Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-04 / 231. szám

i PEST MEGYEI HÍRIAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. OKTÓBER 4., HÉTFŐ 5 Három év alatt kétszer annyi gázfogyasztó Idén még huszonhat falu csatlakozik Pest megyét járva nap mint nap tapasztalható, hogy a tele­pülések rohamosan fejló'dnek. Nemrégiben adták át példá­ul Sóskúton és Pusztazámoron a gázhálózatot. Ahol jár­tam, mindenütt csak jót hallottam a Tigáz munkájáról: ru­galmasak, alkalmazkodnak a helyi körülményekhez — mondták. Ezek után beszélgettem a Tigáz gödöllői igazga­tóságának vezetőjével, Szendy Pállal. — A cégünk Magyarország legnagyobb gázszolgáltató vállalata — mondta. — Hét megyében — illetve nemré­giben Tatabánya és térsége is jelentkezett — látjuk el a szolgáltatási tevékenységet. Részvénytársaságunknak négy nagyobb térsége van: Miskolc és környezete, ahol már százéves a gázszolgálta­tás; Debrecen és környéke, ahol száznegyven, Szolnok, ahol huszonöt éves múltra tekint vissza ez a tevékeny­ség, és a gödöllői igazgató­ság, amely mindössze öté­ves múlttal rendelkezik. A különbségek azzal ma­gyarázhatók, hogy Debre­cen és Miskolc térségében lehetőség volt gázkitermelés­re. A szovjetekkel kötött egyezmények megkötése után mód nyílt az egész or­szág gázellátására, akkor kezdődött meg a munka Pest megyében is. Most már ez a megye a legtelítettebb ilyen szempontból, a száz­harmincnyolc településből hetvennyolcban már megta­Eddig mindig azt hallottam Nagymaros vezetőitől, hagy az erőmű-építkezés, a Duná­ba épített körgát akadályozta a község fejlődését. Sürgetni kell a bontást, szokták mon­dani, most meg majdnem en­nek az ellenkezőjével döbben­tett meg Zoltai Mihály alpol­gármester. — Levelet írtunk Scham- schula György közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ternek — magyarázta. — A levélben közöltük, hogy bár üdvözöljük a körgát bontását, de addig nem járulunk hozzá, amíg az útjainkat központi költségből rendbe nem hoz­zák. Az építkezés idején mind tönkretették őket. El­képzelhető, hogy mekkorára nőne itt a forgalom, milyen nagy lenne ismét a terhelés, a balesetveszély, ha a bontási munkálatokat megkezdenék. A leállított építkezés ké­szenléti házai üresen állnak. Jelentkezett már egy Ester- házy-leszármazott, franciaor­szági magyar, aki művésztele­pet szeretne valahol. Megbí­zottja, Kórusz Tamás zebegé- nyi festőművész az itteni tele­pet nagyon alkalmasnak tarta­ná, s a marosi önkormányzat­nak is tetszene ez a megol­dás. Gyaraki F. Frigyes, a polgármesteri hivatal napi ügyeit is irányító másik alpol­gármester például a jelenlé­temben bosszankodott a Ta- lentó Kereskedelmi és Szol­gáltató Részvénytársaság le­velén, amelyben kérték, te­gyék lehetővé a házak megte­lálható a gáz- és idén még huszonhat helységet kapcso­lunk be a hálózatba. Az ugrásszerű gyarapo­dás — három év alatt meg­duplázódott a fogyasztók száma — igen kemény felké­szülést igényelt a vállala­tunktól, gondoskodnunk kel­lett a szakember-utánpótlás­ról, újabb eszközöket kellett beszereznünk, épületeket lé­tesítenünk. Éppen ezért fel­vettük a kapcsolatot a mis­kolci egyetemmel, ahol bein­dították a gázipari szakkép­zést; a váci technikummal, ahol gázipari technikusok végeznek; valamint a szin­tén váci és gödöllői szak­munkásképző intézettel is tárgyaltunk. A gödöllői in­tézménnyel olyan jó a kap­csolatunk, hogy az ott tanu­ló diákokat a saját műhelye­inkben tanítjuk meg a szak­ma csínjára-bínjára. Évente tíz-tizenöt tanulót iskolá­zunk be ilyen formán. Mind­ezeken felül tanáraink részt vesznek — óraadással is — a szakemberképzésben. kintését egy üzletfelüknek. Valahonnan azt a tájékozta­tást kapták, hogy azok volt szovjet tulajdonként szerepel­nek. Zoltai Mihály sétára invi­tált, s első utunk a temetőbe vezet, mert ott is akad látniva­ló. Az idén épült méltó em­lékhelye a viágháborúk, ön­kényuralmak áldozatainak, örökmécsessel, lélekharang­gal, márványtáblákkal, névso­rokkal. Örök mementóként, figyelmeztetésül az utókor­nak. Visszatérünk a jelenbe, a 71 szobás szálloda teraszára, ami most inkább néptelen kí- sértetkastély. Ez is gazdátlan még, bár ha jönne vevő és fi­zetne is érte 300 milliót, előbb azt kérdeznénk, amit a szanatóriumának helyet kere­ső külföldi is kérdezett: hogy lehet az, hogy még mindig nem rendezték a telek tulaj­donjogát? Azt gondolhat­nánk, ha ennyi rendezetlen dolgot hagytak mások erre a községre a monstrum építése­kor, akkor alaposan kedvét szegték a jelenlegi polgárok­nak, vezetőknek. Erre azon­ban rácáfolnak a tények. A helybeliek büszkesége, a Duna túloldaláról is szembetű­nő, esténként hatalmas, kivilá­gított fenyőfaként ható temp­lomtorony látványa. Hangula­tos, az idő múlását rendre kon­gató, a toronyóra muzsikája. Este világos már a Szent Imre herceg tér is. A hegymenetnek tartó utcán is padok, padok, hogy aki elfárad, megpihenhes­Azokról a területekről isko­lázzuk be a diákokat, ahol tudjuk, hogy a közeljövőben valamiféle fejlesztés várha­tó. Tehát, ha két-három év múlva szakmunkásra van szükségünk, biztosak lehe­tünk abban, hogy ez nem okozhat gondot. Nekünk is volt egy olyan időszakunk, amikor nem volt könnyű a gazdálkodás, hiszen sok volt a kinnlevősé­günk. A lakossági tartozás — érdekes módon — azon­ban nem nőtt olyan mérték­ben, mint mi arra számítot­tunk, ismerve a körülménye­ket. Részt veszünk a Héra ala­pítvány munkájában, amely azzal a céllal alakult, hogy az igazán rászorulókat segít­se. Ez nagyon jól működik például itt, Gödöllőn. Ha mi megadjuk a fizetni nem tu­dók adatait, az önkormány­zat a segély összegét közvet­lenül nekünk küldi el. A legnagyobb gondot az iskolák és közintézmények jelentik számunkra, de igyekszünk minden esetben valamilyen megoldást talál­ni, hiszen arról szó sem le­het, hogy pénzhiány miatt egyetlen is fűtetlenül marad­jon. Árpási Mária arculata sen egy kicsit. Tizennyolc ut­cában készült el eddig a szi­lárd burkolatú, sármentes út. A Skála áruház előtt parkoló épült, ahova a vásárlókosarat is kitolhatja, s berakodhat autó­jába a vevő. Most kezdik fel­újítani a Kálváriát, s erről az útról a Dunakanyar gyönyörű panorámája tárul a szem elé. Az önkormányzat csinosította, modernizálta a művelődési há­zat is. A nemrég kijelölt és ki­alakított új piac ideális feltéte­leket teremt vevőnek és eladó­nak. Decemberre befejeződik a csatornahálózat építése is. Nagymaros nagyon büszke a régi szép iskolájára, ami­nek az a története, hogy Fiu­me város részére készült el a valamikori tervrajz, ám köz­beszólt Trianon, s itt adaptál­ták a tervező munkáját. A múlt év óta környékbeli köz­ségekből is ide vonzza a diá­kokat a kilencedik osztály, amelyben német nyelvet le­het tanulni. Nagymaros lélekszáma ez idő szerint négyezer kétszáz­nyolcvan, de a község kiterje­dése, arculata szerint Sokkal többnek látszik, hiszen a te­lektulajdonosok megdupláz­zák a népesség számát. — Álmodni hasznos és sza­bad — vallja Zoltai Mihály, akinek kedvenc mondása: Áz álom, amelyet egyedül álmo­dunk. csak álom, de amelyet együtt álmodunk meg, abból valóság lesz. Szeretnénk, ha minden marosi polgár átérez- né az együtt álmodás örömét. Kovács T. István A közös álom és a valóság Nagymaros változó Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. I Váci FóruM 4 STÚDIÓBESZÉLGETÉST sugárzott a közelmúltban az Elektro Signál az MDF há­rom városi vezetőjével, akik elmondták, hogy a szervezet az elmúlt viharos időszakot különösebb megrázkódtatás nélkül vészelte át. A váci szervezetből egy MDF-tag lé­pett át a Magyar Igazság és Élet Pártjába. A FOXI-MAXI Egyete­men professzori székfoglaló­nak is beillő konzultációt „csípett el” a Váci Fórum glosszaírója a televízióban egy megszokott hétköznap, déli hangulatban, a váci sport­barátok kedvenc „törzshe­lyén”. így nyilatkozott a do­bozból a kocsmaparlament önkéntes interpellálója: „Jani bácsi idejében, hej, de jó dol­gunk is volt!” WOLKÓBER Jánosról ne­vezte el a képviselő-testület a deákvári Kereszt utcát. A negyven éve elhunyt gyógy­pedagógiai tanár, zeneszerző, népművelő, a régi deákvári is­kola megszervezője méltán kapott volt lakása és szeretett iskolája közelében utcát. FELHATALMAZTA a polgármestert a képviselő-tes­tület, hogy kezdjen egyeztető tárgyalásokat a megyei önkor­mányzattal a körzeti-megyei feladatokat ellátó középisko­lák megyei irányításba törté­nő visszaadásáról. A kiadáso­kat ugyanis a város minden jel szerint nem lesz képes a jövőben vállalni. HA ELKÉSZÜL az érdi város­házán az úgynevezett térképi alapú térinformatikai rendszer, egységesen és több dimenzió­ban tartalmazza majd a város ingatlanairól, közműveiről és az egyéb kapcsolódó adatok­ról a számítógépes nyilvántar­tást. Ha elkészül — az ország­ban az első lesz, csakhogy az Eőry Örs képviselő úr testvér­bátyja: Eőry Karácson által menedzselt Infort késik a mun­kával, és így a város addig in­dokolatlannak tartja a vállalko­zás 40 millió forintos követelé­sét. 3etu>gényir£ami pdgMfowttóp óta Wj forint SZÁZÖTVEN köbméter szennyezett víz keletkezik na­ponta a zebegényi belterületi házakban, melynek legna­gyobb hányada szikkasztó rendszerű medencékbe kerül. Halaszthatatlan hát a csator­názás megkezdése, még ak­kor is, ha az mintegy 140 mil­lió forint lesz. A polgári havi­lapban erről a tennivalóról és gondokról ad részletes tájé­koztatást Krebsz Ferenc pol­gármester. A MINISZTERHEZ for­dult levéllel a polgármester a Zebegényt átszelő 12. számú főút félbehagyott munkái ügyében. A közlekedési és vízügyi tárca vezetője, Schamschula György elfogad­ható választ adott. Eszerint a szóban forgó utat az elkövet­kező két évben építik át. SZÁZNYOLCVANMILLIÓ forint céltámogatást kap Kis- kunlacháza még az idén a szennyvíztisztító-telep, a szennyvízcsatorna-hálózat, va­lamint a szakmunkásképző in­tézet tornatermének építésére. FOLYAMATOSAN küld­te a tanárok által összeállított lista alapján a tankönyveket a kiskunlacházi iskolába a Fóti Piért. A cég gyorsan és kész­ségesen teljesítette a tan- könyvcserét és az utórende­lést is, így a tanulók időben hozzájutottak legfőbb eszkö­zeikhez. NAGYNÉ Szecsei Mónika lett öt évre Kiskunlacházán a vezető óvónő, így döntött szeptemberi ülésén a képvise­lő-testület. Az állásra ketten pályáztak. HÁROMSZOR tartanak földárverést Kiskunlacházán októberben; 13-án a Kiskun Tsz területére, 18-án a Petőfi Tsz és másnap a Pereg Tsz te­rületére. . FOLYAMATBAN VAN egy, az érszűkületes betegek vizsgálatához szükséges ké­szülék beszerzése, egy három- csatornás EKG-re pedig ígé­ret van. Ez derül ki a többi között az új háziorvos, dr. Bu­davári Attila bemutatkozó nyilatkozatából, amely A Mi Újságunkban jelent meg. TUDŐSZÜRÉS LESZ 13-ától csaknem mindennap és november első hetében Lacházán, a művelődési köz­pontban. AZ ARADI TIZENHÁROM vértanúra emlékezik a gyöm- rői helyi újság szeptemberi számának címoldalán. Hagyo­mány a helyi szerkesztőség­ben, hogy ilyen formában is tisztelegnek nemzeti ünnepe­inken. HÉTEZER-NYOLCSZÁZ új telefonállomást kapcsol­nak be a hónap közepéig az országos távhívó rendszerbe a Vecséstel területén. Vecsé- sen és Hemádon már elké­szültek az új telefonvonalak bekötésével, és hamarosan a gyömrői, az ecseri és a mag- lódi igénylőkhöz is eljutnak a várva várt vonalak. A beruhá­zás harmadik ütemében Inárcs, Kakucs és Újhartyán, majd Péteri és Üllő jut köz­vetlen távhívó állomásokhoz. Mindez a képviselő-testület A MI ÚJSÁGUNK G9­szeptemberi ülésén hangzott el. BIZALMATLANSÁGI in­dítványt nyújtott be a gyöm­rői polgármester ellen tíz ön- kormányzati képviselő mi­alatt szabadságon volt. Gará- di István a helyi lapban kö­zölt válaszában rámutat arra, hogy az indítvány célja az ő és egyben az önkormányzat lejáratása volt. HALLGAT a gyömrői Siri­us Rádió. Miért? Azért, mint a rádió alapítója elmondja, mert beadtak egy pályázatot az adó legális működtetése ér­dekében, s csak akkor van esélyük az engedélyre, ha most szüneteltetik az „illegá­lis” adást. MEGSZŰNTEK a segély­kifizetések a polgármesteri hi­vatalban, október elsejétől. Az érdekeltek a jövőben a posta útján kapják meg a se­gélyeket. PILISCSABAI polgár TEMETKEZÉSI vállalkozást akar indítani két klotild-ligeti lakos Piliscsabán, a temetőt szeretnék vállalkozásba ki­venni. Azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy kremató­riumot létesítenének a köz­ségben, s ha megkapnák eh­hez az engedélyt, a faluban és a környékén elhunytakat — mint nyilatkozzék — ön­költségi áron hamvasztanák el. A hagyományos temetés­nél, a család fájdalmának eny­hítésére — ha kérik — a ko­porsót nem hántolnák be a te­metés időszaka alatt, mert a koporsóra zuhogó föld hang­ja különös fájdalmat okoz a hozzátartozóknak. A búcsúz­tatás után, míg a gyászoló gyülekezet misén van, temet­nék be a sírt, s azt követően lehetne végső búcsút venni az elhunyttól. A KISEBBSÉGI szerveze­tek vezetői tanácskozási jog­gal vesznek részt a képvise­lő-testületi üléseken. A Ma­gyarországi Szlovákok Szö­vetségének helyi szervezete a tavasszal alakult meg Piliscsa­bán, a Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szövetsé­gének helyi szervezete pedig a nyáron éledt újjá. UTOLSÓ SZAKASZÁBA érkezett a szennyvíztisztító­telep építése. A próbaüzem után rövidesen már Piliscsa- báról sem tisztítatlan formá­ban kerül a szennyvíz a Ke- nyérmezei-patak medrébe. MISS PILISCSABA, azaz Kovács Nóra végezte el a kez­dőrúgást a Piliscsaba első ha­zai mérkőzésén, amely egy­ben az új futballpálya avatása is volt. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy- egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezé­sükről, szemlézünk írásaik­ból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents