Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

SZŰKEBB HAZÁNK PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. OKTÓBER 2.. SZOMBAT Hogy a gyerekek megszülessenek és felnőjenek Előretolt rendőrállás Látogatóban a Mint arról lapunk korábbi számaiban már beszámoltunk, a túrái Sára házaspárnak — miután gyermekük hosszú ideig nem születhetett — egy speciális orvosi beavatkozást követően négyes ikrei születtek. Az egész ország csodálko­zását, örömét kiváltó esemény óta, csaknem egy év telt el, mikor családi házukban látogattuk meg a szülőket és négy csemetéjüket. Sára családnál A Sára-család: Krisztián, István, Anikó, Zsuzsi és a büszke szülök Vimola Károly felvétele A házba belépve Sára István fogad, s nyújtja parolára kezét. Felesége a konyhából lép ki, s miután bemutatkozunk, azon­nal az ikrek szobája felé vezet. A ház legcsöndesebb részében lévő helyiségben a gyerekek éppen étkezés utáni pihenőjü­ket töltik. Anikó — a legmoz­gékonyabb — ülve játszik csörgőivel, s ugyanezt teszi Zu- zsi és Krisztián, azzal a különb­séggel, hogy ők még nem tud­nak felülni. István minderről tudomást sem véve, békésen alszik kiságyában. — Elnézést a zsúfoltságért — mondja a fiatalasszony — de csak így férnek el a gyere­kek ruhái, pelenkái — mutat a fotelokban, szekrényekben el­helyezett ruha- és ágyneműhal- mokra. Igen szűkösen fémek csak el, folytatta, ezért a ház bővítését tervezik, amihez pénzre, kölcsönre lenne szük­ségük. Próbáltak szociálpoliti­kai kedvezményben részesül­ni, de az OTP —- azzal indo­kolván, hogy hat főnek a há­romszobás lakás elegendő he­lyet biztosít — kérésüket nem fogadta el. Mindezek ellenére, az édes­anya szinte ragyog, s gondjait feledve, mosolyogva beszél, emeli föl, s öleli magához gyermekeit. Eközben Sára Ist­ván elmondja, hogy a helyi té- eszben — ahol ő is dolgozik — létszámcsökkentést hajtot­tak végre, mivégett új beosz­tásba kényszerült, így havi ke­resete 11 ezer forintról 8 ezer forintra csökkent. Az édes­anya pedig otthon van a négy gyerekkel, tehát nem keresőké­pes. Persze rengeteg segítséget kaptak intézményektől, vállala­toktól, alapítványoktól, magán- személyektől és a helyi önkor­mányzattól is. A gyerekek gon­dozásában — a polgármesteri hivatal által fizetett munkakör­ben — Sára Istvánná húga se­gédkezik, aki — lám csak, iste­ni gondviselés! — szakképzett csecsemő- és gyermekgondo­zó. Ezenfelül az önkormány­zat beköttette lakásukba a ve­zetékes vizet, valamint besze­reltette a központi fűtést. Mint azt megtudtuk, a II. Számú Nő- gyógyászati Klinika koraszü­löttosztályáról, ár. Waldinger Katalin — semmiféle ellen­szolgáltatást sem fogadva el — mind a mai napig kijár hoz­zájuk, orvosi tanácsaival segít­vén a szülőket. Míg beszél­tünk, Krisztián és zsuzsi csen­gő kacagása kísér — egymás felé fordulva böködik egymást. * A túrái Sára családot is támoga­tó Tessedik Sámuel Alapítvány elnöke, Roszík Gábor evangéli­kus lelkész, országgyűlési kép­viselő szerkesztőségünkhöz for­dult azzal a kéréssel, hogy la­punkban tegyük közzé az Ala­pítvány hirdetését, melyben szeretettel kémek mindenkit, Gödöllőn épülő anyaotthonuk támogatására, „hogy a gyerme­kek megszülessenek és felnője­nek”. Ennek a tervnek megva­lósulásához adományokat vár­nak a Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. 