Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. OKTOBER 26., KEDD Kísérlet helyett követni a beváltat A magyar élelmiszer-gazdaság Az élelmiszer-gazdaság és a marketing jeles szakemberei kétnapos tanácskozáson próbálták felrajzolni a magyar élelmiszerexport fejlesztésének útját, módját, lehetőségeit. A Kopint-Datorg fejlesztésének, a Konjunktúra-Piackutatás és Számítástechnikai Rt. által Kecskeméten összehívott szakmai konzultáción az élelmiszer-kereskedelem szervezésének állami feladatain túl a gazdasági átalakulásnak a külkereskedelemben jelentkező következményeiről is alkalom volt bővebben beszélni. Nevezetesen arról, hogyan alakul a külpiaci pozíciójuk azoknak a konzervgyáraknak, ahol részben vagy teljesen megtörtént a privatizáció, így például a nagykőrösi, a kecskeméti és a budapesti Glóbus konzervgyáraknál, amelyeknek közös jellemzője, hogy átvészelték az iparág válságát. Az említett konzervipari cégek persze nemcsak annak köszönhetik talpon maradásukat. hogy az átalakulásnak számukra szerencsés útját választották, hiszen némelyek még csak a folyamat közepén tartanak. Ez abból is sejthető, hogy a szakmai avagy a stratégiai befektetők tőkéjükkel és a piaci háttérrel csakis azzal a vállalattal társulnak, amelynek termelési szerkezete alapvetően alkalmassá teszi a piac- orientált fejlesztést. A tizennégy magyarországi konzervgyár közül eddig kettőnél — egyik az említett kecskeméti — zajlott le teljesen a privatizáció, öt felszámolás alatt van, a többi helyzete pedig egyelőre bizonytalan. Az utóbbiak közé tartozik a majdnem teljesen állami tulajdonú Nagykőrösi Konzervgyár Rt. is. Az eredeti gyárból ugyan már leszakadt a javarészt francia érdekeltségű Il-es telep, Bonduelle néven, valamint a dobozüzem, de az ÁVÜ döntése alapján meghirdetett, „klasszikus” konzervgyári rész sorsa még nem tisztázódott. Érdeklődés egyelőre csak egyes részlegek iránt van. Ezeket viszont a technikai, infrastrukturális „összeépülés” miatt nehéz elválasztani. Kihasználatlan kapacitások Márpedig a privatizáció minél hamarabbi lebonyolítása a körösi gyár számára is fontos lenne, hiszen jelentős a piacvesztése, csaknem felére esett vissza a termelés a két évvel ezelőtti szinthez képest. A kecskeméti gyárhoz hasonlítva hátrányosabb a körösiek helyzete any- nyiból is, hogy nincs úgymond kiemelkedően sikeres terméke, olyan, amelyik jobban csábítaná a tőkét. Kapacitásának nagyrészét sem tudja tehát kihasználni, s ugyanez jellemzi a teljes átalakulás előtt álló többi céget is. Ismét csak a kecskeméti gyár ad pozitív példát, ahol tavaly már 22 millió dollárra emelkedett az értékesítés szintje, szemben a ’86. évi 5,5 millió dollárral. Ugyanitt csökkent viszont a belföldi értékesítés. Az átalakulás és a tulajdonviszonyok rendezése előtt lévő termelők közötti összehasonlítás másik tapasztalata az — utaltak rá a szakmai fórum résztvevői —, hogy az utóbbiak gyakorlatilag kiszorultak a piacról. Szemben azokkal, ahol már valóságos tulajdonosi érdekeltség sarkall a kapacitás minél jobb kihasználására, a piacok megtartására és bővítésére. így van ez még akkor is, ha a hazai termelés védelmében megvalósulandó állami beavatkozás ma még nem tölti be azt a szerepet, amit várnak tőle. Ennek oka ismét csak a tulajdonviszonyok rendezésének elhúzódásával magyarázható. Ugyanakkor például a feldolgozó kénytelen akár külföldről is behozni alapanyagot azért, hogy korrekt szállító hírében maradhasson. Nehezíti a feldolgozók helyzetét az is, hogy a hazai nyersáru jelentős része is külföldre jut: természetesen magasabb áron, mint amit az itthoni gyárak kínálnak, és függetlenül attól, kötik-e érvényes szerződések a termesztőt a magyar feldolgozóhoz. Úr a készpénzzel fizető Márpedig nagyon fontos lenne a gazdasági-jogi szerződésekre vonatkozó cikkelyeket nemcsak itthon, hanem kiváltképpen a nemzetközi piacon tiszteletben