Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-04 / 231. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTÓBER 4., HÉTFŐ Szó'cs István Székely Kör-díjas A Budapesti Székely Kör, és a budavári Litea Könyvüzlet háza táján vendégeskedett a napokban három kolozsvári író. Nem tartjuk föl- tétlen szükségesnek a bevezetőt, ám el kell mondanunk előzetesként, hogy milyen alkalomból köszönthettük Budapesten Szócs Istvánt, Szilágyi Istvánt és Király Lászlót, a Kolozsváron megjelenő „Helikon” című irodalmi lap szerkesztőségéből. Még a télen történt, hogy a budakeszi és a budapesti székely körök műsoros estet szerveztek azzal a céllal, hogy a bevétellel ők is segíthessék a háború idején ágyúvá átöntött, átminősült gyergyóditrói harang újraöntését. A bevétel akkor arra ment, és a két igen tevékeny kör vezetősége akkor ötölte ki, hogy a műsoros esten jelen levő Király László költő, a lap főszerkesztő-helyettese vigye Domokos Jenó' üzenetét a Kör nvében: hajlandók évente elismeréssel és pénzösszeggel díjazni azt az erdélyi írót, akit a „Helikon” szerkesztősége évente méltónak ítél. így került sor most arra, hogy Szó'cs István írónak, kritikusnak adják át első ízben a Székely Kör és a „Helikon” díját. A Székely Kör háza táján mindig történik valami. Csöndben dolgoznak a fővárosi Ó utcában, meghívnak magyartanárokat, népi együtteseket, előadókat Erdélyből (senki sem tudja rajtuk kívül, honnan teremtik elő a pénzt ilyen áldozatos és költséges munkára). Az 1993-as díjazottat, Szőcs Istvánt Szilágyi István mutatta be. Beszédében, ebben a baráti „életrajzvázlatban” is szerepelt, hogy Szőcs körül is történik mindig valami. Tanulmányai, kritikái, könyvei, nyelvészeti munkái nem hagyják nyugodni a magyar irodalmat, színházat egy percig sem. Több mint fenegyerek. A humán tudományokban, művészetekben (ő maga festő is) szinte enciklopédikus. E díjjal is történt valami. Határok nélkül, az egyetemes magyarság ügyében. És példa is adódott ismét, ha példa kell. (czegő) Könyvtárosok tanácskozása Leányfalun Intézményes segítség a határon túlra Sokéves személyes együttműködés intézményessé tételéről cseréltek eszmét a Felső- Duna mente hazai és szlovákiai oldaláról érkezett magyar helytörténész könyvtárosok Leányfalun azon a háromnapos hétvégi tanácskozáson, melyet Kiss László, a Pest Megyei Könyvtár igazgató- helyettese és Mádli Gyula, a szobi könyvtár igazgatója szervezett. Az utolsó napon a szlovákiai könyvtárak helyzetéről, valamint a konkrét együttműködési lehetőségekről volt szó. A szlovákiai könyvtárak magyar nyelvű anyagát nem gyarapítják szervezetten. Erről ügyessége és anyagi lehetőségei birtokában minden könyvtárnak magának kell gondoskodni — tudtuk meg Hodossy Gyulától, a duna- szerdahelyi járási könyvtár igazgatójától. A Szlovákiában működő tíz magyar kiadótól, valamint mind a huszonegy napi-, heti- és havilapból folyamatosan kapnak köteles példányokat, de a határon túli értékes magyar kiadványok nem jutnak el rendszeresen hozzájuk. A sajtótermékeket 1991. óta rendszeresen feldolgozzák, éppígy beszerzik és feldolgozzák a magyar vonatkozású helytörténeti munkákat is. Állományuk gyarapításához, módszertani munkájukhoz és kutatásaikhoz váiják továbbra is az anyaországi könyvtárak segítségét. Valamennyi 1918. után megjelent magyar könyv, kiadvány, sajtótermék, aprónyomtatvány és levéltári anyag gyűjtésére, kutatására és feldolgozására hozták létre 1990-ben a Bibliotecha Hungarica Alapítványt — tudtuk meg Rédli Máriától, az alapítvány titkárától. Ma Somorján könyvtárnak berendezett önálló épületük és 15 ezer könyvük (köztük az 1945 óta megjelent valameny- nyi hazai magyar kiadvány), valamint 50 kötetnyi aprónyomtatványuk van. Egyetlen fizetett alkalmazottuk ezeket nem képes feldolgozni, ezért állományuk gyarapításához, valamint több munkatárs felvételéhez tőkéjüket kellene gyarapítani. Ehhez, valamint módszertani és tudományos munkájuk segítéséhez kért Rédli Mária további segítséget. Csáky Károly, az ipolysá- gi egyházi alapiskola igazgatója —' utalva Rédli Mária törekvéseire is — hosszan sorolta a szervezeteket és intézményeket, amelyek valamennyi szlovákiai magyar kiadvány gyűjtésére és a gyűjtő-kutató- és feldolgozó munka irányítására érzik indíttatva magukat. Pénzpocsé- kolásnak nevezte a párhuzamosságokat akkor, amikor éppen az anyagiakból igen kevés áll rendelkezésükre. Minden könyvtárnak, alapítványnak és társaságnak a helyi vagy a szakterületére vonatkozó kiadványokat kellene gyűjteni és ennek központi nyilvántartásáról gondoskodni — javasolta a megoldást. Fejleszteni kellene a könyvtárak módszertani- és kutatómunkáját. Ennek legnagyobb akadályát abban látta, hogy alig akad szakképzett magyar könyvtáros Szlovákiában. Ez akadályozza Ipolyság helytörténészeinek munkáját is, pedig tevékenységük a rendszerváltozás óta örvendetesen fejlődik — mondta és hosszan sorolta sikeres kezdeményezéseiket. Minden, ami a szlovákiai könyvtárakba bekerül, állami tulajdon lesz, vagyis előfordulhat, hogy leselejtezik vagy megsemmisítik — intette a résztvevőket Mádli Gyula. Ezért gondosan meg kell válogatni, mely könyvtáraknak küldünk kiadványokat. A Bibliotecha Hungarica magánalapítvány, amelynek állománya (a többi egyesületéhez, társaságéhoz és alapítványéhoz hasonlóan) biztonságban van. Csáky Károly kérdésemre ehhez hozzáfűzte: a magánkezdeményezések nem kapnak állami támogatást, ami gátja lehet állományuk gyarapításának. Ezért állami intézményekben kell alapítványokat létrehozni, és a magyar anyagot ezek tőkéjéből gyarapítani — javasolta. Az előadások után az egyes könyvtárak képviselői konkrét segítséget ajánlottak,és együttműködési javaslatokat tettek, melyeket Mádli Gyula összegezett. Határon innen és túl információs hálózatot kellene létrehozni, és ezeket összekapcsolni. Kiad vány cserét, bibliográfiai adatcserét kellene megvalósítani, és továbbra is szervezni tapasztalatcseréket és közös kutatási programokat. A határon innen és túl ki kell választani a hely- történeti gyűjtőmunkát és kutatásokat irányító könyvtárat, és ezeknek kell egymással együttműködni. A tanácskozás hazai résztvevői végül javasolták helytörténeti szekció alapítását a Könyvtárosok Egyesületén belül, amelyet Bicziák Péternek, a Pest Megyei Könyvtár igazgatójának javaslatára a helyszínen szervezni kezdtek. (veszelszky) Weis Mária, Hodossy Dezső, Mádli Gyula, Rédli Mária, Csáky Károly, Bicziák Péter és Kiss László a tanácskozás szünetében Vimola Károly felvétele 15 éves a népdalkor Faluházi délután Biatorbágyon A tánccsoport szabadtéri bemutatója A biatorbágyi Faluházban szombaton már a délelőtti órákban benépesültek a termek — úgymond — a pincétől a padlásig. Szorgos háziasz- szonyok terítették meg az ünnepi asztalokat; a zenetermekből fölcsendültek a délutáni rendezvényre készülők akkordjai; a másik szobában az énekesek skáláztak. Az esemény apropója volt: a Biatorbágyi Népdalkor az idén ünnepli megalakulásának tizenötödik évfordulóját. Az együttest 1978-ban alapították helybéli, énekelni szerető asszonyok Tóth Gézáné, Margit néni vezetésével. Néhány évvel később Mihály Sebestyén citeraművészt kérték fel a karnagyi szerepre. Az együttes mögött számtalan fellépés áll, helyi ünnepségeken, az öregek napján, kórustalálkozókon léptek színpadra, ám az évek során a kezdeti 15-20 fős létszám megcsappant. Raksányi Anikót 1987-ben kérték fel a kórus vezetésére, azóta az együttes úgyszólván újjáalakult, és kezdeti megpróbáltaAprók tánca tásai ma már reményeket keltenek a jövőre nézve. A délután három órakor kezdődött ünnepséget Czipri János, a helyi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke nyitotta meg. A dalkör alapító tagjait köszöntő műsoron fellépett a helyi férfikórus, a falukórus, a Füzes tánccsoport, melynek az ifjúsági fúvószenekar szolgáltatta a talpalávalót. A mintegy kétórás műsor vendég- művészei voltak a fóti menyecskekórus és a szentendrei citeraegyüttes tagjai. A kultúrprogram után terített asztalok várták a vendégeket. Bográcsgulyás, házi készítésű sütemények szerepeltek a közös vacsorán. Kötetlen beszélgetéssel családi hangulatban zárult a faluházi délután. (tó-dor) Erdó'si Agnes felvételei Pódiumon a biatorbágyi vegyes kar Tanárok a felsőoktatási törvényről Szakmai továbbképzés és autonómia Rajzfilmsorozat a kábeltévéken A Tapsi Hapsi és vendégei című amerikai rajzfilmsorozatot október 14-től vetítik az ország 35 kábelrendszerén — hangzott el a HBO mozicsatomán és a War- nemer Brothers televíziós társaság hétvégi sajtótájékoztatóján. Az HBO programot megelőzően, hetente csütörtökön, pénteken és szombaton délután öt órakor sugározzák a filmeket. Kedvcsinálóként kódolatlanul vetítik Tapsi Hapsi, Dodó Kacsa, Cucu Malac, Szilveszter és Csó'rike történetét. A csatomaki- osztás azonban rendszerenként változhat, ezért a helyi kábelrendszerek adnak tájékoztatást arról, melyik csatornán látható a műsor. A felsőoktatási törvény elfogadása után kialakult helyzetet elemezte hétvégi ülésén a Magyarországi Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesületének országos vezetősége. A tanácskozást követően Mi- hóczy László, a testület elnöke közölte: az ülés megállapította, bár a felsőoktatási törvény koncepciója alapvetően helyes volt, végül az Ország- gyűlés a korábbi változatoknál kevésbé megfelelő törvényt fogadott el. Számos kérdés maradt tisztázatlan, így a szakmai és tudományos továbbképzés, a tudományos minősítési rendszer több problémája. Az értekezlet határozata szerint a homályos részek — megfelelő végrehajtási rendelkezésekkel történő — tisztázásában feltétlenül szükséges az egyetemi tanárok testületének részvétele.
