Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-21 / 246. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK 3 A MUK nyilatkozata A Magyar Újságírók Közössége megütközéssel értesült róla, hogy a választási etikai kódex megfogalmazására vállalkozó Magyar Hírlap szerkesztősége súlyosan megsértette az újságírás etikai normáit. „A hír szent, a vélemény szabad” jelszót hirdető újság — miként Csúcs László MÚK- hoz küldött leveléből kiderül — a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruházott alelnökének a Magyar Hírlap számára adott nyilatkozatát megcsonkítva, a nyilatkozó hozzájárulása nélkül közölte. Ugyanakkor a Csúcs Lászlót minősíthetetlen hangnemben támadó Havas Henrik levelét teljes terjedelmében közzétették. A MÚK a sajtószabadság és a sajtótisztesség megsértésének tekinti a Magyar Hírlap eljárását, és cinizmusnak tartja, hogy olyan szerkesztőség akar választási etikai kódexet a társadalomra erőltetni, amely a választási küzdelem előtti békésebb időszakban sem kívánja betartani a sajtóetika ábécéjét. A Magyar Újságírók Közösségének Elnöksége MDF-közlemény Parlamenti napló Folytatódott a költségvetés vitája A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselő- csoportjának elnöksége az állampolgári jogok biztosának és helyettesének személyéről történt szavazással kapcsolatban kiadott közleményében többek között megállapítja: A parlamenti pártok közötti előzetes megegyezésről az előterjesztett jelöltek közül — csak a koalíció által javasolt biztos személye tekintetében lehet beszélni. Mivel a köztársasági elnök a helyettes személyére közvetlenül a választást megelőzően tett javaslatot, ezért a pártok között előzetes megállapodás nem tudott kialakulni. A köz- társasági elnök a törvényi határidőt tartani igyekezvén, nyilván nem tehetett mást, Az aláírók között eredetileg szerepelt a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, azonban ő nem jelent meg az eseményen. Inczédy János kérdésünkre elmondta, hogy azért nem vett részt az aláíráson. mert a megyei közgyűlés eddig még nem tűzte napirendre ezt a témát, így — a testület állásfoglalása nélkül — az elnöknek jogilag nincs lehetősége az aláírásra. Az ezt követő sajtótájékoztatón Schamschula György megállapította: a nyugati tapasztalatokra támaszkodó együttműködés segítségével gyorsabb és olcsóbb lehet majd a tömegközlekedés, ugyanakkor a járművek egyenletesebb kihasználtsága miatt kultúráltabbá is válhat. Demszky Gábor szerint a most is a sokak által világ- színvonalúnak tartott budamint hogy javaslatát olyan személyre is megtegye, akinél a pártok előzetes támogató döntésre még nem jutottak. Ez a körülmény bizonyára közrehatott abban, hogy a biztos helyettesére jelölt személy lényegesen kevesebb szavazatot kapott, mint amit a törvény előírt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a koalíció által javasolt és minden párt által elfogadott biztos sem kapta meg a megválasztásához szükséges többséget. Mint ismeretes, ehhez egyetlen szavazat hiányzott... Bízunk abban, mielőbb létrejön a frakciók közötti teljeskörű megállapodás és az országgyűlés megválasztja az állampolgári jogok biztosát és helyettesét. pesti tömegközlekedés a szövetség által választékbővítést eredményezhet. A szervezetileg a későbbiekben is önálló cégek által most létrehozott előkészítő iroda rövidesen kidolgozza a működéshez szükséges társasági szerződést — hangzott el. — A tervek megvalósulása esetén 1996 januárjától Budapesten, illetve hatvan- nyolcvan kilométeres körzetében egységes tarifarendszerrel, összehangolt menetrenddel, közös arculattal jelenik meg a három vállalat. A vállalatvezetők kinyilvánították: készek saját érdekeiket alárendelni a szövetségi céloknak. Demszky Gábor bejelentette azt is, hogy a fővárosi agglomerációban közlekedő BKV-járatok költségmegosztásáról tovább tárgyalnak az érintett településekkel. Ismét hosszú napirend előtti vita alakult ki az FKGP—Piac- párt-frakció létrehozásának jogosultságáról az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén. Az illetékes testületek által nem megalakultnak tekintett frakció képviseletében Zacsek Gyula kért szót és hangsúlyozottan a televízió és a rádió nyilvánosságához fordulva ismertette az ügy fejleményeit. Dénes János független képviselő nyitotta meg a költség- vetésről szóló vitát. Felszólalásában emlékeztetett arra a sokat hangoztatott nézetére, amely szerint nemzetközi ösz- szeesküvés keretében rosszhiszeműen hitelezték a nemzetközi pénzügyi körök az MSZMP gazdaságpolitikáját, s ez mostanra már elviselhetetlen eladósodáshoz vezetett. Ezért nemzetközi hiteleink törlesztési feltételeinek könnyítését szorgalmazta, amiben szerinte az uzsorakamatokkal adott hitelek folyósítói is érdekeltek. Az adósságok újabb hitelfelvétellel történő törlesztése szerinte az ország kiárusításához vezet. Ezt az utat járhatatlannak tartja, ezért egy új költségvetési törvényjavaslatot szorgalmazott, amit szerinte úgy nyújthatna be a korA kelet-európai térség biztonságával összefüggő kérdésekről folytatott eszmecserét az országgyűlés Külügyi Bizottságában a Nyugat-európai Únió küldöttsége tegnap délután. A nyugati politikusok egyebek között szorgalmazták: Magyarország értse meg szomszédai érzékenységét. Kovács László, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának szocialista elnöke a találkozó után elmondta: a delegáció tapasztalatokat gyűjt három jelentésének összeállításához. (Ezek a Nyugat-európai Unió és Kelet-Európa, a NYEU és az ENSZ viszonyát vizsgálják, míg a harmadik jelentés a NATO csúcsértekezletének előkészítéséhez kapcsolódik.) A magyar képviselőkhöz intézett kérdések így elsősorban a térség biztonságA megállapodás elnapolva Nem született megállapodás a vasutasok jövő évi béremelésének mértékéről a tegnapi tárgyaláson a MÁV Rt. vezetése és a vasúti szakszervezetek között. A felek megállapodása szerint a bérfejlesztésről, a jövő évi foglalkozatáspolitikáról és a kollektív szerződésről október 26-án délelőtt folytatják a tárgyalást. Ennek eredményességét várhatóan befolyásolja majd az az egyeztetés, melyre pénteken kerül sor a Pénzügyminisztériumban és témája a vasút likviditási helyzete. mányzat, hogy az általános vitát a jelenlegi javaslat részletes vitára való alkalmatlanságának megállapításával zárja le a T. Ház. Horváth Tivadar (KDNP) arról szólt, hogy az önkormányzatok eddig viszonylag jobb helyzetben voltak az államháztartás egészéhez képest, azonban a jövő évben a kiadások csökkenése eléri őket is. A dologi és a bérautomatizmus a kormányzati területekhez hasonlóan nem tartalmaz növekményt és a címzett és céltámogatások 33 milliárd forintos tervezett összege csupán a már folyamatban lévő fejlesztések állami támogatására lesz elegendő. Ezzel kapcsolatban a képviselő javasolta annak a gyakorlatnak a felülvizsgálatát, hogy az önkormányzatok bizonyos fejlesztési célok megvalósításához alanyi jogosultsággal juthatnak hozzá a címzett és a céltámogatásokhoz. Soós Károly Attila (SZDSZ) azt hiányolta, hogy amíg az elmúlt években legalább kísérletet tett a kormány a költségvetési törvénynek egy hosszabb távú gazdasági tervbe való beépítésére, az 1994-es költségvetési törvénypolitikai helyzetének megítélésére vonatkoztak, különös tekintettel az elmúlt hetek történéseire, valamint arra, hogy mit vár Magyarország Európától. Az első kérdéskör kapcsán magyar részről kifejtették: a térségben jelenleg nincs meghatározott irányból jövő katonai fenyegetés; akadnak azonban az egyes országok instabil helyzetéből adódó bizonytalansági tényezők; nincs olyan biztonsági struktúra, amelyhez a régió államai kapcsolódhatnának. A térséget érintő események kapcsán megállapították: egyfelől Oroszországban nem történt visszarendeződés, másfelől bebizonyosodott, hogy a nemzetközi közösség képtelen megbirkózni a délszláv válsággal. Kovács László a magyar Nemzeti szabadságharcunk közelgő évfordulója számvetésre kötelez. Mit valósítottunk meg, annyi áldozattal vállalt célkitűzéseiből? Rendszerváltásunk vezércsillagává — országgyűlési határozattal — 1956 eszméit emeltük. De vajon megőriztük-e szellemét: az önfeláldozó hazaszeretet feledhetetlen bajtársi szolidaritását? Azt a nemzeti összefogást, egységet, amely világraszóló győzelemre vitte lyukas lobogóit? Az ország ma is válságos helyzetben van, ellenségnek is bővében vagyunk — minél ez is elmaradt. A legnagyobb veszélyt a költségvetési hiány növekedésében jelölte meg az SZDSZ képviselője. Kása András (36-ok) az agrárgazdaság támogatására szánt 54,8 milliárd forintos előirányzat jelentős emelését szorgalmazta. Ez szerinte már csak azért is elsőrendű fontosságú, mert a mezőgazdaság nagyon fontos helyet foglal el a magyar nemzet gazdaságában. Varga Zoltán (független) a bevételi előirányzatok megalapozatlan voltára hívta fel a figyelmet. Már az alapvető kiindulás is téves — mondta —, hiszen az export, valamint a belső felhasználás növekedésének feltételei nincsenek meg, vagy legalábbis semmi sem igazolja meglétüket. — A privatizáció gyorsítása helyett annak ésszerűsítésére lenne szükség — állította Varga Zoltán, aki az ország külső eladósodásáról szólva felvetette, hogy a kelet-európai országoknak egy Marshall-tervhez hasonló segítségre lenne szükségük. Mindenesetre véleménye szerint el lehetne érni azt, hogy a hitelezők legalább a törlesztések, illetve a kamatok egy részét visz- szaforgassák a magyar gazdaságba. várakozások kapcsán az eszmecserén kiemelte: Budapest azt várja el Európától, hogy garantálja a térség stabilitását és biztonságát, az emberi jogok érvényesítését, különös tekintettel a kisebbségi jogokra, valamint, hogy működjön közre a régió gazdasági fejlődésének előmozdításában. A környező országokhoz fűződő viszony kapcsán a NYEU küldöttsége szóvá tette a „magyar identitás kiterjesztésének” ügyét. Ezzel kapcsolatban magyar részről elhangzott, hogy a környező országok „mindent félreértenek, ami félreérthető, és mindent félremagyaráznak, ami félremagyarázható”. Ezzel összefüggésben a nyugat-európai képviselők szorgalmazták, hogy Magyarország értse meg szomszédai érzékenységét. kor volt nagyobb szükség a fiatal és idős „pesti srácok” önfeláldozó lelkesedésére? Hívunk, szólítunk hát mindenkit, akinek szent a forradalom, a nemzet ügye: félreértve minden kicsinyes viszálykodást, egyesüljünk mártír szabadságharcunk eszméinek végleges valóra váltása jegyében! Ez ma a legfontosabb parancs: minden magyar erő összefogása! Vezessen bennünket halott bajtársaink emléke, s az egyetlen haza hűséges szolgálata! Országgyűlési képviselők 1956-os csoportja Havas Össztűz nélkül tüzel Tegnap reggel a televízióban Havas Henrik, az újságíró egyetemi docens szerepelt. Most éppen arról beszélt, hogy a sajtóban lám csak! minő borzalom, lábra kapott az a szokás, hogy egyesek mások múltjában kutatnak, értsd: az egyik újságíró a másik újságíró olyan régi cikkeit szedi elő, amely a másikra nézvést kompromittáló lehet. Nagyon egyetértek az egyetemi tanár (Havas Henrik) véleményével, csak azt sajnálom, hogy nem jóval korábban — hisz évek óta lett volna rá lehetősége, merthogy uralja a képernyőt — jutott mindez az eszébe. Nevezetesen akkor, amikor e ténykedéséért az ilyenfajta múltba nyúló oknyomozó írásocskáiért a Hócipő című, nem is tudom, hogy újságnak vagy tankönyvnek nevezhető kiadványt kellett volna kritikai észrevételek alá vonni. Ez a szokás ugyanis ott uralgott el, ám később, ha harc, úgymond hadd legyen harc alapon kiterebélyesedett. Kiterebélyesedett, hiszen a magunkfajta — nem egyetemi tanár — hírlapírók egyszer csak észrevettük, hogy nicsak: a Kurír villámtollú hírlapírója, Meruk József elég aljas módon igyekszik éket verni a katolikus püspöki kar és a miniszterelnök közé. Ilyenkor — nézd meg ki mondja alapon — tanácsos górcső alá venni a vádaskodót. S mi van, ha ezt megtesz- szük? Akkor lám kiderül az, amit a múlt héten e hasábon megírtam. Abból egyértelműen megtudható volt, hogy ez a kuríros hírlapíró immár hosszú ideje sántikál abban — minden bizonnyal egyre kisebb eredménnyel —, hogy mindazt a fejlődést, ami Magyarországon az utóbbi időben történt, lejárassa. Ezt tette természetesen a kendere- si temetés kapcsán is. Az MSZP külügyi osztályvezetője, azaz a Kurír hírlapírója, ily módon lapunkban bemutatást nyert. Az össztüzek) Havas időnként — no de együttjár ez az Össztüze- léssel — mellé lő. Úgy, mint tegnap reggel is a televízióban. Néha csak az zavar, hogy vajon a nemzeti televíziózás meddig lehet a docens urak mellétüzelésének a terepe? (Vödrös) 1 WmMtömmm&mWUMWMUMfflMWmmfflfflfflm Budapesti Közlekedési Szövetség alakul Párbeszéd a megyék településeivel A fővárosban és környékén élők utazásának megköny- nyítése érdekében — várhatóan már a világkiállítás idejére — létrehozza a MÁV, a BKV és a Volánbusz Rt. a Budapesti Közlekedési Szövetséget. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá Schamschula György közlekedési miniszter és Demszky Gábor főpolgármester, valamint a három közlekedési vállalat vezérigazgatója. Tárgyalások a Nyugat-európai Unióval Magyar elvárások Fogjunk össze!
