Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-02 / 230. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTOBER 2., SZOMBAT Veresegyházi zenei napok A Veresegyházi Ze- 22nei Barátok Köre há- pjpjnf zimuzsikát rendez a zenei világnap alkalmából a művelődési otthon nagytermében. A tegnap este kezdődött — és három napon át tartó — rendezvénysorozaton fellép a Budapesti Barokk Trió együttes (Kiss Márta, Sárái Éva és Tóth László összeállításban), a veresegyházi Cante- mus kórus (Walter Metzger és Vadász Agnes vezényletével), valamint a „Ki mit tud?”-döntős A1 Capone da Fine együttes — és természetesen a helyi zeneiskola tanárai (Gyurjács Ottóné és Balog Ferenc). Ma délután az ifjúsági és gyógyüdülő nagytermében ünnepi hangverseny keretében a német- országi Frohsinn Göhringen Énekkar is fellép. Flolnap délben zenés népi felvonulás indul a művelődési ház elől, miközben a legkülönbözőbb kulturális csoportok szórakoztatják az érdeklődőket. A népi felvonulás közben kezdetét veszi az éjszakába nyúló szüreti bál. Tiszteleg a szülőváros Munkácsy-emlékünnepségek Munkácson képzőművészeti kiállítással vette kezdetét az a rendezvénysorozat, melyet a város szülötte, Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulója alkalmából rendeznek. A történelmi múltú városháza dísztermében megnyílt tárlaton, amelyet a Munkácsy Galéria szervezett, a legutóbbi szabadtéri alkotótáborban készült képzőművészeti alkotások tekinthetők meg. A rendezvénysorozat jövő év február 20-án, Munkácsy Mihály születésnapján szoboravatással és tudományos emlékkonferenciával, valamint a nagy festő munkáinak színes olajnyomataiból rendezendő kiállítással zárul. Ünnepség keretében Munkácsy Mihály nevét veszi föl a művészeti iskola, s visszakapja a régi nevét az egykori Munkácsy Mihály utca. Emellett találkozókat tartanak, amelyekre vendégeket hívnak meg a budapesti Zichy Galériából és a debreceni Déry Múzeumból. PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Ily és István: Fuvolás Úgy hozta jó sorsom, hogy több alkalommal is jelen lehettem a Budakeszin élő és alkotó Ilyés István szobrainak a világra jöttekor. Ha nem is a teljes aktust, de a késszé válásnak egy-két fájdalmasan szép pillanatát kifoghattam. A „Fuvolás” című munkájának hó'se engem kezdetben a természettel azonosuló emberpalántára, a Dzsungel könyve feltehetően nádsípot is fúvó alakjára emlékeztetett; másnap tudtam meg, hogy a művész által fába álmodott fiú tulajdonképpen a zene természetével azonosul, és: nem profi zenész, miként Ilyés megjegyezte, „mi sem vagyunk profi muzsikusok”. Hogy Ilyés István mire utalt, minő mellőzöttségre, a hatalmasságokat kiszolgáló „profik” milyen elutasító gesztusára, az most ne legyen beszédtéma; az viszont igen, hogy -— és a Fuvolás is ezt mutatja — vajha kívánhatunk profibb műremeket elképzelt galériánkba. (b.) Működik a Közszolgálati Alapítvány Főfoglalkozású településfejlesztők Közszolgálati Alapítványt hozott létre a Postabank a települések fizikai és szellemi újjáélesztését irányító szakemberek — az úgynevezett település- és közösségfejlesztők — főállású foglalkoztatására és munkafeltételeik megteremtésére. Tőkéjéhez jelképes összeggel járult hozzá a Kós Károly Egyesülés és a Közösségfejlesztők Egyesülete. Az alapítvány céljairól és feladatairól Beke Pállal, a kuratórium elnökével beszélgettünk. — Tíz éve végzünk közössegfejlesztési munkát a Magyar Művelődési Intézet (MMI), és jogelődje keretein belül — mondja az alapítvány létrehozásának előzményeiről Beke Pál, aki főállásban az MMI igazgatóhelyettese. — A művelődési házak tanácsadó szerveként elsősorban a népművelőket próbáltuk felkészíteni, hogy valódi értelmiségiként ne csak a kulturális programok szervezésével foglalkozzanak, hanem ötletekkel, tanácsadással, információk nyújtásával és szervezőmunkával vegyék ki részüket a települések újjáéledését eredményező önálló gazdasági élet megteremtésében, az intézmények, az infrastruktúra, a helyi társadalom fejlesztésében. Vagyis: avatkozzanak be a település jövőjének tervezésébe. Ötlet a megélhetésért — Ha a személyi feltételek hiányoztak, az időközben megalakult Közösségfejlesztők Egyesülete nyújtott segítséget. Tevékenységünk során a legkülönbözőbb foglalkozású emberekkel imserked- tünk meg, akik ügyszeretetből hosszú idő óta munkálkodtak a települések újjáélesztéséért. Ezeknek az embereknek a szakértelme és a jövőtervezési munkája forintban meghatározható értéket jelent a rendszerváltozás óta önállóan gazdálkodó önkormányzatok számára, amiért anyagi ellenszolgáltatást lehet kérni. A piacgazdálkodás feltételei között munkájukból meg tudnának élni. Innen származott az ötlet: egy alapítvány létrehozásával néhány évre biztosítsuk a főfoglalkozású közösségfejlesztők megélhetését, önálló irodájuk beindítását. Ez alatt az idő alatt kiépíthetik kapcsolataikat a helyi önkormányzattal, a megyével és a régióval, és a későbbiek során munkájukból, valamint más alapítványok támogatásából önállóan meg tudnak élni. Kisegítő ösztöndíjasok Beszélgetésünk során megtudom, hogy egyesületüknek régóta vannak nemzetközi kapcsolatai, már számos külföldi szervezetnek a tagjai. Innen tudják, hogy például a brit királyi belügyminisztérium nagy összeggel támogatja a közösségfejlesztők munkáját, mert az ország biztonságához szükséges életképes civil társadalom kialakításában működnek közre. Ezért kérték — mármint Bekéék — a Belügyminisztérium segítségét az alapítvány létrehozásához. — Hogyan működik az alapítvány? — érdeklődöm. — Munkáját öttagú kuratórium irányítja, melyben jómagam mellett a Postabank, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Kós Károly Egyesülés és a Belügyminisztérium képviselője vesz részt — tudom meg Beke Páltól, aki hozzáfűzi: a Kós Károly Egyesüléssel, s ezen belül a Makovecz Imre vezette Ma- konai-irodával évek óta együtt dolgozunk a magyar települések újjáélesztése érdekében. Az alapítvány az MMI-től bérelt irodában működik, főállású titkárunk, Kovács Flórián adminisztratív segítségével. — 3 i millió forintos alaptőkénkből 1995-ig tudunk tizenkét főállású közösségfejlesztő munkatársat fizetni. Közülük öt már munkába is állt, a többiek folyamatosan kezdik meg tevékenységüket. Kisegítő munkákra — az adattár felállítására, továbbképzések szervezésére, a külfölddel való kapcsolattartásra például másodállásban úgynevezett ösztöndíjasokat foglalkoztatunk. Francia példa — Működik-e még, és milyen feladatokat lát el a Közösségfejlesztők Egyesülete? — Az egyesület tanácsadó szervként továbbra is fennmarad. Információkkal, külföldi kapcsolatainak felhasználásával segíti ezután is a független közösségfejlesztők munkáját. Az alapítvány öt alkalmazottjával nemrégiben jártunk például Savoyában, ahol egy közösségfejlesztő munkából élő francia kolléga ismertetett meg bennünket azokkal a fejlesztésekkel és programokkal, melyeket ő kezdeményezett. Novemberben Magyarországra látogat, hogy a helyi körülmények ismeretében segítse kollégáink munkáját. Munkatársaikat pályáztatás útján alkalmazzák az ország legkülönbözőbb részeiből, tudom meg, ámde azt is, hogy Pest megyéből senki nem jelentkezett erre. Végezetül megjegyzi: Szentendrére tervezett továbbképzésükre várják a Pest megyei érdeklődők jelentkezését. Addig is esetleges gondjaikkal és problémáikkal a Magyar Művelődési Intézetben működő Közösségfejlesztők Egyesületéhez fordulhatnak az önkormányzatok. (veszelszky) Lesz kazettája a Terno Trajónak? A cigányfolklór követei A ceglédi Terno Trajo (Fia- Aktái Élet) cigányfolklór-együt- llhf/ tes — amely a közelmúltban a „Ki mit tud?”-on is sikeresen szerepelt — a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében önálló esten is bizonyította tehetségét. Bár igen kevesen voltak kíváncsiak a rendezvényre, ez a hat testvért nem keserítette el. Olyan önfeledten, szívből muzsikáltak, táncoltak, mintha telt ház előtt játszanának. Lakatos Gusztáv tói, a zenekar vezetőjétől megtudtuk: majdnem hét esztendővel ezelőtt látták a televízióban a Fekete Tűz együttes műsorát, ami nagy hatással volt rájuk. Mivel a családban van néhány jó hallású és mozgású fiatal, magától adódott az ötlet: mi lenne, ha ők is zenélnének? Bejárták Szabolcs-Szatmár megye és Dunántúl különböző településeit, és idős emberektől összegyűjtötték a hagyományos cigánynépdalokat. Ezeket a későbbiekben kemény próbákon kidolgozták. Huszonkét eredeti dal van már a repertoárjukon. Ezek mellé egy-egy saját szerzeményt is műsorra tűznek. Varga Gusztáv, a Fekete Tűz együttes vezetője tavasszal meghallgatta a Terno Trajót a budapesti AlAdatközlő (Plugor Sándor grafikája) mási Téri Szabadidőközpontban, s azzal biztatta a ceglédi muzsikusokat: dolgozzanak kitartóan, mert a zenekar tehetséges, van jövője. Mindenesetre megszívlelték a jó tanácsot, és azóta szinte naponta gyakorolnak. A Kossuth Művelődési Központ igazgatójával, Lűr Istvánná1 megegyeztek, hogy hamarosan cigányklubot hoznak létre. Itt szeretnék a cigányfolklórt bemutatni és megkedveltetni az érdeklődőkkel. A Terno Trajónak egyelőre nincs szponzora. Mácz István polgármester azt mondta az együttes vezetőjének, elképzelhető — amennyiben komolyan munkálkodnak —, hogy az önkormányzattól a további fejlődésükhöz némi anyagi támogatást kapnak jövőre. Lehet, hogy ez az év igazán szépen ér véget. Ugyanis remény van arra, hogy megjelenik az első Terno Trajo-kazetta. A következő esztendő tervei között szerepel az, hogy a zenekar minél több rendezvényen lépjen fel Cegléden és a környező községekben. F. F.
