Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTOBER 26., KEDD Polgármesteri beszámolón Gödöllőn Egyszerre egyet tökéletesen / / A híresztelésekkel szemben nem lesz Gödöllőn ■ kútadó, gyökeret ereszt viszont az amerikai technológia: az autóalkatrészeket gyártó UTA újabb csarnok építését tervezi az autópálya szélén. A szakvizsgálatok szerint menthetetlen az Ur- réti-tó. A fenti információk között semmilyen összefüggés nincs, csak azért említettük együtt, mert erról is, arról is szó esett Gémesi György polgármesteri beszámolójában, amit a máriabesnyői városzrészen, a Damjanich-iskolában tartott. Az önkormányzat október 27-i közmeghallgatása előtt a polgármester három alkalommal találkozott a városlakókkal. Kevesen vettek részt a bes- nyői beszámolón, pedig mindenkit érintő kérdésekről esett szó. Elhangzott, hogy az önkormányzat 1,2-1,3 milliárd forinttal gazdálkodik, s körülbelül 1250 közalkalmazottnak ad ebből kenyeret. Ha ehhez hozzáadjuk a 28 intézmény energia- és közműköltségét, dologi kiadásait, kitűnik, hogy szűk az ön- kormányzat mozgástere. A helyi — elsősorban iparűzési — adók jó behajtásával, kötvénykibocsátással nyílik mégis lehetőség a fejlesztésre. S míg az első esztendőben, 1991-ben a túléléshez készítettek költségvetést, a következőben pedig a GAMESZ és a városgazdálkodási vállalat átalakítására került sor, az idén az infrastruktúra fejlesztése lendült meg. Máriabesnyői csatornázás A város fele csatornázott, de az ivóvízbázis védelme érdekében is a hálózat bővítésére van szükség. Két térségben ez már zajlik, és jó hírként közölhette a polgármester, hogy elkészült a máriabesnyői városrész csatornázási terve. A negyedmilliárdos beruházás várhatóan 1995-ben kezdődhet el. Az Antal hegyi, a Szilhát és a Mátyás király utak építői versenyt futnak a kalendáriummal, hogy a fagyok előtt végezzenek. Az új gázfogadó-állomás szintén elkészül az év végére, s akkor Besnyőn is további igényeket lehet kielégíteni. A városi fejlesztési program másik területe az intézmények rendbetétele. Alapelve pedig az, hogy egyszerre egyet tökéletesen korszerűsítsenek. A Pető- fi-iskola esetében ez bővítéssel is járt — az összes költség 120 millió forint körüli. A tervezett következő intézmény, a Chopin Zeneiskola felújítása újabb tízmilliókat igényel. „Apróbb” munkákra is futja: a beszámolónak otthont adó Damjanich-iskola fűtését olajról a lényegesen gazdaságosabb gázra állítják át. Gödöllő már nem lesz mezőgazdasági város — szögezte le Gémesi György. Kulturális, konferencia- és idegenforgalmi központként nyújt majd új munkahelyeket az itt élőknek. Jelentős a súlya természetesen az iparnak is. Az önkormányzat segítségével Gödöllőn is megtelepedett világcég, az United Technologies Automotive magyarországi kft.-je A kategóriás minősítést ért el, s míg egy spanyol üzemet be kellett zárni, a gödöllői talpon maradt. Mi több, egy újabb, szintén 650 munkahelyes üzemet kívánnak építeni. A polgár- mester megjegyezte, több gödöllői munkavállalóra számítottak. Igaz, keményen kell dolgozni, s a bér csak kicsit magasabb az átlagosnál. Örvendetes, hogy a Ganz Mérőgyár Kft. is fejleszt. Ezek a kedvező hatások közvetlenül érintik a polgármesteri hivatal szociálpolitikáját. Nem több, már kevesebb... A posta építése, a kastély helyreállítása sok feladatot adott az önkormányzatnak, de nem marad el az eredmény. Sajnálatos, viszont hogy a város természeti értékei súlyosan károsodtak, így például az Úrréti-tó menthetetlen, s a babati tórendszer vízutánpótlása is kétséges. A beszámoló résztvevőinek kérdéseire válaszolva elhangzott, hogy a polgár- mester nem fog kivetni kút- adót és nemcsak azért, mert erre egyedül módja sincs. Az önkormányzat egyáltalán nem tervez új helyi adófajtát. A telefonért sem kell többet fizetni azoknak, akik időben leszurkolták a 15 ezer forintot. (Talán már el is felejtettük, abból is visszakaptunk körülbelül kétezret...) Önérdekből közérdek? Várady Tamás főorvos, besnyői önkormányzati képviselő felszólalásában napjaink sajnálatos jelenségére hívta fel a figyelmet. Amikor divatos elvonulni a közélettől, néhá- nyan önös érdekeiket közérdekként hirdetik, s két emDer is száz hangján szólal meg. Olyan kezdeményezés feneklett meg például így, amely elhelyezte volna a városi piacot az egyik legértékesebb gödöllői épület, a múzeum udvarából . Szóba került, hogy gyakrabban kellene a rendőrségnek járőröznie Besnyőn éjszakánként. Bár erre a lakók nem kaptak ígéretet, Fábián Zsolt alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan elkezdődik egy riasztórendszer kialakítása, amely intézményeket, családi házakat egyaránt védeni fog a hívatlan látogatóktól. Minél többen csatlakoznak, annál olcsóbb lehet a szolgáltatás. Ha pedig nem égnek a köztéli lámpák, ne legyünk restek levelet írni az áramszolgáltatónak, mert akkor gyorsan cselekszenek. B. G. Fekete Gyula előadása Monoron i/ Pusztulásunk okai Az elmúlt hét végén Monoron tartott előadást a városi művelődési központban Fekete Gyula író a magyarság megmaradásáról. A rendezvény szervezője a Magyar Út Körök helyi szervezete volt. Az a folyamat, melyben elértük, hogy mára a világ leggyorsabban öregedő országává váltunk, 1956 után kezdődött, kezdte előadását Fekete Gyula. Országunk pusztulásának példájára Mohácsot szoktuk emlegetni. Nos, a jelenlegi helyzet, elmondhatjuk, jóval súlyosabb. A születési és halálozási arány kedvezőtlen alakulásából lemérhető, hogy évi két Moháccsal csökken az ország lakossága, persze törökök nélkül, „amúgy csináld magad alapon”. Természetesen, mint mindennek, ennek a folyamatnak is vannak okai, okozói, hangoztatta Fekete Gyula. A pusztulás okait, a következőkben látom, folytatta az író. Az elmúlt 37 évben az abortuszok száma 7 millió volt, ami megfelel 300 Mohácsnak, illetve 75 Hirosimának. De nem akarom az abortuszra kiélezni a dolgot, mondta. 1956-ban kétszázezren, s utána évente tízezerszám emigráltak a magyarok, akik idehaza szerezték tudásukat, de annak gyümölcsét más országban termették meg. S ne feledkezzünk meg az elmúlt rendszer kormányainak országromboló, népességcsökkentő intézkedéseiről sem. Itt említeném meg példaként a világ leg- antiszociálisabb, család- és gyermekellenes adózási rendszerét, folytatta az író, mely a polgárait arra ösztönözte, hogy ne szülessenek gyerekeik, vagy ha már megszülettek, akkor érdemesebb legyen állami gondozásba adni őket. Számításaim szerint egy gyerek után 8700 forintot fizettek a szülők, különböző adóformákban — de én ezt csak „gyerekadónak” nevezem, míg ha állami gondozásba került a gyermek, az állami támogatás évi 223 ezer forint körül mozgott. A kommunista kormányoknak, míg Romániában a sekuritate, addig Magyar- országon az Aczél elvtárs által kinevezett emberek vezette sajtómédiumok voltak a legfőbb támaszai. Ugyanis felismerték, hogy a biológiai népirtáson kívül van egy sokkal modernebb forma is: a kulturális népirtás. Ennek lényege, hogy maradjon életben az illető, csak ivartalanítani kell a szellemi életét. A médiumok erre kiválóan alkalmasak, mondta Fekete Gyula, hiszen minden hálószoba sarkába beépült a tévé, s magától vezérli gondolkodásunkat. Ideje lenne felismerni, folytatta az író, hogy az igazi hatalom azoknak a kezében van, akik a tömegkommunikációt vezérlik. Magyarországon két erő áll egymással szemben, hangsúlyozta Fekete Gyula. Az egyik a pusztulás, a másik a megmaradás oldalán áll. Hiszen anélkül nem lehet pusztulás, hogy valakik ne akarnák azt. Felmerül az a kérdés is, folytatta az író, hogy miért akarnak pusztulást. Elég csak megemlítenem egyik parlamenti képviselőnk kijelentését, miszerint hongkongi állampolgárokat telepíthetnénk Magyar- országra, olyanokat, akik az 1997-es, Kínával történő egyesülés miatt akarnak távozni az egykori gyarmatról, zárta szavait Fekete Gyula. Sz. R. H. Kegyeleti szolgálat A temetők sorsa valamennyiünk felelőssége Az őszi elmúlás velejárója a halottak napja. Ilyenkor azok is kilátogatnak a temetőbe, akik egész évben elfelejtik hozzátartozóik sírját gondozni. A Pest megyei Kegyeleti Szolgálat Magyarországon a második legnagyobb temetkezési vállalat. Évente 13-14 ezer ember földi maradványainak utolsó útra kísérését igyekeznek tisztességgel végezni. A megyében levő kétszáz temetőből a cég tizennégyet működtet, s végzi a sokoldalú szolgáltatásokat. A Kegyeleti Szolgálat igazgatójával, Havass Imrével, a temetők állapotáról, a szolgáltatások összetettségéről beszélgettünk. A temetők működtetése az egész világon mindenütt, így Magyarországon is ráfizetéses, a Kegyeleti Szolgálat a szolgáltatásokból nyert bevételből gazdálkodik, 1990 óta nyereségesen. Az éves forgalom meghaladja a háromszáz millió forintot, hitelt nem vettek igénybe a fejlesztésekhez, támogatást nem kérnek és nem kapnak. Sőt, a jószándékú segítségért hajlandóak anyagi áldozatot hozni. Amennyiben alapítványok, társadalmi szervezetek, egyházak, iskolák vállalják közösségi munkában a temetők rendbetételét a cég biztosítja a szemét elszállításához szükséges gépjárművet és anyagilag is hozzájárul a költségek fedezéséhez. A temetők üzemeltetése és a temetkezési szolgáltatások biztosítása két külön dolog, sokan hajlamosak összekeverni. A sírkertek tulajdonosainak az a feladata, hogy az utakat rendben tartsa, elszállítsa a szemetet. A sírhelyeket bérbe adja huszonöt éves időtartamra, ezután a bérlő magánügye, hogy hogyan gondozza, díszíti vagy hanyagolja el a kegyeleti helyet. A fővárosban és más megyében az önkormányzatok hozzájárulnak a temetők fenntartási költségeihez. Ez Pest megyére nem érvényes. Az egyetlen az érdi polgármester, aki munkaerővel segíti a megyei vállalatot. Tavaly is, idén is tíz-ti- zenkét munkanélkülit alkalmazott közmunkára, akik halottak napja előtt rendbe teszik az utakat, az elhanyagolt sírokat. Szentendrén a Móricz Zsigmond Gimnázium diákjai gondoskodnak arról, hogy legalább egyszer egy évben eltűnjön a gaz a sírokról. A települések társadalmi fejlettségét, lelkiismeretét tükrözi az is, hogy a helyi híres, ismert emberek sírhalmait mennyire tartják számon. A helyi önkormányzatok feladata azoknak a végtisztelet adásáról gondoskodni, akiknek nincsenek hozzátartozói. Ebben az esetben a Kegyeleti Szolgálat is átvállalt valamennyit a költségekből, nevezetesen a mindenkori létminimumot kéri — most kilencezer forintot — a település vezetésétől. Az igazgató véleménye szerint ez felebaráti kötelesség, még akkor is, ha veszteséges. A cég egyébként nyereséges, bár extraprofitra sohasem törekedtek. Racionálisan, jól átgondoltan szervezi a vállalatot, a megye hetvenöt településén 175 embert foglalkoztat. A temetkezési vállalathoz az emberek életüknek egyik legnehezebb pillanatában fordulnak: amikor szeretteiktől kell búcsúzniuk. A Kegyeleti Szolgálat ha szükséges, minden ügyintézést elvállal, a halotti anyakönyvi kivonat beszerzésétől, a szállítás, előkészítés, szertartás szervezése, sírásás, temetési ceremónia, búcsúztatásig valamennyi feladatra felkészültek. Mivel a Pest megyei kórházak többsége Budapesten van, és az elhunytak fele kórházban hal meg, a vállalatnak kell biztosítania a temetkezési helyre való szállítást. Óriási gond megyeszerte a boncolás elvégzése, mert a ravatalozók mellett elhanyagolt épületek szolgálják ezt a célt. Nyugaton mindez kórházban zajlik — jegyzi meg Havass Imre — és közel sem olyan gyakran mint nálunk. Mint minden területén a kereskedelemnek — hiszen élő szolgáltatás ez a halottakért — itt is versenyhelyzet alakult ki. A településeken a helyi lakosok előnyben részesítenek egy odavalósi vállalkozót. A gond az, hogy a sok komoly és igényes vállalkozó mellett akadnak olyanok is, akik a gyors meggazdagodás reményében nem átallják becsapni, megkárosítani az embereket. A megyében több mint negyven temetkezési vállalat működik. Jó lenne, ha ezek nem egymás lejáratására szakosodnának, hanem a becsületes szolgálatot vállalnák. A halottak napja különleges feladatokat ró a Kegyeleti Szolgálatra is: a fennhatósága alá tartozó temetőket ilyenkor rendbe teszik, általános nagytakarítást végeznek. Mivel a cég minimális létszámmal működik, számítanak arra, hogy egyre több ember ismeri fel az ügy fontosságát és segítségére lesz az ott dolgozóknak. Hozzátartozóink sírja körül ha szétnézünk, talán akad olyan amelyik elhanyagolt, de ha nem, akkor legalább a koszorú-, virág- és gyertyamaradványokat szedjük össze — kéri Havass Imre, a Kegyeleti Szolgálat igazgatója, s mi szívesen tolmácsoljuk kérését, így halottak napja előtt. Bartos Csilla