tartani, pénzes üzletek múlhatnak rajta. a jövó' húzóágazata Persze a szerződéses fegyelem lazulásához jelentősen hozzájárultak az elmúlt években a feldolgozók is. Azóta pedig, mivel legtöbbjük nem tud azonnal fizetni, csak fokozódott velük szemben a bizalmatlanság. Az eladó, érthetően, a készpénzzel fizető vevőt részesíti előnyben. Látni kell tehát, hogy a jelenlegi termelésikereskedelmi körülmények hosszabb távon való fennmaradása azokat a cégeket is válságos helyzetbe sodorhatja, amelyek akár hazai, akár külföldi tőkeinjekciótól valamelyest megerősödve, a gazdasági kibontakozás felé haladnak. A kedvező változások azonban nem ilyen egyértelműek náluk sem: az a piac, amelyen ugyan növekedést értek el, korántsem kiegyensúlyozott jelentőséggel hullámzik, s ezt tetézi a beszerzés bizonytalansága is. Támogatás nélkül lemarad Az élelmiszer-gazdasági kínálat sajátos vonása, hogy az ágazaton belül is ütköznek érdekek. Ebből következik: a piacgazdaság szereplői önmaguk nem képesek megoldani saját és ágazati szinten sokszorosan jelentkező nehézségeiket. Ugyanerről tanúskodnak a nyugateurópai országok példái is, ahol speciális, ám igen jól működő rendszerek szabályoznak. Ezeket a kész mechanizmusokat lenne szükség kísérletezgetésre fordítható idő híján mihamarabb alkalmazni a hazai viszonyok között is -— hangzott el a konzervgyárak és a termelők konzultációján. Az úgymond nyugati stílusú értékesítés, amire a hazai élelmiszer-termelés is törekszik, nem halad mindaddig, amíg markáns, lehetőleg közgazdasági szabályozásokkal helyre nem billentik a termesztés és a feldolgozás között megbomlott egyensúlyt. Az élelmiszeripar alig a felét tudja csak kihasználni az idei exportmennyiségnek. Ez az adat is arra hívja fel a figyelmet, hogy az ágazatban a tulajdonviszonyok rendezésével párhuzamosan a mezőgazdasági termelés közvetlen támogatására, a feldolgozóipar technikai, taktikai készletezését elősegítő hitelrendszerre és nem utolsósorban az agrárrendtartásnak az a hazai termelés szempontjából kedvező rendszerének működtetésére van szükség. Nemcsak azért, mert a magyar élelmiszer-gazdaságot, mint a jövő húzóágazatát fel akarjuk támasztani, de ugyanez szükséges a közös piaci csatlakozáshoz is. Jóllehet az előbbi követelmény teljesülése eleve feltétele az utóbbinak, ugyanakkor még egy fontos követelményről kevesebb szó esik: a strukturális átalakulás és annak stabilizálása még nem minden. Abba szervesen be kell épülnie a modem, hatékony termelés összes egyéb feltételének is. Keservesebb ugyanis Európa gazdaságából utóbb kipottyanni, mint oda bejutni. M. J. Valutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre. Eladási forintban Angol font 145,14 . 147,94 Ausztrál dollár 65,42 66,66 Belga frank (100) 269,72 274,38 Dán korona 14,56 14,82 Finn márka 16,94 17,34 Francia frank 16,77 17,05 Görög drachma (100) 40,38 41,22 Holland forint 52,20 53,06 ír font 137,87 140,47 Japán yen (100) 90,53 91,73 Kanadai dollár 75,10 76,50 Kuvaiti dinár 327,51 333,01 Német márka 58,63 59,59 Norvég korona 13,45 13,69 Olasz líra (1000) 60,76 62,04 Osztrák schilling (100) 833,17 846,77 Portugál escudo (100) 56,60 57,70 Spanyol peseta (100) 73,06 74,58 Svájci frank 66,47 67,55 Svéd korona 12,14 12,40 USA-dollár 98,00 99,56 ECU (Közös Piac) 111,92 113,88 Javuló sertéspiac A sertéspiacon már érezteti hatását a garantált árak bevezetése, ugyanis az állomány eddigi folyamatos csökkenése lelassult — jelentette ki Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke a részpiaci szabályozás hatásait elemezve. A Földművelésügyi Minisztérium szakembere szerint az „R” minőségért fizetendő 82 forintos árat a termelők még alacsonynak tartják, ám ez lényegesen magasabb, mint az idei legalacsonyabb szabadpiaci ár, amely 60 forint körül mozgott. Azt is figyelembe kell venni, hogy a 82 forintos piaci kilogrammonkénti árgarancia a szabadpiacon további 15-20 forinttal magasabb árakhoz vezet. Ezért a tenyésztőknek várhatóan a jövő évben már érdemes sertést hizlalniuk, bízhatnak a stabilizálódó piacban. A garantált ár további előnye az lehet még, hogy a fogyasztók kiszámíthatóbb árakkal találkozhatnak a boltokban. Szeminárium a mezőgazdaságról A földreformtól a földpiacig Mezőgazdasági szövetkezetek és az alakuló gazdálkodó szervezetek Magyarországon címmel október 27-e és 29-e között szemináriumot tartanak az OECD és a magyar kormány szervezésében, az Agro Hotelben. Az első napon Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára mellett beszédet mond Gerard Viatte, az OECD élelmezésügyi, mezőgazdasági és halászati igazgatóságának vezetője. A hazai földreformról, a mezőgazdasági vállalkozókat érintő agrárpolitikáról, az eddigi eredményekről, a várható tendenciákról esik majd szó a későbbiekben. Előadás hangzik el arról, hol, hogyan és miért léteznek mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szövetkezetek a nemzetközi gyakorlatban. Tanulmányokat ismerhetnek meg a szeminárium részvevői: például Philip Raup, a minneso- tai egyetem nyugalmazott professzora A földpiac és a földbérlemény szerepe a szervezeti struktúra átalakításában című munkáját. De lesznek plenáris ülések, viták, hazai és külföldi példák is megfogalmazódnak. Mindenképpen hasznos lesz ez a találkozó, hiszen számos neves külföldi szakértő, előadó a náluk már bevált gyakorlat ismertetésével esetleg segítséget adhat a hazai mezőgazdászoknak. Lorenz Pollmeier, a Világbank pénzügyi főmunkatársa is előadást tart e szemináriumon. A tanácskozáson felvázolják a különböző szervezeti struktúrákat formáló gazdasági és egyéb tényezőket, a szövetkezetek helyét az élelmi- szer-ipari-mezőgazdasági ágazatban; a kormányzat szerepét az agrárszektor „szervezeti térképeinek" kialakításában. Vitázhatnak majd a részvevők arról, vajon átmeneti jelenségnek tekinthető-e a szövetkezetek dominanciája, s milyen hatással van a gazdasági környezet a szövetkezetekre. Forintos hírek Atomipari együttműködési keretszerződést írt alá Don Lawson, az Atomic Energy of Canada Ltd. elnöke és Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ál- lamútkár-helyettese tegnap Budapesten. A kanadai állami nagyvállalattal kötött megállapodás arra nyújt lehetőséget, hogy magas színvonalú technikai és szellemi segítséget nyerjen a magyar atomkutatás és uránbányászat, s kidolgozhatóak legyenek az esetleges magyarországi atomerőmű-telepítés feltételei. Részvénytársasággá alakulhat a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Erről döntött az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) ügyvezetése tegnap. A gazdaság erdőterülete 64 717 hektár, jegyzett tőkéje 454 millió 670 ezer forint. A társaság új neve: Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság, amelyben 50 százalékos tulajdonrész plusz egy szavazatot megtestesítő értékpapír marad állami tulajdonban. A kárpótlási jegyek tőzsdei forgalma október harmadik hetében mintegy 45 millió forinttal haladta meg az előző heút. Különösen kiugró, sikeres üzletmenet jellemezte az ünnep előtti október 22-i tőzsdenapot. A Világbank nyolc ügyvezető igazgatója — köztük Bernard Snoy, a Magyarországot képviselő ügyvezető igazgató — hétfőtől péntekig hazánkban tartózkodik. A látogatás célja a magyarországi általános politikai, illetve gazdasági helyzet megismerése, különös tekintettel a privatizációra, a bankkonszolidációra és az ipari- szerkezet-átalakításra. Szeptember végén 669 800 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, 5 ezerrel kevesebbet, mint augusztusban. Az Országos Munkaügyi Központ legújabb jelentéséből kiderül: a munkanélküliek száma február óta csökken. Nem ilyen kedvező a helyzet a pályakezdőknél. Mérsékeltebben, de még mindig nő a számuk. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
