Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-04 / 231. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. OKTÓBER 4., HÉTFŐ Kiadás előtt a csódlajstrom Hiánytalan „fekete lista” Napokon belül terjedelmes „fekete lista”, azaz Csődlajst­rom iát napvilágot a Galaxia Kiadóház gondozásában. Az abc-rendű katalógus azon magyarországi cégek teljes körű felsorolását tartal­mazza, amelyek bírósági vég­zés alapján a Csődtörvény 1992. január 1-i hatályba lé­pése óta csődeljárás, felszá­molási eljárás vagy végelszá­molási eljárás alá kerültek. A lista összesen tízezemégy cé­get nevez meg ez év szeptem­ber elsejéig, a kézirat lezárá­sáig. A Csődlajstromot a Heti Csődértesítő című heti­lap összesítése alapján készí­tették a szerkesztők. A nevek mellett feltüntették az eljárás legfontosabb körülményeit is, így például annak a hivata­los közlönynek a nevét és szá­mát, amely a szóbanforgó el­járás megindítását, az erre vo­natkozó adatokat közzétette. A kiadó szerint a listának ott a helye minden gazdasági egységnél, gazdasági vezető­nél, pénzügyi és számviteli vezetőnél. A Csődlajstrom óvatosságra int, ha mondjuk nem készpénz ellenében kér bármilyen árut vagy szolgál­tatást az üzleti partner. A vaskos kiadványt az új­ságírók is hasznosan forgat­hatják mielőtt egy vállalat piaci sikereiről írnak méltató cikket. Sajnos lapunk munka­társainak sem árt az óvatos­ság, mert a hosszú lajstrom­ban akad néhány megyénkbe- li ismerős is... T. F. Divat és gazdaság A szépség szolgálatában Tisztelve a lakosság akaratát Hitelt kérnek a kórház felújítására © Megalakulása óta a város életére kiható legjelentő­sebb döntését hozta meg legutóbbi rendkívüli ülé­sén Nagykőrös önkormányzatának képviselő-testü- lete. A városatyák 650 millió forint hitel felvételé­ről határoztak. Ezzel a mozzanattal a város legfőbb fóru­ma hivatalosan is, gyakorlatilag is elindította a nagykőrösi Fáskert utcai kórház rekonstrukcióját. A közvetlen előzményekhez tartozik, hogy a beruházásra rendelkezésre álló 317 millió forint saját forrás mellé ugyanennyi pénzt kapott pá­lyázat útján az önkormányzat a központi alapból. A mosta­ni tanácskozásnak mindent el­döntő kérdése tehát az volt, hajlandó-e az önkormányzat felvállalni azt a hatalmas ter­het, amelyet a teljes költséget kiegészítő, több mint félmilli­árdos banki kölcsön ró az ön- kormányzati gazdálkodásra. Hiszen a kórházépítés várha­tóan több mint 1,3 milliárd fo­rintra rúgó teljes költsége ak­kora, mint az önkormányzat kétéves költségvetése együtt­véve. Kiss János polgármester je­lezte: a külső pénzügyi forrás igénybevétele az elkövetkező két választási ciklus idejére meghatározza a városfejlesz­tés mozgásterét. A település 8-10 éven belül feltehetően nem tud vállalkozni nagyobb beruházásokra. Ebben az idő­szakban legfeljebb szerény mértékű útépítéseket, tanyai villamosításokat bír el költ­ségvetése. A képviselők kö­zül is többen utaltak a más irányú fejlesztések várható nehézségeire, de abban vala­mennyien egyetértettek, hogy a nagykőrösi kórház re­konstrukciója, vagy úgy­mond az 1980-as évek elején elrabolt egészségügyi intéz­mény „visszahozatala” olyan egyedülálló óhaj, melynek tel­jesítését az első szabad vá­lasztások óta várják a polgá­rok. A testület tehát sajátos helyzetbe került — húzták alá többen. A hitel felvételét támogató döntését meg kell hoznia, hiszen a kórházépítés alapvető kérdésében kezdet­től fogva nyilvánvaló a lakos­ság akarata. Másfelől pedig az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a rekonstrukció a mintegy 20 millió forintos já­rulékos beruházással és a kór­házalapítvány létrehozásával voltaképpen már egy megkez­dett folyamatnak tekinthető. M. J. Kamarai szervezésben Közös sajtótájékoztatót tar­tott a hét végén a már har­minc éve a szépség szolgála­tában tevékenykedő Stella magyar vállalkozás és az ugyancsak nagymúltú, ám Magyarországon csak most megjelenő ljubljanai Ilirija hajkozmetikai cég. A szépség és egészség je­gyében fogant közös vállal­kozás célja — mint azt a tá­jékoztatón is hangsúlyoz­ták: megőrizni amit a termé­szet adott, pótolni, amit megtagadott és még szebbé tenni azt, ami már megada­tott. A szép, a szépség ma már nem csupán esztétikai fogalom, az ízléses és kelle­mes megjelenésnek ma már külön háttéripara van. Se szeri, se száma azoknak az ördöngős vegykonyháknak, amelyekben a szépségápo­lás és szépségteremtés kellé­keit preparálják. Hogy a Stella miért lépett szövetség­re épp az Ilirijával, annak az az egyszerű magyaráza­ta, — mondta Simó Tibor- né, a Stella elnöke —, hogy ljubljanai cég, amely már több éve eredményesen mű­ködik együtt a nagymúltú német Wella kozmetikai üzemmel, olyan tapasztala­tokra tett szert, hogy a haj- kozmetika területén vezető szerepet vívott ki magának a nyugat-európai piacokon. Az Ilirija is jól járt e tár­sulással, — hangsúlyozta igazgatónője — hiszen cél­ja az újabb piacszerzés. Ma­gyarország „meghódításá­val” módjuk nyílna újabb kelet-európai piacok elnye­résére. Az Ilirija sikeresen alkalmazkodva a fölöttébb szigorú nyugat-európai kö­vetelményekhez, nagy hang­súlyt fektet a természetes anyagok használatára. (paizs) V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 144,69 147,49 Ausztrál dollár 62,57 63,81 Belga frank (100) 274,66 279,32 Dán korona 14,64 < 14,90 Finn márka 16,57 16,97 Francia frank 16,98 17,26 Görög drachma (100) 40,96 41,80 Holland forint 52,70 53,56 ír font 138,58 141,18 Japán yen (100) 91,30 92,50 Kanadai dollár 72,60 74,00 Kuvaiti dinár 323,74 329,24 Német márka 59,25 60,21 Norvég korona 13,53 13,77 Olasz líra (1000) 60,74 62,02 Osztrák schilling (100) 842,50 856,10 Portugál escudo (100) 57,46 58,56 Spanyol peseta (100) 73,38 74,90 Svájci frank 67,82 68,90 Svéd korona 11,90 12,16 USA-dolIár 96,97 98,53 ECU (Közös Piac) 112,31 114,27 Olasz—magyar üzletember találkozó A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívására olasz partnereket fogadnak megyénk üzletemberei. Októ­ber 25-től 27-ig a Hotel Béke Radisson lesz a tárgyalások helyszíne: az eseményen az észak-olaszországi Friuli— Venezia—Giulia tartomány mutatkozik be. A találkozó előzménye, hogy a megyei kamara az Udinei Kereskedelmi Kama­ra meghívására tavaly decem­berben sikeres utat bonyolí­tott le Udinében, ahol me­gyei tagvállalatai vettek részt. A kapcsolatfelvétel több üzletkötést eredménye­zett, azóta néhány állandósult s folyamatosan bővül. Az október végi találko­zón sokféle érdekeltség, gyár­tó cég és forgalmazó olasz képviselője lesz ott. Ezek pontos listája megtalálható a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. Az eddig jel­zett szektorok között ott van az autóipar (alkatrészek el­adása, forgalmazása, közös vállalkozás létrehozása) tex­til-, konfekcióipar (tanácsadó hálózat kiszélesítése) cipő­ipar (kellékek értékesítése, késztermékek vásárlása). Sze­repel a sorban az építőipar, mezőgazdasági gépek export- ja-importja, élelmiszer-keres­kedelem, cimkegyártás, rek­lám-marketing, idegenforga­lom, hűtőberendezések, fog­orvosi berendezések eladása, logisztika, szállítás. A Pest Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara arra szá­mít, hogy sok tagvállalata ki­használja ezt a lehetőséget s részt vesz a tárgyalásokon, ezért várja a jelentkezésüket. (tóth) Ki sáfárkodjon a vagyonnal a Galga mentén? Peugeot-iskola Szekszárdon Október 15-én avatják fel Szekszárdon azt a képzési központot, amelyet a Peugeot magyarországi vezérképvise­letének anyagi támogatásával alakítottak ki. A Peugeot Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója Ko­vács Tamás elmondta: a szek­szárdi 505-ös számú műszaki szakmunkásképző iskolának 20 millió forint értékben ad­tak át személygépkocsikat, különböző hajtóegységeket, diagnosztikai készülékeket, alkatrészeket, illetve speciá­lis szerszámokat. A Peugeot jóvoltából a tanműhelyben a leendő autószerelők a legmo­dernebb technikát sajátíthat­ják el. Az iskola a Peugeot ál­tal felkínált eszközökre tá­maszkodva a hároméves autó­szerelői képzés mellett két év továbbtanulással csoport-, vagy műhelyvezetői képesí­tést is ad. A korszerű tanműhely lét­rehozása — amelyet a Peuge­ot Hungária Kft., valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közötti együtt­működés is rögzít — az au­tós vezérképviseletnek is ér­deke, hiszen szervizeibe így kap majd magas fokon kép­zett autószerelőket. Divat a holding. A vagyon­kezelő szervezet létrehozá­sa. Csupán az a baj vele, hogy Magyarország sok gazdaságában az eladóso­dás, a tönk szélére kerülés állapotában jön létre. Ilyen­kor, amit lehet eladnak, ágazatokat átadnak, önálló­sítanak. Küzdjenek, kínlód­janak azok a saját kockáza­tukra. A vagyon viszont a kezelőké, akik nem a kis­emberek, kicsi fizetéssel. Bárcsak jóra fordulna a püspökhatvani Galga-völ- gye Termelőszövetkezet tagjainak a sorsa, akár a vagyonkezelők jóvoltából is. Egyelőre még csak az ipari ágazatok valamiféle életképességéről beszélnek a környéken. Az emberek amiatt sajnálkoznak, hogy a ráfizetés, a takarmány hi­ánya miatt rendre felszá­molják az állattenyésztést, s ezáltal sok ember munká­ja megszűnt, vagy megszű­nik. Az acsai gazdák to­vábbra is várnak arra a ked­vező törvényre, ami lehető­vé tenné, hogy az őket egy­kor hatalmi segítséggel be­kebelező téesz, szabályo­san is elengedhesse, s a községükhöz tartozó föld­jeiken külön gazdálkodhas­sanak. A környékbeli falvak la­kóinak kétségtelenül ko­moly érdeke fűződik ahhoz, hogy közös gazdaságuk talpra álljon, mert a kör­nyékben nincs más számot­tevő munkalehetőség. Csu­pán egyetlen községben, az alig ezer lakosú Galgagyör- kön is száz munkanélkülit jegyeznek. Ám, ha a munka­képes lakosságot veszik fi­gyelembe, akkor 20 százalé­kosnak tekintik a munkanél­küliség arányát. Még na­gyobb gondot okoz, hogy közülünk 15—20 lakosnak már a járadékhoz való joga is megszűnt. Csak az önkor­mányzat havi ötezer forint­jára számíthatnak. Ez a lét­szám az év végéig harminc főre is emelkedhet — mond­ják a polgármesteri hivatal­ban. Igaz, hogy a kifizetett pénzt a központi kasszából vissza lehet igényelni, de csak jövőre. Addig viszont főhet a szenátorok feje, hogy miből fizessenek? Biztonságot itt, csak a földdel való okos gazdálko­dás teremthetne. K. T. I. Forintos hírek Még 753 társaság és 272 tár­sasággá átalakítandó állami vállalat vár részben, vagy egészben eladásra az ÁVU portfoliójában. 1989-ben kö­zelítő adatok szerint 2000 volt az állami vállalatok szá­ma, melyek közül 1728 ke­rült az ÄVÜ megalakulása­kor a szervezethez. Állami vállalatként 268-at számol­tak fel és 174 cég került más szervezethez. Társaság­ként 57 cég szűnt meg fel­számolással, vagy végelszá­molással. A vagyonügynök­ség eddig 261 céget adott el teljes egészében — tájékoz- taták az ÁVÜ-ben az MTT-t. Már több mint kétszáz Twingo-megrendelést tud­hat magáénak a Renault Hungária Kft., noha még meg sem kezdődött az új tí­pusú kisautók értékesítése — mondta az Autószalon ’93 kiállítás kapcsán Szar­vas László, a vezérképvise­let munkatársa. A német Volkswagen autó­gyártó óriásvállalat a hét vé­gén tárgyalásokba kezdett az ellenőrzése alatt és a csőd szélén álló spanyolor­szági Seat gyár megmentésé­nek lehetőségeiről. A veze­tők és a szakszervezeti kép­viselők közötti megbeszélés után a Volkswagen közölte, hogy nem kívánja bezárni a spanyolországi üzemeket. Biztosította a vezetés az ibé­riai képviselőket arról is, hogy megtarthatják a Seat márkanevet is. Ciszjordánia és a Gáza-öve- zet újjáépítéséhez összesen 5 milliárd dollárra lesz szük­ség — jelentette ki Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet (PFSZ) vezetője Tuniszban. A pa­lesztin vezető egyúttal ke­vésnek minősítette azt az ösz- szesen 2 milliárd dollárt, amelyet a nemzetközi közös­ség helyezett kilátásba erre a célra — közölte az AP-DJ. Az idén előállított 4,2 millió tonnás cukortermelésnél jö­vőre sokkal több nem várha­tó — közölte Leonardo Martinez López, a kubai par­lament termelési bizottságá­nak elnöke. Kijelentette: immár kriti­kussá vált az egyébként ellá­tási elsőbbséget élvező ága­zatban is az üzemanyaghi­ány, ami nagy mértékben hátráltatta a legfontosabb ku­bai exportcikk előállításával kapcsolatos munkálatokat. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents