Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-30 / 253. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTOBER 30., SZOMBAT Pedagógusfórum Ráckevén Az igények szerinti képzés a legfontosabb feladat Megkérdeztük Gyanakszik-e még a szakszervezeti unió? Több nyilatkozat látott napvilágot tegnap arról, hogy nem történt választási csalás az üzemi, közalkalmazotti tanácsi választásokon. Ezek szerint a csalás tényét felve­tő Magyar Szabad Szakszervezetek Uniója — azt állítot­ták, hogy hárommillióval többet számláltak a lehetsé­gesnél — félreértelmezi a szavazatok összesítési mód­ját. Fenntartják-e továbbra is a vádjukat? — kérdez­tük Lantos Lászlót, a Szolidaritás Szakszervezet elnök- helyettesét. — Igen, csalás történt, és itt nem elsősorban és kizáró­lag a számszerűségről van szó. Azt kifogásoljuk, hogy a törvény pongyola, nem írja le pontosan, hogyan kell választani. Tudomá­sunk van arról, hogy munka­helyenként nem egységesen történtek a választások. A nyilatkozók nincsenek ez­zel pontosan tisztában, illet­ve esetenként palástolni igyekeznek a súlyos hibá­kat. A törvénynek nincs végrehajtási utasítása, úgy is fogalmazhatok, hogy rá­bízza a kecskére a káposz­tát. Nem ellenőrizte senki a választásokat, a felvetések­re nem reagáltak. Nincse­nek szankcionálva az esetle­ges visszaélések. Mindezek alapján álláspontunk szerint meg kell semmisíteni az eredményeket, zárolni a szakszervezeti vagyont, és ha bebizonyosodik, hogy visszaélés történt, felelős­ségre vonni azokat, akik hi­báztak. (ga. j.) Halhatatlanná vált barátok Petőfi-kutatók első országos találkozója Pencen (Folytatás az 1. oldalról) Elhangzott az is, hogy a szakmunkásképzés egyelő­re nem tud megfelelni a pi­acgazdaság igényének. Nö­velni kellene az érettségi­zők számát, ez évben e kor­osztály 52 százaléka tette le a vizsgát, ami magasabb ugyan, mint tavaly volt, de Európában ez az arány jó­val kedvezőbb. A környező országokban már sehol sincs nyolcosztályos kép­zés, mi szinte az utolsók kö­zött változtattunk. Hazánk­ban jelenleg 10-12 százalé­kos a munkanélküliség. Az egyetemet, főiskolát végzet­tek között mindössze 1,8 százalékuk nem tud elhe­lyezkedni. Ez is jelzi azt, hogy nagyobb eséllyel le­het munkát találni maga­sabb végzettséggel. Ellentétes vélemények alakultak ki azzal kapcso­latban, milyen legyen az is­kolaszerkezet: négy- vagy nyolcosztályos legyen-e a gimnázium. Több mint száz intézményben, általá­nos iskolákban indult meg a tízosztályos képzés. A lé­nyeg az, hogy az önkor­mányzatok döntsék el, me­lyik iskolatípussal tudják el­látni kötelezettségüket. A (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Kajdi Józseféi 1- .lamtitkár a kormányzati és közigazgatási kommuniká­cióról tartott előadást. Beszé­dében kiemelte: tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a sajtó immár a negye­dik hatalmi szférává vált. Teljesen pártatlan tájékozta­tás nem létezik, hangsúlyoz­ta, hiszen az újságíró maga is egy szubjektum. A cél el­sősorban az lenne, hogy a sajtó tényeket közöljön, ami mellett természetesen véle­mény is megjelenhet. Első­rendű szempont ugyanak­kor, hogy a tények ne eltor­zítva jelenjenek meg a nagy nyilvánosság előtt. művelődési tárca egyik for­ma mellett sem kívánja el­kötelezni magát. A cél az igények szerinti képzés. Korábban az volt nálunk a gyakorlat, hogy a gyerekek minél több ismeretet sajátít­sanak el az iskolákban. Pe­dig az lenne a megfelelő, ha akkor kerülne a diák fel­sőbb osztályba, ha a szüksé­ges képességeket megsze­rezte. A tananyagot sok­szor nem a diákok életkorá­hoz szabták. Ezen is változ­tat a Nemzeti Alaptanterv, amelynek követelmény- rendszere megszabja, mit kell tudnia a gyerekeknek a 4., 6. és 10. osztályban. Ke- rettantervek készültek, amit a tanárok kiegészíthet­nek a helyi sajátosságokkal. A tankerületi oktatási központokról, a szakfelü­gyeleti rendszerről, az isko­laszékekről is szó esett. Ez utóbbiról hamarosan megje­lenik egy módszertani út­mutató, amely a szükséges ismereteket foglalja össze. A közeljövőben létrehozan­dó köznevelési tanács és a közoktatás-politikai tanács az aktuális kérdések tisztá­zását, megvitatását segíti majd elő szakemberek köz­reműködésével. Az intéz­Fontosnak tartom, folytat­ta Kajdi József, hogy az át­lagpolgár azt is lássa, érez­ze: érdekében történnek a dolgok. Ehhez mindenek­előtt meg kell teremteni an­nak a rendszerét, hogy az in­formációk eljuthassanak az újságírókhoz. Ebben még hi­ányosságokat tapasztalok a kormány részéről — zárta beszédét. A délután folyamán a résztvevők Juhász Judit kor­mányszóvivő sajtókapcsola­tokról és Pósch Mihályné, a Belügyminisztérium tanácso­sa a Public Relations-rő\ szóló előadását hallgathat­ták meg. mények finanszírozásával kapcsolatban igen sok a tév­eszme. Elterjedtek olyan hí­rek, hogy óvodákat, iskolá­kat zártak be. Holott két­ezerrel bővült a tantermek száma az elmúlt három év­ben, 570 tornaterem épült, illetve kezdték meg a mun­kálatait. Huszonkilenc tele­pülésen pedig új iskola nyílt. Mindebből követke­zik, hogy az önkormányza­tok működtetik az intézmé­nyeket. Pedagógus-munka­nélküliségről sem lehet be­szélni, mivel egyes települé­seken inkább pedagógushi­ány tapasztalható. A nor­matív támogatás szerint a kötelezettségek 60 százalé­kát fedezi a központi támo­gatás, a többit az önkor­mányzatok. Persze nagy a szóródás, van ahol ez a pénz elegendő, másutt vi­szont nem. Ezért is folynak tárgyalások a támogatásról. Az új elképzelés szerint a központi támogatás az al­kalmazottak bérét és annak járulékrendszerét fedezné, míg az önkormányzatok tar­tanák fönt az intézménye­ket. Ezt a támogatási rend­szert 1995 januárjától kí­vánják bevezetni. (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, amely szerint a gödöllői Madách Imre Szakmunkás- képző, Szakközépiskola és Szakiskola a megyei önkor­mányzathoz kerül. A fő­jegyző az ülésen kijelentet­te: példaértékű a gödöllői képviselő-testülettel kötött megállapodás, mert a város vezetése belátta, hogy a fel­adattal együtt jár a tulajdon is. Ezért a gödöllői testület lemondott az ingatlanról, amely így a megyei önkor­mányzathoz került. A testület pénzügyi kér­désekben is döntött. A Bu- dagyöngye Kórház villám­védelem-építési munkáira 2 millió 800 ezer forint tá­mogatást szavazott meg. El­utasította viszont a péteri kultúrotthon tetőszerkezeté­nek helyreállítására kért pénzügyi támogatást. Töb­ben felvetették, hogy a köz­gyűlés ne támogassa az egyedi kéréseket, és meg­fontolandónak tartották egy olyan alap létrehozá­sát, amelyből az önhibáju­kon kívül hátrányos hely­zetbe került településeket segítenék. Pályázat esetén ugyanis minden település egyenlő eséllyel indulhat­Mindszentyre emlékeznek Ma van a 37. évfordulója az 1975-ben elhunyt Mind- szenty József bíboros kom­munista fogságból A'aló sza­badulásának. Ebből az alka­lomból délelőtt 10 órakor emlékünnepség kezdődik a Nógrád megyei Felsűpetény- ben, ahol annak idején házi őrizetben tartották a főpa­pot. Az emléknap bevezetése­ként a település római katoli­kus templomában Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök mond ünnepi szentmisét. A résztvevők megemlékeznek a váci egyházmegyének a Ta­nácsköztársaság, a nyilas ré­muralom, a kommunista dik­tatúra idején kivégzett, illet­ve börtönbe zárt papjairól is. Az ünnepség az Almásy- kastély falán elhelyezett Mindszenty-emléktábla meg­koszorúzásával folytatódik. Ezen az eseményen Nógrád megye közgyűlésének és Fel- sőpetény önkormányzatának egy-egy képviselője mond emlékbeszédet. Varga Lajos püspöki iroda­igazgató a fentieken túl kérdé­sünkre azt is elmondta, hogy az emléknap Rútságon, a Hu­nyadi János Gépesített Lö­vészdandár laktanyájában zá­rul. Itt a résztvevők megko­szorúzzák a főpap emlékmű­vét és az őt 1956. október 30-án Budapestre szállító egykori laktanyaparancsnok, Pallavicini Sándor tiszteleté­re állított kopjafát. na. Ezért döntött úgy im­már