Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-22 / 247. szám

Az MKUSZ nyilatkozata Rosszemlékű folyamatok látszanak föléledni sajtónk egy részében, melyek a katolikus keresztény személyek, véle­mények, értékek lejáratására irányulnak. Példának említjük a dabas-sári iskolaügy némely sajtóorgánumban való ten­denciózus megjelenítését, a Magyar Katolikus Püspöki Kar, a kaposvári megyés püspök és más egyházi szemé­lyek nyilatkozatainak és tevékenységének szándékos elfer­dítését. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége a leghatáro­zottabban tiltakozik az ilyen és hasonló újságírói gyakorlat ellen. Kérjük a szakmai etikát komolyan vevő kollégákat, hogy határolják el magukat a keresztényellenes hangulat- keltéstől. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége elnöksége (OS) A KDNP egysége szilárd A képviselők segítik a kampányt A párt elnöksége és parlamenti frakciója között tel­jes az egyetértés, a szerda éjfélig tartó közös ülésén a két testület az elmúlt három év parlamenti munká­jának tapasztalatait és ezeknek a választási kam­pányban való felhasználását vitatta meg — jelentet­te ki Surján László pártelnökminiszter, a Keresz­ténydemokrata Néppárt tegnapi sajtótájékoztató­ján. Lapunk kérdésére Gáspár Miklós frakcióveze- tó'-helyettes szerint a szükséges módosítások után reális az esélye a jövó' évi költségvetés elfogadásának. A párt elnöke bejelentette: tisztségénél fogva vizsgála­tot rendelt el a minapi kiszi­várogtatás belső felelősé­nek megállapítására. Mint ismeretes: a keresztényde­mokraták egy vitaanyaga jutott el a velük korántsem szimpatizáló szocialista na­pilaphoz, amely a „jól be­vált” módon, vagyis a szö­vegkörnyezetéből kiragad­va közölt belőle ismertetőt. Az óhajtott célt azonban nem érték el az akció kivi­telezői, ugyanis ismét kivi­láglott: a KDNP a bel- viszályt más pártokra hagy­ja. A frakciót képviselő Gás­pár Miklós is leszögezte, a találkozó elsődleges célja a frakció politikai tapasztala­tainak átadása volt a párt el­nöksége számára, illetve a testületek közötti kapcsolat- tartás jövőbeni módjának mind gördülékenyebbé téte­le. A tanácskozáson termé­szetesen előfordultak eltérő álláspontok, de ezek a párt egységes arculatának továb­bi csiszolódását eredménye­zik. A minél jobb választási eredmény elérése érdeké­ben az elnökség és a frak­ció megkezdte a pártprog­ram. a választási kampány és a választott testületek kö­zötti információáramlás irányelveinek kidolgozását. Erre annál is inkább szük­ség van, szögezte le Surján László, mert közeledik a novemberi országos vá­lasztmányi ülés, amikorra egy vitára alkalmas elgon­dolással kell megismertetni a küldötteket. Az első szereptisztázó megbeszélésen tehát túl van a két vezető testület, és miként az elhangzott, ezt újabbak követik. Célul tűz­ték, hogy az európai min­táknak megfelelően az el­nökség és a parlamenti frak­ció viszonyát szabályozni fogják, meghatározva ben­ne a jogokat és a kötelessé­geket. * A tájékoztatót követően Gás­pár Miklóstól azt kérdeztük, hogyan értékeli azon ellenzéki véleményét, miszerint nincs is nagy jelentősége a költségveté­si törvény el nem fogadásának, legfeljebb idő előtti választá­sok lesznek. — Ha a parlament valóban nem szavazná meg a jövő évi költségvetést, akkor az a való­színű, hogy bár nem sokkal, de korábban lesznek a választások. — Reálisabbnak és az or­szág szempotjából szerencsé­sebbnek az tűnik, ha a szüksé­ges módosítások után, a koalí­ció egybentartva sorait elegen­dő szavazatot ad le, tehát meg­születik a költségvetési tör­vény... — Az ellenzék nem szavaz­za meg a törvényt, de a parla­menti többség valószínűleg igen. Ugyanis nemcsak a kor­mánykoalíció képviselőire szá­míthatunk, hanem a független társaink egy jó részére is. — Ahogy közelednek a vá­lasztások, a kívülálló szemlélő meghökkentő pártátlényegülé- seket tapasztal. Példának oká­ért az ez idáig tisztán liberáli­sok mára középpárti gúnyát öl­tenek. Hogyan ítéli meg a poli­tikai középen ezt a tülekedést? — Az új keletű centrum- pártiság természetesen a mi­nél több szavazat megszerzé­se reményében születik. Ezek a pártok a ’90-es választáso­kon olyan kampányt folytat­tak, amelytől később maguk elfordultak. A liberálisok han­goztatott antikommunizmusa választási trükk volt. Ezzel a magatartással szemben a KDNP szellemisége azt sugá­rozza magából, amit négy év­vel ezelőtt. Nincs szüksé­günk arra, hogy választási ciklusként megváltoztassuk a magunkról alkotott képet. N. Zs. Antall József ünnepi köszöntője Ez a nap jelképe népünk megmaradásának Tisztelt Honfitársaim! Határon innen és túl! Immár negyedik alkalom­mal ünnepelhetjük szabadon 1956. október 23-át, iegújabb- kori történelmünk nemzeti ün­nepként tisztelt nagyszerű nap­ját. Az érzéseinket törvényerő­re emelő országgyűlési akarat lehetővé tette, hogy nemzeti ünnepeink sorozata egész tör­ténelmünket kifejező egység­be fonódjék össze. A tavaszi és az őszi forradalom és sza­badságharc ünnepe szinte köz­refogja államiságunk és euró­paiságunk megalkotójának, Szent István királynak emlé­két. 1956. október 23-a nem­csak nagy nemzeti ünnepeink egyike, hanem jelkép is szá­munkra. Jelképe népünk meg­maradásának, megmásíthatat­lan törekvésének a független­ség, a szabadság, az Európá­hoz való mindenkori tartozás iránt. Mindig szemünk előtt le­begett a legfejlettebb orszá­gok példája, a modernizáció elengedhetetlen szükségessé­ge, a felzárkózás igénye. Nem álom volt ez, hanem követke­zett európaiságunkból, az ál­lamalapító királyunk által te­remtett szilárd fundamentum­ból, a Kárpát-medencében élő népünk szívós munkájából, azokból a szellemi értékekből, amelyek oly sokszor gazdagí­tották a világot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kifejezi minde­nekelőtt az egész ország hajlít- hatatlan akaratát a szuverén, a többpártrendszer alapján mű­ködő parlamentáris demokrá­cia iránt. Történelmi mitológi­ánk részévé vált ez a nap, amely mindmáig megőrizte lelkűnkben a nemzeti összetar­tozás érzését és azt az erkölcsi megújhodást, amit mindenki érzett azokban a napokban, és amit annyira feledtetni akart a hatalom a példátlan megtorlás­sal és a hamis elhallgatással a diktatúra éveiben. Soha nem felejtjük el az ál­dozatok emlékét, a megalázott és földönfutóvá tett családok szenvedéseit, és végre mó­dunk nyílik rámutatni — egy alkotmányos jogállam méltó­ságával — a bűnök elkövetői­re. Harminchét éve először va­gyok távol hazámtól e napon. Ezúttal külföldről hajtok fejet mindazok helytállása előtt, akik életüket, szabadságukat, saját és családjuk sorsát, eg­zisztenciáját áldozták föl. Kö­szönöm azt is, hogy a magyar nép — itthon, vagy a világ más tájain — hű maradt 1956. október 23-a eszméihez, és eb­ből erőt, hitet merítve viseli el az átalakulás, a világpolitika és világgazdaság által reá mért súlyos terheket. Gondolatban együtt emléke­zem Magyarország polgárai­val, a határainkon túl ünneplő honfitársainkkal és kívánok igaz céljaik megvalósításához hitet és életükben boldogulást. Kormányszóvivői tájékoztató Nem szerezhetnek földet a külföldiek A földtörvény-tervezet tár­gyalása során a kormány úgy döntött: nem javasolja, hogy külföldi magán- és jogi sze­mélyek földtulajdont szerez­hessenek az országban; még akkor sem, ha a külföldi társa­ságok belföldi székhellyel rendelkeznek — jelentette be Juhász Judit tegnapi tájékoz­tatóján. — A termőfölddel rendelke­ző munkanélküliek vállalkozó­vá válásának segítésére intéz­kedést hozott a kormány — kö­zölte a továbbiakban Kiss Gyu­la munkaügyi miniszter. A döntés értelmében mindazok a regisztrált munkanélküliek, akik élethivatás-szerűen foly­tatnak mezőgazdasági tevé­kenységet, 200 ezer forint hi­telt vehetnek fel vállalkozóvá válásukhoz. A hitelt 3 éves tü­relmi idő után, 4 év alatt, ne­gyedévente, egyenlő részletek­ben kell visszafizetni. Warren Christopher Magyarországon A térség legstabilabb országa Magyarországi látogatásának első programjaként tegnap, délelőtt amerikai üzletembe­rekkel találkozott Budapes­ten Warren Christopher, az Egyesült Államok hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó külügyminisztere. Rövid bevezető előadásá­ban Warren Christopher mél­tatta Magyarországnak régió­ban betöltött szerepét. Hang­súlyozta, hogy Magyarország a közép-kelet-európai régió egyik legstabilabb országa; az 1990-ben demokratikusan megválasztott kormány és Parlament még mindig hiva­talban van, és minden re­mény szerint a soron követke­ző demokratikus választások is stabil kormányzatot hoz­nak létre. Mint mondta, Wa­shington általában azt várja a térség országaitól, hogy foly­tatódjanak a demokratikus, szabadpiaci átalakulások. A költő szavait idézve még hoz­zátette: nem az a fontos, hon­nan jössz, hanem hogy hová mész. A demokratikus társa­dalmak ismérvei között meg­említette, hogy el kell utasíta­ni az etnikai gyűlölködést, az antiszemitizmust, az idegen- gyűlöletet, mint a múlt vissza­taszító maradványait. Ma­gyarország ebből a szempont­ból is ideális hely az ameri­kai kapcsolatok építésére az egész közép-kelet-európai ré­gióval. Az amerikai Közép-Euró­pa-politikának három fő célja van. A legfőbb törekvés, hogy megerősödjenek a de­mokratikus intézmények, má­sodsorban a kerskedelmi, har­madsorban pedig a két és több oldalú biztonsági kap­csolatok fejlesztését kívánja előtérbe helyezni az Egyesült Államok Magyarországgal és a régió más államaival való viszonyában. Ezzel kapcsolat­ban Warren Christopher le­szögezte: az amerikai megkö­zelítés abból indul ki, hogy a béke oszthatatlan. A biztonsá­gi kapcsolatok megerősítésé­ben szerepet szánnak az Észak-Atlanti Együttműködé­si Tanácsnak, és magának a NATO-nak is. A külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a januári NATO-csúcs napirendjére kí­vánja tűzni azt az új javasla­tot, amely megnyitná az ajtót a NATO kiterjesztésének „evolúciós folyamata” előtt. Eljött az ideje, hogy átalakít­sák az Észak-Atlanti Szövet­ség és az új demokráciák kap­csolatrendszerét. Az új vi­szonyrendszer jelmondata: partnerhsip for peace; vagyis a béke megőrzése érdekében a NATO mindenkit partneré­nek tekint. Amerika támogatja Magyar- ország gazdságátalakító erőfe­szítéseit -— mondta Warren Christopher, emlékeztetve ar­ra, hogy az Egyesült Államok máris felszámolta a kelet-euró­pai kereskedelmet hátráltató legtöbb akadályt. — Sajátos módon — tette hozzá — a Ma­gyarország természetes piacait jelentő Nyugat-Európa koránt­sem ilyen nyitott. Sürgette az Európai Közösséget, hogy gyorsítsa meg piacainak meg­nyitását a Közép-Kelet-Euró- pából érkező áruk előtt. Ezzel együtt a régió országainak is azon kell igyekezniük, hogy felszámolják a térségen belüli kereskedelmet hátráltató aka­dályokat. Christopher kitért arra, hogy a térség egészébe Ameri­ka már több mint 5 milliárd dollárt fektetett be; és ebből 2,5 milliárd dollár jutott Ma­gyarországra. Magyarországi hivatalos lá­togatását befejezve, tegnap dél­után elutazott Budapestről Warren Christopher, az Ámeri- kai Egyesült Államok külügy­minisztere. Útjának következő állomása az orosz főváros. Minisztériumi segítség Balsai István igazságügy-mi­niszter tegnap hivatalában fo­gadta Györgyi Kálmán leg­főbb ügyészt — tájékoztatta a távirati irodát Halász Gizella, az Igazságügyi Minisztérium szóvivője. Elmondta: a munka- beszélgetésen a kormány által beterjesztett igazságtétel i tör­vény Országgyűlés által októ­ber 19-én ismételten elfoga­dott, az 1956. évi októberi for­radalom és szabadságharc so­rán elkövetett egyes bűncselek­ményekkel kapcsolatos eljárás­ról szóló törvény jogértelmezé­séről tárgyaltak. Megállapod­tak abban, hogy az el nem évü­lő bűncselekmények tettesei fe­lelősségre vonásában, az ügyészségre háruló büntetőel­járási feladatok végrehajtásá­ban segítő jelleggel közremű­ködnek az Igazságügyi Minisz­térium tényfeltáró bizottságá­nak tagjai és a tárca más szak­értő munkatársai is. • • Ünnepség Lenin szobránál Talán magyaráznom sem keil e hasábon, hogy nem jó szív vel emlékezem visz- sza azokra az április 4-i, november 7-i iskolai ün­nepségekre, amelyeken is­kolásként kényszerültem részt venni. Ezekkel a faj­ta hagyományokkal szakí­tottunk, ám lám csak! a hagyományokkal való sza­kítást milyen különösen értelmezik egy budai gim­náziumban, nevezetesen a Táncsics Mihályról elneve- zettben. Nos, ott az ilyen sablonos október 23-i ün­nepség helyett választási lehetőségeket kínálnak a diákoknak. Az egyik A tanú című film megtekin­tése, míg a másik — most tessenek megkapaszkodni —- ama szoborpark meglá­togatása, amelyben a mun­kásmozgalom élharcosai­nak bronzba öntött emlé­kei találhatók. Ugye ez elég rendhagyó ünneplése október 23-ának. Az isko­la, mert világnézetileg ter­mészetesen semleges, még azt is megengedi, hogy ezen a programon a gyere­kek, akiknek nagyszülei a forradalom áldozatai let­tek, ne menjenek a szobor­parkba, hanem fakultatív programként menjenek ki a 301-es parcellába, vagy a névtelen hősök em­lékművéhez. Persze elme­renghetünk azon, hogv ahol a világnézeti semle­gesség ily módon jelenik meg, ott vajon mi lapul még a tanári kar tarsolyá­ban, merthogy ez a megol­dás finoman mondva is a magyar nemzet évszáza­dos szabadságvágyának arculütése. Aki ezen a na­pon diákjait l^nin elvtárs­hoz viszi el látogatóba, az véleményem szerint nem rendhagyó módon cselek­szik, hanem arra tejesen más jelzők illenek. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents