Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 1993. OKTOBER 19.. KEDD Történelmi eredmény az önkormányzati rendszer Beszélgetés Inczédy Jánossal, a megyei közgyűlés elnökével Három évvel ezelőtt jöttek létre Magyarországon az önkormányzatok. Az azóta eltelt időszakban alapvető változásokon ment át a társadalom, a gazdaság, a politikai élet és nem kis mértékben átalakult az emberek gondolkodása is. Dr. Inczédy Jánostól, a Pest Megyei Közgyűlés elnökétől azt kértük, összegezze az elmúlt három esztendőben elért eredményeket, fejtse ki véleményét az önkormányzati rendszerről és a megyei közigazgatás jelenlegi hatásköréről, feladatairól. Inczédy János: Hiányolom a területi önkormányzatokat. Erdó'si Agnes felvétele — Az utóbbi három esztendő mit jelent a megyei közgyűlés elnöke számára? Mit tart a legnagyobb eredménynek? — Az elmúlt évek legnagyobb sikerének tartom, hogy kialakult Magyarországon az önkormányzati rendszer. A felülről vezérelt tanácsi rendszer megszűnt, és helyette minőségileg teljesen más rendszer jött létre. Magyarországon nagyon kevés önkormányzatnál volt probléma, úgyhogy azt lehet mondani, hogy az önkormányzati rendszer gyökeret vert és megszilárdult. Ezt itt Pest megyében és a megyei ön- kormányzatnál is sikerült megvalósítani. — Az új rendszerben a megyei önkormányzatok hatásköre meglehetősen szűk. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Korábban a megyei tanács szintje a végrehajtó hatalomnak talán a legfontosabb szervezete volt. Ez megszűnt, végrehajtó hatalom nincsen, helyette egy települési önkormányzatok társulásaként értelmezhető, bizonyos meghatározott feladatok ellátására kialakított megyei önkormányzat jött létre. Gyakorlatilag — bár ezt az önkormányzati törvény nem mondja ki — a megye a települések kényszertársulásaként fogható fel, amely önálló jogi személy és önálló hatáskörei vannak. Ez az önállóság eléggé korlátozott, mert feladatainak nagy része egyoldalúan függ a települések feladatvállalásától. Míg a települések alanyi jogoH kötelesek bizonyos szolgáltatásokat ellátni, addig a megyei önkormányzat mozgástere nagymértékben függ a települések egyedi döntéseitől. Például a középiskolák, középfokú intézmények fönntartását a települések egyoldalú döntéssel magukra vállalhatják, és attól kezdve a megyei önkormányzatnak még a színvonalba sincsen beleszólási joga. Szerintem ez nagyon egészségtelen helyzet. Benyújtják a számlát — Úgy érti, hogy az önkormányzati törvény módosításakor pontosan meg kellene határozni a megyei önkormányzatok feladatát? — Másképpen fogalmaznék. Európának azon a részén, ahol a demokráciát régebb óta gyakorolják, kétféle önkormányzat létezik: területi és települési. A területi önkormányzat egy nagyobb településegyüttesnek a közös önkormányzata. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egyetlen település érdekein túlmenően több településnek együttesen is létezhet önálló érdeke. Európában a gyakorlati tapasztalatok alapján meghatározzák, hogy mekkora lélekszámúnak kell lennie annak a településegyüttesnek, amely már vállalkozni tud bizonyos középfokú feladatok ellátására, kórházak, középiskolák fenntartására, mert a lélekszám alapján szükség van ezeknek az intézményeknek a működtetésére. Ezeket a tapasztalatokat nálunk is figyelembe kellene venni. Nyugat-Európában olyan megoldással is találkozhatunk, hogy egy bizonyos lélekszám alatti településnek nincs saját önkormányzata, hanem több településnek van egy közös ön- kormányzata. Sokkal többe kerül ugyanis, ha minden falunak van polgármestere, hivatala, mint ha több falunak van egy— Ezt Magyarországon is megvalósíthatónak tartaná? Mert az egykori közös tanácsokról az embereknek nincsenek túl szép emlékeik. — Megvalósíthatónak tartanám, mégpedig azért, mert más az önkormányzat és más a tanácsi rendszer, a kettőt nem lehet összekeverni. Természetesen nem a demokráciát minősíti, ha több településnek van egy polgármestere. Németországban például ez a gyakorlat alakult ki, és nem hiszem, ma bárki azt merné mondani, hogy a német közigazgatás nem demokratikus. Meggyőződésem, hogy az a liberális önkormányzati rendszer, ami Magyarországon 1990- ben megvalósult, történelmi szükségszerűség volt. Abban a szituációban ugyanis ezt az ön- kormányzati törvényt kellett megalkotni, hogy mindenki szabadnak érezze magát. De idővel az embereknek rá kell majd jönniük, hogy ez a szabadság nem lehet korlátlan, és önként fognak bizonyos korlátokat vállalni. A világ olyan, hogy együtt kell élnünk egy csomó emberrel és egy csomó nemzettel, és attól nem leszünk sem szegényebbek, sem szerencsétlenebbek, ha figyelembe vesszük másoknak az érdekeit. Sőt, arra is rá kell majd jönnünk, hogy adott esetben együtt olcsóbban tudunk élni. Egyszerűen kiszámítjuk majd, hogy kevesebbe kerül, ha több település közösen tart fenn egy hivatalt. Biztos vagyok benne, hogy a fejlődés idővel ebbe az irányba halad.-— Visszatérve a területi ön- kormányzatokra: ön azt tartaná ideálisnak ha Magyarországon a mai megyék helyett esetleg kisebb lélekszámú területi önkormányzatok jönnének létre? — A területi önkormányzatnak a konkrét megjelenési formája ma a megyei önkormányzat lenne, ha lennének területi jogosítványai. Jelenleg a megyei önkormányzat nem ,jielyspecifikus”, tehát ha a mi hivatalunkat áttennénk mondjuk Győrbe, ott is pontosan el tudnánk látni a feladatainkat. És ez rendkívül szomorú. Ezért hiányolom én a területi önkormányzatokat. Hogy mekkora legyen, az megint egy másik kérdés, és rengeteg tényezőtől függ. Nálunk történelmileg alakult ki a megyerendszer, és kilencszáz évvel ezelőtt nem lehettek tekintettel arra, hogy 1993-ban hányán laknak itt, és nem gondolt senki arra, hogy Budapest kétmilliós nagyváros lesz. Ezért nyilvánvaló, hogy át kell gondolni a jelenlegi közigazgatási beosztást, és adott esetben ésszerű okokból még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a történelmileg kialakult megyerendszeren változtassunk. Elsősorban „üzemeltető” Pest megyében mi már jó ideje érezzük a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, hiszen a megye közepén egy kétmilliós város van. Mégpedig úgy, hogy közigazgatásilag nincsen ösz- szekapcsolva vele. Semmiféle közös szervezetünk közös testületünk nincs. Ráadásul a kerületek és a települések, valamint a főváros és a megye hatásköre eltér egymástól. így adott esetben nem a megye tárgyal a fővárossal, hanem a főpolgármester ül le egyeztetni harmincöt környező település polgármesterével, és csak konszenzussal lehet eredményt elérni. Ez pedig sehol a világban nem működik, mert a demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindig mindennel egyet kell értenie. Ebben a rendszerben megoldhatatlan Budapest és Pest megye hárommillió lakosának az iskolákkal, kórházakkal, a kommunális üzemekkel, az utakkal, a vasúttal, a BKV-val kapcsolatos problémája. — Ha összekapcsolnák a főváros és Pest megye közigazgatását. az Ön szerint megoldás lenne? — Ha megfontoltan, meggondoltan, nagyon alapos tanulmányozás után valósulna meg, ha létrejönne egy közös testület, megfelelő hatáskörökkel, egészen biztos, hogy nagyon sok gondunk megoldódna. Jó példa erre, hogy a főváros pénzt kér a Budapest környéki településektől a BKV-já- ratok üzemeltetésére. A falvaknak semmiféle beleszólásuk nincsen a BKV működésébe, de a főváros benyújtja a számlát. Olyasmit kellene finanszíroznunk, amihez semmi közünk sincs. Az én számomra, aki pontosan azért léptem be a KDNP-be, mert a kereszténydemokrácia egyik alapelve az önkormányzatiság, ez elfogadhatatlan. Biztos vagyok benne, hogy a jövő útja a Budapestre és környezetére kiterjedő valamiféle közös igazgatás lesz, nem tudunk másfelé menni. — A megyerendszer leghíresebb ellensége Eötvös József volt még a múlt században, de azóta is folyamatos támadások érik a közigazgatásnak ezt a szintjét. El tudja-e képzelni a megyék teljes megszüntetését olyan formában, hogy csak a települési önkormányzatok maradnának fenn? — Elképzelhetőnek tartom, de arról is megvan a véleményem, hogy a gyakorlatban ez a rendszer meddig tudna működni. Mégpedig azért, mert azokat a feladatokat, amelyeket ma ezekre a bizonyos társulásos megyékre bíztak, valakinek el kell látni. Természetesen minden további nélkül oda lehet adni ezeket a településeknek, és még csak azt sem mondhatnánk, hogy az nem lenne demokratikus. Egy ország attól még működhet, hogy nincs középszint. Európában nincs minden országban területi önkormányzat. Viszont nem az az érdekes, hogy én el tudok-e ilyen helyzetet képzelni, hanem az, hogy Európának az a része, amelyik jól működik, nem tudja elképzelni, hogy ne legyenek területi önkormányzatok. Mi járhatunk természetesen egészen más utat is, meghallgathatjuk egyes parlamenti képviselők előadását arról, hogy nem kell megye, mert ezeket a feladatokat el tudják látni a települések is. Csak nekünk azt kell eldöntenünk, hogy az Európában kialakult közigazgatási, gazdasági és egyéb rendszerhez illeszkedő Magyarországot akarunk-e, vagy nem. Ha azt akaijuk, hogy illeszkedjen a már kialakult szabványokhoz, akkor nem nagyon mehetünk másfelé. Azzal, hogy az Európa Tanács tagjává váltunk, bizonyos kötelezettségeket is magunkra vállaltunk. Az Európa Tanácsnak van egy ön- kormányzati chartája, amely teljesen egyértelműen és világosan deklarálja, hogy van települési önkormányzat és területi önkormányzat. Én az eddigi tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy a megyei önkormányzatokra szükség van. — Milyen feladatokat kellene kapnia a megyei önkormányzatnak ahhoz, hogy betölthesse területi közigazgatási funkcióját? — Jelenleg nem önkormányzati, hanem üzemeltetési, működtetési feladatokat látunk el, erre pedig egy gazdasági ellátó szervezet is alkalmas lenne. Helyesnek tartanám, ha törvény mondaná ki, hogy a fekvőbeteg-ellátás legyen megyei feladat. Akkor nem „kórház- üzemeltetést” végeznénk, hanem egymillió ember fekvőbeteg-ellátásáról gondoskodnánk. Ugyanez vonatkozik a szociális otthonokra is. Nem a miénk az összes, tehát nem is lehet tőlünk számonkémi, hogy Pest megyében mindenki megfelelő szociális ellátásban részesül-e. Jelenleg a megye középiskoláinak tíz százalékát működtetjük, ez is üzemeltetési funkció. Feladat akkor lenne, ha törvény mondaná ki, hogy a megyei önkormányzat felelős a középfokú oktatásért. Tehát olyan feladatokat kell kapnia a területi ön- kormányzatnak, amely túlnő a települési önkormányzatok illetékességén és egyértelműen szolgáltatást jelent. Ilyen megyei feladat lehetne a munka- nélküliség felszámolását szolgáló szervezetek fenntartása is. Tehát mindaz, ami túlnő egy város hatáskörén. Nyugat- Európában minden területi ön- kormányzatnak van egy meglehetősen nagy létszámú szociális hivatala. Nálunk a szociális háló a polgármesteri hivatalok szociális előadójából és a megyei önkormányzat néhány emberéből áll, ezenkívül néhány helyen működik családsegítő szolgálat. Egy olyan országban, amelyik a szociális piacgazdaság elérését tűzte ki célul, a szociális gondok megoldását az egyik legfontosabb feladatnak kellene tekinteni. Én az eddigi késlekedéseket is tragikusnak tartom. Az, hogy az emberek gondoskodnak a kicsinyekről, a növendékekről, az öregekről, az elesettekről és a sérültekről, nem állami, hanem jellegzetesen önkormányzati feladat. Nyilvánvaló, hogy ezt megszervezni ötszáz fős falvanként reménytelen. Egészen biztos, hogy ezt is nagyobb körzetenként kell megvalósítani. Ki mit ért alatta? — Nyugat-Európában a környezetvédelem, a hulladékkezelés a megyei szintű közigazgatás legfontosabb feladatai közé tartozik. Magyarországon mit tehet ezen a területen a megyei önkormányzat? — Gyakorlatilag a környezetvédelemben is minden jog a településeket illeti meg, nekünk egyfajta koordinációs feladatunk van. De szeretném megkérdezni, hogy egy kétezres település hogyan tud megfelelő színvonalon gondoskodni a szemételhelyezésről. Ma adott esetben egy kistelepülés rendelkezik azzal a joggal, engedélyezi-e a területén bizonyos tevékenységek végzését, akár káros a környezetre, akár nem. Nem véletlen, hogy sorra tűnnek fel a hulladéklerakók. Aki mondjuk tíz kilométerrel arrébb lakik, annak ebbe semmi beleszólása nincsen. Az én véleményem szerint a környezetvédelem, a hulladékkezelés jellegzetesen olyan problémák, amelyeket nem lehet településenként megoldani. Magyarországon a törvény mindenben a települések elsődlegességét hangsúlyozza. De nagyon érdekes eltolódás van egy másik irányba, mégpedig a regionális ön- kormányzatok irányába. Ugyanis számos dolog sokkal egyszerűbbé válik, ha nem településekben gondolkodunk, hanem régiókban. De meddig mehetünk el az egyes települések önállóságának irányába úgy, hogy az ne legyen káros a nagy együttesre nézve? Biztos vagyok benne, hogy idővel meg fogjuk találni az ország számára megfelelő köz- igazgatási egyensúlyt, és a tá- gabb környezetnek is beleszólása lesz az őt érintő dolgokba. — Egyes vélemények szerint a köztársasági megbízotti hivatalok hatáskörét bővíteni kellene. Csökkentheti-e ez a megyei önkormányzat szerepét? — Jelen pillanatban nincs igazán versenyhelyzet a köz- társasági megbízotti hivatal és a megyei önkormányzat között, mert más a feladatunk. Az tehát nem egészen igaz, hogy a hivatal jogköröket vont el tőlünk. Tény viszont, hogy amikor a megyei tanács megszűnt, akkor feladatainak tekintélyes részét a köztársasági megbízotti hivatal kapta meg. Ez azonban nem jelenti a jogkörök elvonását. Az egyetlen olyan dolog, amiben ütközés lehet közöttünk, az a területfejlesztés. Kérdéses, hogy ezt hová kell telepíteni egy akkora országban, mint Magyarország. Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak szakmai, hanem politikai döntés is lesz. Ma nemcsak a köztársasági megbízotti hivatalok megerősítéséről, hanem a megyék megerősítéséről is lehet hallani a politikusoktól. De nem lehet pontosan tudni, ki mit ért alatta. Természetesen, felelősséggel senki nem merné kijelenteni, mi lesz egy új önkormányzati törvényben. Ha csupán annyi változás lesz, hogy megyénként fogják szervezni a köztársasági megbízotti hivatalokat, illetve az összes de- koncentrált szervezetet, az mindenképpen növelni fogja a megyék közigazgatási szerepét. Halász Csilla