második alkalommal a közgyűlés, hogy a péteriek kérését elutasítja. A Szent­endrei Kamarazenekar sem kapta meg a közgyűléstől a megalakulásának 15. évfor­dulója alkalmából tervezett hangversenyek költségei­hez a kért anyagi támoga­tást. A megyei önkormányzat méltó módon kíván megem­lékezni jövő tavasszal Kos­suth Lajos halálának 100. évfordulójáról. Ezért a kép­viselők elfogadták a Kos­suth Emlékbizottság ezzel kapcsolatos felhívását. Asz­talos István hozzászólásá­ban kifejtette: Kossuth ki­emelkedő szerepet játszott Pest megye politikai életé­ben, ezért célszerű lenne a megemlékezést egy tudo­mányos tanácskozással egy­bekötni. Erről azonban csak később dönt a testület. Nem fogadta el viszont a közgyűlés a területfejleszté­si és környezetvédelmi bi­zottság előterjesztését Az év lakóháza díj odaítélésé­ről. Bár kétszer szavaztak róla, másodszor is csak a Kulturált települési környe­zet díj odaítéléséről szüle­tett döntés. Halász Csilla Penc község adott otthont nemrég a Petőfi-kutatók első országos találkozójának. Az önkormányzat nevében Pet­ák Lajos polgármester kö­szöntötte a jelenlévőket. A találkozót Oláh Pál, a Petőfi Sándor Társaság házelnöke nyitotta meg. Ezután elkez­dődtek az előadások, ame­lyet Jakus Lajos Petőfi-kuta- táS eredményei Pencen cím­mel nyitott meg. A kutató is­mertette Petőfi penci útjait. Az első út az 1835—36-os tanévben történt, ekkor Pető­fi az aszódi evangélikus gim­náziumban tanul. Itt barátko­zik össze a penci fiúkkal, Csörföly Lajossal, Delhányi Zsigmonddal, Kemény Já­nossal. A karácsonyi vaká­cióra Petőfi a jó barátokkal Pencre megy nagynénjéhez, Hrúz Évához. Ezeknek a fi­úknak a nevei a Petőfi-kuta- tásban halhatatlanná váltak, bevonultak az irodalomtörté­netbe. A második penci út 1838. október közepén volt. Ebben az időben Petőfi Sel- mecen tanult, a szüretre láto­gatott ide. Jakus Lajos kuta­tásai bebizonyították, hogy Petőfi itt kapta az ihletet az A hűtlenhez című vershez. E versnek különös jelentőséget ad az, hogy ez az első Pető- fi-vers, amely a költő kézira­tában fennmaradt. Napjaink­ban Budapesten, az Evangéli­kus Múzeumban őrzik erek­lyeként. A harmadik és a ne­gyedik út százötven éve volt júliusban. Ezt a jó barát, Del­hányi Zsigmond írásban hagyta ránk. Petőfi Pesten — 1840 nyarán — telve fel­adattal, regényt fordított. Nem haladt előre a munká­ban, mert barátai látogatása­ikkal zaklatták. Kemény Já­nos penci barátja azt ajánlot­ta Petőfinek, hogy a zaklatá­sok elől költözzön vidékre: Gödöllőre. Itt jól haladt a fordítással, ezért elhatározta, hogy meglátogatja a volt aszódi osztálytársakat. így került Pencre. A továbbiak­ban Jakus Lajos Petőfi-kuta- tó ismertette a felvidéki kuta­tásait, amelyeket a költő őse­inek feltárásában végzett eredménnyel. Ezeket Dienes András, majd Fekete Sándor Petőfi-kutatók is felhasznál­ták munkáikban. Jakus La­jos kitért előadásában Petőfi szüleinek váci tartózkodásai­ra, az evangélikus anyaköny­vekben végzett kutatásokra és a Pencen járt kutatókra. Ezek a Petőfi-kutatók a kö­vetkezők: Ferenci Zoltán, Hatvány Lajos, Dienes And­rás, Mezősi Károly, Kiss Jó­zsef. Ők ma már nem élnek. Az utókor hálával gondol rá­juk, mert kutatásaik révén juthatott el a Petőfi-kutatás a mai szintjére. Bereznai László Tőkéstársat vagy befektetőt keresünk maaas Jövedelmű import-naaykereskedésliez- Ötmillió forint, háromtól tizenkét hónapra- jogi garancia, ingatlanfedezet- tőkearányos részesedés, nyolc százalék havi kamat. Az ajánlatokat „Sürgős, PMH 172389" jeligére, a Hírlapkiadóba küldjék el. J. Sz. I. R. Z. Konferencia Visegrádon Az önkormányzatok sajtókapcsolatairól A megyeháza hírei Az elnök új beszámolót készít Sz. R. H. Önálló kereskedelmi tevékenységet kezdett az egykori Zrí­nyi vadásztársaság. A letkési erdőkben kiló'tt vadat szak­szerű feldolgozás után csomagolják és mélyhűtött állapot­ban kerül a fogyasztó elé. Vimola Károly felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents