Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. OKTOBER 26., KEDD Kísérlet helyett követni a beváltat A magyar élelmiszer-gazdaság Az élelmiszer-gazdaság és a marketing jeles szakembe­rei kétnapos tanácskozáson próbálták felrajzolni a ma­gyar élelmiszerexport fejlesztésének útját, módját, le­hetőségeit. A Kopint-Datorg fejlesztésének, a Konjunk­túra-Piackutatás és Számítástechnikai Rt. által Kecs­keméten összehívott szakmai konzultáción az élelmi­szer-kereskedelem szervezésének állami feladatain túl a gazdasági átalakulásnak a külkereskedelemben je­lentkező következményeiről is alkalom volt bővebben beszélni. Nevezetesen arról, hogyan alakul a külpiaci pozíciójuk azoknak a konzervgyárak­nak, ahol részben vagy telje­sen megtörtént a privatizá­ció, így például a nagykőrö­si, a kecskeméti és a buda­pesti Glóbus konzervgyárak­nál, amelyeknek közös jel­lemzője, hogy átvészelték az iparág válságát. Az említett konzervipari cégek persze nemcsak an­nak köszönhetik talpon ma­radásukat. hogy az átalaku­lásnak számukra szerencsés útját választották, hiszen né­melyek még csak a folya­mat közepén tartanak. Ez ab­ból is sejthető, hogy a szak­mai avagy a stratégiai befek­tetők tőkéjükkel és a piaci háttérrel csakis azzal a válla­lattal társulnak, amelynek termelési szerkezete alapve­tően alkalmassá teszi a piac- orientált fejlesztést. A tizennégy magyarorszá­gi konzervgyár közül eddig kettőnél — egyik az emlí­tett kecskeméti — zajlott le teljesen a privatizáció, öt fel­számolás alatt van, a többi helyzete pedig egyelőre bi­zonytalan. Az utóbbiak közé tartozik a majdnem tel­jesen állami tulajdonú Nagy­kőrösi Konzervgyár Rt. is. Az eredeti gyárból ugyan már leszakadt a javarészt francia érdekeltségű Il-es te­lep, Bonduelle néven, vala­mint a dobozüzem, de az ÁVÜ döntése alapján meg­hirdetett, „klasszikus” kon­zervgyári rész sorsa még nem tisztázódott. Érdeklő­dés egyelőre csak egyes részlegek iránt van. Ezeket viszont a technikai, infrast­rukturális „összeépülés” mi­att nehéz elválasztani. Kihasználatlan kapacitások Márpedig a privatizáció mi­nél hamarabbi lebonyolítása a körösi gyár számára is fon­tos lenne, hiszen jelentős a piacvesztése, csaknem felé­re esett vissza a termelés a két évvel ezelőtti szinthez képest. A kecskeméti gyár­hoz hasonlítva hátrányo­sabb a körösiek helyzete any- nyiból is, hogy nincs úgy­mond kiemelkedően sikeres terméke, olyan, amelyik job­ban csábítaná a tőkét. Kapa­citásának nagyrészét sem tudja tehát kihasználni, s ugyanez jellemzi a teljes át­alakulás előtt álló többi cé­get is. Ismét csak a kecske­méti gyár ad pozitív példát, ahol tavaly már 22 millió dollárra emelkedett az érté­kesítés szintje, szemben a ’86. évi 5,5 millió dollárral. Ugyanitt csökkent viszont a belföldi értékesítés. Az átalakulás és a tulaj­donviszonyok rendezése előtt lévő termelők közötti összehasonlítás másik ta­pasztalata az — utaltak rá a szakmai fórum résztvevői —, hogy az utóbbiak gya­korlatilag kiszorultak a piacról. Szemben azokkal, ahol már valóságos tulajdo­nosi érdekeltség sarkall a ka­pacitás minél jobb kihaszná­lására, a piacok megtartásá­ra és bővítésére. így van ez még akkor is, ha a hazai ter­melés védelmében megvaló­sulandó állami beavatkozás ma még nem tölti be azt a szerepet, amit várnak tőle. Ennek oka ismét csak a tu­lajdonviszonyok rendezésé­nek elhúzódásával magya­rázható. Ugyanakkor példá­ul a feldolgozó kénytelen akár külföldről is behozni alapanyagot azért, hogy kor­rekt szállító hírében marad­hasson. Nehezíti a feldolgo­zók helyzetét az is, hogy a hazai nyersáru jelentős ré­sze is külföldre jut: termé­szetesen magasabb áron, mint amit az itthoni gyárak kínálnak, és függetlenül at­tól, kötik-e érvényes szerző­dések a termesztőt a magyar feldolgozóhoz. Úr a készpénzzel fizető Márpedig nagyon fontos len­ne a gazdasági-jogi szerző­désekre vonatkozó cikkelye­ket nemcsak itthon, hanem kiváltképpen a nemzetközi piacon tiszteletben tartani, pénzes üzletek múlhatnak rajta. a jövó' húzóágazata Persze a szerződéses fe­gyelem lazulásához jelentő­sen hozzájárultak az elmúlt években a feldolgozók is. Azóta pedig, mivel legtöbb­jük nem tud azonnal fizetni, csak fokozódott velük szem­ben a bizalmatlanság. Az el­adó, érthetően, a készpénz­zel fizető vevőt részesíti előnyben. Látni kell tehát, hogy a jelenlegi termelési­kereskedelmi körülmények hosszabb távon való fennma­radása azokat a cégeket is válságos helyzetbe sodorhat­ja, amelyek akár hazai, akár külföldi tőkeinjekciótól vala­melyest megerősödve, a gaz­dasági kibontakozás felé ha­ladnak. A kedvező változá­sok azonban nem ilyen egyértelműek náluk sem: az a piac, amelyen ugyan növe­kedést értek el, korántsem kiegyensúlyozott jelentőség­gel hullámzik, s ezt tetézi a beszerzés bizonytalansága is. Támogatás nélkül lemarad Az élelmiszer-gazdasági kí­nálat sajátos vonása, hogy az ágazaton belül is ütköz­nek érdekek. Ebből követke­zik: a piacgazdaság szerep­lői önmaguk nem képesek megoldani saját és ágazati szinten sokszorosan jelent­kező nehézségeiket. Ugyan­erről tanúskodnak a nyugat­európai országok példái is, ahol speciális, ám igen jól működő rendszerek szabá­lyoznak. Ezeket a kész me­chanizmusokat lenne szük­ség kísérletezgetésre fordít­ható idő híján mihamarabb alkalmazni a hazai viszo­nyok között is -— hangzott el a konzervgyárak és a ter­melők konzultációján. Az úgymond nyugati stí­lusú értékesítés, amire a ha­zai élelmiszer-termelés is tö­rekszik, nem halad mindad­dig, amíg markáns, lehető­leg közgazdasági szabályo­zásokkal helyre nem billen­tik a termesztés és a feldol­gozás között megbomlott egyensúlyt. Az élelmiszeripar alig a felét tudja csak kihasználni az idei exportmennyiség­nek. Ez az adat is arra hívja fel a figyelmet, hogy az ága­zatban a tulajdonviszonyok rendezésével párhuzamosan a mezőgazdasági termelés közvetlen támogatására, a feldolgozóipar technikai, taktikai készletezését előse­gítő hitelrendszerre és nem utolsósorban az agrárrend­tartásnak az a hazai terme­lés szempontjából kedvező rendszerének működtetésére van szükség. Nemcsak azért, mert a magyar élelmi­szer-gazdaságot, mint a jövő húzóágazatát fel akar­juk támasztani, de ugyanez szükséges a közös piaci csat­lakozáshoz is. Jóllehet az előbbi követelmény teljesü­lése eleve feltétele az utóbbi­nak, ugyanakkor még egy fontos követelményről keve­sebb szó esik: a strukturális átalakulás és annak stabilizá­lása még nem minden. Abba szervesen be kell épül­nie a modem, hatékony ter­melés összes egyéb feltételé­nek is. Keservesebb ugyanis Európa gazdaságából utóbb kipottyanni, mint oda bejut­ni. M. J. Valutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre. Eladási forintban Angol font 145,14 . 147,94 Ausztrál dollár 65,42 66,66 Belga frank (100) 269,72 274,38 Dán korona 14,56 14,82 Finn márka 16,94 17,34 Francia frank 16,77 17,05 Görög drachma (100) 40,38 41,22 Holland forint 52,20 53,06 ír font 137,87 140,47 Japán yen (100) 90,53 91,73 Kanadai dollár 75,10 76,50 Kuvaiti dinár 327,51 333,01 Német márka 58,63 59,59 Norvég korona 13,45 13,69 Olasz líra (1000) 60,76 62,04 Osztrák schilling (100) 833,17 846,77 Portugál escudo (100) 56,60 57,70 Spanyol peseta (100) 73,06 74,58 Svájci frank 66,47 67,55 Svéd korona 12,14 12,40 USA-dollár 98,00 99,56 ECU (Közös Piac) 111,92 113,88 Javuló sertéspiac A sertéspiacon már érezteti hatását a garantált árak beve­zetése, ugyanis az állomány eddigi folyamatos csökkené­se lelassult — jelentette ki Rieger László, az Agrárrend­tartási Hivatal elnöke a rész­piaci szabályozás hatásait ele­mezve. A Földművelésügyi Minisz­térium szakembere szerint az „R” minőségért fizetendő 82 forintos árat a termelők még alacsonynak tartják, ám ez lé­nyegesen magasabb, mint az idei legalacsonyabb szabadpi­aci ár, amely 60 forint körül mozgott. Azt is figyelembe kell venni, hogy a 82 forintos piaci kilogrammonkénti árga­rancia a szabadpiacon továb­bi 15-20 forinttal magasabb árakhoz vezet. Ezért a te­nyésztőknek várhatóan a jövő évben már érdemes ser­tést hizlalniuk, bízhatnak a stabilizálódó piacban. A ga­rantált ár további előnye az lehet még, hogy a fogyasztók kiszámíthatóbb árakkal talál­kozhatnak a boltokban. Szeminárium a mezőgazdaságról A földreformtól a földpiacig Mezőgazdasági szövetkezetek és az alakuló gazdálkodó szervezetek Magyarországon címmel október 27-e és 29-e között szemináriumot tarta­nak az OECD és a magyar kormány szervezésében, az Agro Hotelben. Az első napon Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára mellett beszédet mond Ge­rard Viatte, az OECD élelme­zésügyi, mezőgazdasági és halászati igazgatóságának ve­zetője. A hazai földreform­ról, a mezőgazdasági vállal­kozókat érintő agrárpolitiká­ról, az eddigi eredményekről, a várható tendenciákról esik majd szó a későbbiekben. Előadás hangzik el arról, hol, hogyan és miért léteznek me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari szövetkezetek a nemzet­közi gyakorlatban. Tanulmá­nyokat ismerhetnek meg a szeminárium részvevői: pél­dául Philip Raup, a minneso- tai egyetem nyugalmazott professzora A földpiac és a földbérlemény szerepe a szer­vezeti struktúra átalakításá­ban című munkáját. De lesz­nek plenáris ülések, viták, ha­zai és külföldi példák is meg­fogalmazódnak. Mindenkép­pen hasznos lesz ez a találko­zó, hiszen számos neves kül­földi szakértő, előadó a náluk már bevált gyakorlat ismerte­tésével esetleg segítséget ad­hat a hazai mezőgazdászok­nak. Lorenz Pollmeier, a Vi­lágbank pénzügyi főmunka­társa is előadást tart e szemi­náriumon. A tanácskozáson felvázol­ják a különböző szervezeti struktúrákat formáló gazdasá­gi és egyéb tényezőket, a szö­vetkezetek helyét az élelmi- szer-ipari-mezőgazdasági ága­zatban; a kormányzat szerepét az agrárszektor „szervezeti tér­képeinek" kialakításában. Vi­tázhatnak majd a részvevők ar­ról, vajon átmeneti jelenség­nek tekinthető-e a szövetkeze­tek dominanciája, s milyen ha­tással van a gazdasági környe­zet a szövetkezetekre. Forintos hírek Atomipari együttműködési keretszerződést írt alá Don Lawson, az Atomic Energy of Canada Ltd. elnöke és Szűcs István, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium ál- lamútkár-helyettese tegnap Budapesten. A kanadai álla­mi nagyvállalattal kötött megállapodás arra nyújt lehe­tőséget, hogy magas színvo­nalú technikai és szellemi se­gítséget nyerjen a magyar atomkutatás és uránbányá­szat, s kidolgozhatóak legye­nek az esetleges magyaror­szági atomerőmű-telepítés feltételei. Részvénytársasággá alakul­hat a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Er­ről döntött az Állami Vagyon­kezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) ügyvezetése tegnap. A gazdaság erdőterülete 64 717 hektár, jegyzett tőké­je 454 millió 670 ezer forint. A társaság új neve: Kiskunsá­gi Erdészeti és Faipari Rész­vénytársaság, amelyben 50 százalékos tulajdonrész plusz egy szavazatot megtes­tesítő értékpapír marad álla­mi tulajdonban. A kárpótlási jegyek tőzsdei forgalma október harmadik hetében mintegy 45 millió forinttal haladta meg az elő­ző heút. Különösen kiugró, sikeres üzletmenet jellemez­te az ünnep előtti október 22-i tőzsdenapot. A Világbank nyolc ügyveze­tő igazgatója — köztük Ber­nard Snoy, a Magyarorszá­got képviselő ügyvezető igazgató — hétfőtől pénte­kig hazánkban tartózkodik. A látogatás célja a ma­gyarországi általános politi­kai, illetve gazdasági helyzet megismerése, különös tekin­tettel a privatizációra, a bank­konszolidációra és az ipari- szerkezet-átalakításra. Szeptember végén 669 800 munkanélkülit tartottak nyil­ván a munkaügyi közpon­tok, 5 ezerrel kevesebbet, mint augusztusban. Az Or­szágos Munkaügyi Központ legújabb jelentéséből kide­rül: a munkanélküliek száma február óta csökken. Nem ilyen kedvező a helyzet a pá­lyakezdőknél. Mérsékelteb­ben, de még mindig nő a szá­muk. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents