Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-21 / 246. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTOBER 21.. CSÜTÖRTÖK Libero és Litres Nagykátáról Új zászlóval, más néven Új szakasz kezdődik a Libero és Libresse márkanevű termékeiről jól ismert Sancella-Hungary Kft. életében — jelentette be tegnap este a Néprajzi Múzeumban megtartott sajtótájékoztatóján a Mölnlycke cég nevében Máthé Csaba ügyvezető igazgató. A márkáit Nagykátán előállító, Magyarországon a legelsők között induló vegyes vállalat októbertől felveszi a többségi tulajdonos, a svéd Mölnlycke nevét. A Sancella történetének új (zászló)felvonása alkamából Máthé Csaba elmondta: az 1985-ben 100 millió forintos alaptőkével és 60 fő foglalkoztatottal megalakított magyar—svéd vegyes vállalat igazi „zöldmezős beruházásként” indult egy olyan piacon, ahol a nadrágpelenka vagy az intim betét fogalma a fogyasztók többsége számára ismeretlen volt, ahol a nők 85 százaléka még vattát használt a nehéz napokban. Napjainkban az immár 600 embert foglalkoztató cég 600 milliós törzstőkével rendelkezik és közel 4 milliárd forintos árbevételével egyike Magyaroszág 30 legeredményesebb vállalatának. Pedig az indulás cseppet sem volt könnyű — idézte fel az indulást az ügyvezető igazgató. A termelés és az értékesítés első évében — 1986-ban a Sancella még „devizakülföldinek” számított, azaz emiatt a tévéreklámokért például devizában kellett volna fizetnie. Jellemző erre az időszakra, hogy első Libresse reklámfilmjüket a hatóságok — mint közszemérmet sértő alkotást — letiltották. Ennek ellenére a Magyaországon, Pest megyében, azon belül Nagykátán gyártott Libero és Libresse márkák rövid idő alatt széleskörű ismeretségre tettek szert, bevonultak a köztudatba, korántsem csak a fogyasztás szférájában. így az idő múltával azonosult a Libero szó a gazdaság liberalizációjával, a Libresse pedig a szabadság fogalmával — értékelte szerepüket Máthé Csaba. A névváltoztatás hátteréről elmondta: 1991-ben megváltoztak a vegyes vállalat arányai: a Mölnlycke megvásárolta a magyar tulajdonos, a Hungarotex üzletrészét, s ezzel tulajdonrészarányát a korábbi 49 százalékról 83 százalékra emelte. A másik magyar tulajdonos, az Inter-Eu- rópa Bank Rt. részesedése változatlan maradt. A mostani névváltoztatás a cég eredményeinek elismerését jelenti, hiszen az 1849-ben alakult svéd Mölnlycke a maga területén a világ egyik legnagyobb vállalatának számít. S jóllehet, a piaci körülmények időközben alaposan megváltoztak, a nagykátai gyárnak sikerült megőrizni úttörő szerepét. A Mölnlycke valamennyi üzletágában, a bébi és női higiéniai termékek gyártásában és forgalmazásában, az inkotinencia termékek, klinikai termékek és tissue törlőpapírok forgalmazásában van jelen a magyar piacon. Az erősödő verseny ellenére a Magyarországon forgalmazott egyszerhasználatos pelenkák kátharmadát a Mölnlycke által gyártott Liberó-pelenkák teszik ki. A Libresse piaci részesedése ugyancsak megközelíti az 50 százalékot. A hazai után a nemzetközi piacokra is betömi szándékozó, Nagykátán termelő világcég hét évre visszanyúló tevékenységével a cég úttörő szerepet játszott egy korszerű, a higiénia új színvonalát képviselő termékcsalád meghonosításában, a modem európai fogyasztói kultúra magyarországi elterjesztésében — vélekedett Máthé Csaba, aki a Mölnlycke Kft. ügyvezető igazgatója lett. (tóth) Biatorbágy — Budaörs Testületi ülések Biatorbágyon ma ül össze a képviselő-testület, hogy meghallgassa a pénzügyi ellenőrző, az egészségügyi és szociális. a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a kulturális és sportbizottság munkájáról szóló beszámolókat. Ezek után Makranczi László jegyző ad tájékoztatást az iharosi egykori mun- kásőrbázis tulajdonjogának tisztázásáról, majd Palovics Lajos polgármester előterjesztésében a közeljövőben megrendezendő falugyűlés előkészítésével kapcsolatos teendőket tárgyalják meg. * A budaörsi képviselő-testület október 26-án 17 órai kezdettel tart ülést. A napirend szerint elsőként a népjóléti bizottság számol be a tevékenységéről, majd a lakáscélú támogatások odaítéléséről lesz szó. A képviselők döntenek arról is, hogy hogyan és milyen módon és milyen értékben támogatják az önkormányzati orvosi rendelőben tevékenykedő háziorvosok vállalkozását. Ezek után sor kerül a hatásköri rendelet módosítására is. (á. m.) Lezsák Sándor Ráckevén A kormánypárt nem veszített népszerűségéből Telt ház eló'tt zajlott a Ráckevén meghirdetett politikai fórum, melynek vendégszónoka Lezsák Sándor volt. A megjelentek számából és összetételéből arra kell következtessünk, hogy a lakiteleki fáklyagyújtó imázsát az elmúlt évek viharai nem kezdték ki. Tisztelői mellett jónéhány ellenzéki párt képviselője is jelen volt. hogy meghalgassa az MDF ügyvezető elnökének „Magyarország jövőképe /a ’94-es választások tükrében’' című előadását. A fórumot az est házigazdája, Vona Ferenc országgyűlési képviselő bevezetője nyitotta meg, melyben méltatta a vendéget, s értékelte azt a rögös, buktatókkal teli időszakot, melyet a rendszerváltás óta tett meg az ország az első demokratikus magyar kormány vezetésével. — Egy olyan ember áll önök előtt, aki már akkor kiállt a demokráciáért, amikor mások még pisz- szenni sem mertek Magyarországon. Aki a győzelem után sem vállalt vezető funkciókat, mert idejét és energiáját továbbra is a vidék felemelkedésének érdekében kívánta kamatoztatni. Tőle kell példát vegyünk kitartásból és hazaszeretetből, s megszívlelni egy régebbi mondását: inkább a zsíroskenyér mint a kommunizmus! Vona Ferenc az utóbbi mondattal a nosztalgiázókra célzott, s arra a türelmetlenségre, melyből a sajtó sem marad ki, negatív hangvételű írásokban bírálva a kormány három és fél éves munkáját, pesszimista színekkel ecsetelve Magyarország jövőjét. Lezsák Sándor ezt a három és fél évet heroikus küzdelemnek, hőskorszaknak nevezte. -— Magyarország népe megmutatta, hogy csodákra képes. Kelet- Európa hatalmas robajjal összedőlt, s mi elkerültük, hogy a romok alá kerüljünk. Elég volna körülnézni a szomszédos országokban, ahol sokkal nehezebben élik meg az emberek az elmúlt negyven év és a rendszer- váltás következményeit. Az MDF népszerűségének csökkenését Lezsák Sándor egy természetes folyamatnak tekinti. — A választások után valamennyien tudtuk, hogy a győzelemnek súlyos ára lesz. Vállalni kell a gyötrelmeket és a népszerűtlenséget. Számoltunk azzal, hogy az MDF belerokkanhat a rendszerváltással járó munkába, mert ez a munka elkerülhetetlenül együtt jár egy sor népszerűtlen intézkedéssel. A baj talán ott van, hogy az átlagpolgár csak ezeket érzékeli. Csak Énben gondolkodik, s az országos eredményeket nem tekinti sikerélménynek. Nem látja a fától az erdőt, azt. hogy Magyarország az elmúlt három és fél év során többet fejlődött, mint előtte húsz évig. Nem készít számvetést a gáz, az ivóvíz, a telefon, az iskolahálózat, tomate- remépítés és egyéb program finanszírozására elköltött milliár- dokról. — Mindenki többet várt, mint amennyit kapott. De valamit tudomásul kell venni. Más az álom és más a valóság. A két fogalmat egyeztetni kell, az ország és rajta keresztül a saját sorsunkon is csak úgy változtathatunk, hogy a vágyainkat fontossági sorrendben valósítjuk meg. Ez vonatkozik az elmúlt időszakra és érvényes 1994 után is — szögezte le Lezsák Sándor a vitaindító végén. A hozzászólásokat Pusztai Gyula nyugdíjas tanár nyitotta meg. Nem hallgatta el. hogy 42 éves pályafutását 12 ezer forint nyugdíjjal honorálták, ami legfeljebb a vegetáláshoz elég, nem jut belőle könyvre, újságra, színházra. Panaszaiban az is benne volt, mennyire méltányos az. hogy a parlament padsoraiban a KISZ és MSZP volt vezéregyéniségeit is ott látni, akik vagy passzívan, vagy ellen- zékieskedve, jelenlétükért egyetemi tanárok jövedelmét meghaladó fizetést kapnak. — Mindazonáltal, bár nem vagyok MDF-tag, sokra értékelem a párt és a kormány eddigi munkáját, mindenek előtt azt a tényt, hogy ki seperték a szovjet megszállókat az országból. Antall Józsefet a XX. század legnagyobb magyarjának és legkiemelkedőbb politikusának tartom. Adja Isten, hogy felépüljön. Mélységesen bízom abban, hogy a korábbi támogatók és szimpatizánsok továbbra is megmaradnak az MDF mellett — nyilvánította ki Pusztai Gyula a jelenlévő többség óhaját. Halmos Gusztáv a pozitív eredmények kapcsán azt emelte ki, hogy a jelenlegi politikai vezetés ezeket nem kamatoztatja megfelelően. — Csendesen hallgattunk olyasmikről, amiket naponta kellene harsogni. Flogy meghallja mindenki. Itthon és külföldön egyaránt. Bezzeg az ellenzék nem hallgat, számonkér, gyalázkodik, vádaskodik. Olyanok fújoznak a pálya széléről, akik játékosként nemhogy kapura, de még a labdába sem tudtak belerúgni — mondta a felszólaló nagy derültség közepette. — Ä legnagyobb baj az. hogy az elmúlt negyven év látszat jóléte közben megettük még az unokáink kenyerét is. Nemhogy gyűjtöttünk volna, de feléltük — feléltették velünk — a tartalékokat is — mondotta Popej György. — Ennek pótlása létkérdés, áldozattal jár. És ez mindenkire érvényes. Az viszont a kormány dolga, hogy javítson az életfeltételeinken, köny- nyítsen a terheken. Ha nem most, legalább a következő ciklusban. Lezsák Sándor válaszában kifejtette: az életfeltételeit az egyén kell formálja. A kormány feladata olyan helyzetet teremteni, melyben ki-ki megtalálja a módját, miként alakítsa kedvezően a sorsát. Helyzetteremtés alatt kedvezőbb hitelfelvételek, vállalkozást segítő adótörvények, s más olyan intézkedés értendő, amely részben megvalósult, vagy most van a kidolgozási szakaszban. — Három és fél év alatt kétszáz törvény született, mely a jobbítást szolgálja. És még jó néhány életbe lép vagy előkészítjük. A kormány az utolsó percig a helyén lesz, végzi a dolgát. s ami nem kerül megszavazásra ebben a ciklusban, majd megszavazzák a következőben — mondotta az MDF ügyvezető elnöke. Hozzátette: minden jel arra mutat, hogy a kormánypárt nem veszíti el a tömegek előtti népszerűségét, s a ’94-es választásokon is megszerzi a szavazatok többségét. Matula Gy. Oszkár Megkérdeztük Megéri a ceglédi gyógyfürdőt üzemeltetni? Gazdasági szempontból az egy lábon állás, különösen gyógyfürdők esetében — nemzetközi tapasztalatok bizonyítják — nem kifizetődd. Szinte valamennyi hasonló vállalkozás más szolgáltatást is végez. Ugyanakkor, úgy tetszik, gyógyfürdő ügyben a fővárosban nagyobb az elégedetlenség, míg vidéken inkább nyugalom övezi ezt a szolgáltatást. Legalább is ez derül ki a ceglédi strand üzemeltetésére öt évre leszerződött Veres Attila szavaiból. — Egy biztos, egymagában csak gyógyfürdőt működtetni sehol a világon nem éri meg. Aki csak teheti a fenti szolgáltatás mellett szállodát tart fenn, vagy egyéb idegenforgalmi létesítményt üzemeltet. Esetünkben a strand s a gyógyfürdő bevétele — a területen működő egyéb kiszolgáló egységekkel együtt — jelenti a több lábon állást. Még így is rákényszerültünk arra, hogy idén 20 forinttal emeljük belépőjegyárainkat. (Hatvanról nyolcvanra.) Büszkén mondhatom azonban, hogy ezt az áremelkedést a beutalóval érkező fürdőzőink nem érzik meg. A társadalombiztosítás ugyanis 73 forintot kifizet számunkra minden jegy után. a fennmaradó 7 forintot pedig mi vállaltuk magunkra. Miből ez a „bő- kezőség”? Nos, először is olyan szolgáltatások működnek a strand területén, így például a kiszolgáló egységek mellett a tisztasági fürdő, melyek nemcsak önmagukban hoznak bevételt, de — éppen az utóbb említett lehetőség — önkormányzat által támogatott ellátási formák. Ezenkívül a strandot bérbe vevő vállalkozás, a Csőterv GMK, melynek vezetője vagyok, vállalja a működtetéssel járó kockázatot. Szerencsére eddig még nem kellett ráfizetnünk a gyógyfürdő üzemeltetésére. Azt azonban jól látjuk: a napi 20-30, maximum negyven vendég nem tudná eltartani ezt a költséges létesítményt. Ahhoz ugyanis, hogy a társadalombiztosítással megköthettük a gyógyfürdő üzemeltetéséhez szükséges szerződést, vállalnunk kellett négyféle szolgáltatást: a kádfürdő mellett, a terápiás kezelésre, a masszázsra, sőt a speciális, betegek részére szervezett úszásoktatásra is lehetőség nyílik. Gyakran halljuk, tudjuk is, lenne igény másféle gyógyszolgáltatás telepítésére is: például súlyfürdőre, iszappakolásra, elektromosterápiára. Ám ezek a kiegészítő létesítmények olyan sokba kerülnek, amit az öt évre szerződött gmk nem vállalhat. így is sok gondunk van a meglehetősen leromlott állapotú stranddal. S amiatt is hiába jáijuk a hivatalt, hogy elfogadja, s támogassa a fürdő befedéséről szóló elképzeléseinket. Pedig csak ezek az utóbb említett ügyek is már nagyot lendíthetnének a megyei, s a szűkebb térség lakosainak gyógyfürdő-ellátottságán. Egyelőre nagyobb a kereslet gyógyfürdő-szolgáltatás terén, mint amit kínálni tudnak a tulajdonosok. M. É. Rendelőavatás Maglódon Csaknem ezer új orvosstátus (Folytatás az 1. oldalról) A negyvenkétmillió forintból olyan komplex rendelőintézetet sikerült létrehozni Maglódon, mely az alapellátáson kívül magában foglalja a védőszolgáltatást, a gyermek-, illetve a nőgyógyászati szakrendelést is. Mindez kilencezer ember ellátását biztosítja Maglódon. Legalábbis egyelőre. Erre utalt ugyanis a polgármester, amikor — szintén a megnyitón elmondott szavaival — jelezte: amint lehet, bővíteni szeretnék ezt a rendelőt. — Az alapellátáson kívül ebben az intézetben kapott helyet a fogászat és itt található egy gyógyszertár is. Ha lehet, azonban még a fentieknél is büszkébbek vagyunk arra, hogy a most átadott rendelőben már számítógépes adatfeldolgozás és rögzítés segíti az orvosok és a lakosság közötti tartalmas kapcsolatot — mondotta a település első embere. — Olyan létesítmény átadására kaptunk meghívót Maglódra —jelentette ki ünnepi beszédében Suiján László — melyet az elmúlt 3-3,5 esztendő nehézségei közepette amolyan lámpáskának kell tekintenünk. Ez a rendelő is egy olyan állomása a magyar egészségügynek, mely megmutatja: járható út van előttünk, olyan, melyen lehet a jövőben is jelentős eredményeket elérni. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években éppen az egészségügyben beindult reformfolyamat következményeként, csaknem ezer új orvosstátus létesült hazánkban. Ebből például négy éppen itt Maglódon, az új rendelőben. Utóbbi egyben azt a célunkat is szolgálja, hogy oda kell vinni az egészségügyi ellátást, ahol az emberek élnek. Sőt, továbbmegyek: közvetve ezzel lehet elérni azt is, hogy diplomás embereknek — szentben az elmúlt évtizedek településpolitikájával — újra megtartó erőt jelentsenek a kis vidéki falvak, községek. A népjóléti miniszter mielőtt felavatta az új létesítményt, reményét fejezte ki, hogy általa Maglód egészségesebb falu lesz. Mintegy ezt a gondolatot folytatva szólt az egybegyűltekhez Móczárt István helyi körzeti orvos, aki jelezte, hogy 1994-et Maglód az egészségügy évének kívánja szentelni. Mallár Éva
