Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-04 / 231. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. OKTÓBER 4., HÉTFŐ Rendkívüli / / Évszázadok üzenete Erden Borisz Jelcin orosz államfő rendkívüli állapotot vezetett be a vasárnap délutáni sú­lyos zavargások miatt. Ezt az elnök sajtóirodája közöl­te az ITAR-TASZSZ hivata­los hírügynökséggel. A moszkvai parlament előtt kora este mintegy tíz­ezer ember gyűlt össze. Fegyveresek egy csoportja elfoglalta az Osztankinoi té­vét, és megszakította az adást. A tévéépületbe beha­tolt fegyveresek felrobban­tották az adótorony bejára­tát. A robbanás következté­ben több ember életét vesz­tette. A tévétorony védői könnygázt vetettek be. A moszkvai Ómon Jelcint támogató egységei páncélo­zott harcjárműveken az osz­tankinoi tévé elé érkeztek, és tüzet nyitottak a támadók­ra. Heves harcok folynak a földszinti adóstúdiók körül. A Szabadság rádió helyszíni jelentése szerint a Fehér Ház környékét teljesen a par­lament védői ellenőrzik. (Tudósítás a 2. oldalon) Sorsfordító esztendők alatt Érd nem sodródott az időben, hanem jelen volt — mondot­ta ünnepi beszédében Szabad György történész, az Ország- gyűlés elnöke. — Jelen volt a teremtő munka által, a telepü­lés és Magyarország felvirá­goztatásának folyamatában. 750 esztendeje már oklevél említi Érd nevét. Tudjuk, hogy sokkal régebben éltek itt már emberek, de ha csak a 750 évre gondolunk, akkor is mintegy huszonöt generációt ölel át az idő. Ez a huszonöt generáció, munkája, alkotása révén mind hozzájárult tele­pülésének fejlődéséhez, gya­rapodásához. Az ünnepi műsor Érden szombaton, a városháza előtti téren kezdődött, de ezt meg­előzte az ejtőernyős bemutató. A repülőgépből elsőként Har­mat Béla polgármester és Du­dás László, az Érdi Újság fő- szerkesztője ugrott ki. Miért is vállalkozik ejtőernyős ugrásra egy polgármester? — saját be­vallása szerint mert régi vágya — és még nevetve hozzáteszi: Hadd lássák az érdiek, hogy re­pül a polgármester, és azt is, hogy földet ér! A téren önszántából még nem gyűlt össze ennyi ember — a legöregebbek emlékeze­te szerint. Az ünnepség házi­gazdája, Harmat Béla nyitot­ta meg a rendezvényt. (Folytatás a 4. oldalon) állapot Moszkvában A hely szelleme legyen velünk! A magyarság könyves misz- szionariusa volt mindig, s azzal a konoksággal, ami a Vakságra hajlamos szerel­mest jellemzi. Amerikába költözése sem menekülés volt, mint ahogyan azt so­kan hiszik, hanem amikor itthon ellehetetlenítették, ki­vándorolt kiadni azokat a könyveket, amiket Magyar- országon nem lehetett. Ta­lán ő az egyetlen a sok ma­gyar között, aki sosem bu­kott bele utópiájába... A személyes politikai vádasko­dások fölé emelkedett min­denkor, hű társával, felesé­gével, Zoltán Ilonával együtt. Ő évtizedeken át erő­sített bennünket, kabátja alatt melengetett igazságér- zétével. Isten éltesse a het­venöt esztendős Püski Sán­dort, adjon neki erőt, egész­séget, eredményes éveket, még sokat. így köszöntötték barátai a péntek estébe nyúlóan Fo­ton, a Fóti Ősz rendezvény- sorozatának kiemelkedően szép eseményén a zsúfolá­sig megtelt Vörösmarty Mű­velődési Házban. (Folytatás a 4. oldalon) 75 éves Püski Sándor — Ünnepség Foton A megőrzés küldöttei Nagymarosi találkozó Fiatalok tömegei érkeztek szombaton Nagymarosra. A hagyományos egyházi, ifjúsá­gi találkozó közös imával kezdődött a templomkertben. A rendezvény vezérgondo­lata az volt, hogy napjaink fő követelménye: egy szívvel, egy lélekkel munkálkodni jele­nünk, s jövőnk érdekében, köl­csönös megértéssel és szere­tettel egymás iránt. A nyolc helyszínen tartott fakultációkon rangos egyházi személyiségek tartottak elő­adásokat, _ s beszélgettek a résztvevőkkel. Ott volt Nagy­maroson Balás Béla kaposvá­ri püspök, Jeleníts István, pia­rista tartományi főnök. A művelődési házban köz­életi kérdésekről szólva, Sur­ján László egészségügyi és népjóléti miniszter, a KDNP elnöke is a találkozó fő gon­dolatát húzta alá. Álláspontja szerint az elmúlt negyven év, a rendszerváltás után fonto­sabbak a jövő kérdései, mint a múlttal való foglalkozás. Az ország érdeke azt kívánja, hogy minél előbb talpra állít­suk a gazdaságot, a kereszté­nyi értékrend alapján teremt­sünk egységet, megértést, jö­vőt minden ember számára. A délutáni zárómisét Ange­lo Acerbi bíboros, pápai nun- cius celebrálta. K. T. I. Túl a lelkiségen A román elnök, Ion Iliescu ismét fölemlegette Antall Jó­zsef miniszterelnök kijelentését, mely szerint a magyar kormányfő lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnö­kének vallja magát. Igaz, Iliescu úr a lélekben szót köny- nyed eleganciával törölte, s ennek megfelelően kritizálta Antall József kijelentését. Tegyük hozzá, hogy Antall Jó­zsef szavait a lecsatolt országrészek magyar lakossága akkoriban nagy megnyugvással fogadta, hiszen hosszú évtizedeken keresztül Kádár Jánostól ilyen jellegű' kiál­lásra nem is számíthattak. Ezt támasztja alá, hogy az ak­kori moszkvai nagykövet, Szűrös Mátyás, a nyilvános­ság kizárása mellett, szinte csak átosonhatott Moszkvá­ból a Kárpátokon, hogy Beregszász és Ungvár magyar lakosságával, pontosabban annak szűk rétegével talál- kozhassék. Ez Szűrös Mátyás magánkezdeményezése volt, ami mögül igenis hiányzott a Kádár-rendszer támo­gatása, csupán eltűrték az akciót. De ha igazságosak akarunk lenni, akkor kijelenthetjük, hogy Antall József nyugodtan mondhatná magát, például egymillió román miniszterelnökének is, hiszen egy-egy építkezésen, külö­nösen a keleti országrészben, de Budapesten is, már alig hallani magyar szót, mert ott igenis román anyanyelvű­ek dolgoznak, olyanok, akiknek a fizetésére, ismerve a Ceausescu-rendszer születésszabályozási módszerét, gya­korta öt-hat gyermek is vár a határon túl. Mindez bizo­nyítja, hogy teljesen fölösleges Romániában oly érzéke­nyen reagálni bizonyos kijelentésekre, s nem kifejezet­ten tisztességes ha a kijelentéseket még meg is hamisít­ják. A tizenötmillió magyar lélekben való kormányzása módfelett fontos, kiváltképp akkor, amikor ott az anya­nyelvi oktatás olyan helyzetben van, ami siralmasnak mondható, amikor a népi kultúra, ha még nem is szűnt meg, de a perifériára szorult, ha a kárpótlás olyan csala­finta módon folyik, hogy a magyar gazdák földjeit romá­nokkal vásároltatják fel, ha a határon át való közleke­dés olyan bonyodalmakba ütközik, hogy egy-egy Erdély­be való átugrás már nem is utazónak, hanem kalador- nak való, nos akkor igenis szükség van mindennemű anyaországból érkezett támogatásra, olyanra is, amely túllép a lelkiség határain. Vödrös Attila Zászlóbontás Nagybörzsönyben Falu-emléknapot tartottak szombaton, s felavatták Nagy- börzsöny kék színű zászlaját, közepén a régi pecséttel, amely Szent Adalbert alakját ábrázolja. Az evangélikus templomban tartott szertartás keretében Dedinszky Gyula evangélikus és Hartung Fe­renc katolikus lelkészek szen­telték fel a zászlót, melyre Bogárdi Zoltán, a választó- körzet MDF-es országgyűlési képviselője kötötte a zászló­atyai szalagot. Lassanként szállingózott a nagy börzsönyi művelődési házba a délutáni műsor kö­zönsége, amikor egy idő­sebb, fejkendős asszony he­lyet kínált maga mellett. Úgy kezdett mesélni családi éle­tük újabb fordulatáról, hogy arra mindenki figyelni kez­dett: Nyolcvan aranykorona értékű kárpótlást kaptak, sa­ját földjükön kezdtek el gaz­dálkodni. Ha jól vettem ki a szavából, az első termést már le is aratták az idén. Munkanélküli lett az egyik fiú, s így állt talpra — bizony­gatta, s szavaiból az derült ki: ebben a faluban most is ugyanúgy tudnak újrakezde­ni, mint a régmúltban. (Folytatás a 4. oldalon) Hazaérkeztek a Reflektor-kéziratok Jelentős sajtótörténeti érté­kek kerültek a közelmúltban az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Sza­bad Európa Rádió egykori, le­gendás hírű szerkesztőjének: Gallicusnak, azaz Mikes Im­rének á kéziratait küldte haza özvegye, Mikes Vera a távoli Hawaii-szigetéről. A legfiata­labb korosztálytól eltekintve sókan emlékeznek még a Sza­bad Európai Rádió Reflektor műsoraira: e műsorok kézira­tairól van szó. (írásunk a 9. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents