Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTOBER 19.. KEDD Képek a rombolás képtelenségeiről Szigetközi veszedelem A táj a ’80-as években... Egyik képen idilli táj, csendes folyópart, a másikon a feltöltött meder. Az egyiken az élő természet, a másikon a szárazra került gyökerek, az elhalt fák, a csontvázként meredező faágak. S a helyszínek Cikolaszi- get, Tejfalusziget, Ásványráró, Doborasziget, Serfe- nyősziget. Azaz a hajdan volt és a mai Szigetköz. Még 1982—83-ban egy fiatal fizika szakos egyetemista kajak-kenuval végigjárta és fényképezte az érintetlen természetet. Aztán 1993. májusában visszatért ugyanazokra a helyszínekre, és újból lefényképezte az immár alaposan megváltozott tájat. Ebbből és a tíz évvel ezelőtti anyagból állt össze Bárdos Deák Péter „Szigetköz” című fotókiállítása a Néprajzi Múzeumban. A falakon sorakozó száztíz kép azonban nem egyszerű fotó- kiállítás, sokkal több annál, közvetíti szomorúságunkat, előrevetíti Szigetköz tragédiáját, amely a kiállítás tervezése óta valósággá vált. Mint ahogy a Duna megváltozott járása beláthatatlan következményekkel fenyeget — Nagymarostól le Dömsödig... és azon túl. S egyben figyelmeztetés is e kiállítás, ne legyen több hasonló, százezrek életkörülményeit károsan megváltoztató intézkedés. S hogy a gazdaság oltárán nem áldozható fel a természeti környezet. Szigetköz csak jelkép, jelzés. Példája ijesztő, de ta- hulságos. A táj szépsége, a természet gazdagsága áll a mérleg egyik oldalán, a másikon forintok és megavattok. Bárdos Deák Péterről, az alkotóról azt kell tudni, hogy a fényképező egyetemista időközben jelentős természetfotóssá nőtte ki magát. S nemzetközi színtereken — tavaly éppen Angliában — nyert rangos díjakat természetfotóival. Mint elmondta, a Szigetköz, amikor először fedezte fel, neki a tökéletességet, az ősi érintetlen természetet jelentette. Amikor 1985-ben elhelyezték a betonlábazatot, már hiába kereste a régi tájat. Szigetköznek még az illúziója is elveszett. És ahogy teltek az évek, ahogy beavatkozott az emeber a természet rendjébe, egyre tragikusabb kép bontakozott ki. A kiállításra száztíz kép fért el. Bárdos Deák Péter otthon ezernél többet őriz. Ám szándékosan kihagyta a tárlatról az embert, az állatvilágot. Nincs kiállítva az evezős, mint ahogy nincsenek itt az új gát vagy a Kamaz teherautók sem. Zsánerképek sorakoznak a falon, életteli, szép képek az élő természetről és ugyanazok a helyszínek, a haldokló növényzettel, eltűnő mederrel, pusztuló élővilággal. Á Néprajzi Múzeumban november 8-ig látogatható a kiállítás, ezt követően Győrben és Sopronban, az egyetemen tekintheti meg a képeket a közönség. S ha lesz fogadókészség, tovább utaztatja az anyagot az alkotó az ország más részeibe is. Az ifjú fotós szeretné albumban is megjelentetni szigetközi benyomásait. Felettébb tanulságos volna. (-ár) ...és 1993-ban Bárdos Deák Péter felvételei Megjelent a Környezetvédelmi Lexikon Tanít és gyönyörködtet A Környezetvédelmi Lexikon megjelentetése nemcsak Európában, de az egész világon újszerű vállalkozás — mondta az Akadémia Kiadó tegnapi sajtótájékoztatóján Zöld Ferenc igazgató, majd igazolásul hozzáfűzte: a frankfurti könyvvásáron bemutatott kötetek liszence iránt amerikai, japán, angol, lengyel és német kiadók is érdeklődtek. A kerek tízezer címszót tartalmazó, kétkötetes lexikon százötven tudományos kutató és egyetemi tanár négyéves munkájának eredménye — jelezte Láng István professzor, a kötet megálmodója és életre hívója, a szerkesztő bizottság vezetője. Lehetne a lexikont „környezettudományinak” is nevezni, hiszen a környezetvédelemmel összefüggő valamennyi tudományterületről, az orvostudománytól a műszaki tudományokig tartalmaz címszavakat. Részletesen foglalkozik a genetikai alapismeretekkel, a hazai és nemzetközi társadalmi szervezetek tevékenységével és eredményeivel. Valamennyi védett hazai növény, állat, barlang, természetvédelmi terület és geológiai feltárás szerepel a kötetekben. A környezetvédelemért tevékenykedő külföldi és már elhunyt hazai tudósok, közéleti személyiségek és politikusok külön címszavakban szerepelnek, míg élő honfitársaink nevei a tevékenységükkel kapcsolatos szövegekben kaptak helyet. A gazdagon illusztrált, szép színes kötetekben olyan a folyóvölgyek falába vájt indiántelepülésektől a gyönyörű természeti környezetben álló műemlékeken keresztül az élővilág és a természeti csodák kimeríthetetlen tárházáig ismerkedhetünk. A kiadvány forgatása így nemcsak hasznos, de nagy élményt jelenthet mindannyiunk számára, így az iskolás korosztályoknak is. Könyvtárainknak, és persze a nyilvános könyvtáraknak is elengedhetetlen tartozéka lenne. Mert csak közkinccsé válva érthetné el a kötetek szerkesztőinek és fáradhatatlan munkásainak célját: a környezet iránt fogékony, a védelmében hathatósan tevékenykedő állampolgárok nevelését. (veszelszky) Óbudai tárlat Kiállításon még nem szerepelt Hiánypótló „vállalkozást” indít a Kiscelli Múzeum. A Budapesti Történeti Múzeum várostörténeti osztálya gyűjteményének ritkán, vagy még kiállításon soha nem szerepelt műtárgyait szeretné megismertetni az érdeklődőkkel. Az ingyenes múzeumi foglalkozások csütörtöki napokon, 16 órakor kezdődnek az óbudai Schmidt-kastélyban lévő intézményben. A Kiscelli Múzeum történetét ismerhetik meg a látogatók az első előadáson, október 21-én. A bútorgyűjtemény ritkaságait mutatja be a Pest-budai otthonok a XIX. század elején címet viselő, november 18-i program. Az idei esztendő utolsó foglalkozása december 9-én lesz, amikor is a várostérképek segítségével tehetnek időutazást a résztvevők Pest-Budáról Budapestre. Jövőre a többi között az intézmény fotótárában búvárkodhatnak az érdeklődők, illetőleg szemügyre vehetik dédmamáink játékait, valamint értékes metszeteket és érmeket tanulmányozhatnak. Rozsdásodó betonlapok Ha későre is, de csak beindult az ember természetes környezetét meg- és visszamenteni szándékozók küzdelme a rombolás kártékony szellemével. Holnap, holnapután fölszedik a Nagymaros feletti Dunából azokat a betonlapokat, amelyek néhány éve, mintha egy láthatatlan óriáshüllő fogai merednének miránk. Kigyomlálják azokat a pilléreknek képzett roncsoszlopokat, amelyek már-már belegennyesedtek a folyót dédelgető földbe. Hajlamosak vagyunk ilyenkor ujjongani. Némileg joggal. Ámde ha arra gondolunk, hogy az utóbbi negyven esztendő hagyatékaként lelkűnkben, tudatunkban, közérzetünkben minő veszélyes hulladéktömeg, lassan rozsdásodó beidegződés, magyarságtudatunkat és magatartásunkat gyöngítő szokás, nyelvünket és utódaink anyanyelvét is szürkítő, jellegtelenítő hangsúly, szókapcsolat vagy jelszó” gyülemlett össze: akkor kérdések egész sora bukkan újra fel. Vajon meddig az önmérgezés? Meddig a nekem mindegy tunyaság? Meddig késik a természetesnek tűnő kitárulkozás — anyanyelvűnk természete szerint... És vajon az ezeket fedő „betonkolosszus”-tki mozdítja majdan ki beisza- posodott helyéből? (bágyoni) Jaj, magyar! Szoborsors Rimaszombatban Rimaszombatban a hét végén meggyalázták Tompa Mihály mellszobrát. Mint az esetről értesülést közlő „Új Szó” című pozsonyi lap írta, a város szülöttjének domborművére ismeretlen tettes barna színnel „ Fúj magyar!” feliratot festett, majd valaki a „fúj”-t áthúzta és pirossal a ,jaj” szót festette fölé. A városi parkban álló szobor körül megrongálták a díszbokrokat és felborították a szemeteskukákat is — írja hétfői számában a pozsonyi lap. Rimaszombatban egyébként a napokban készülnek a Tompa Mihály-napok megrendezésére. A költő a városhoz közeli Hanván van eltemetve. Régi zene Foton A Musica Antiqua Hungária kor kezdődő hangversenyén együttes korabeli hangszere- a fóti Károlyi-kastély márken és ruhákban 11—17. szá- ványtermében. Az estet a zadi európai zenét szólaltat Fóti Ökumenikus Közműve- meg az október 21-én hét óra- lődési Egyesület rendezi. Németh László emlékszoba Hódmezővásárhelyen A hét végén avatták fel Hód- gatásával jött létre, őrzi az mezővásárhelyen a városi Né- író néhány bútorát, emléktár- meth László Könyvtár új épü- gyát, többek között azt az iró- letszámyát és az író emlék- gépet és szemüveget, amelye- szobáját. A Németh László két nagy írónk élete utolsó emlékszoba, amely a képűn- szakaszában használt. kön látható lányainak a támo- Németh György felvétele