203-29794-7007 számlaszámára, mely támoga­tás az adóalapból levonható. Az adományozóknak megle­petéssel is szolgálnak: minden 3 ezer forint feletti adományo­zónak megküldik a közelmúlt­ban, 97 éves korában elhunyt Ruzicskay György festőmű­vész alkotását, a 69 rajzból álló Tessedik Sámuel élete című rajzművet. Ötezer forint feletti adományozóinak a fenti mű számozott példányát juttatják el, a művész saját kezű aláírásá­val, melyből mindössze ezer példány jelent meg. Az alapítvány mottója: „aki tehát tudna jót tenni, de nem te­szi: bűne az annak.” (Jak. 4. 17.) Szedlacsek R. Henrik Tizenöt-húsz krízishelyzetben lévő, várandós asszonynak fog átmeneti otthont nyújtani, a Tessedik Sámuel Alapítvány épü­lő anyaotthona Gödöllőn A megyei expo előkészületeiről A cél: a főváros Lesz világkiállítás 1996-ban. Ezt a jelentős ese- L ményt ürügyként kell felhasználni arra, hogy szá­,'ttr menyi urugynem Ken íeinasziiami arra, iiogy sza- mos fontos dolog — amire amúgy is szükség lenne — egy kicsit előbb valósuljon meg — mondta egye­bek mellett Fegyverneki Sándor Pest megye világkiállítási biztosa a ceglédi kaszinóban megtartott összejövetelen. tehermentesítése Az előadó bevezetőjében felvá­zolta azt a háromféle tevékeny­ségi kört, amit a Pest megyei expocsapatnak el kell végez­nie. Elsőként említette a me­gyei önkormányzat által vál­lalt olyan fejlesztési terveket, amelyek ugyan kapcsolódnak a világkiállításhoz, ám attól függetlenül is aktuálisak. Leg­feljebb így nagyobb az esély a létrehozásukra és némiképp felgyorsulhat a megtérülés. Á megyei elképzelések második lényeges része az expóhoz kö­tődő rendezvények megtervezé­se és a falusi turizmus fejleszté­se. Végül a feladatok harma­dik kötegében található a szük­ségállapotokra való felkészü­lés: balesetelhárítás, forgalmi dugók megelőzése, környezet- védelmi gondok enyhítése, a mentés, a tűzoltás és a polgári védelem összehangolása. A megyei világkiállítás biz­tosa kitért arra, hogy a megyei önkormányzat — az év hátralé­vő hónapjaira — a költségveté­séből hétmillió forintot különí­tett el a szellemi előkészítésre. A közgyűlés létrehozta a világ- kiállítási tanácsot. Az önkor­mányzat mellett — annak épü­letében működik egy expofej- lesztési tanácsadó cég. Jövő év elején elkezdi tevékenysé­gét egy információs és szolgál­tató iroda is. Munkálkodnak a megyei világkiállítási program- iroda munkatársai is. Velük rendszeresen találkoznak az expo megyei felelősei, hogy naprakészen tájékozódjanak a központi szándékokról és el­képzelésekről. Az önkormány­zat igyekszik kihasználni test­vérmegyei kapcsolatait — Es­sex és Ludvigsburg —. azt re­mélve, hogy a külhoni vállal­kozók tőkével és tapasztalata­ikkal segítenek bennünket. Ha­sonló lehetőségekkel kecseg­tet a Duna menti régiók együtt­működési szervezete is. Az előadó a továbbiakban részletesen szólt öt konkrét el­képzelésről. Először a főváros körül felépítendő — százházas — tizenkét expofaluval kapcso­latos terveket ismertette. Eze­ken a telepeken — amelyek iránt máris élénk az érdeklő­dés — korszerű és egészséges életmódot, magas színvonalú szolgáltatást ajánlanak. Leg­alább ennyire izgalmasak ígér­kezik a biotermék-akció: a vegyszermentes zöldség-gyü­mölcs és élelmiszer termeszté­se, előállítása. (Ebben a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem szakemberei adnak majd taná­csot.) Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem térképészeti tan­székének védnökségével kí­vánják megvalósítani azt a jel­szót, hogy 1996-ra legyen min­den városnak és községnek a megyében térképe. Az ötletek sorából nem maradhat ki egy megyei informatikai hálózat létrehozása sem. Ez megoldó­dik a januárban felálló infor­mációs és szolgáltató irodá­ban. Telefonvonalakon működ­tetett számítógépes informáci­ós rendszert építenek ki — eb­ben a Matáv partner lesz — a megyeháza és a települések kö­zött. A megyei világkiállítási biz­tos érintette azt is, hogy törek­szenek a tájegységi — és nem megyei — arculat kialakításá­ra. Ugyanakkor igyekezzenek segíteni a divatos turisztikai irányzatok elterjedését. Szeret­nék megerősíteni a falusi turiz­mus megyei hálózatát. Az elő­adó elmondta azt is, hogy Pest megyének van huszonnyolc el­fogadott rendezvényötlete. Ezek közül kettő olyan — ezek egyszerre több települé­sen zajlanak —, amit a me­gyei önkormányzat felkarol és támogat. Szentendre, Viseg- rád, Vác körzetében lenne a si­ketek és csökkent hallásúak programsorozata. Cegléd, Nagykőrös és Abony környé­kén pedig történelmi, nép- va­lamint világzenei nemzetközi fesztivál vonzza majd az ér­deklődőket. Ennek Mandel Ró­bert lesz a művészeti irányító­ja. Ezeket az eseményeket már jövőre is szeretnék megrendez­ni, és 1995-ben is. Végezetül Fegyverneki Sán­dor rámutatott, a megyei expo nem titkolt célja: a főváros egyfajta tehermentesítése. Nyilván a leendő turisztikai haszonból minél többet szeret­nének itt tartani, hogy a me­gye települései gyarapodhassa­nak. F. F. Jó osztályzat a szobi őrsnek A Börzsöny hegység tizenhét Pest megyei községének veze­tői sok kérdésben tudnak eredményesen együttműködni. Ezt a tapasztalatot fogalmazta meg Remiczky Zoltán, Szob polgármestere a napokban Nagybörzsönyben tartott érte­kezleten. ahol a polgármesterek tanácskoztak. A házigaz­da Kempf Gyula, Nagybörzsöny polgármestere első vendég­ként Bolcsik Zoltán rendőr őrnagyot, a váci kapitányság vezetőjét, s munkatársát, Nagy Sándor rendőr századost, a szobi rendőrőrs parancsnokát köszöntötte. Bolcsik Zoltán most látta elér­kezettnek az időt arra, hogy tájékoztatást adjon a múlt év­ben megszervezett szobi őrs munkájáról, melynek felada­ta a tizenhét település közbiz­tonságának egyensúlyban tar­tása. A váci rendőrök előre­tolt állásának létrehozásában a Belügyminisztériummal, a megyei kapitánysággal és a megyei közgyűléssel együtt jelentős szerepük volt a helyi képviselő-testületeknek is. Többek között anyagilag is hozzájárultak a technikai fel­tételek megteremtéséhez. In­dítékuk volt ehhez a nagy arányban elterjedt bűnözés, amiről a kapitány adott tájé­koztatást. Ezek mutatják, hogy a megalakulás után volt mit tenniük a területen. Az őrsnek három autója, két rádiója van, szakmailag jobb, mozgékonyabb csapat jött létre, huszonkét rendőr­rel. Nemsokára harmincöt főre akarják fejleszteni az ál­lományt, állandó ügyeletet is bevezetve az őrsön. Ehhez azonban érettségizett, egész­ségileg is alkalmas fiatalem­bereket keresnek — jelentet­te be Bolcsik Zoltán, mint­egy munkalehetőséget is hir­detve. E mellett fejlesztik a helyi körzeti megbízott háló­zat munkáját, rendbe hozzák a községi irodákat, s ahol ilyen működik, mint például Vámosmikolán, Nagymaro­son, ott fogadónapokat is tar­tanak. Tizenöt-húsz perc alatt teremnek ott, ahol segíteni kell. Az eltelt időszak alatt az Ipoly menti falvakban, a Vác—Szob közti, hegyvidéki településeken ötvenegy körö­zött személyt fogtak el, sok it­tas vezetőt iktattak ki a forga­lomból. A technikai feltétele­ket tovább javítják. Ehhez Besenyey Balázs, a HTCC amerikai—magyar kö­zös vállalat ügyvezető igazga­tója cége 300 ezer forintos tá­mogatását jelentette be. A tájékoztató után Martos György, Márianosztra pol­gármestere segítséget kért, mert a községi kőbányából újabban túlterhelt teherau­tókkal hordják száguldozva a követ, s szórják szét az uta­kon. Ezt Nagy Sándor is megerősítette később, s vá­zolta: milyen büntetéseket szabnak ki a jövőben azért, hogy a gépkocsivezetők két fuvarral három fordulórava- lót szállítanak. Alpári György Verőce pol­gármestere a falun áthaladó kocsik gyorshajtása miatt pa­naszkodott és kért segítsé­get. Mások az engedély nél­küli vadorzók ellen kértek intézkedéseket. Pongrácz János Kemence polgármestere a diszkóműso­rokra érkező más falusiakra gyanakszik, mert vélhetően ők a tettesei az autórongálá­soknak, benzinlopásoknak. Nagy Sándor a jövőben a helyi polgármesterekkel sze­retné javítani a kapcsolatokat. Általános volt az a nézet, hogy a szobi őrs állománya a hivatása magaslatán áll. Te­vékenységük elnyerte a lakos­ság rokonszenvét. K. T. I. Alapítvány az egészségért és a szerétéiért Egymásrautaltság és segítség Az egészséges életmód védel­me, az idős emberek támoga­tása, a magányosokkal való törődés minden generáció­nak, minden magánembernek és közösségért felelős vezető­nek gondolja. A szentendrei székhelyű Szent István Szere­tet és Egészségügy Alapít­vány arra vállalkozott, hogy a magatehetetlen, az emberi léthez szükséges alapvető dol­gokat egyedül előteremteni nem képes embereket segít­se; támogassa a szociális és egészségügyi intézményeket, mint az öregek napközi ottho­nait, a nyugdíjasklubokat. Szeretnék az idős korú és egészségügyi szempontból el­látást igénylő emberek diffe­renciált igényeit kielégítő, szociális-egészségügyi intéz­mények szolgálatában álló személyek szakmai képzését támogatni, elősegíteni. Az alapítvány támogatja a közszolgálati rádió és televí­zió azon műsorait, amelyek eszmeisége közel áll célkitűzé­seikhez, továbbá vállalja hogy a már használaton kívül épületek felújításánál közre működik, amennyiben ezel céljaikat szolgálhatnák. Ha a; önkormányzatoktól telket kap nának, építenének is az igé nyéknek megfelelő létesítmé nyékét. Az alapítványt 1992-bei Szilágyi Zoltán orvos alapítót ta, és kuratóriumában olyai személyiségek vállaltak tiszt séget mint Keszthelyi Feren váci püspök, Kozma Imre, Magyar Máltai Szeretetszolgá lat elnöke, Gregor József, Ha mari Júlia operaénekesek Psota Irén színművész, Fát kas Bertalan kutatómérnök űrhajós, orvosok, újságírók, rí diósok. (b. cs,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents