Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. OKTÓBER 16., SZOMBAT 5 Környezetvédelmi fórum Szigetszentmártonban Kanada messze van Környezetvédelmi tanácskozás helyszíne volt Sziget- szentmárton, illetve házigazdája annak a közös fórum­nak, melyet a Csepel-szigeti Önkormányzatok Szövetsé­ge hívott össze véleménycsere céljából. A tanácskozá­son részt vett David Gurin úr, Torontó városfejlesztési igazgatója. Mint megtudtuk, a CS.SZ.Ö.SZ. és a Kana­dai Urbanisztikai Intézet egy közös programot készül szervezni, mely Csepel-sziget környezetvédelmét szol­gálná, s ennek anyagi vonzatát Kanada fedezné. Első hallásra ez nagyon ked­vezőnek tűnt, s az érdekel­tek ehhez mért alaposság­gal számoltak be a települé­seiken tapasztalható anomá­liákról. Elsőnek a Szijjártó házaspár kapott szót, az or­vos férj és tanárnő feleség évek óta végez környezetvé­delmi megfigyeléseket és méréseket Szigetszentmár­tonban és környékén. Szij­jártó Ferenc beszámolt ar­ról a légszennyeződésről, melyet a százhalombattai MÓL Rt. kőolajfinomító te­vékenysége, valamint a hő­erőmű füstje idéz elő a szi­geten. Ez a két mamutválla­lat százmilliós nagyságren­dű bírságot fizet évente, aminek 30 százalékát Száz­halombatta kapja meg. Az idevonatkozó törvény ugyanis kimondja, hogy ez a hányad mindenkor azt az önkormányzatot illeti meg, melynek közigazgatási terü­letén folyik a környezet­szennyező tevékenység. A Szijjártó házaspár e tör­vényt sérelmezte. Szerintük a széljárás következtében a szennyeződés jórésze Szi­getszentmártonban, Sziget- csépen és Szigetújfaluban csapódik le, ezért a bírság­ból leosztott 30 százalékon osztozni kellene, vagy kiter­jeszteni ezt a jogosultságot a Százhalombattával szom­szédos községekre is. Hasonló vélemény hang­zott el Varga József sziget- újfalusi polgármester és Bognár Mihály képviselő ré­széről. Pontosan felsorolták azokat a mérgező anyago­kat, mellyel a MÓL Rt. dol­gozik, s melyek esetleges le­vegőbe jutása katasztrófát idézhet elő a szigeten. — A vállalat vezetői azt hangoz­tatják, hogy azok a techno­lógiai folyamatok, amikhez veszélyes vegyi anyagot használnak, zárt térben és abszolút lebiztosítva törté­nik. Ez viszont közel sem nyugtat meg bennünket, a tavaszi baleset is azt igazol­ja, hogy tökéletes biztonság nincs — mondotta _ Varga József. Aggasztó jelenségről szá­molt be Szigetújfalu körzeti orvosa, Barabás László dok­tor. Jelentősen megnőtt a hörgőrákban és leukémiá­ban elhalálozottak száma a községben. A megfigyelés kimutatta, hogy egyazon környéken — utcában — többen is meghaltak, sőt egy házban félj és feleség rövid idő alatt egymást kö­vetve hunyt el a hörgődaga­nat következtében. Barabás doktor nem vont le követ­keztetéseket, de nem is zár­ta ki annak a lehetőségét, hogy a rákos megbetegedé­sek előidézői Százhalombat­táról érkeznek. A tények feltárása után David Gurin kijelentette, ed­digi tevékenysége során még soha nem tapasztalt eny- nyi indulatot egy helyen. Sajnos az általa felsorolt vé­dekezési formák aligha vál­toztatnának a helyzeten, leg­kevésbé az az ajánlat, hogy Kanada saját költségén szak­embereket küld a helyszín­re, valamint hajlandó fogad­ni magyar szakértőket ta­pasztalatszerzés céljából. — A magyar és kanadai szakér­tők közösen dolgoznák ki a sziget környezetvédelmi programját — mondotta a vendég, ám ez az ajánlat csa­lódást és nem köztetszést aratott. — Mi a felméréseken már rég túl vagyunk, nincs időnk utazgatni, tanácsokat hallgatni — jelentette ki Varga József indulatosan. — Nekünk lépni kell, még­hozzá gyorsan, különben visszafordíthatatlan helyzet áll be a szigeten. És ez nem­csak bennünket érint, ha­nem a fővárost is, hisz Buda­pest vízellátása is innen tör­ténik. Talajmintákkal tudjuk igazolni, hogy Szigetújfalu­ban a kerozin- és benzol­szennyeződés olyan magas, mint Pesten a Körúton. Kér­dem én, honnan kerül oda, ha nem Százhalombattá­ról?! Ehhez nekünk nem kell Kanadába utaznunk, a bajt és előidézőjét mi is is­merjük. Az orvosláshoz kell segítség. Olcsó és hatékony technológiák, berendezések. Kanada segítőkészségét senki sem vitatja, ám a Da­vid Gurin által felvetett lehe­tőségek csak arról győztek meg bennünket, hogy Kana­da messze van. Nem isme­rik a magyar sajátosságokat, a műszaki és politikai viszo­nyainkat az afrikai országok szintjén kezelik. Erre enge­dett következtetni az a kis előadás, amit a vendég a lobbyzásról és annak haté­konyságáról tartott a jelenle­vőknek, s amit sokan meg­mosolyogtak. A kanadai se­gítségről joggal mondta az egyik résztvevő: a Nyugat azt hiszi, elég egy marék üveggyöngy a magyar benn­szülötteknek. Matula Gy. Oszkár Miért titkos a kolbász ára? Vannak az életben felfoghatatlan, érthetetlen és jó­zan ésszel nem belátható dolgok. Ilyen például, hogy miért titkos a kolbász ára. Lapunk szolgáltatás oldalán időről időre megjele­nik egy kis összeállítás arról, hogy melyik üzletben, áruházban jelenleg mit lehet olcsóbban megvásárol­ni. Nem is gondolná az ember, hogy mennyi értet­lenséggel, mögöttes csalafintaságot, rosszindulatot feltételező üzletvezető csökönyösségével kell meg­küzdenie ilyenkor a lista írójának. A már említett ösz- szeállítás, hasonlóan a Piaci árakhoz, abszolút jó ügyet szolgál, mivel a vevőket szeretnénk tájékoztat­ni, hogy kevéske pénzükért hol kapnak a legtöbbet, hová érdemes menniük. Továbbá, mivel nem hirde­tés, egyetlen fillérjébe sem kerül a kolbász és egyéb árucikk áráról felvilágosítást adó cégnek, sőt in­gyenreklámként vevőket szerzünk nekik. Számos helyről ezért köszönőleveleket, hálás hangú telefon- hívásokat szoktunk kapni, mivel jelentékeny mérték­ben megnöveljük egy-egy akció során a bevételt. Az árak és termékek listájának közlésén túl semmiféle összehasonlító jellegű megjegyzést nem szoktunk tenni. Mindezért furcsállom és érzem bántónak azt az alaptalan gyanakvást, feltételezett beugratást, csap­dát, amitől tartva a ceglédi Opál Kereskedelmi Rt. illetékese nem adott felvilágosítást árukészletük mi­benlétéről és fogyasztói áráról. Sajnos nincsen arra időm, hogy mint javasolta, látogassak el hozzájuk és akkor az árcédulákról összeírhatom mindazt, ami érdekel, ugyanis akkor hiába szeretnénk az új­ságolvasó és egyben vásárlóközönség megélhetésén könnyíteni a tájékoztatást adó táblázat közlésével, az egész nap, sőt hónap utazgatással telne el. Azon­kívül a távolság legyőzésére találták fel a telefont, amelynek segítségével sikerült összeállítani egy rö­vid listát, csak éppen egy másik üzlet árukészletével. Természetesen senkit nem kötelezhetek arra, hogy „ információkat adjon ki, nyilatkozzon a sajtó­nak”, pláne telefonon (hiszen akárki is lehetek!). Csak azt az egyet nem értem, hogy mi titkos van a kolbász árában. Szűcs László B. Környezetkímélő' üzemeket avattak Százhalombattán Tisztább lesz a Duna és a levegő Ünnepélyes keretek között adták át tegnap Százha­lombattán a Mól Rt. kereskedelmi és feldolgozási ágazata dunai finomítójában a hazai körülmények között rekordidő alatt elkészült biológiai szennyvíz- tisztítót és az MSA véggázégető üzemet. Gyurkó János környezetvédelmi és területgazdálkodási miniszter, valamint Sebestyén Béla vezérigazgató-he­lyettes és a szennyvíztisztító üzem vezetője, Rolléder Ká­roly, megtekintik az új létesítményt Sebestyén Béla vezérigaz­gató-helyettes néhány szóval ismertette a rész­vénytársaság munkáját, majd e két létesítmény hasznáról és fontosságá­ról beszélt. Eután Gyurkó János, környezetvédelmi és területfejlesztési mi­niszter szólt arról, hogy ez a két, most felépült üzem, amelyeknek már a vállalat megépítésekor el kellett volna készülnie, milyen sokat javít majd a vidék levegőjének tiszta­ságában s a Duna vízmi­nőségén. A kőolaj-finomítók a rendelkezésre álló kőolaj­ból a lehetséges maximá­lis mennyiségű „fehér­árut”, cseppfolyós gázo­kat és motorhajtó anyag­okat állítanak elő — mondta a vezérigazható- helyettes. Ez különösen olyan régiókban nagy fon­tosságú, ahol a cseppfo­lyós energiahordozók je­lentős hányadát külföld­ről kell beszerezni. A kőolajipar ezt a célt az elmúlt években két lé­pésben valósította meg. A környezetkímélő I. program keretében épült a folyamatos katalizátor­regenerálással működő Reformáló-4 üzem. Ez 500 ezer tonna/év meny- nyiségű százas oktánszá­mú motorbenzin-kompo­nenst gyárt, miközben melléktermékként hidro­gént állít elő. A második ütemben pedig egy 1,5 M t/év teljesítményű hidrok- rakkoló, valamint egy har­mincezer tonna/év kapaci­tású Super Claus üzem épült. Ennek segítségével a kőolajtermékekből szár­mazó kénhidrogén 98,5 százalékát elemi kén for­májában nyerik ki, így a motorizáció által okozott kén-dioxid-szennyezés hatvan E t/évvel csökken. A technológiai fejlesz­tések folytatásaként a kör­nyezetvédelem III. beru­házás keretében több olyan fejlesztést valósítot­tak meg, amelyekkel a du­nai finomító által kibocsá­tott szennyvizek minősé­gét javíthatják, a légszeny­nyezés mértékét pedig csökkenthetik. A biológiai szennyvíz- tisztítóban a kőolajfinomí­táskor képződő igen ag­resszív szennyvizek ká­ros komponenseit alakít­ják át oly mértékben, hogy az a legszigorúbb vízügyi előírásoknak is megfelel. Bár ebben az üzemben a szennyvíznek csak négy százalékát dol­gozzák fel, a biológiai tisztítás jelentős hatást fejt ki az összes többire. Ebben mutatkozik meg igazán a biológiai tisztító igazi értéke. A különböző üzemek­ből érkező szennyvíz egy 1000 köbméteres puffer- tartályba folyik. Itt a ki- egyenlítés, homogenizá- lás mellett lehetőség van a szénhidrogén lefölözé­sére is. A víz innen egy 20 köbméteres flokkuláló- ba kerül, ahol a pehely- képződés elősegítése ér­dekében koagulálószert adagolnak hozzá. Majd a flotálóba kerül a víz, on­nan pedig a telítőtartály­ba, ahol 4-6 bar nyomá­son levegővel telítik. A kialakult pelyhek a szén- hidrogéneket felúsztatják a felszínre. A nehezebb fajsúlyú szennyeződést pedig kotróberendezés tá­volítja el. Ezután kezdő­dik a biológiai kezelés. A véggázégető lehető­vé tette, hogy éves szin­ten mintegy 6 ezer tonná­val kevesebb szén-mono- xid, 3,4 ezer tonnával ke­vesebb szénhidrogén és megközelítőleg 140 ton­nával kevesebb szerves sav kerüljön a levegőbe. Az utóégetőbői távozó gá­zok gyakorlatilag vízgőzt és szén-dioxidot tartal­maznak, a szén-monoxid és nitrogén-oxid mennyi­sége pedig jóval a garan­ciális értékek alatt van. A véggáz fűtőanyag­ként felhasználható anya­gokat és az élő szerveze­tekre, a környezetre több­kevesebb veszélyt jelentő anyagokat tartalmaz (CO, szerves savak). A CO a tüdőből közvetlenül a vér­áramba juthat, ahol a vö- rösvértestek oxigénfelve­vő képességét csökkenti, mivel a hemoglobin a szén-monoxiddal stabi­labb vegyületet képez, mint az oxigénnel. A szer­ves savak pedig fokozhat­ják a korróziót. A környezetért, a holna­pért felelősséget érző tár­saság úgy gondolta: erköl­csi kötelessége — anyagi ereje és szigorodó hatósá­gi előírások függvényé­ben —, hogy javítson az állapoton. A véggáz meg­semmisítésére, azaz a CO, valamint a szerves savak és n-bután tartalmá­nak elégetésére C02-vé és vízzé a termikus utat vá­lasztották. A termikus ége­tő tervezésekor azonban vi­gyáznunk kellett, hogy mi­közben a hulladékukat megsemmisítik, ártalmatla­nítják, a tüzelőberendezés ne növelhesse a környezet szennyeződését és a vég­gáz optimális hőhasznosítá­sát is elérhessék. A berendezés két fő rész­ből áll: az égető- és reak­ciókamrából, ahol az oxidá­ciós reakció — égetés — megy végbe, és a hőhasz­nosítóból — gőzfejlesztő, gőztúlhevítő —, ahol a füstgáz hőjének hasznosítá­sa történik. A fentieket egé­szíti ki a tápvíztartály, a tápvízszivattyúk, a fűtőgáz- cseppfogó és az acélké­mény. A fűtőgáz elégetésé­vel minimum 915 °C hő­mérsékletre melegített ége­tőbe és reakciókamrába véggázt vezetnek olyan mennyiségű fűtőgázzal együtt, hogy a kellő hőmér­séklet tartható legyen. A rendszer automatizált, elektronikus programja gondoskodik a kellő előfel­tételek ellenőrzéséről, a műveleti paraméterek adott határok között tartá­sáról és az üzemzavarok következményeinek mini­malizálásáról. Paizs Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents