott Alek- szandr Ruckoj és Ruszlan Haszbulatov, illetve az ellenkormány tagjainak ügyében az ügyészségnek három napon belül kell döntenie a vádemelésről. A zavargások felelősei mellett vizsgálat indult a parlament védőinek oldalára átállt mintegy kétszáz rendőr és belügyi katona ügyében is. Tegnap Párizsban meghalt az a francia újságíró, aki a moszkvai tévéközpont ostrománál sebesült meg vasárnap. Yvan Skopant, a TV1 francia televíziós csatorna operatőrét hétfőn éjjel szállították haza, hogy megoperálják, de műtét közben infarktust kapott és meghalt. Az AP jelentése szerint a moszkvai tévéközpont ostrománál egy brit és egy orosz operatőr életét vesztette, további 11 újságíró megsebesült. Megemlékezés a román parlamentben Néma felállás a vértanúk tiszteletére Borbély Imre RMDSZ-kép- viselő javaslatára, a román képviselőházban néma felállással emlékeztek meg a tizenhárom aradi vértanúról, majd az 1848—49-es forradalom összes — magyar és román — áldozatáról. Napirend előtt elhangzott felszólalásában Borbély Imre temesvári RMDSZ- képviselő emlékeztetett a román és a magyar nép között még ma is fenálló, történelmi gyökerekre visszanyúló gyanakvásra, amely a feszültségek egyik gerjesztője. Hangsúlyozta, hogy a történelmi múltban a „nemzetmeghatározó ellenség” (mint a görögök szemében a török, vagy valaha a franciák szemében a német stb.) a magyarok szemében Ausztria volt, a románok esetében viszont a magyarság, és úgy tűnik, részben még ma is az. 1989 decemberében a magyar nép baráti kezet nyújtott a román népnek, de, mondotta, a Ce- ausescu-diktatúra éveiben felhalmozódott dühnek, mely a szélsőséges sajtóban kíméletlen magyarellenes- ség formájában tört elő, sikerült mindmáig megakadályoznia a pozitív választ ama kinyújtott kézre. Ebben a helyzetben a másik gyászában való részvétel is pozitív reakciót jelenthet, a megbékélés, a normalizálódás jele lehet. A magyar nemzet október 6-ai gyásznapjában részt vállalni egy perc néma felállással közeledési gesztus lehetne most, amikor — mondotta Borbély Imre az oroszországi eseményekre utalva — vihar fenyeget a szláv tengeren, s amikor mindkét nem szláv nemzet egy közös házban találta meg a helyét. A szónok kérésére ekkor felálltak előbb az ellenzéki pártok képviselői, őket követte a kormánypárt tagjainak többsége, beleértve a képviselőházi frakció vezetőjét s a parlamenti állandó irodájának (elnökségének) tagjait. A néma tisztelet- adás után Petre Turlea, a kormánypártból kivált független képviselő sietett a szónoki emelvényre azzal a kijelentéssel, hogy a honvédhadaknak 40 ezer román áldozata volt. Egy másik képviselő javaslatára ekkor 1848—49 harcainak minden áldozatáról is néma felállással emlékezett meg a képviselőház. Végül Takács Csaba RMDSZ-képvi- selő, az RMDSZ ügyvezető elnöke kért szót, a történelmi igazság nevében visszautasítva a 40 ezres számot. Borbély Imre előzőleg, a parlament gesztusát kérő beszédében maga is utalt arra, hogy az események idején a civil lakosságot érintő kölcsönös atrocitásokra is sor került mindkét oldalon, ezek azonban nem öltöttek nagy méreteket, ezért nem változtathatják meg a forradalom történelmi jelentőségét. A román parlamentben gyakori a történelmi eseményekről, mártírokról való megemlékezés egy-egy képviselő kezdeményezésére, javaslatára. ★ Rigoberta Menchu No- bel-békedíjas guatemalai indián vezető felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy dolgozzon ki nemzetközi konvenciót az őslakosok jogainak védelmére. A guatemalai közéleti személyiség javaslata az indián népek hétfőn megnyílt II. csúcstalálkozóján hangzott el a mexikói Oaxtepec- ben. # Az országhatárok haladéktalan megerősítését követeli több jobboldali és nacionalista ukrán szervezet. A pártok és társadalmi mozgalmak szerint a moszkvai drámai események nyomán egyértelmű, hogy továbbra is veszélyben van az ukrán államiság. tk Eduard Sevardnadze grúz államfő keddtől éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Tbilisziben — jelentette be a grúz rádió. A Reuter emlékeztet arra, hogy az országban tapasztalható bizonytalanság és erőszak nem kerülte el a grúz fővárost sem: itt is voltak tűzpár- bajok az utcákon és a piactereken. Még nem akadtak nyomára a vasárnap Mogadishu- ban lelőtt egyik amerikai helikopter hattagú személyzetének Nem tudni, hogy meghaltak vagy Mohammed Fa- rah Aidid hívei túszként magukkal hurcolták őket. Mo- gadishuban olyan fényképek kerültek forgalomba, amelyeken halott amerikai katonák testrészei láthatók, •k Az EK e félévi belga elnöksége — a külügyminiszterek döntése alapján — hivatalosan is felkérte a tizenkette- ket képviselő bizottságot, hogy gyorsítsa meg a tagfelvételi tárgyalásokat a négy EFTA-országgal, Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával és Svédországgal. Vajdasági magyarság: megmaradás vagy elvándorlás / Ágoston András levelét megírta „Ha ez így folytatódik, hiába álltunk talpra, hiába éreztük egy rövid időre, hogy közösségként, politikailag is jelentettünk valamit, terveink, reményeink könnyen meghiúsulhatnak. Ha elfogyunk és felmorzsolódunk, hiába jönnek létre a feltételek autonómiatörekvéseink megvalósításához, nem lesz kivel és nem lesz kiért küzdeni.” így kezdődik az a levél, amellyel Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a vajdasági magyarsághoz fordult. Ágoston az áttelepülési hullám felerősödésének veszélyeire hívja fel a figyelmet, mert ha az ilyen ütemben folytatódik, kisebbségi közösségünk képtelen lesz kollektív törekvéseinek megvalósítására. Mint köztudott, a VMDK határmódosítást nem követel, autonómiát viszont igen, ilyen tekintetben kínál esélyt az úgynevezett Balladur-terv, amely a kisebbségek helyzetének méltányos rendezését helyezi kilátásba. Éppen emiatt Ágoston András néhány nappal korábban levelet intézett Zoran Lilics- hez, a JSZK elnökéhez is, amelyben arra szólítja fel, járuljon hozzá, hogy Jugoszlávia és Szerbia is vegyen rész az Európai Közösség keretében sorra kerülő konferencián, előzőleg pedig a jelentős jugoszláv tényező folytassanak dialógust a VMDK-val a felkínált autonómiakoncepcióról. Ágoston érvelése szerint a magyarok és a szerbek közös életének alapjai ebben a térségben még nem romlottak meg olyan mértékben, hogy ne születhessék igazságos és demokratikus döntés a vajdasági magyarság ügyében, amely egyszersmind hozzájárulna a Szerbián belüli viszonyok stabilizálódásához is. A gyakorlatban azonban inkább a lélektani háború folytatódásának vagyunk tanúi, amelynek célja egyértelműen a magyarság kitelepülésének meggyorsítása. Talán éppen ezért szánta rá magát a VMDK vezetősége, hogy különbséget tegyen menekültek és kivándorlók között. Ezentúl a VMDK csak azokat tartja menekülteknek, akik a mozgósítási parancs kikézbesítése vagy az ezzel kapcsolatos bírósági ítélet után hagyták el az országot. Aki nem ilyen helyzetben szánta el magát a távozásra, az áttelepülő vagy kivándorló. Akár így, akár úgy, Vajdaságból mennek a magyarok, főleg Magyarországra, de messzebbre, sőt a tengeren túlra is. Többek között azért is, mert lassan már alig marad magyar nyelvű sajtóorgánumuk. Először az Új Symposion folyóirat szűnt meg, a tanévkezdés óta nem jelenik meg az óvodásoknak szánt havi kiadvány, a Mézeskalács, valamint az általános iskolások hetilapja, a Jó Pajtás. Ezt követte a Szabadkán megjelenő 7 Nap c. hetilap beful- lasztása, s most anyagi gondok és papírhiány miatt az újvidéki Magyar Szó c. napilap is csak időnként kerül az olvasó asztalára. A szerb hatalom gazdaságilag lezüllesztet- te az itteni magyar kiadványokat, a kegyelemdöfést pedig a közelmúltban adta meg, amikor a lapok árát rendeletileg rögzítette, a papír és festékanyag árát pedig a napi 50-60 százalékos infláció ké- nye-kedvére hagyta. Vajdaságban ily módon manapság magyar nyelven mindössze három kiadvány jelenik meg: a Képes Ifjúság (a fiatalok hetilapja), továbbá a Családi kör heti magazin és a magánkiadású Napló c. hetilap. A magyarok tehát mennek, a munkanélküliség, a megaláztatások és a tél elől, s lassan már mód sem adódik — szólni hozzájuk. Sinkovits Péter Újvidék
