Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. OKTÓBER 16., SZOMBAT A Édes rakomány, némi keserűséggel Pótvizsgázzon előzésből! Ellenőrzés Dunakeszin, a 2-cs számú főúton A szerző felvétele (Folytatás az I. oldalról) A lámpánál azonban kipattant kocsijából a Lada vezetője, és kioktatta az Audi volánjánál ülő férfit. Nem hallottuk mit mond, de a mozdulataiból ítélve nem éppen hízelgő dolgokat... Sík őrnagy pedig rádión je­lezte, hogy Dunakeszi bevezető szakaszánál a szolgálatot teljesí­tő rendőrök állítsák meg az Au­dit. Miközben intézkedtek, már mi is a helyszínen voltunk. A gépkocsit egy 20 esztendős fia­talember vezette, akinek még egészen friss a jogosítványa. Marton Lajos törzsőrmester fel­szólítására, hogy sorolja fel az előzésre vonatkozó szabályo­kat, kiderült, bizony pótvizsgá­ra szorul. — A tanulópénzt meg kell fi­zetni! —■ jegyezte meg a biztos úr. Egy középkorú hölgy szállt ki a kocsiból, aki szó nélkül elő­vette a pénztárcáját és letette a kétezer forintos bírságot. Az Audi indulhatott tovább. Következett az IFA, mely­nek kopottak, balesetveszélye­sek voltak a kerékgumijai. A gépkocsivezető, aki egy vállal­kozónál áll alkalmazásban, nem tudott fizetni, így szabály­sértési feljelentés készül az ügy­ben. Lovas József őrnagy ellenőr­zött egy teherautót, amelyen több mázsányi édességet szállí­tottak. Kiderült azonban, hogy a gépkocsivezetőnek nincs sem fuvarozási vállalkozási igazol­ványa, sem munkaszerződése arról, hogy jogszerűen vezeti az autót. Ez nemcsak adminisztra­tív hiányosság, hanem jelzi, hogy az illető nem végezte el a fuvarozási munkához való tan­folyamot és vizsgája sincs a szükséges ismeretekből. Az már csak hab a tortán, ahogy mondani szokás, hogy utast is szállított, akinek a jelenléte nem volt adminisztrálva. — A páromat viszem egy ki­csit utazni — jegyezte meg az úriember, akinek ez az út várha­tóan nem lesz olcsó mulatság. A szabálysértési bírság összege ez esetben a 30 ezer forintot is elérheti. így bizony némi kese­rűséggel jár majd az édes fuvar. Visszafelé a Váci úton halad­tunk, amikor jelzés érkezett a rádión, hogy baleset történt 11 óra 30 perckor Sződliget és Göd között a 28-as kilométer­kőnél. A motoros járőr jelentet­te, hogy egy személygépkocsi kerékpárost gázolt. Néhány perccel később a járőr újra meg­szólalt. Izgatottan sürgette, hogy jöjjön minél előbb a men­tő, mert a kerékpáros hölgy fej­sérülést szenvedett és erősen vérzik. Eszembe jutottak az indulás­kor hallott szavak arról, hogy az utóbbi időben nagyon meg­szaporodtak a gázolások. Saj­nos megint történt egy eset, majd később kiderül, hogy ki­nek a hibájából. A közlekedési akció tegnap 21 óláig tartott. Az adatokat hétfőn összesítik. Gál Judit A megyei orvosnapok kitüntetettjei A XIII. Pest megyei orvos-, fogorvos- es gyogyszeresz- napok keretében több kitüntetést is átadtak. A tudo­mányos és az oktatómunkáért alapított emlékérmeket hárman kapták: Sebők János, a ceglédi kórház osztály- vezetője, Korona Árpád, a váci kórház osztályvezető főorvosa és Pethő Ede, a Pest Megyei Vérellátó Állo­más vezetője. A fenti érmeken kívül az orvosnapok ke­retében kiértékelték és díjazták a beérkezett pálya­munkákat. I. helyezést ért el Jónyer György, II. helye­zést kapott Nagy Klára és Babka Marianna, míg III. helyezést Pethó' Ede és Geiger Judit. A díjakat és a ki­tüntetéseket Lichtenberger György, a Szent Rókus Kórház igazgató főorvosa adta át. PETHŐ EDE főorvos, a Pest Megyei Vérellátó Állo­más vezetője Flór Ferenc- érmet kapott 1956-ban végezte az orvos- egyetemet, 1963-ban belgyó­gyász, 1983-ban társadalomor- vostan és 1986-ban transzfúzi­ós szakvizsgát szerzett. 1964 óta előbb városi, majd 1966 óta megszakítás nélkül a Pest Me­gyei Vérellátó főorvosa Gödöl­lőn. 1971-ben adták át a szor­galmazására és közreműködésé­vel létrejött új vérellátó épüle­tét, mely azóta egyike lett az or­szág öt hasonló profilú, jelen- ; tős intézetének. Eközben 1982—1986-ig _a kerepestar- csai kórház főigazgatója volt. Tagja a magyar hematológiai és immunológiai társaságnak is, a Transzfúziós Szakmai Kollégiumnak, az Orvosok a Nukleáris Háború Ellen (IPPNW) mozgalomnak. Húsz éven át szerkesztette a Transfu- sio című lapot. Tizennyolc tu­dományos cikket írt, harminc­négy szakelőadást tartott, töb­bek között Ausztriában és Svájcban is. Emellett tizennégy éve transzfúziós tanfolyamokat szervezett asszisztens-nővérek (643 fő) és orvosok (188 fő) számára. KORONA ÁRPÁD, a váci Jávorszky Ödön Kórház ideg-, elmegyógyászati osztá­lyának osztályvezető főorvo­sa Arányi Lajos-emlékérmet és oklevelet kapott A budapesti Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen ta­nult, ahol 1951-ben kapott or­vosi diplomát. Már orvostan­hallgató korában érdeklődött az organikus neurológia szak­területe iránt, és mint friss diplomás Horányi Béla egye­temi tanár osztályára került. 1955-ben szakvizsgázott. A felkészülés idején és az azt követő időszakban több témá­ban tartott előadást. A Neuro­lógiai Klinikán mint gyakor­latvezető és mint a klinika ta­nulmányi vezetője az orvos- tanhallgatók rendszeres kép­zésével és tudományos mun­kával is foglalkozott. 1970-ben Horányi professzor támogatására a váci ideggyó­gyászati osztály vezetőjévé nevezték ki. Kinevezése után fél évvel általános igazgató- helyettesi megbízást is ka­pott, majd az igazgató-főor­vos nyugdíjba vonulása után csaknem fél évig megbízott igazgatóként dolgozott. 1975-től 1990-ig a megyei ideggyógyász-szakfelügyelői teendőket is ellátta. 1984-ben kiváló orvos címet kapott. Számos előadása mellett szép számú közleménye jelent meg ‘ az Ideggyógyászati Szemlében és több közlemé­nye külföldi szaklapokban is. SEBŐK JÁNOS, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház kór­bonctani és kórszövettani osztályának vezetője Sem- melweis-díjat kapott 1960-ban kapta meg orvosi dip­lomáját a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemen. Első munka­helye a szolnoki megyei kórház pathológiai osztálya volt. 1965-ben a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem 1. Patholó­giai és Kísérleti Rákkutató Inté­zetébe kppott megbhívást, majd az OTKI Pathológiai Intézeté­ben lett munkatárs. Itt dolgozott 1968-tól 1975-ig. Ez idő alatt nevezték ki az Országos Kór­bonctani és Kórszövettani Inté­zet szervezési és módszertani osztálya vezetőjévé 1982-ben a Ceglédi Toldi Ferenc Kórház és Rendelőintézet pathológiai osztálya vezetőjének nevezték ki. 1984 óta Jellynek professzor úr felkérésére az Országos Pat­hológiai Intézet szervezési és módszertani osztályának vezeté­sét is ellátja. 1968 óta folyama­tosan ad elő az OTE különböző szintű tanfolyamain, 1984 óta pedig a SOTE-n a pathológiaok- tatásában vesz részt magyar, né­met és angol nyelven. A Ma­gyar Pathológusok Társaságá­nak vezetőségi tagja. Tudomá­nyos munkát egyetemi hallgató kora óta végez. Eddig több mint hetven közleménye jelent meg magyar, német, angol és orosz nyelven. Tudományos te­vékenységéért kétszer részesült akadémiai kutatási jutalomban. Kandidátusi értekezését 1980-ban védte meg. 1975—76-ban Hollandiában a Délholland Rák- és Reuma­centrum pathológiai osztályán dolgozott, majd tudományos közleményei megjelenését kö­vetően 1978-ban újra meghí­vást kapott ezen intézetbe. Ugyanebben a témakörben, az ország számos kórházában és egyetemi intézeteiben folyama­tosan használt számítógépes rendszert dolgozott ki. Tevé­kenységét az egészségügyi mi­niszter 1987-ben címzetes egye­temi docensi, a SOTE rektora pedig 1992-ben címzetes egye­temi tanári címmel honorálta. Megkérdeztük Miként képviselik a világtalanok érdekeit? A fehér bot világnapja alkalmából a fennállásának het- venötödik évfordulóját ünneplő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Pest megyei szerve­zetének vezetőjét, Borbély Lajost a régiónkban élő vi­lágtalan emberek érdekképviseletéről, a helyi csopor­tok munkájáról kérdeztük. — A budapesti és Pest me­gyei szövetségnek ma 4400 tagja van! Azokban a váro­sokban — Vácott, Nagykő­rösön, Cegléden —, ame­lyekben legalább ötven, szö­vetségünkhöz csatlakozott ember él, önálló szerveze­tek léteznek, míg másutt — Dabason és nem is olyan régóta Érden — klubokat alapítottak a sorstársak. Mindkét említett szervezeti forma lehetővé teszi a köz­vetlen emberi kapcsolatok kialakulását, továbbá azt, hogy a szövetség vezetői megismerjék a tagok egyéni gondjait. E gondok egyikén, a munkalehetőség megtalá­lásának nehézségein vélemé­nyem szerint enyhíteni tud az MVGYOSZ és azon be­lül is a Pest megyei szerve­zet. Ez persze annak is kö­szönhető, hogy a vakok spe­ciális szakmájának számító telefonkezelői, telefonköz- pontosi tanfolyamainkat el­végzőkkel rendkívül elége­dettek a munkáltatók. Hogy miért? Talán azért, mert a fogyatékos ember minden­áron a maximumra törek­szik munkája során, bizonyí­tandó, hogy az ő tevékenysé­ge sem ér kevesebbet, mint bárki másé. R. Z. Garantált az ellátás Száz településen lesz földgáz az év végén A Tápió-vidék hat településére érkezett meg tegnap a veze­tékes földgáz. Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye, Tápió- szőlős és Újszilvás képviselői Tápiószentmárton főterén előbb jelképesen átvették a megépített hálózatot a terve­zést, továbbá a kivitelezést végző Cirkobau Rt.-től, majd azonnal át is adták az üzemeltető Tigáz Rt.-nek. A több mint fél milliárd fo­rintba kerülő beruházás munkálatai áprilisban kez­dődtek. A hat hónap alatt megépült 40 kilométer hosz- szú nagyközépnyomású és 52 kilométer középnyomá­sú gázelosztó vezeték, vala­mint hat fogadóállomás. A beruházás jövő szeptember­ben fejeződik be. Künstler Béla, az Állami Vagyonkezelő Részvénytár­saság energetikai igazgatója az AV Rt. nevében, a Tigáz Rt. tulajdonosaként biztosí­totta a megjelenteket a hosz- szú távú, garantált energia- ellátásról. Tóth János, az ünnepségnek helyet adó Tá­piószentmárton polgármes­tere azt emelte ki, hogy az összefogásban részt vevő hat község a saját pénzéből finanszírozza a beruházást, amely mindegyik falu régi álma. Elmondta: ahogy ha­ladnak a munkavégzéssel, úgy szaporodik az igénylők száma. Sáfár Gyula, a Ti­gáz Rt. ceglédi kirendeltsé­gének vezetője — mint köz­vetlen szolgáltató — vette át a hálózatot, és arra tett ígéretet, hogy állandó ügye­lettel minden lakossági és közintézményi problémát a lehető leggyorsabban megol­danak. Fülöp Lajos, a Ti­szántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság műszaki vezérigazgató-helyettese ar­ról szólt, hogy Pest megyé­ben ezzel a hat településsel együtt már nyolcvannégy községben, városban végzik a szolgáltatást. Az év végé­re ez a szám százra kereke­dik. Egyébként a gázzal nem rendelkező más térsé­gek részére ingyenesen ké­szítenek megvalósíthatósági tanulmánytervet, így illeté­kességi területükön minden igényt ki tudnak elégíteni. A Tápió-vidéki hat telepü­lésen tegnaptól megkezdő­dött a fogyasztók bekapcso­lása a gázhálózatba. (tóth) Biatorbágy sem marad le Biatorbágyon a jövő héten kezdik felszerelni a gázórá­kat, összesen ezerhétszáz darabot helyeznek el negy­venkét utcában. Az Égáz bicskei kirendeltsége végzi a munkát, s az első szakasz­ban tíz nap alatt nyolcvan­száz óra kerül a helyére. Mondok István, a községi gázépítő közösség alelnöke a munkálatokról elmondta, hogy május 10-én volt az első kapavágás, közel het­ven kilométer vezetéket fek­tettek le. Azokban a házak­ban, ahol a belső szerelést elvégezték, folyamatosan szerelik fel az órákat, s az év végéig végeznek ezzel. Néhány kis köz, illetve utc% csak később jut a kor­szerű energiához, amelyet érthetően nagyon várnak már a községben. Sokan a fűtési idény beköszöntével gázzal szeretnék majd laká­sukat melegíteni. R. L.

Next

/
Thumbnails
Contents