Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30 / 253. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 30., SZOMBAT 3 A Magyar Szellemi Védegylet nyilatkozata A Magyar Szellemi Védegylet teljes mértékben egyetért dr. Nahlik Gábornak, a televízió alelnöké- nek és dr. Csúcs Lászlónak, a Magyar Rádió alelnö- kének személyi döntéseivel. Köszönetét fejezi ki az alelnököknek kötelességtudásukért, intézményvezetőhöz méltó határozottságukért és következetességükért. Az Egyenleg című televíziós híradó műsor szerkesztői visszaéltek azzal az előzékenységgel és türelemmel, amely lehetővé tette számukra, hogy nem csekély költséggel szabadon, saját nemzettagadó világnézetüknek megfelelő külön híradó műsort mutassanak be. Ezt azzal hálálták meg, hogy erkölcstelen módon, technikai manipulációval megrágalmazták saját hazájukat a belső és a nemzetközi közvélemény előtt. A tájékoztatás objektivitása megköveteli, hogy egy létfontosságú tömegtájékoztatási eszköz hírközlése kizárólag erkölcsileg fedhetetlen,' hazájukhoz hű, a magyar és a demokratikus szellemiséget személyiségük szerves részeként hordozó, magas színvonalú szakemberek kezében legyen. A Magyar Rádióban a szabad választások óta a nemzeti akarattal ellentétes, szándékosan károkozó tájékoztatási manipuláció érvényesült a hírszolgálati műsorokban, s köz- szolgálati intézményhez méltatlan korrupt lapszemle immár ezer napon át. Köszönet illeti a Magyar Rádió alelnökét, hogy, törvényes jogaival élve, hozzáfogott a nemzeti közvéleményt mélységesen sértő információs megszállás, antidemokratikus közvélemény-félrevezetés és a társadalom nagy többsége ellen irányuló ellenzéki diktatúra megtöréséhez. Ezek az intézkedések a hazai tömegtájékoztatásban a demokrácia hajnalát jelentik. Kérjük a Magyar Rádió alelnökét, határozottságában érezze maga mögött hazájához hű közvélemény támogatását, s folytassa ilyen irányú lépéseit, többek között a rádió reggeli zenei műsorának Bartók és Kodály hazájának megfelelő gyökeres megváltoztatása érdekében. Magyar Szellemi Védegylet elnöksége Kicsempészett jegyzőkönyvek? Ismét dúl a médiaháború Abrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány főtitkára tegnap sajtó- tájékoztatóra hívta össze a napilapok munkatársait. A meghívóban ez állt: „a Mai Nap 1993. október 20-ai számában »Kézen-közön alapítvány« címmel, majd 1993. október 25-én a Magyar Hírlapban »Transsyl- vánia megvétele« címmel jelent meg a személyemet' »sikkasztónak« sugalló, az alapítvány elnökségét és kuratóriumának néhány tagját elmarasztaló, hazugságokat és rágalmakat tartalmazó írás. A tények bemutatása és a vádak cáfolása céljából bízom abban, hogy elfogadják meghívásomat. Közvetlenül szívinfarktus után vállalom megterhelő tájékoztatási kötelezettségemet.” A tájékoztatón az alapítvány pénzügyeiről, illetve az erre vonatkozó vizsgálatról volt szó. Abrahám Dezső hangsúlyozta, hogy egyik jegyzőkönyvük illetéktelenül került az említett lapok szerkesztőségébe, ezek kiadására senki nem volt felhatalmazva, és előzőleg ő maga sem látta azokat. Szerinte az iratokat meghamisították. Ami a pénzügyeket illeti, Abrahám Dezső kijelentette: nem szakember, s korábban többször is kérte, hogy az alapítvány alkalmazzon könyvelőt a feladatok szakszerű ellátására. Ez azonban nem történt meg. Cáfolta azonban a főtitkár a vádakat, miszerint nincsenek bizonylatok a bevételekről és a kiadásokról. (ga. j.) Hosszú távon minden pártnak a valós érdekeit csak a pártatlan tömegtájékoztatás szolgálja. Akik hadállások eleséséről beszélnek, maguk bizonyítják, hogy nem a közérdeket, hanem részérdeket képviselnek. A Kereszténydemokrata Néppárt továbbra is szükségesnek tartja, hogy a kormány ne avatkozzék bele a Televízió és adott esetben a Rádió belső munkajogi vitáiba, de az ellenzék sem. Azok lebonyolításának megvan a törvényes kerete, hibásnak tartja a kérdés túldi- menzionálását és elutasít minden olyan próbálkozást, amely a fenti jogszerű lépéseket a demokrácia veszélybe kerülésével próbálná azonosítani — olvasható a párt elnökségének az MTI- hez eljuttatott nyilatkozatában. Tegnap délben Nahlik Gábor alelnök levélben válaszolt a Televízió Belpolitikai Főszerkesztőségének csütörtöki tiltakozására. Az alelnök levelében kifejtette, hogy a tradicionális értékeket hordozó műsorokat, mint például az Ablakot, a Civil Kurázsit, A kormány csütörtöki ülésén tájékoztatót fogadott el az Állami Bankfelügyelet 1992ben végzett munkájáról, ellenőrzési tapasztalatairól — hangzott el Juhász Judit kormányszóvivő szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. Mint a PM illetékese fogalmazott: 1992 fordulópontot jelentett a magyar bankrendszer és a bankfelügyelet életében, mivel ebben az évben teljes mértékben érvényesültek az új számviteli, pénzintézeti és a csődtörvény hatásai. Kiderült, hogy az addig jónak, nyereségesnek gondolt pénzintézetek A sietség (Folytatás az /. oldalról) S ebbe még az is belefér, hogy a társadalmi szerveződések olykor átvállalnak bizonyos önkormányzati feladatokat. Ugyanakkor ez a jogos, sőt adott közösségen belül el is várt, célirányos szerephez jutás sohasem kínálhat jogtalan előnyöket a civil szféra résztvevőinek arra, hogy például a helyi hatalom ügyeibe avatkozzon. S ez még akkor is igaz, ha a civil szféra eredendően a közösség jogán vesz át szerepeket az adott településen, tudva, hogy mögötte széles körű társadalmi — szakmai, gazdasági, művészeti. .. — erők állnak — fejtette ki részletesen a civil társadalom és a demokráciá közti viszony fő szempontjait a belügyminiszter. Boross Péter ezután részletesen felidézte a magyar történelemnek azokat a fejezeteit, amelyekből a mai civil társadalom meríthet, illetve, melyeket el kell, hogy vessen a hatalommal való viszonya kiépítésekor. A belügyminiszter elemezte az elmúlt évtizedek kemény és puha diktatúráját hangsúlyozva, hogy azok az évek nemhogy nem kedveztek a civil szerveződéseka Létkérdéseket, a SOrSok-at, a Parlamenti közvetítéseket, a Hazanézőt készítőket olyan autonóm csoportnak tartja, amelyek képesek saját műsoruk megújítására. Az alelnök szerint azonban a főszerkesztőség műsorainak kisebb hányada fejlesztésre szórni, melynek megvalósítására Várkonyi Balázs, frissen kinevezett főszerkesztő alkalmas. „Bizalmamat egyedül ő búja”, úja Nahlik Gábor, aki arról is értesíti a főszerkesztőség munkatársait, hogy Murányi Mihály korábbi főszerkesztő visszahelyezése nem lehetséges. Nahlik Gábor alelnök leváltását követelte több mint háromszáz televíziós dolgozó a MÚ- OSZ TV-s szervezetének gyűlésén, mely után nyilatkozatot fogadtak el és írtak alá. Kepes András, a MÚOSZ TV-s szervezetének elnöke a Televízió székháza előtt rögtönzött sajtótájékoztatón adta át a nyilatkozatot a külföldi és a hazai hírügynökségek tudósítóinak. A nyilatkozat szerint: „az elmúlt napok esemégazdálkodásában komoly problémák vannak. Az ellenőrzések során a banfelügyelet feltárta, hogy a bankok belső ellenőrzése és a döntési mechanizmus szabályozatlan. Az elmúlt esztendő a bankválságok éve is volt, hosszú idő után először fordult elő, hogy egyszerre több hazai bank is csődbe ment. A Pénzügyminisztérium illetékese a tájékoztatón elmondta: a törvény adta lehetőségek között a bankfelügyelet időben tárta fel a visszásságokat, de a nemzetközi bankbotrányokat figyelemmel kísérve az is leszönek, de egyenesen tiltották, gátolták is az effajta mozgást. — Az 1980-as évek közepétől kezdve fokozatosan nyílt lehetőség a kis közösségeknek civil szerveződések létrehozására. Végleg a rendszerváltozás teremtette meg a jogi és törvényi kereteket ahhoz, hogy a kis közösségekben spontán kezdeményezés eredményeképpen létre jöhessenek szakmai, gazdasági és művészeti csoportok. Ezekkel kapcsolatban azonban elengedhetetlenül fontos azt hangoztatni, hogy rájuk ugyanúgy érvényesek a demokrácia szigorú törvényei; ezek a szerveződések éppen ezáltal, hogy esetleg csak egy nagyon szűk réteg érdekét vállalják fel, nem lehetnek a hangoskodni, a politikai szabadosság melegágyai! — A civil szerveződési folyamat lényege — hangoztatta a belügyminiszter — hogy bennük és általuk olyan helyi érdekek valósulnak meg, melyek egy működési szinten érintkeznek a közigazgatási szervekkel, a kormányzattal, az állammal. A két testület között alapvetően fontos a kellő társadalmi egyensúly megtartása, ami elérésének nyei bebizonyították: a Nahlik Gábor vezette szakmai és politikai irányító testület olyan helyzetet teremtett, amelyben a köz- szolgálati televíziózás minimális feltételei sincsenek meg. A nyilatkozat szerint az eddigi eredmények egy esetleges szélső- jobboldali hatalmi puccs előszelei is lehetnek.” Csúcs László, a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke közleményben adta tudtul, hogy minden jogalapot nélkülöz és ezért elfogadhatatlan a Kossuth Rádió Adó-fő- szerkesztőség és a Tájékoztatási Főszerkesztőség munkatársai által nyilvánosságra hozott tiltakozás. Az alelnök közölte, hogy nem vonja vissza Babiczky Klára általános adófőszerkesztő-he- lyettesi megbízatását. A kormányszóvivői tájékoztatón Juhász Judit szóvivő közölte, hogy a nap folyamán telefon- beszélgetést folytat Antall József- miniszterelnökkel és ennek során tájékoztatni kívánja a kialakult médiahelyzetről is. gezhető, jelenleg sehol a világon nem állnak a bankfelügyeletek rendelkezésére olyan eszközök, amelyekkel megelőzhető lenne, hogy egy bankot belülről, maga a menedzsment „raboljon ki”. A kormány elfogadta, s kivételes és sürgős eljárást kérve az Országgyűlés elé terjeszti a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi törvény módosítását célzó törvényjavaslatot, valamint arról is döntött, hogy létre kell hozni a Magyar Könyvtárat számítógépes kompaktlemezen. egyik feltétele, hogy nem szabad elsietni a civil szerveződések létrehozását. A kierőszakolt gyorsaság, a meggondolatlan, s időben meg nem fontolt szervezés működési zavarokat is okozhat. Ezért is kell pontosan meghatározni, mit vár el a civil társadalom — a demokráciában — a kormányzattól, a közigazgatástól. Utóbbitól egyértelműen egy határozott irányú stílusváltást: az emberek és a hivatal közötti viszony humánusabbá, célirányosabbá tételét. Olyan közigazgatási apparátus segítheti a demokráciában nélkülözhetetlen civil szerveződési folyamatot, mely képes az empátiára, van beleérző képessége a helyi ügyekbe, s a kis közösségek lakosainak mindennapi gondjaiba, ugyanakkor nem akarja befolyása alá gyűrni a spontán mozgalmakat. Mindez fordítva is igaz — zárta előadását a belügyminiszter — a civil szerveződések sem hangoztathatnak a közösség egészére nézve káros, túlzottan felnagyított részérdekeket, nem élhetnek a demokrácia alkotta normák és jogok elfogadása és betartása nélkül. Mailár Éva Nevetséges tényezők Valakik az utóbbi évtizedekben kialakult magyar pszichéhez igazítva fölröppentet- ték a hírt: a washingtoni magyar nagykövetet a külügyminisztériumba kérették, méghozzá azért, hogy ott tisztázzák az Esti Egyenleg körül kialakult helyzetet. Ha a magyar psziché a szocializmus évtizedeiben nem deformálódott volna olyan mértékben, amilyenben deformálódott, akkor most becsület szavamra e hír hallatán halálra kacagnám magamat, ám nem tehetem, mert félek: a hír kitalálói túlzottan is ügyesek. Bizonyították ezt akkor, amikor egészen odáig elmentek, hogy egy magyar politikus írását bizony a washingtoni szenátusban megbeszélésre érdemesnek tartották. Ez kiváltképp azért döbbentett meg, mert azokban a napokban a televízióban olyan képsorokat láthattunk, amelynél elbor- zasztóbbak nem is léteznek: gyermekek feküdtek egy boszniai hullaházban... Az a gyanúm, hogy a washingtoni magyar nagykövet külügyminisztériumba való ké- retésénél lehetnek ott e pillanatban fontosabb dolgok az Esti Egyenlegnél. Gondolok például a környezetet beláthatatlan módon károsító dunai erőműrendszerre, gondolok azokra a kérdésekre, amelyek a volt szocialista országokban nap mint nap fölvetődnek, nevezetesen a kisebbségek gondjai, s az Esti Egyenleg stábjánál talán jobban érdekli a washingtoni külügyminisztériumot a grúz háború. Am az Esti Egyenleggel kapcsolatos hírek ily módon való foltupí- rozása is jelzi, az érintett szerkesztő urak kicsit elgaloppírozzák magukat, amikor magukról van szó ugyanúgy, mint akkor galop- píruzták el magukat, amikor a tényeknek nem megfelelő tudósítást közvetítettek 1992. október 23-án a Kossuth térről. Akkor azt kívánták bizonyítani, hogy mi magyarok hajlamosak vagyunk náci jelképek viselésére, most viszont azt, hogy lám csak! ők a nagypolitika tényezői. No de, akik egy esztendeje hazudtak, azok természetes, hogy hazudnak ma is. (Vödrös) Hatmilliárd forintról szóló hitelről írtak alá szerződést tegnap a Pénzügyminisztériumban, a MÁV és a Magyar Hitelbank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., az Országos Takarék- pénztár és a Kereskedelmi Bank Rt. alkotta hitelezői konzorcium vezetői {MTI-felvétel) Kormányszóvivői tájékoztató A bankfelügyelet tapasztalatai A demokrácia és a civil társadalom zavarokat okozhat
