Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-15 / 241. szám
.PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. OKTÓBER 15., PÉNTEK Hallo, itt Vecses, halló, itt Hernádi Egy régi vágy teljesült Ma reggel üzembe helyezik a vecsési 3000, és a hernádi 800 vonal kapacitású távhívó központot. Tegnap délután — még a hagyományos központon keresztül — megkerestük Molnár Imre vecsési és Zsadányi Lászlóné hernádi polgármestert. — Merem remélni, hogy valóban utoljára beszélgetünk a postán keresztül — mondta Molnár Imre. — Hajnalban a meglévő 600 állomást átkötik a nemzetközi vonalra, majd az elkövetkező két hétben folyamatosan kerül sor a többi új előfizetőre is. Úgy érzem, ezzel valóban nagyot léptünk előre. A telefon régi vágya volt a községnek. Vecsés a főváros küszöbe, néha mégis úgy éreztük, hogy egy más bolygón élünk. Esetenként órákba telt, míg kapcsolatba léphettünk Pesttel. Mindez a múlté — tette hozzá a polgármester örömmel. — Hernádon 680 ember várja a reggelt. Ezek közül 380 a régi előfizető, őket már holnap bekötik a nemzetközi vonalba — tájékoztatott bennünket Zsadányi Lászlóné. — A többit, vagyis az új igénylőket, ezt követően kapcsolják rá a központra, melynek kapacitása 800 vonal. A kiépített hálózat 1800 vonal létesítésére alkalmas. A községben 1200 porta van, vagyis kevesebb, mint amennyi telefonkészülék igényelhető. Ezért az eladásra kerülő telkek tulajdonosainak az építkezési engedéllyel együtt a telefont is fel tudjuk ajánlani. A vecsési, illetve hernádi körzetszám 29. Az új telefonkönyv megjelenéséig az előfizetők hívószámát a helyközi távbeszélőközpont ügyeletétől lehet megtudni a 117-5511 vagy 1 17-3333 telefonon. (gyé) Holland kormánypénzek Nagykörösre Hazaérkezett hollan- \ diai és németországi útjáról a nagykőrösi önkormányzat héttagú küldöttsége. A testvérvárosi kapcsolatépítés eredményeiről kérdeztük a delegáció vezetőjét, Kiss János polgár- mestert. — A németországi Espelkampban, Nagykőrös testvérvárosában tulajdonképpen egy több mint két évvel ezelőtti és azóta többször megismételt meghívásnak tettünk eleget. Annak ellenére, hogy vendéglátóink inkább protokollárisnak szánták a körösi önkormányzat képviselőivel a találkozást, mivel éppen a nagyszabású espelkampi városi fesztivál idejére szólt a meghívó, végül is több szakmai programot sikerült kezdeményeznünk. (Folytatás az 5. oldalon) Koszorúzás a Duna-parton EmlékezóTí és emlékeztetők Horváth Balázs koszorút helyez el a mártírok emlékére Vimola Károly felvétele Mindent a hazáért! Befejeződött a „Mindent a hazáért!”című háromrészes tévéfilm sugárzása. A film '56-ról, a Corvin közróíl, a Köztársaság térről, a szovjet beavatkozásról és a megtorlásról szól. Maguk a résztvevők, a régi harcosok szólaltak meg, s elmondták emlékeiket, gondolataikat az évszázad forradalmáról és a jelenről. Arról a jelenről, mely azért lehet szabad és jövőt Ígérő', mert harminchét évvel ezelőtt voltak pesti srácok, fiatalok, diákok, munkások, akik mindent hajlandók voltak megtenni a hazáért és a szabadságért. Az egyik „srác”elpanaszolta, hogy ma nem értékelik az ó'forradalmi harcukat, s nem kapják meg azt a megbecsülést, de még azt az anyagi elismerést sem, ami biztosítaná öreg napjaik nyugalmát. A másik igen érzékletesen illusztrálta ezt, tudtunkra adva, hogy az előző' rendszer farkasai magukra húzták a báránybó'rt, a megnyúzott bárány meg bőr nélkül béget a kertek alatt. A harmadik kifejtette, hogy az '56-os veteránoknak nem kell tanulni a demokráciát, mert ók annak idején az életüket is hajlandók voltak föláldozni érte. A negyedik arról beszélt, hogy három hónapig volt a siralomház lakója, s minden este úgy feküdt le, hogy — no, ez lesz az utolsó éjszakám. Az ötödik azt sírta el valóban könnyes szemmel, hogy majdnem megőrült, amikor társát melló'- le vitték az akasztófa alá. Olyan keserűség marta a szívét, hogy meghagyott életének sem tudott örülni. Hallhattuk egy cigány „srác”keserveit a megtorlásról és a máról. Jó lenne ezeken elgondolkozni a volt farkasoknak, a demokrácia kufárainak, de az ország vezetőinek, a politikusoknak is, só't az egész társadalomnak, az egész világnak, mert mindnyájan haszonélvezői vagyunk az ’56-os harcosok nagyszerű áldozatának. A képernyőn megjelent az egyik pesti srác tanítójának a képe. A tanítvány elmondta, tóle tanulta meg egy életre, hogy mi a haza, a hazaszeretet, a kötelességtudat. Mert ez vezette őket a barikádra, ahol pedig nem piros pontokat osztogattak, de piros vérrel írták be a nevüket a történelem osztálykönyvébe. Legyen áldott az ’56-os hó'sök emléke, legyen ezerszeresen áldott tanító nénijük lelke! De vajon vannak-e ma ilyen „pesti srácok”és ilyen magyar tanítónőik? Török Bálint Beszélgetés Kahler Frigyessel Méltó választ adott a jogállam Kahler Frigyest, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjét az igazságtételi törvénnyel kapcsolatos újabb fejlemények várható következményeiről kérdeztük. Szűrös Mátyással, az Országgyűlés alelnö- kével készült interjúnk lapunk 7. oldalán olvasható Christopher hazánkba látogat Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására október 21-én hivatalos látogatást tesz Budapesten az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Warren Christopher — tájékoztatta a távirati irodát Herman János külügyi szóvivő tegnap. Brüsszeli tárgyalások Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hatpárti küldöttsége tegnap hivatalos tárgyalásokat kezdett az Európa Parlament brüsszeli központjában. A Hörcsik Richárd bizottsági elnök (MDF) vezette delegációt a délelőtt folyamán fogadta Egon Klepsch, a parlament elnöke, majd délután a strasbourgi képviselő- testület — Habsburg Ottó vezette — magyar ügyek bizottságával találkoztak. A tárgyalások napirendi pontjai között értelemszerűen vezető helyen szerepel a magyar—EK-kapcsolatok, immár a koppenhágai EK-csúcs „kelet-európai határozatával” összhangban álló elmélyítésének a kérdése, beleértve a strasbourgi és a budapesti parlamentek közötti együttműködés újabb területekre történő kiterjesztését is. További fontos téma a kelet-közép-euró- pai térség biztonságával ösz- szefüggő kérdéskör, a délszláv válsága valamint a kisebbségek ügye. Katonai együttműködés Jeremy Hanley, a Brit Védelmi Minisztérium államtitkára, aki Szendrei Lászlónak, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának meghívására — küldöttség élén — kétnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon, tegnap elutazott Budapestről — tájékoztatta az MTI-t a HM sajtóosztálya. A brit védelmi államtitkár tárgyalásokat folytatott a Honvédelmi Minisztériumban: véleményt cseréltek aktuális nemzetközi és biztonságpolitikai kérdésekről, Magyarország NATO-tagságáról, a két hadsereg jövőbeni együttműködéséről, a katonai kapcsolatok fejlesztéséről, hangsúlyozottan a magyar tisztek angliai képzéséről és továbbképzéséről. Negyvenkilenc évvel ezelőtti tragikus eseményre emlékeztek a Margit híd pesti hídfőjénél álló mártíremlékműnél az Országgyűlés és a parlamenti pártok, valamint más szervezetek képviselői tegnap. Azok előtt a zsidó és nem zsidó áldozatok emléke előtt tisztelegtek, akiket 1944. október 14-én lőttek a Dunába. A megemlékező beszédet Horváth Balázs országgyűlési képviselő tartotta. A kegyeletteljes megemlékezésen Szabad György, az Országgyűlés elnöke koszorúzott, lerótták kegyeletüket a parlamenti pártok, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, valamint más szervezetek képviselői. (Horváth Balázs beszéde a 3. oldalon olvasható) — Mint ismeretes, az igazságtételi törvény lényegét jelentő kettes számú paragrafust elfogadta az Alkotmány- bíróság, és a közeli napokban e tárgyban várhatóan újból szavaz a parlament. Milyen változást hozhat ez az eredeti tervezethez képest? — A kiesett paragrafusok miatt egy egyszerű átszámo- zás várható, vagyis a kettes paragrafus egyesre változik. — Ennyi az egész? — Ez egy technikai művelet, amely eleget tesz a jogalkotás rendjének, szabályainak, de tartalmi változást nem hoz. — Mi a sorsa a tervezet azon részeinek, amelyeket az Alkotmánybíróság elvetett? — Az el van vetve, mondhatjuk azt is, hogy megsemmisül. — Az alkotmánybírósági döntésnek mi az igazi jelentősége? — Először is e döntés tisztázza, hogy hogyan kell érteni az alkotmány hetedik paragrafusát, a nemzetközi jog érvényesülését a magyar jogban. A döntés elkülöníti azt, hogy vannak nemzetközi egyezmények, amelyeket honosítani kell, illetve vannak a nemzetközi jogban általánosan elfogadott szabá- lyok.-amelyeket nem kell külön honosítani. Vagyis a nemzetközi jogban élő, a háborús és emberiségellenes bűncselekményekre vonatkozó szabályok ereje kiterjed Magyarországra is. — Korábban nem terjedt ki? — De igen, azonban nem volt tudott, illetve kézenfekvő, és olykor vitákhoz is vezetett. (Folytatás a 3. oldalon)
