Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 19., KEDD 3 Hírtől az óceánig Tüneményes logikával kezeli a magyar sajtó közéletünk néhány folyamatban lévő' bírósági perét. Kacsa Magazin kontra külügyminiszter nem érdekes, elég belőle néhány soros hír. A pártelnök szülei szolgáltak-e a rettegett szer­vezetben, vagy csupán egyikük, édes mindegy, elegendő' a híroldalon egy rövid beszámoló. A képviselő' édesapja halomra hozta a halálos ítéleteket, ezzel is felesleges any- nyit foglalkozni. Nézzünk immár nagyobbakra is. Van-e fontosabb kér­dés széles-e hazában, különösen egy állítólag pragmati­kus párt képviselője számára, mint hogy mit gondolt, mit fontolgatott magában — agyában vagy szívében — az egykori belügyminiszter. Ha kell, Strasbourgig is eljut e roppant fontos téma, a lapok mindenesetre részletesen be­számolnak a per újabb fejleményeiről. Soros nemzeti hősünk veszprémi pere minden eddigi terjedelmet felülmúlt. Beharangozok, kisinterjúk, vélemé­nyek tömege, s aztán a nagy nap: megszüntették az eljá­rást, természetesen címoldalon. Ezt megelőzőén valósá­gos szolidaritási egységfront alakult ki személye mögött, bizonyára spontánul. Kétségtelen, Lengyel úr rengeteget ír és beszél, elemez és kommentál — szépséghibája meg­nyilvánulásainak azonban a magas hibaszázalék. Nem lenne haszontalan egyszer érdeklődni napi mun­kája iránt; tudtommal a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Milyen eredményeket ért el e cég közös bajaink orvoslá­sában, mutat-e kiutat, konkrét megoldásokat? S ha egy bátor újságíró mindezek után mesterünk havi jövedelmét is firtatná, lehet, hogy megcsappanna a tömeges szolida­ritás... (székely) Együttműködés Cannes-nal Lágymányosi nyitás Több hónapos előkészítés után a napokban barátsági együttműködési szerződést kötött Budapest XI. kerülete és a franciaországi Cannes városa, jelentette be Bánhe­gyi Emil polgármester tegna­pi sajtótájékoztatóján. A megállapodással össze­függésben külön kiemelté: a francia befektetők segítségé­vel megoldható lenne a lágy­mányosi öböl körzetében egy szabadidőközpont kiala­kítására. A francia üzletem­berek a világkiállításban is komoly lehetőségeket lát­nak. Ugyancsak a napokban megkötött szerződés alapján a franciák nemzeti sportjá­nak számító petang sport­ágban még az idén versenyt rendeznek a kamaraerdei sza­badidőközpontban . Jogsértések Dabas-Sariban Esélyegyenlőséget az egyházi (Folytatás az 1. oldalról) Ez utóbbi témával kapcso­latban Katona István, a váci egyházmegye segédpüspöke kijelentette: minden jogsze­rűen indult a Pest megyei te­lepülésen, s csak egy érthe­tetlen egyházellenes propa­gandahadjárat, illetve jog­sértéssorozat következmé­nyeként alakult ki a mai, in­dulatoktól terhes hangulat. Nyerges Tibor és Karsai Péter képviselők az egyházi iskolák helyzetével, az isko­lakezdés tapasztalataival kapcsolatos ellentmondások­ról — egyetértésben az egy­házi vezetőkkel — megálla­pították: a rendezéshez tör­vénymódosításra van szük­ség. Véleményük szerint a koalíciós pártok nem nyu­godhatnak bele abba, hogy az elfogadott törvények — a szándék ellenére — hátrá­nyosan érintik az egyházi is­kolák tanulóit és az ott taní­tó oktatókat. A közalkalma­zotti törvény ugyanis rájuk nem vonatkozik, és a jelen­leg érvényben lévő normatí­iskolaknak! vák szerint csak a költségek 75 százalékát fedezi a költ­ségvetésből származó pénz. így bizonytalan az egyházi és az alapítványi iskolák jö­vője. A megoldás mind a képviselők, mind pedig az egyházi vezetők szerint az lenne, ha a parlament úgy módosítaná a közalkalmazot­ti törvényt, hogy annak bére­zésre vonatkozó rendelkezé­sei az egyházi iskolákban ta­nítókra is kiterjedjenek. Ez­zel egy időben kezdeménye­zik a 400 millió forintos költségvetési támogatás fel­emelését is. A törvénymódo­sításról a parlament a tervek szerint a jövő héten tárgyal. Az elmondottakat kiegé­szítve Csikai Miklós, a Ma­gyar Református Egyház képviselője megemlítette, hogy sok helyütt a veszélyez­tetettség légkörében kényte­lenek dolgozni a felekezeti iskolák, noha épp elég prob­lémát okoz számukra az is, hogy nem kapnak elég anyagi támogatást. (ribáry) Parlamenti napló Egyetértés a kamarákról három újonnan létrejövő köz­testületben — a kézműves, az ipari és kereskedelmi, vala­mint az agrár-kamarában — az ágazatban működők kötele­zően tagságot kapnak. A jelen­leg működő érdekvédelmi szervezetek jogai nem csorbul­nak az új törvénnyel, csupán néhány uknak kell nevüket megváltoztatni. A kamarák fő feladata a gazdaság fejlesztésé­nek, az üzleti forgalom bizton­ságának, és a gazdaság általá­nos érdekeinek szolgálata lesz a javaslat szerint. A szakmai kamarák felett a miniszter gya­korol majd törvényességi fel­ügyletet. Takácsy Gyula (MDF), a Gazdasági Bizottság elnöke ar­ról számolt be, hogy egyhan­gú szavazással nyilvánította ál­talános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot a bizottság. Értekezlet az Juhász Pál (SZDSZ) a Mező- gazdasági Bizottság hasonló értelmű állásfoglalásáról adott számot Salamon László (MDF) is a törvényjavaslat egyhangú bizottsági támogatá­sáról tájékoztatta képviselőtár­sait az Alkotmányügyi Bizott­ság előadójaként. Ezt követő­en a felszólaló vezérszónokok — a független Petrenkó János kivételével — mindannyian a piacgazdasági átalakulás jelen­tős lépésének minősítették a törvényjavaslat elkészültét, és üdvözölték azt, hogy létrejöt­tét alapos érdekegyeztető fo­lyamat előzte meg. Az Országgyűlés ezt köve­tően folytatta a választójogi törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmány- módosításról rendelkező elő­terjesztés együttes általános vi­táját. ü ..—..::::: e rdőtüzekről Indulatos felhangoktól sem mentes napirend előtti felszó­lalások után az országgyűlés tegnapi ülésnapján megkezdte a kamarai törvényjavaslat fe­letti általános vitát. A miniszteri expozéban Bal- sai lst\’án igazságügy-minisz­ter kiemelte, hogy a kamarai törvény célja, a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintettek bevoná­sával történő ellátása. Ennek megfelelően a törvényt több mint egyéves előkészületi munkálatok során minden ér­dekvédelmi szervezettel egyez­tették és a miniszter vélemé­nye szerint ennek eredménye egy általánosan elfogadott ja­vaslat lett. A kamarák a polgá­ri törvénykönyv által újonnan megalkotott szervezeti formát képviselve, a köztestületek egyik válfaját jelentik majd. A Új kötvény A jövő évi költségvetési hi­ányt továbbra is hazai meg­takarításokból kell finanszí­rozni. Ehhez megfelelő szintre kell emelni az állam­papírok kamatait — mondta a nemzeti bank alelnöke ab­ból az alkalomból, hogy az MNB és a Girocredit képvi­selői aláírták a szeptember­ben kibocsájtott egymilliárd schillinges kötvény szerző­dését. Hárshegyi Frigyes szólt arról is, hogy jövőre az összesített költségvetési hi­ány 350 milliárd forint kö­rül alakulhat. Segítik a tájékoztatást A hétvégén alakult meg — gödöllői polgárok kezdemé­nyezésével — a Magyar Tá­jékoztatási Egyesület, amely szervezet részt kíván venni a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány létrehozásában és gyakorla­ti munkájának támogatásá­ban. A céljaik között szere­pel, hogy az egyesület olyan fórumokat teremtsen, amelyek képesek a rólunk alkotott hamis kép megvál­toztatására. Nap mint nap valamennyien tapasztalhat­juk, hogy Magyarország­ról, a magyar nemzetről számos országban torz kép jelenik meg. A most létrejött szerve­zet tudatosítani kívánja a magyar nép szerepét a vi­lág szemében. Több, mint egy évszázada folyamatos a magyarság arculatának célzatosan hamis beállítá­sa. Ez ellen csak széles tár­sadalmi összefogással lehet tenni valamit. Például, az­zal, hogy — amint azt az egyesület céljai között is megfogalmazták — létreho­zói ápolják valamennyi or­szággal, néppel a jó vi­szonyt és barátságot, feltár­va a hagyományokat, szoká­Idén mintegy 5000 hektárnyi erdő károsodott tűz következ­tében. Az anyagi kár több­száz millió forintra tehető. Az idei tapasztalatok összeg­zésére és a jövő évi felkészü­lés jegyében a tűzoltóság teg­nap szakmai értekezletet ren­dezett. Az ott elhangzottakról Dobson Tibor, az BM Tűz­és Polgárivédelmi Országos Parancsnokság szóvivője tájé­koztatta a sajtó képviselőit. Mint elmondta: az elmúlt években jelentősen átalakul­tak a tulajdonviszonyok, és az új tulajdonosok gyakran nincsenek tisztában a tűzvé­delmi rendelkezésekkel. A tűzeseteknél gyakran tetten érhető az állampolgári felelőt­lenség: a kirándulók és a hét végi háztulajdonosok egy ré­sze nem tartja be a rendszabá­lyokat. Néhány esetben — például a pilisvörösvári és ásotthalmi tűznél — nem ki­zárt a szándékos gyújtogatás sem. Ezt azonban igen nehéz bizonyítani. A tűzoltók az er­dőtüzek megfékezésénél je­lentős segítséget kaptak a honvédségtől, a rendőrség­től, a polgári védelemtől és az erdészeti dolgozóktól is. A legnagyobb erdőtűz a Kis­kunsági Nemzeti Parkban pusztított: itt a jelentős anyagi veszteség mellett fo­rintban ki nem fejezhető kár érte a környék élővilágát is. A tüzet több mint egy hét alatt, és csak polgári vállala­toktól és vállalkozóktól köl­csön kapott repülőgépekkel sikerült elfojtani, mivel a tűz­oltóautók besüppedtek a ho­mokos talajba. A tűzoltóság anyagi hely­zetével kapcsolatban a szóvi­vő elmondta: tavaly a tűzoltó­ság 6,5 milliárd forintot ka­pott. Ebből fejlesztésre 500 millió forint jutott. Idén ez az összeg valamelyest emelke­dik, ugyanakkor a technikai fejlesztés jelentős anyagi ál­dozatokat követel. A tűzoltó­autók több mint 40 százaléka tíz évnél idősebb, javarészt keleti gyártmányú. Ezek egy­idejű lecserélése a költségve­tés jelenlegi helyzetében nem megoldható. Fővárosi MDF-frakció Lakiteleken Túl sok a bizottság Budapest közigazgatásának fejlesztése során — a peremke­rületek felzárkóztatása, illetve bizonyos jogosítványok kerü­leti szinten tartása mellett — az egységes főváros irányába kellene elmozdulni. Mindez a Fővárosi Közgyűlés MDF- frakciójának vasárnap este be­fejeződött háromnapos lakitel­ki tanácskozásán fogalmazó­dott meg. Demeter Ervin, akit nagy többséggel ismét frakcióveze­tőnek választottak, elmondta: a képviselőcsoport munkájá­ban a jövőben az oktatás, az egészségügy és a városüzemel­tetés ügyét tekintik a legfonto­sabb kérdéskörnek. Jelzi ezt a frakcióvezetésben bekövetke­zett változás is. Az eddigi he­lyetteseket felváltva három új személyt — Ritterné Vajta Mária (oktatás), dr. Fejér Zol­tán (egészségügy) és Mannin- ger Jenő' (városüzemeltetés) — választottak. A rendkívül konstruktív tanácskozáson az MDF lakitelki szellemében foglalkoztak a párt politikájá­nak önkormányzati megjelení­tésével összefüggő kérdések­kel is. Ennek során úgy vél­ték, hogy az MDF-es képvise­lőknek a jövőben azokra a kér­désekre kell kiemelt figyelmet fordítaniuk, amelyek befolyá­solják az emberek hétköznap­jait. A Fővárosi Önkormányzat, illetve a Főpolgármesteri Hiva­tal munkáját elemezve egye­bek között megállapították: a feleslegesen sok közgyűlési bi­zottság miatt átfedések tapasz­talhatók, ezért indokoltnak tar­tanák egyes bizottságok össze­vonását. Hasonlóképpen ag­gasztónak tartották azt a jelen­séget is, hogy a tanácsrend­szerhez képest jelentősen meg­nőtt a hivatal létszáma, noha a feladatköre csökkent. Sokszínűén! A Magyar Újságírók Kö­zössége (MŰK) — mint arról beszámoltunk — tanácskozást tartott a hét végén. Ezzel kapcso­latban az újságok tudósí­tásokat közöltek, igaz, volt olyan, amely csak egy hír erejéig tartotta érdemesnek megemlíte­ni, míg más lapoknál elég nagystílű és pontat­lan írások jelentek meg. Az egyikük például azt írja, hogy a MŰK és a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége (MÚ­OSZ) között feszülő vita el is mérgesedhet, s en­nek majd az olvasók isz- szák meg a levét. Ez egy banális tévedés, sót de­magóg megközelítése a dolognak. A MÚK ugyanis pont a hiteles tá­jékoztatás érdekében szállt síkra. Hisszük, hogy az olvasók akkor járnak jól, ha a MÚOSZ elveszti azt a befolyását, amelyet most gyakorol a lapokra, hiszen ezt kőve­tően szabadulhatnának meg attól a lidércnyo­mástól. amelyet a MÚ- OSZ-hoz szorosan kötő­dő lapok képviselnek. Miért lenne baj az a nyá­jas olvasónak, ha tudja, az újságírók ma már nemcsak az MSZMP- hez avagy annak utódjá­hoz, avagy az internacio­nalizmust liberalizmus­ba átcsomagoló pártok befolyása alatt állhat­nak, hanem uram bocsa* olyan szellemiségnek próbálnak megfelelni, amilyet a nemzeti kultú­ra vagy az egyházak kép­viselnek. Vajon miért le­het gond az az olvasó­nak, ha tudja, van újság­író, aki nem a pártállam­ban gyökeredző MŰ- OSZ-nak a tagja, hanem a Katolikus Újságírók Szervezetének. Az olva­só igenis akkor jár jól, ha a politikai élethez ha­sonlatosan az újságíró­társadalom is plurálissá válik, s mindazok az érté­kek megjelennek a hasá­bokon, amelyek a rend­szerváltozás előtti idő­ben elképzelhetetlenek voltak. A MÚK ennek szellemében jött létre, tagjai olyan újságírók, akik hiszik: Magyaror­szágon igenis van keres­let azokra a sajtótermé­kekre, amelyek a bolse­vista, az internacionalis­ta avagy a liberális gon­dolatvilággal helyezked­nek szembe. A MÚK lét- jogosultságát megkérdő­jelezni, az olvasót a sok­színűséggel riogatni kö­rülbelül akkora bűn, mint amekkora az újságí- róvagyon egy kézben tar­tása, az új szervezetek fi­gyelmen kívül hagyása, ami persze egyenesen kö­vetkezménye annak a pártállamban gyökerező gondolkod ásmódriak, amelyet a MÚOSZ veze­tői képviselnek. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents