Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 28., KEDD Interjú Szabad Györggyel Kossuth igazi Az hét végén Cegléden meg­rendezett kétnapos országos Kossuth-ünnepségsorozat szónoka — az eseményekről lapunk tegnapi számában részletesen beszámoltunk — dr. Szabad György, a Ma­gyar Köztársaság Országgyű­lésének elnöke volt. — Vajon a különböző ko­rok miként vélekedtek a nagy magyar hazafiról, ál­lamférfiról? — Kossuth Lajos szemé­lyisége olyan, hogy a korok ítéletéről nehéz beszélni. A leghívebb magyar amerikai látogatásakor a nagy kortárs filozófus, Emerson akként vélekedett, hogy őt az jellem­zi, bárhová megy, megosztja a véleményeket. Az emberek egy része hívévé szegődik, a másik fele szembe fordul ve­le. Azt, hogy a filozófus mi­ként érzett iránta, talán mu­tatja az, amit mondott róla: ha megalakítják a szabadság egyetemét, akkor Kossuthot kell választani annak profesz- szorává. Azért hivatkozom ebben a vonatkozásban Emersonra, mert valóban nem könnyű arról beszélni, hogy egy-egy kornak mi volt az ítélete. Hiszen az utóbbiból sokféle akadt. Úgy gondolom, azok, akik az önálló államiságot, a feu­dális dinasztikus szervezetű birodalmakkal konfrontálták a maguk korában — és talán nemcsak akkor — ebből a szempontból is elismerték ér­demeit. Akik az alkotmá­nyos jogállamot tekintették az államberendezkedés kívá­natos formájának, az ő hívei voltak. A kiváltságrendsze­reknek kemény ellenfele volt, és a jogkiterjesztés hir­detője. S végül, ha azokra gondolok, akik Európában vagy akár Közép-Európá- ban, különösen az egymás mellett élő népek megbékélé­sének lehetetlenségéről be­széltek — vagy pontosan va­lamilyen hatalmi okból a megosztásnak, az egyes nem­zetek egymással szembefor- dításának vagy a tényleges konfliktusoknak a hasznát re­mélték — azok szembenáll- tak Kossuthtal. Mert hiszen ő éppen azt hirdette: a törté­nelem műve az, hogy milyen nemzetek élnek egymással szomszédságban. De, hogy az utóbbinak milyen a tartal­ma, az az egyes népeknek a felelőssége. Magyárán mond­va: úgy éljenek egymás mel­lett, ahogy a történelem meg­szokta. Ám afféle viszonyt teremtsenek maguk között, ami az előbb említett köve­telményeket: a függetlensé­get, a jogállamiságot, az al­kotmányosságot, a parlamen­tarizmust és a királyságnél­küliséget garantálja. — Tudom, lehetetlen né­hány mondatban kifejteni. Mégis azt kérem, mondja el, ön szerint mi a titka annak, hogy az elmúlt másfél évszá­zad alatt Kossuth szellemi öröksége és lenyűgöző sze­mélyisége mit sem halványo­dott?' ' — Én nem mondhatom azt, hogy mindig azonos fényben ragyogott — de ta­lán nem is ez az alapkövetel­mény. A különböző hatalmi arca Szabad György: Kossuth tisztelete ne váljék kultusz- szá Vimola Károly felvétele rendszerek igyekeztek a ma­guk igazolására Kossuthot felhasználni. Ez legtöbbször ártott az ő tényleges megíté­lésének. Ám úgy remélem, hogy korunkban a tisztelet iránta nem válik hamis kul­tusszá. Én leírtam sok-sok évvel ezelőtt, hogy Kos­suthot sem beárnyékolni, be- rozsdásítani, de görögtűzbe borítani sem lehet — legfel­jebb átmenetileg. Ő azon nagy személyiségek közé tar­tozik, aki önmagával azo­nos. Az utókor igazán azt te­heti, akár kutatóként, akár honpolgárként foglalkozik személyével, hogy az ár­nyékba borítási vagy a gö­rögtűzbe borító kísérletek­kel szemben igazi arcát vilá­gítja meg. Lássák olyannak, amilyen volt! Fehér Ferenc Felújítják a ráckevei hidat (Folytatás az I. oldalról) — Viszont úgy hírük, lesz menetrendszerű kompjárat a két part közt, ami járművek szállítására is alkalmas. — Ez még korántsem biz­tos. Megkeresett bennünket a lórévi komp bérlője, és aján­latot tett egy járatra. Reggel bejáráson vettem részt, me­lyen jelen volt az illetékes ha­tóság, a hajózási és útfelügye- lőség szakértői is. Az előze­tes vélemény negatív. Csütör­tökre ígértek végleges választ. — Mennyire sújtja ez a la­kosságot? — A város továbbra is megközelíthető a taksonyi hí­don keresztül. Szigethalom, Szigetszentmiklós és Tököl érintésével. Az áru és élelem­ellátásban tehát nem lesz fennakadás. A gond azokkal van, akik Kiskunlacházára és Dömsödre járnak dolgozni. Annyiból, hogy saját jármű­veikkel nem tudnak utazni, csak nagy kerülővel. Ennek áthidalására egyezséget kötöt­tünk a Volánnal, a szokásos, menetrendszerű járatokon kí­vül pluszjáratokat indítottak, melyek a Lacháza felőli híd­főtől indulnak. A gyalogos- forgalom folyamatos a hídon, legfeljebb némileg kényel­metlen. Ezért a lakosság meg­értését kérjük, végső soron valamennyiünk érdeke, hogy a híd minél előbb elkészül­jön, s a közlekedési rend visz- szatérjen a megszokott med­rébe. (inat illa) ALSÓNÉMEDI ÖNKORMÁNYZATA azonnal felvesz szakirányú végzettséget és a szakterületen vezetői gyakorlatot szerzett pénzű ay Icsoport­vezetőt Fizetés: megegyezés szerint, a közszolgálati törvény keretein belül. Jelentkezni lehet személyesen, a polgármesternél vagy a jegyzőnél, cím: Alsónémedi, Fő u. 58. 2351. Telefon: (24)-378-101. Eternit építőanyag-kereskedés Balatonlúred, Noszlopy u. 3. Tet./lax: (86)-343-341 Gyári áron: 40x40-es, szürke pala, 37,50 Ft/db 40x40-es, színes pala, 59,30 Ft/db 20x40-es, színes hódfarkú cserép, 31,40 Ft/db 160-as hullámpala, 559,50 Ft/db 250-es hullámpala, 892,00 Ft/db. Fenyő fűrészáru, szlovákiai import: gerenda, 6 m-esig, 21 500 Ft/m5 palló, 6 m-esig, 22 000 Ft/m1 deszka, 20 000 Ft/m3. Osztrák lambéria, 650-775 Ft/m’ hajópadló (fózott), 900 Ft/m’ hajópadló 1050 Ft/m’. Valamennyi ár tartalmazza az áfát. Megkérdeztük Hogyan szállíthatók a veszélyes anyagok? Érthetően felkavarta a közvéleményt, amikor a közelmúlt­ban kiderült, hogy minden előzetes információ, engedély nél­kül veszélyes hulladékot szállítottak Németországból hazánk­ba. Hogyan szabad veszélyes anyagokat szállítani a közuta­kon? — kérdeztük Nagy Károly alezredest, a Pest megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesét. Nevesített intézmények Alapítvány a községért ■'f&y Nevet kaptak a du- |fe|sÉf navarsányi intézmé- nyék. A többi kö- zött erről hozott döntést legutóbbi, a közel­múltban megtartott ülésén a helyi képviselő-testület. Eszerint az általános iskola Árpád fejedelem az óvoda Weöres Sándor, a zeneisko­la Erkel Ferenc nevét viseli a jövőben. A testület rende­lettervezetet fogadott el ar­ról, hogy minden dunavarsá- nyi újszülött elnyeri a köz­ség polgára címet, s egyben 3000 forint összegben, taka­rékbetétkönyvet nyitnak ré­szükre. Köztisztasági és környe­zetvédelmi rendeletet is al­kottak a képviselők. Ezen­túl öt-tízezer forintos bírság­gal is sújthatok azok, akik például, a lakásuk felújítása után nem a kijelölt helye­ken gyűjtik össze a munká­latok során keletkezett hul­ladékot. Emellett a kévpise- lő-testület ötvenezer forin­tos alaptőkével, létrehozta a Dunavarsányért Alapít­ványt, amelynek célja a köz­ség fejlesztésének elősegíté­se. (szí) — Magyarország 1979-ben csatlakozott az európai orszá­gok genfi megállapodásához, mely a témát részletesen szabá­lyozza. A megállapodás lénye­ge, hogy veszélyes anyagok el­lenőrizetlen módon nem szál­líthatók a közutakon. Ez vonat­kozik a maró hatású folyadé­kokra, robbanó és gyúlékony anyagokra, egészségre ártal­mas gázokra, veszélyes hulla­dékokra egyaránt. Amennyi­ben külföldről érkezik a szállít­mány be kell jelenteni a határ­őrségnek, a vámosoknak, a to­vábbiakban pedig amit útvona­lat az Országos Közúti Főigaz­gatóságnak és az érintett ön- kormányzatoknak is. Az útvo­nalra vonatkozó bejelentési kö­telezettség természetesen a ha­zai rakományokra is vonatko­zik, hiszen ezeknek ugyancsak ellenőrizhetőknek kell lenni­ük. Külső jegyei is vannak an­nak, ha veszélyes a gépkocsi rakománya, azt sárga alapon fekete szegélyes jelzésen köte­lező feltüntetni. Ez feltétlenül szükséges azért, hogy ha út­közben bármi történik, tud­junk intézkedni. Pest megyé­ben több esetben sikerült meg­akadályozni a' katasztrófát. Említhetem a százhalombattai ammóniaszállítást, amikor a ra­komány egy felvonónak ütköz­ve megsérült, és csak a gyors segítségnek köszönhető, hogy nem lett belőle nagyobb baj. Előfordult az js, hogy közúti balesetnél etilén szivárgott egy rakományból. Szigethalmon egy alkalommal gyúlékony anyag került a szabadba. Első­rendűen fontos, hogy az illeté­kes szervek tudják, milyen ve­szélyes anyagokkal megrakott jármű halad az adott területen, mert egy esetleges katasztrófát így lehet elhárítani. E területen lazaság elképzelhetetlen. (ga. j.) A demokrácia felkészületlenül érte a parasztságot Szüret és gazdafórum Inárcson (Folytatás az I. oldalról.) Az inárcsi mulatságnak mi­niszteri vendége is volt -Nagy Ferenc József személyében, aki — saját bevallása szerint — megilletődve kocsizott vé­gig a falun egy százéves csé- zán. — Olyan érzésem van, mintha egy régi filmet néznék, melynek magam is szereplője voltam. Valamikor, gyerek-. ként sok ilyen mulatságon je­leskedtem Baranyában, a szü­lőfalumban — mondotta a mi­niszter a vendéglátóknak, majd Krenkó József polgár- mester társaságában az ünnepi műsort is megtekintette. Ezt követően kevésbé vi­dám, de annál hasznosabb be­szélgetésen vett részt a község vállalkozói és magángazdálko­dói állal kezdeményezett gaz­dasági konzultáción, melyre meghívtak több neves szemé­lyiséget. Köztük a Szolidaritás Szakszervezet Munkaszövet­ség elnökét, Bátonyi Sán­dort,és a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériumá­nak munkatársát, Gérnyi Gá­bort. A kötetlen beszélgetést Krenkó József nyitotta meg. Mint mondotta, az ősz nem­csak a szüreti mulatság, ha­nem a számvetések ideje is. Inárcson a dolgok nem egé­szen úgy alakultak, ahogy az emberek remélték.-c- A 3600 lakosból 300 munkanélküli. Már ez komoly gond. Sokat vártunk a tulajdo­nosi viszonyok visszarendező­désétől, a földtől, de ez is ..nyögvenyelősen” döcög, egy­helyben tapossuk a sarat, nem jutunk előre. Talán önök segí­teni tudnak néhány jó tanács­csal — adta át a szót a vendé­geknek. Az első, többek által is fel­vetett kérdés: mi a garancia ar­ra, hogy a kárpótlási törvényt egy új kormány nem vonja visz- sza? A kérdésekből világosan kiérződött egy esetleges vissza­rendeződéstől való félelem, — Egyenes kérdésre egye­nes választ illik adni — mon­dotta Nagy miniszter. — Ma­gyarországon eddig 860 ezren éltek a kárpótlás jogával, s ez a szám még nőni fog. Legjobb tudomásom szerint a kárpótlá­si törvény megvétózását még az ellenzéki pártok sem vetet­ték fel. Józan ésszel ez elkép­zelhetetlen, hisz a föld iránt olyan társadalmi igény mutat­kozik, amin nem lehetne átlép­ni súlyos következmények nél­kül. Valószínűnek tartom, hogy a választási kampány so­rán a pártok garancianyilatko­zatot tesznek, már csak azért is, mert a magántulajdont az al­kotmány védi, s az alkotmá­nyosság betartása mindenkire nézve kötelező. Ami a vissza­rendeződést illeti, abszurdum­nak tartom. A mezőgazdaságban tapasz­talható válságról a miniszter el­mondta, ez a jelenség világmé­retű. Hazánkban mindezt sú­lyosbítja a kedvezőtlen hitel­konstrukció és a bankok túl­zott óvatossága. A privatizáci­ót nem lett volna szabad az ál­lami gazdaságokra is kiterjesz­teni, mert a jelen átmeneti helyzetben ezek képezik a me­zőgazdaság bázisát. A diktatú­ra és demokrácia közt nem volt átmenet, a magyar parasz­tot készületlenül érte a hirtelen rászakadt szabad döntés joga. Az állam idő előtt vonult ki a mezőgazdasági szférából. Megoldatlan a termékek érté­kesítése, monopóliumok, maf­fiák mozgatják, irányítják az árakat, s az olyan értékesítési gondok, amik a tejtermelőket vagy a sertéstartókat sújtja, kedvét szegik a vállalkozók­nak. Hasonló szellemben beszélt Bátonyi Sándor is, elsősorban a bankokat bírálta. Mint mon­dotta, a magyar pénzintézetek hovatovább állam az államban szerephez jutnak, jelenleg ne­hezebb a magánvállalkozók­nak kölcsönt szerezni, mint bárhol Európában. Nagy Ferenc József vitazá­rójában a tulajdonosi szemléle­tet is értékelte. — A képlékeny helyzet nor­malizálódásához a szemléié1 ten is változtatni kell. Sokan a kárpótlás során csak a tulajdo­nosi jogukat akarták érvényesí­teni, de a hasznosítással járó gondokat nem akarják vállal­ni, vagy az első akadálynál meghátrálnak, s hasznosítót ke­resnek a földjükhöz — szögez­te le a miniszter. Hasznosítás és haszon elvá­laszthatatlan egymástól, a pa­rasztember azért dolgozik, hogy megéljen a földjéből. Az inárcsi fórumon viszont olyan esetekről hallhattunk, . hogy hektáronként 600-800 forint volt a gazdák ráfizetése. Az ok és okozat összefüggését kormányszinten kell keresni. És megoldást találni-tanácsol- ni a kiúthoz. Matula Gy. Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents