Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTÓBER 19.. KEDD Lobbyzó képviselők Pártatlan támogatás a megyének Tegnap ismét találkoztak Pest megye országgyűlési képvi­selői — Kiss Róbert, Kovács László, Kulin Sándor, Roszik Gábor, Szauter Rudolf, Vona Ferenc, Vass István — Bá­nyai Judittal, Pest Megye Önkormányzata közgyűlésének alelnökével és Erdélyi László főjegyzővel. Az immár máso­dik találkozó célja a képviselői irodákban az volt, hogy fel­kérjék a honatyákat arra, segítsék a megyei önkormányza­tot pénzügyi gondjainak mérséklésében. Ennek módjáról két javasla­tot is kidolgoztak. Az illeté­kek módosítása és a privati­zációs bevételek átcsoporto­sítása megoldhatná a jelenle­gi helyzetet. Erdélyi László beszámolt arról, hogy a me­gyei önkormányzatnak a központi költségvetés támo­gatásán kívül nincs más be­vétele. így viszont csak több millió forintos hiány­nyal tudnák megtervezni a jövő évi gazdálkodást, mi­vel már hetven intézményt kell a megyének fenntarta­nia. Eddig a privatizáció —­bár a megye huszonkét vál­lalatánál zajlik e folyamat — nem eredményezett bevé­telt. A megyei javaslat lénye­ge az, hogy meg kellene vál­toztatni az illetékekből befo­lyó összegek elosztását. Bá­nyai Judit alelnök szerint a jelenlegi elosztásban nem vi­lágosak az elvek. Másutt a megyeszékhelyt illetik e be­vételek, csakhogy Pest me­gyében ez történetileg nem alakult ki. Ha a megye meg­kaphatná ezt a jogot, megte­remthetné az érdekeltségét. A megye — mint megfo­galmazódott — nem kér több pénzt, csak arányosabb elosztást szeretne. A honatyák megértették e gondokat, a pártokhoz való hovatartozásuktól függetle­nül megígérték, igyekeznek — jó értelemben — lobbiz­ni a megye érdekében. A ta­nácskozás résztvevői megál­lapodtak abban, hamarosan ismét találkoznak, amikor tisztázhatják a további teen­dőket. (szí) wm Átadás előtt a penci művelődési ház Pencen nemrég új szárnnyal bővült a művelődési ház. A frissen elkészült épületrész­ben, amelyet már csak le kell vakolni és be kell rendezni, úgynevezett kiegészítő helyisé­gekből álló blokk kap majd he­lyet. Ennek felszerelése révén a korábbinál komfortosabbá válik az épület, s alkalmas lesz a tervezett öregek napközi ott­honának befogadására is. Petrik Lajos polgármester­től megtudtuk, hogy a napkö­zi otthon elindítását lehetővé tevő épületbővítéshez pályá­zaton elnyert pénzre is szük­ség volt, mivel az önkor­mányzat beruházási kereté­ből nem lehetett annyit a munkára fordítani, amennyi­be kerül. Az indulás előtt álló napközi mellett a művelődési ház természeten továbbra is állandó otthont biztosít majd az időnkénti falugyűlésnek, művészeti programoknak, s a Faluvédő Egyesület összejö­veteleinek. R. Z. Nem a szeméttelep füstöl Hamu alatt a csörögi parázs címmel október ötödiki szá­munkban ismertettük a váci önkormányzat legutóbbi hatá­rozatát. A város és a község csörögi szeméttelepe körül gyű­rűző vitához ezután Toldi Sándor, a váci Kommunális Kft. kommunális ágazatának vezetője is hozzá kívánt szólni. jj&fc Megírtuk ugyan, de i i egyszer fontos- nak tartotta Toldi Sán- for hangsúlyozni, hogy a lakott területtől 500 mé­ter távolságra fekvő telepről nem árad semmiféle bűz a csa­ládi házak felé. Ha érezhető néha ilyen, annak az áramlat­nak más lehet a forrása. Fon­tosnak tartotta Toldi Sándor azt is, hogy emlékeztessen rá: a regionális szeméttelep kiala­kítására az 1981-es, hírhedt váci vízszennyezés után került sor, és igen szigorú talajvizsgá­latokat folytattak a szakembe­rek. Vízszennyezésre itt tehát nem kerülhet sor, mert ezt megakadályozzák a kialakított védőrendszerek. A szeméttáro­lás technológiája pedig jó, ezt a telep munkatársai betartják. A nyáron nagy felháborodást kiváltó tüzet nem öngyulladás okozta. Sajnálatos, hogy min­den tiltás ellenére guberálók csapatai hatolnak be oda. A nyári szárazságok idején elég, ha egy csikket eldobnak. Elő­fordul, hogy valakik kábelt égetnek. Ha tőlük száll a füst, a feltételezés már automatikus: a szeméttelepen támadt a tűz. — Arra is emlékeztetnem kell még — tette hozzá nyilat­kozatához Toldi Sándor —, hogy a csörögi lakótelepnek a mai építkezésünk előtt csak rossz minőségű ivóvizet ad­tak a kútjai. Éppen ezért épí­tették ki ott állami támogatás­sal a vízvezeték-hálózatot, hogy az emberek védett tech­nika segítségével jussanak hozzá az egészséges szomjol­tóhoz. A lakosság itt 15-20 százalékos kedvezményt kap a szemétszállítási díjakra azon túl is, hogy a telep kör zelsége miatt szintén kiseb­bek a költségek — mondotta végezetül Toldi Sándor. (Kovács) A megyeháza hírei Nem fogadták el a beszámolót Tegnapi ülésén a Pest Megyei Közgyűlés Gazdasági bizottsá­ga — többek között — meg­tárgyalta a Pest Megye Önkor­mányzatának eddigi munkájá­ról szóló beszámolót, amely az elmúlt két év munkáját ösz- szegzi. Mint azt Szegedi Pál a bi­zottság elnöke az ülésen el­mondta, igencsak nehezmé­nyezi, hogy munkájukról a be­számoló sem tartalmában, sem mennyiségében nem tar­talmaz fontos adatokat. Meg sem említődtek például a Pest Megyei Révhajózási Vállalat­tal kapcsolatos döntéseik, illet­ve a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal foglalkozó határo­zataik, vagy a megye önkén­tes tűzoltó szervezete számára létrehozott 10 millió forintos alapról szóló döntésük. Szegedi úr szerint — ép­pen a korrekt, teljesség igé­nyét kielégítő tájékoztatás érdekében — a bizottsági munkáról szóló beszámoló­kat a bizottságoknak kelle­ne elkészíteniük. Összességében tehát a be­számoló kiegészítésre szo­rul, de kérdéses, hogy azt meg lehet-e még tenni. Az ezt firtató elnöki kér­désre választ nem kaphattak a megjelent bizottsági ta­gok. lévén, hogy a beszámo­ló előterjesztője nem volt je­len. Mivel a bizottság amúgy határozatképtelennek bizo­nyult (kevés számú képvise­lő jelent meg az ülésen), a döntéseket a jövő heti ülés­re halasztották. (szedlacsek) Palántáznak a gazdászlányok A halásztelki mezőgazdasági Szakközépiskola növendékei gyakorlati óráikon tanulják az őszi mezőgazdasági munká­kat. A fóliasátor felépítése után a szegfűpalántákat ültetik a jó! előkészített talajba Vimola Károly felvétele Megkérdeztük Hogyan fejlődik a lakossági gázellátás? Az elmúlt hét végén újabb Pest megyei településekre ju­tott el a vezetékes földgáz. Hogyan fejlődik a lakossági földgázellátás országosan és megyénkben? — kérdez­tük Olajos Dezsőtől, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium energiaellátási főosztályának helyettes vezetőjétől. — A lakosság igen nagy ér­deklődést tanúsít a földgáz iránt, amely korszerű és gaz­daságos energiahordozó — válaszolta Olajos Dezső. — A földgázbekötési program az ország egyes vidékein más-más ütemben, de ösz- szességében jelentősen ha­lad. Ezt pályázatok és ked­vező hitelfelvételi lehetősé­gek, továbbá kormánytámo­gatás is segíti. Ezek igény- bevételével a települések be­kapcsolási üteme nagymér­tékben megemelkedett. Há­rom évvel ezelőtt a gázzal ellátott települések száma 450 volt: ez a szám 1993 vé­gére várhatóan megkétszere­ződik, s eléri a 910-et. En­nek megfelelően növeke­dett a gázzal ellátott háztar­tások száma is, hiszen egy­re inkább sor kerül a kistele­pülések bekapcsolására. Míg 1990-ben 1 millió 630 ezer lakásban égett a gáz, addig az idei év végére több mint 1 millió 900 ezer­rel számolunk. Az elmúlt évek átlagában ez évi 100-110 ezer bekötést je­lent. Pest megyében az el­múlt három évben a bekap­csolt települések száma csak szerény mértékben nö­vekedett, az idén viszont or­szágosan is látványos a fej­lődés: 1993-ban várhatóan 26 településre jut el a légne­mű energia. A közeljövő­ben még 30-35 város és falu részesül ilyen öröm­ben, elsősorban az Aszódtól északra eső területeken. A növekvő igények ellenére a földgázellátás zavartalan lesz, fennakadás nem várha­tó. Jelentős a télre feltöltött gáztározók kapacitása, ezt folyamatosan kiegészíti a hazai termelés, s normál ütemben érkezik az import­gáz is. Ez a rendszer nem úgy működik, mint sokan gondolják, hogy valaki egy­szerűen elzárja a csapokat. Aki ugyanis gázzal rendel­kezik, az el akarja azt adni, neki az az érdeke. (tóth) Számít a polgárok véleménye Keresik az emlékmű helyét Emlékmű állítását tervezik Vácott, a II. világháború ál­dozatai tiszteletére. Az e célból létrehozott alapítványra eddig 1,2 millió forintot sikerült összegyűjteni. Kapitány József, a Magasépítési Tervező Kft. felelős tervezője elvé­gezte a helykijelölési vizsgálatokat, s ennek előterjeszté­sét Moys Csaba alpolgármester, a kuratórium elnöke bo- csájtotta vitára a közelmúltban. jiÉK A hét kuratóriumi )jM$ > tag közül egyikőjük 'IsSf®) külföldi útja miatt csají hatan vehettek részt a vitában, így nem sike­rült még végleges döntést hoz­ni. A testület egy hónapon be­lül ismét összeül, de már majdnem biztos, hogy az első megbeszélésen elhangzott ajánlások lesznek a meghatá­rozók. A tervező' javaslatairól itt nemcsak a kuratóriumi ta­gok mondtak véleményt, ha­nem a tanácskozásra meghí­vott közéleti személyiségek, a szoborállítás gondolatának ko­rábbi támogatói is. A helyszín kiválasztása egyáltalán nem mellékes szempont, mert az meghatá­rozza az emlékmű méreteit, stílusát, befolyásolja a mon­danivaló érvényesülését. Aki ismeri a várost, jól tud­ja, hogy más és más hangula­tokat közvetít, más formai megoldást igényel például a Konstantin tér, melyet a szé­kesegyház és a püspöki palo­ta építménye ural, ismét más a követelmény a háromszög alakú barokk főtéren. Vagy akkor, ha annak déli oldalán, a Fehérek temploma falához épített I. világháborús emlék­mű mellé kerülne a szobor. Eszmét cserélhettek a vitá­ban részt vevők a Püspökkert <* Duna felőli területének elő­nyeiről, a Duna-part más helyszíneiről. Foglalkozhat­tak azzal a gondolattal, hogy a műalkotásokban még sze­gény deákvári városrészt dí­szíthetné az új szobor, amely esetleg lehetne monumentá­lis, vagy inkább intimitást su­galló. Végül a legtöbb szavazatot az az ajánlat kapta, hogy min­denképpen az óváros legyen a helyszín. Ha a kuratórium határoz, úgy a Duna-partot, vagy a Szent István teret, esetleg a Postaparkot, netán a Püspöki palota környékét ré­szesíthetik előnyben. Stílusa legyen realista, alakjai legye­nek felismerhetők — forgal­mazódon meg a többségi kí­vánalom. A végleges helykijelölés után kiírják a művészeknek szóló pályázatot. — Ha azt akarjuk, hogy vi­szonylag rövid idő, egy-két év múltán felállíthassuk az emlékművet, akkor az igénye­inket a birtokunkban levő anyagiakhoz kell mérnünk — mondta Moys Csaba, mint a kuratórium elnöke. Ő kéri azt is: mondjanak véleményt ezután is a polgárok, juttas­sák el hozzá észrevételeiket a városházára. K. T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents